Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-21 / 68. szám
1987. március 21., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON a kövérség megelőzhető! Az elhízás (obesitás) szá- mos országban népegészségügyi probléma. Az emberi szervezetben az anyagcsere-folyamatokhoz, a vérkeringéshez, a légzés fenntartásához, a mozgáshoz energiát használunk föl. Amennyiben a táplálékkal elfogyasztott, és a munkával felhasznált energia túlsúlyban van, akkor a testtömeg nem változik. Abban az esetben, ha a táplálékkal elfogyasztott energia meghaladja a munkával felhasznált energiát (vagy azért, mert túl sok a táplálék, vagy azért, mert túl kevés a mozgás), akkor a felesleges energia raktározódik a szervezetben. Az elhízásnak az oka tehát az, hogy az energia egyensúlya felborul, és zsír halmozódik föl a zsírszövetekben. Az elhízás megelőzésének alapja az energiaszegény étrend, valamint a szakszerűen végzett, fokozott mozgás. A lényeg tehát, hogy kevesebbet kell ennünk és innunk. Az elhízottnak szigorú étrendet kell betartania, amíg testmagasságához, testalkatához az ideális testsúlyt, testtömeget eléri. A Broca-féle szám módosítása szerint az egy méteren felüli testmagasság centimétereinél mintegy 5—10 százalékkal kisebb súly az ideális. A testtömeg-index (a súly osztva a magasság négyzetével) 18—24 között elfogadható, 29—30 közötti értékek jelentős elhízásra utalnak. A diéta betartása nagy önfegyelmet igényel. A diéta alappillérei a gyümölcsfélék, főzelék- és zöldségfélék Ezek energiatartalma alacsony, és fontos vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat tartalmaznak. Az étrend ösz- szeállításánál a gyümölcs-, zöldség- és főzelékféléket hússal, tejtermékkel, tojással kell kiegészíteni. A tápláléknak és az italoknak azt a részét, amely semmiféle hasznos anyagot nem tartalmaz, csak a hizlalást segítő energia van benne, el kell hagyni az étkezésből. Ezek az ún. nüres kalóriák": cukor, édességek, lekvárok, cukorral készült italok, fagylalt, nápolyi stb. Példaként megemlítendő, hogy 2 dl Pepsi Colában tíz darab mokkacukornak megfelelő mennyiségű cukor és 120 kcal (500 kJl energia van, és a napi diéta egytize- dét jelentheti. Az édes íz élvezetéről a természetes cukorforrások fogyasztásával gondoskodhatunk (sárgarépa, paradicsom, sütőtök stb.), Édesítés- re használható a szacharin (max, napi 10—12 tabletta). a Polysette édesítőszer (max. napi 6-7 tabletta). A felesleges, elhagyható táplálékok következő csoportja a zsírban gazdag élelmiszerek. Nem szabad fogyasztani sertészsírt, vajat, szalonnát, zsíros húskészítményt, tejszínt. A zsír helyett ajánlható az étolaj, a vaj helyett a margarin. A zsír- és energiaszegény húsok fogyaszthatok: csirke, galamb, pulyka, valamint vadhúsok és halak. A tejből a zsírszegény 1,5 százalékos zsírtartalmú ajánlható, valamint az ugyancsak zsírszegény sajtok. Az „üres kalóriák” csoportjába tartoznak az alkoholos italok is, amelyek nagy energitartalmukkal jelentős mennyiségű értékes táplálék elől veszik el a helyet. Az étrend összeállításánál fontos figyelembe venni a táplálék íz-, szín-, zamatkonzisztencia meghatározóit. A fizikai és szellemi teljesítőképesség fenntartását az étrendi megszorítások mellett a rendszeres testmozgás (úszás, futás, kocogás stb.) biztosítja. A hízásra hajlamosító anyagcsere-sajátosságok öröklődnek, azonban a tradicionális életmódot, a mozgáshiányt, a helytelen táplálkozási szokásokat a generációknak nem kell átvenniük. Tartsuk tiszteletben évezredes étkezési szokásainkat, de éljünk a modern kor lehetőségeivel is! Dr. Godó Béla osztályvezető főorvos Engedd be a tavaszt! Kinézek az ablakon, olvad a hó; még kicsit bágyadtan, de