Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-27 / 73. szám

HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS ★ lótenyésztés ifit vadásztatás itirir Hotel Nonius M fezőhegyes törté­netében az 1785- ös esztendő akár a település ala­pítási évének is te­kinthető, noha e vi­____ _____________________ dék már az időszámí­t ásunk előtti időkben is lakott volt. A tö­rök hódoltság korában azonban annyira ki­halt a táj, hogy ezt követően több mint 100 évig lakatlan ma­radt a mai Mezőhegyes és környéke. Az elnéptelenedett puszták birtokviszonyainak rendezésekor ezt a térséget a marosi határőrség kapta meg. Később pedig a hadsereg szállítóalakulata bérelte. A törökök elleni és az ezt követő örökösödési háborús­kodások során az osztrák monarchia lóállománya annyira legyöngült, hogy sem minőségben, sem mennyiségben már nem tudott megfelelni a kor elvárásainak. A ma­gyarországi lovak viszonylatában még ennél is aggasz­tóbb volt a helyzet. II. József osztrák császár felismerte azt a súlyos problémát, miszerint a lovak hiánya megren­dítheti a Habsburg-birodalom egész katonai erejét. Gyors cselekvésre volt tehát szükség. Csekonics József százados terveit elfogadva intézkedést tett egy császári és királyi ménesintézet alapítására. 1785. szeptember 28-án meg is kezdte működését a mé­nesparancsnokság, és ezzel a nappal egyúttal megindult Mezőhegyes töretlen fejlődése, gyarapodása. A legkülön­bözőbb vidékekről vásároltak lovakat a törzsménes állo­mányához. Szem előtt tartva azonban, hogy azok jó külle­mű, erős: csontozató, kitartó, szívós és egészséges állatok legyenek. Csekonics gyakran hangoztatta, hogy a magyar és az erdélyi lovak bátorságban, kitartásban felülmúlják bármely nemzet lovait. Egy év alatt 214 mén és 919 kanca került az intézethez, s ezzel megindulhatott a te­nyésztői munka. A ménesintézet felépítéséhez 410 ezer forintot adott a császár. Kohlhoffer és Le Fevre katonai mérnökök irá­nyítása mellett Hacker József pesti építési vállalkozót bízták meg az épületek kivitelezésével. Elsőként az álla­tok részére nyitott és fedett állásokat építettek, Erdély­ből hozott kitűnő faanyagból. A ménesbirtok építése 1789-től még nagyobb lendülettel és nagyobb igényesség­gel folytatódott. Hamarosan felépültek Jung József ké­sőcopf stílusú alkotásai is: a parancsnoki épület, a repre­zentatív kaszárnya és egy vendégfogadó. A további ter­vezési és építészeti munkálatokkal Hild János neves pesti építészt bízta meg a helytartó tanács. Az építész először istállókat, majd a központi magtárt, lovardát, valamint csodálatos diadalíveket, kapukat alkotott, melyek ma is ékességei a nagyközségnek. Mezőhegyes műemlékei közé tartozik továbbá a kocsi­múzeum, mely agrártörténetileg is igen jelentős. Meg­találhatók benne a régi igás-, túrakocsik, fiákerek, de jól megférnek mindezek mellett a híres versenykocsik is. Itt pihennek azok a szánok, amelyekkel az idei havas télen is gyakran röpítették a látogatókat egy-egy nézelődő kör­útra a mezőhegyesi paripák. Lovakban ugyanis nincs hiány Mezőhegyesen. Bár az 1800-as évek közepén, valamint a II. világháború pusztí­tásai során kritikussá vált a ménesintézet jövője. A fel- szabadulást követően az intézet valamennyi feladatát a helyi állami gazdaság — majd a folyamatosan elért jó eredmények elismeréseként, 1981-től, mint Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát — vette át. A hozzáértő szak­embergárda odaadó munkája révén a három ménesben ma összesen 750 ló él, amelyből 100 található a központi telepen. A mezőhegyesi lóállományban hagyományosnak számí­tó Nóniusz fajta mellett a gazdaság 1960-tól olyan fel­adatokat kapott, hogy a nemzetközi olimpiai szinteknek is megfelelő lovakat tenyésszenek ki. A megbízásnak si­került eleget tenni. 