Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-23 / 69. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LBPIB 1987. MÁRCIUS 23., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM,69. SZÁM Megemlékezések a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján A Veszely-hídi emlékhelynél Békéscsaba, Békés és Gyula kommunistáinak és KISZ-eseinck képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit Eszperantisták kongresszusa Országszerte megünnepelték szombaton a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 68. évfordulóját. S midőn a proletárállamot létrehozó forradalmár elődökre emlékeztek, felidéztek egy másik eseményt is: harminc esztendeje e tavasznyitó napon bontott zászlót a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A központi ünnepséget Szek- szárdon rendezték annál az emlékműnél, amelyet a helyi direktórium tagjai, a mártírhalált halt forradalmárok tiszteletére állított a tolnai megyeszékhely lakossága. Koszorúzások, nagygyűlések, megemlékezések voltak más településeken, városokban, falvakban is. A szekszárdi ünnepségen — amelyen jelen volt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára és Berecz János, az MSZMP KB titkára — nagyszabású történelmi élőkép idézte föl az őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság történelemfordító napjait. A résztvevőket a hajdarái események sodra ragadta magával. A város főterén, a Béla téren fiatalok sokasága személyesítette meg a forradalmár munkásokat, katonákat, s a proletárdiktatúra vezetőit. A főtérről a Mártírok terére vonuló tömeg egy óra alatt szinte átélte a Tanács- köztársaság eseményeit; alkalmi rikkancsok kínálták a Népszava 1919. március 23-i számának első lapját, utcára kerültek a korabeli röplapok, mozgósító jelszavak harsogtak, forradalmi dalok csendültek föl. Az ezt követő ünnepi gyűlés résztvevői az 1919-es szekszárdi direktórium tagjainak, a mártírhalált halt forradalmároknak állított emlékművénél gyülekeztek. A sokaság előtt itt Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára méltatta a Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét. Elöljáróban szólt a proletárhatalom államának kikiáltását megelőző eseményekről, majd március 21-ről, arról a napról, amikor a háború gyötörte ország népe a nagy október példáját elsőként követve diadalra vitte a szocialista forradalom ügyét, s a rügyfakadástól gyümölcsBékéscsabán a 19-esek terén, a vöröskatona szobránál tartottak koszorúzási ünnepséget szombat délelőtt, a Taérésig tartó 133 napon megmutatta, milyen erő lakozik benne. Köztulajdonba vették a gyárakat, a földeket. A tudományban, művészetben, a kultúra minden területén hatalmas szellemi energiákat szabadított fel a forradalom. nácsköztársaság kikiáltásának 68. évfordulója alkalmából. A MÁV fúvószenekara játszotta el először a magyar és a szovjet himnuszt, s ezután dr. Hankó Mihály, a városi pártbizottság vb-tag- ja tartott ünnepi beszédet. Megemlékezésében felidézte a Tanácsköztársaság 133 napos fennállásának eseményeit, s kitért a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának 30. évfordulójára is. Ezt követően került sor a koszorúzásra. Először a veteránok nevében a munkás- mozgalom régi harcosai, Máté István és Misur János koszorúzta meg a szobrot. Majd megyénk párt- és állami, valamint tömegszerveze- teinek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit, virágait