süt a nap, a madárzaj egyre hangosabb, és a fűzfán, cseresznyefán megindultak a rügyek. Ha az aranyesöböl vágok, és vázába teszem, a meleg szobában már kihajt. Mondom a hároméves Kismaréinak: — Hallod-e pajtás, jön a tavasz! Marci nem érti pontosan, mi az, hogy tavasz, de érzi a hangomból, hogy az valami jó dolog lehet, és ragyogó képpel válaszol: — Engedd be, nyisd ki neki az ajtót! Egy kicsit keményebb, egy kicsit éppen ezért a szokottnál hosszabb volt az idei tél, de hogy a levegő már tavaszt ígér, az bizonyos. Bár az emberek dolgában lehetne oly biztos éppen az ember, mint a természet dolgában! És a tavasz egy kicsit mindig az újrakezdésé. A gyárakban be kell pótolni, amit a téli hideg miatt elmulasztottak, a földeken ügyelni kell arra, hogy jól fogadjuk, amit a tavasz ad. Megindul az élet a határban, a nagygazdaságokban, a háztájin, kiskertekben, de a természetet mind jobban kívánó sokszázezer városi ember kis telkén is. Számol a család: anyának új, szép cipő kellene, a nagylánynak új ballonkabát, mert a régit kinőtte, öcsi bőrlabdáért áhítozik, de kellene a kertre is, át kéne festeni a kerítést, kijavítgatni, amit a tél elrontott. Gondok ezek? Gondok. De jó gondok. Jobb, mint a tüzelőt készíteni, az egyszer biztos.- (sárdi) Mesterséges világítás A nagy számú kísérlet eredményei arra utalnak, hogy a legtöbb növény nevelhető mestereséges körülmények között, így a szobanövények is. Háztartásunkban az egyszerű villanyégő is megfelel arra a célra, hogy kellő megvilágítást kapjanak bármelyik évszakban a növények. Ez a technika igazán csak a virágtalan növényeknél alkalmazható, mivel ezek fényigénye nem túl nagy. A neoncsövek sugározzák a megfelelőbb fényt; nem drágák, és nem égethetik meg a leveleket. Ezek sokkal jobb helyettesítői a természetes fényforrásnak a villanyégőnél és a reflektornál. A felnőtt növények mesterséges megvilágításához egy 40 wattos hideg- és egy 40 wattos nappali fényű cső kombinációjára van szükség. A fénycsöveket 45—75 cm-re helyezzük el a növények fölött. Ügyeljünk arra, hogy a fénysugár mindig függőleges irányú legyen. A növények sikeres fejlődése érdekében ismernünk kell a megvilágítás szükséges időtartamát. A virágtalan növények nem igényelnek hosszú megvilágítást, a virágos növényeknek azonban nagyobb a fényigényük. A megvilágítás szükséges időtartama szerint a növényeket három csoportba oszthatjuk: — az elsőbe a virágos növények tartoznak, amelyeknek 12—16 óra mesterséges megvilágításra van szükségük (pl.: gumós begónia, primula stb.); — a második csoportba azok a virágos növények tartoznak, amelyek fejlődéséhez 12 óránál valamivel kevesebb megvilágítás kell; — a harmadikba tartozó növények fejlődésére különösebben nincs hatással a megvilágítás időtartama (pl.: afrikai ibolya, azálea stb.). Az előbbiekből ítélve a növények számára nemcsak a fényforrás erőssége, hanem a megvilágítás időtartama is lényeges, így megtörténhet, hogy a mesterséges megvilágítás megsemmisíti, vagy teljesen megváltoztatja a természetes fotoperiodizmus hatását. A „rövid napú” növények például ősszel virágzanak, amikor a nappalok a rövidebbek. Ha azt akarjuk, hogy „rövid napú” növényeink a következő évben is virágozzanak, már szeptember végétől 30—40 napig olyan helyiségbe helyezzük, amelyben csak természetes megvilágítás van. Amikor már a bimbók kifejlődtek, a fény időtartama nem hat ki többé a virágzásra, helyezhetjük vissza a mesterségesen is megvilágított helyiségbe. Hogy melyik dísznövényfaj melyik csoportba tartozik, azt a növények ápolásáról szóló szakkönyvek minden esetben közük. L. B. KERT, HflZinil Gyümölcsfák és bokrok tavaszi ültetése Amit a vizekről tudni kell Q A