1985-ben fajtaminősítést kapott a me­zőhegyesi sportló. Az azóta eltelt évek már bebizonyítot­ták, hogy valóban nemzetközi elismeréseket kiváltó ug­ró- és ügetőlovak születtek Mezőhegyesen. Elég csupán megemlíteni, a moszkvai olimpiát vagy a hazánkban megrendezett fogathajtó világbajnokságot. A lovak érdekében már az istállók építése során szüksé­gessé vált a fásítás. A kietlen pusztaságban a forró nyári napsugarak ellen ugyanis valahogy árnyékot kellett te­remteni a lovaknak, és ehhez a faültetés látszott a legké­zenfekvőbbnek. A telepítési nehézségek miatt azonban csak 1824 után kezdődött meg jelentősebb erdősítés. Az erdők gyarapodásával szaporodott a vadállomány, ami a későbbiekben lehetővé tettel a vadászatokat is. Napjaink­ban 17 ezer hektár vadászterülettel rendelkezik az MMK, melyből 2500 hektár az erdő. A tervszerű vadgazdálko­dás ma is lehetőséget ad az ezen a vidéken oly nagy ha­gyományokkal rendelkező vadászatokhoz. Évente 5—10 ezer fácán, 150—200 őz, 50 dámvad és 200 nyúl kilövésére nyílik lehetőség. A dámvadak trófeáinak fele, de az őzagancsok között is gyakori a díjnyertes példány. Az elmúlt évben a kül­földiek 300, hozzátartozóikkal együtt pedig 500 vadász­napot töltöttek el területükön. A vadásztatást a Mavad, a Vadcoop és a Vadex szervezésében végzi a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát. A vadászházban 20 főnek tud­nak elhelyezést biztosítani. Ennél nagyobb létszámú vendégek fogadására is van lehetőség Mezőhegyesen. Az 1785-ben alapított Mezőhe­gyesi Állami Ménesbirtok igen mutatós központjának egyik szárnyépületében a 200. évforduló alkalmából szál­loda nyílt. Harmincötmillió forint költséggel — az épü­let műemlék jellegét meghagyva — a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát Hotel Nonius néven gyönyörű, im­pozáns idegenforgalmi egységet hozott létre. A szállodá­ban 22 fürdőszobás, kétágyas szoba, köztük lakosztályok, étterem és eszpresszó üzemel. Az ide látogatók részére gazdag programot kínál az MMK. Látványos lovasbemutatókat rendeznek a vendé­geknek. A sétakocsikázás, lovaglás — gyerekeknek póni- lovaglás — és fogatozás várja a Mezőhegyesre érkezőket. A Nonius-vendégek részére csoportos kirándulásokat szer­veznek Gyulára és Szegedre. Az elfáradt vendégek a kényelmes és csodálatosan szé­pen berendezett szobáikban pihenhetnek meg. A szobák belső terei, berendezései egy-egy kor hangulatát, stílu­sát idézik fel. Ugyanakkor megtalálhatók benne a ma elmaradhatatlan kellékei: színes tv, hűtőszekrény, rádió, telefon. A földszinten levő 42 férőhelyes étteremben kü­lönleges ínyencségek, köztük állandóan kapható vad­ételek gazdag választéka várja a megéhezett kiránduló­kat. A szállodában előadó- és kisterem is van, ahol kisebb csoportok szakmai előadásait lehet megtartani. Hasonló tanácskozások rendezésében élen jár a Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinát. Több tudományos intézettel, me­zőgazdasági üzemmel van együttműködésük. A legújabb kísérletekről, azok gyakorlati hasznosításáról gyakran rendeznek szakmai értekezleteket, ahol továbbadják a tapasztalataikat, hiszen a mezőhegyesiek mindig is a termelés élvonalában jártak. rx\

Next

/
Oldalképek
Tartalom