a vöröskatona szobránál. Az ünnepség kedves színfoltja volt, amikor is az ünnepség végeztével az úttörők virággal köszöntötték a 89 éves veterán — 19-es vöröskatona — Gyucha Pált, valamint az új rendért szintén küzdő Szabó András özvegyét Három város emlékünnepsége Évek óta együtt emlékezik meg a három város — Békéscsaba, Gyula és Békés — a Veszely-hídi emlékműnél azokra a hős vöröskatonákra, akik életüket áldozták a nemzeti megmaradásért és a társadalmi felemelkedésért folytatott küzdelemben. A szombati ünnepséget Békés város KlSZ-bizottsá- ga rendezte, méltón a Tanácsköztársaság Békés megyei harcosainak emlékéhez és a KISZ zászlóbontásának harmincadik évfordulójához. A békési művelődési központ munkáskórusa és Sajgó Csaba szakmunkástanuló szavalata nyitotta meg az ünnepséget, majd a Tanács- köztársaság megyei eseményeit, a KISZ megalakulásának történelmi pillanatát, az azóta eltelt idő tanulságait Lipták Pál, a KISZ békési városi bizottságának titkára fogalmazta meg ünnepi beszédében. A megemlékezés és hála koszorúit dr. Marsi Gyula, a gyulai pártbizottság első titkára, Inokai János, a békési pártbizottság első titkára, dr. Szemenyei Sándor, a békéscsabai pártbizottság titkára és Mészáros László egykori vöröskatona helyezte el az 1919-es emlékmű talapzatánál. Az ifjúság nevében a Békés megyei KISZ-bizottság titkára. Bodor Tibor, a békési KISZ- bizottság titkára, Lipták Pál, a békéscsabai KlSZ-bizott- ság első titkára. Kulcsár Edit és a gyulai KISZ-bi- zottság titkára, Szabadosné Bécsi Katalin koszorúzott. A békési munkáskórus — Kökéndy József karnagy vezetésével — a Tanácsköztársaság forradalmi lelkesedésé' idéző dalokat és a kommunista ifjúság régi, mozgalmi dalait énekelte el a több száz fős résztvevőnek. Az ünnepség záróakkordjaként Korcsok Edit szakmunkástanuló elszavalta Várnai Zseni Forradalom című versét. A három város megemlékezésének szép pillanata volt, amikor az iskolások és óvodások egy-egy szál vörös szegfűvel járultak a hős elődök emlékét őrző obe- liszk talapzatához, hogy leróják tiszteletüket és hálájukat. * * * Gyulán március 21-én a vár előtt gyűltek össze a város fiataljai. A KISZ-es fiatalok nagygyűlésén Bodor Tibor, a KISZ Békés Megyei Bizottságának titkára tartott beszédet, melyben a harminc évvel ezelőtti zászlóbontásról emlékezett meg, s szólt a KISZ mai feladatairól. Ezután a fiatalok fáklyákat gyújtottak, s a Kossuth utcán, a Városház utcán és a Béke sugárúton át az Erkel Ferenc Művelődési Központba mentek, ahol késő estig változatos szórakozási lehetőségek, programok várták őket. Az összeállítást készítették: Gál Edit (fotó), B. Sajti Emese és Pénzes Ferenc. Grafika: Kállai Júlia: Vasárnap, a Magyar Eszperantók Szövetsége küldött- közgyűlésének az angyalföldi Láng Művelődési Központban megtartott záróülésével befejeződött a 28. Magyar Eszperantókongresszus háromnapos programja. A közgyűlés küldöttei megvitatták és elfogadták a szövetség középtávú, 1991-ig szóló munkatervét, amelyben — egyebek között — feladatul jelölik meg, hogy a hazai eszperantisták rendszeres önműveléssel is törekedjenek a nemzetközi nyelv elsajátítására, tökéletesítésére, s az eszperantót is használják fel a baráti kapcsolatoknak, illetve a hasonló érdeklődésű és foglalkozású jobban a napsütéses, immár tavaszra emlékeztető időben, de az is