tavaszi ültetés egy kicsivel nagyobb gondosságot igényel, mint az őszi, mert fiatal növényeinkre rövid idő alatt nagyobb megterhelés hárul. Jó esetben egy hónap marad arra, hogy erősen csonkolt gyökérzetük megkapaszkodjon a talajban (regenerálódjék), mert azutáTt már megindul az új hajtások fejlődése. Különösen a talaj-előkészítésre, és — főként a rendszeresen beköszöntő, szárító „böjti szelek” idején — a rendszeres öntözésre ügyeljünk. Gyümölcsfáinknak legalább 100x100 centiméter alapterületű és 80 centiméter mély gödröt ássunk, a bokroknak 60x60x60-at. Ásáskor az első két ásónyom földjét (a feltalajt) tegyük külön. A mélyebb rétegek földjét (az altalajt) a másik oldalra halmozzuk. Közben tisztítsuk meg a talajt: minden idegen anyagot, gyökérmaradványt és gyomot távolítsunk el. Az ültetőgödröt érett szerves trágyával, vagy komposztált kerti hulladékkal töltsük föl., A szerves anyagot 20—30 centiméter vastagon terítsük el a gödör aljában. A trágyát ugyanilyen vastag feltalajréteggel fedjük. Ebbe célszerű elhelyeznünk 2-3 darabot a Buvi- plant nevű műtrágyatablettából, amely a fő tápelemeket lassan oldódó formában tartalmazza, így azok jobban érvényesülhetnek is. A visszamaradó gödröt az altalajjal töltsük meg, de ebbe is keverjünk el érett trágyát, vagy komposztot, mégpedig úgy, hogy három rész altalajhoz egy rész szerves trágyát számítunk. Kedvező, ha a fölső rétegben fél—egy kilogramm Cofuna, vagy Szuperkomposzt márkanevű bioaktív humusztrágyát is elkeverünk. Fontos, hogy ültetés előtt megfelelően előkészítsük a szaporítóanyagot. A kitermeDIVOT Kabátátalakítás Kabátunkat általában nem évenként cseréljük. Így azután könnyen megesik, hogy 3-4, vagy még több éves kabátunkat — noha jó minőségű anyagból készült — enyhén szólva, unjuk. Alakítási ötletünk azt szeretné érzékeltetni, hogyan lehet hosz- szú kabátból hétnyolcados, sportos jellegű kabátot átalakítani, amelyet nadrághoz, szoknyához jól lehet viselni. A kabát aljából megfelelő hosszúságot levágunk. Ebből szabjuk ki a széles kézelőt, a zsebpántot, és a külön bemutatott gomboláspántot. A kabátot kétoldalt mintegy 15 cm magasan felslicceljük. Az átalakításnak ezenkívül még az a sajátossága, hogy „feldobja a kabátot”, ezért a gallér, a kézelő, a gomboláspánt, a zsebpatni és az oldalhasiték szegélyét elütő színű paszpóllal díszítsük. Ez lehet a kabát anyagához hasonló szövet, de éppúgy alkalmas hozzá a vékonyabb műbőr, vagy pamutbársony is. B. K. léskor többnyire erősen megcsonkolják az oltvány gyökerét, ezért fölösleges, sőt, káros is annak további kurtítása. Csak elhalt, roncsolt gyökérrészeket távolítsunk el, illetve metsszünk vissza az ép, egészséges részig. A gyökérpépezés a tavaszi ültetésben különösen jelentős, mert a pép óvja a gyökérzetet a kiszáradástól. Ehhez ássunk egy akkora gödröt, hogy a legerősebb csemete gyökérzete is kényelmesen beleférjen. Az agyagos altalajból vegyünk néhány lapáttal, és a gödörben elterítve, és vízzel elkeverve készítsünk belőle pépet. Célszerű 40—50 gramm Basudin 5 G jelű talajfertőtlenítő szert is kevernünk bele, amely megóvja a gyökérzetet a talajban élő kártevőktől. Az előkészített szaporítóanyag gyökérzetét ültetés előtt mártsuk meg a pépben úgy, hogy bevonja az egész gyökérzetet. Az elültetett szaporítóanyag környékén alaposan öntözzük be a talajt, de úgy. hogy a víz lehetőleg ne érje még a pépézett gyökereket. Később (egy hét elteltével) már az ültetőgödör teljes felületén öntözhetünk. Ekkor már tömöríthetjük is a talajt a gyökérzethez. Ügyeljünk, hogy a szaporítóanyag függőlegesen álljon. Ha a növény gyökérzete fóliazacskóban van, éles késsel hasítsuk fel az egyik oldalon a fóliát, és óvatosan göngyöljük le a földlabdáról, hogy szét ne essen. Ültetéskor a burkolóanyagától megszabadított szaporítóanyag földlabdájánál mintegy kétszerte nagyobb térfogatú földet emeljünk ki az ültetőgödröből. A földlabdát mindig alul fogjuk meg, soha ne a növény törzsénél fogva emeljük, mert a labda széteshet, a gyökerek elszakadhatnak. V. L. JJÜílÜil dtw Az oxigénháztartás A szerves anyagok meny- nyiségétől függ a víz oxigénháztartása. Ennek egyik ösz- szetevője, hogy a vízben mennyi oxigén található ol- dott„állapotban. A víz akkor dúsul fel oxigénnel, ha levegővel érintkezik, vagy ha a vízi növények a fény hatására fotószintézis (a zöld növények életfolyamata; szénhidrátok létrehozása széndioxidból és vízből, a napfény hatásra) útján oxigént termelnek. Az oxigéntartalmat viszont csökkenti a vízben levő szerves anyag, mivel annak oxidálásához (valamely anyag egyesülése oxigénnel) szükséges gázt a mikroorganizmusok (szabad szemmel nem látható legkisebb élő szervezetek) a vízben oldottból veszik föl. Ezért, ha a víz oxigénkoncentrációja a telítettségtől eltér az oxigénhiány irányába, az a víz elszennyeződését jelentheti. Az oldott oxigén mennyisége a vízben többnyire literenként 0—14 mg között változik. Ez mindenkor függ a víz hőmérsékletétől is. Az oxigénháztartás adataihoz tartozik még az oxigénfogyasztás és a biokémiai (életvegytani; az élő szervezetek vegyi összetételét, és a bennük lejátszódó vegyi folyamatokat vizsgáló tudomány) oxigénigény mértéke. Mindkét adat közvetett úton ad képet a vízben oldott szerves anyag mennyiségéről oly módon, hogy annak az oxigénnek a mennyiségét adja meg, mely szükséges az adott térfogatú vízben oldott szerves anyag oxidálásához. A biokémiai oxigénigény mg 1-ben adja meg azt az oxigénmennyiséget, amely a vízben levő szerves anyagok aerób (oxigénigényes, levegőt kívánó) baktériumok által történő lebontásához bizonyos időtartam és hőmérséklet mellett szükséges. A gyakorlatban az ötnapos BOI-t használják (Angliában 5 nap alatt érnek a folyók a tengerbe). Ionok A természetes vizekben — a tengereket kivéve — leggyakrabban a kálcium (Ca—), magnézium (Mg—), káliumkarbonát (KC03—), hidrogénkarbonát (HC03—), klorid (Cl—) és szulfát (S04—) ionokat (szabad töltésű atom, vagy atomcsoport) találjuk. Ez a hat ion adja a vízben oldott ionok mintegy 80—90 százalékát. A kloridionok vízbe jutására a szenyeződések útján van lehetőség, mivel a feká- liás szennyvizek kloridtar- talma igen jelentős. Szulfát az oldható szulfátsók, valamint kéntartalmú anyagok oxidációs végterméke útján kerül a természetes vizekbe. A foszfor a vízben foszfátok formájában oldva, rendszerint igen kis mennyiségben van jelen, ennek ellenére nagy jelentőségű a vízben lejátszódó biológiai folyamatoknál. Energiahordozók. A kénhidrogén jelenléte a vízben toxikus (mérgező, mérget tartalmazó) hatású. Az átlátszóság vizsgálatából a felszíni vizekben lejátszódó folyamatok intenzitására (a hatás erősségére) következtethenünk, ugyanis a fény bejutása az egyik fontos előfeltétele az élőlények fotoszintézisének. (Folytatjuk) Juhász László G. NAGY ILIÄN: Napüdvözlet Jó reggelt Napocska sötétűző fényhozó szoknyás csillagocska GiííRf.KEKMfK Ébresztő ébresztő bőgőtorkú medve aki délig horkol nem lehet jó kedve Ajtót nyitva hagytunk ablakot kitártunk égi felségednek Ezer-ujjú tündér virágnyitogató derengő szárnyakat lágyan bontogató Láng-rokolyád emeld mezőink fölé vizeink fölé madaraink fölé Galambraj csillan földobott ezüst csokor suhogás verése lobban a lombokon Harmatos a lábunk táncra emelkedik tücskök a muzsikát fényre hangszerelik Jó reggelt Napocska szoknyás csillagocska jegyben járó Földünk örök menyasszonya