hamar kitűnt, a pályát igencsak igénybe vette a pénteki esőzés. Ru- bold Szekeressel szembeni tekintélyt szerző belépője (sárga lapot kapott érte) után váratlanul a győriek szerezlek vezetést. Rubold száguldott végig a jobb szélen, éles beadását Lebonicz- ky hosszan kiütötte, Hajszán pedig a 16-osról úgy ahogy van, egyből fejjel visszaküldte a labdát a kapura — a dermedt hazai védők csak nézték, hogy az fej magasságban a kapu közepében köt ki, 0—1. Ezután elkezdhettük je~ gyezni a békéscsabai szögleteket. Az elsőt, majd a másodikat és a 35. percben már a nyolcadikat lőtte be Pásztor. És, miközben Szentes egy kitörése után „leder- mesztette a hazai szurkolókat (Leboniczky aztán mesz- szire kifutva szabályosan elsodorta), a győri újonc Kiss Zs. is megkapta a sárga lapot, mert ő sem bírt az amúgy gyengélkedő Szekeressel — a 9. Pásztor-szöglet góllal végződött. Éles belövését Szenti a „rövid" emberek szakmai együttműködésének erősítésére. A magyar eszperantómozgalom továbbra is a béke, a népek közötti barátság és a társadalmi haladás ügyét kívánja szolgálni. A több ezer főnyi tagsággal működő Magyar Eszperantó Szövetség az eddigieknél fokozottabb mértékben ellátja a mozgalom társadalmi képviseletét. Hagyományainak megfelelően, lehetőségeihez képest kezdeményező szerepet is vállalva, törekszik a nemzetközt eszperantó mozgalom erősítésére, s kiveszi részét az UNESCO-val is együttműködő Egyetemes Eszperantó Szövetség munkájából — rögzítették a munkatervben. kapufánál fejjel megtoldotta, s a bal alsó saroknál háló felé tartó labdát Kuruc/. gólba spárgázta, 1—L ZÁSZLÓD ISZ A sportújságírók körében már vagy két évtizede szállóigeként emlegetik az egyik legemlékezetesebb tsaj- tóbakit. Amikor egy alkalommal Miskolcról nagyszabású ünnepségről tudósított kollégánk, így aztán a következővel kezdte riportját: „A stadion zászlódíszbe öltözött. .Telefonel- hallás volt-e az oka, a szerkesztő nézett túl rajta, vagy a nyomda ördöge szólt közbe, ki tudja, a lényeg az, hogy a fennkölt mondat emigyen alakult át, mire az utcára került: „száz ló díszbe öltözött”. Valami ilyesmi jutott eszünkbe a találkozó előtt, felfedezve a nézőtéri zászlódíszt. De félre a tréfával! Nagyszerű dolog, hogy fellobogózták a pálya nézőterét. Azt nem lehetett eldönteni: vajh’ a nagy tavaszi ünnepeinket köszöntötték-e ezzel, vagy éppen „csak” a futball ünnepét.. Akárhogy is van — lehet, hogy mindkettőnek szólt a zászlódísz —, jól van így. Láttunk már „nagyobb” meccset a Kórház utcában, de a Rába elleni 90 percre sem lehetett ráfogni, ezért kár volt ennyi zászlót kirakni . . . (Eolytatéís a 8. oldalon) Gyucha Pált és Szabó Andrásáét köszöntik az úttörők Koszorúzás Békéscsabáo Jól jött-e Csabán a győri edzőcsere? Békéscsabai Előre Sp.-Rába ETO 1-1 (1-1) NB 1-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 8 ezer néző. V.: Huták (Makó I., Varga L.). BÉKÉSCSABA: Leboniczky — Szenti, Megycsi, Ottlakán, Fabulya — Csató. Pásztor, Csanálosi, Adorján (Stcigerwald, 58. p) — Takács Z. (Kuruez, 19. p), Szekeres. Edző: Csank János. BABA ETO: Ulberl — Csonka, Rezi, Turbék, Bordás — Kiss Zs., Rubold, Somogyi, Preszeller — Szentes, Hajszán. Edző: Gvörfl f,ászló. Gólszerző: Hajszán (10. p), Kuruez (45. p). Sárga lap: Rubold (8. p), Kiss Zs. (30. p), Megyesi (85. p). Szögletarány: 15:0 (9:0) a Békéscsaba javára. A lila-fehérek kezdtek
