Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-21 / 68. szám
NÉPÚJSÁG 1987. március 21., szombat Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Szavaznak a képviselők (Folytatás az 1. oldalról) igazgatás teljes körű bevezetéséhez. Ezután arról beszélt dr. Szíjártó Károly, hogy népgazdaságunk fejlődésében ma egyik alapkérdés a munkavégzés hatékonyságának javítása. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői az erkölcsi és anyagi ösztönzés mellett, szükség esetén a jogszabályokban meghatározott adminisztratív eszközök differenciált alkalmazásával •— a fegyelmi és kártérítési felelősség érvényesítésével — is mozdítsák elő a magasabb követelményeknek megfelelő munkaerkölcs biztosítását. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlói határozottan lépjenek fel még az esetileg előforduló vétkes kötelességszegésekkel szemben is. A társadalmunkban észlelt negatív jelenségeket elemezve dr. Szíjártó Károly szóvá tette, hogy az utóbbi időben — főleg a fiatalok között — terjed a kábítószer és az azt pótló anyagok élvezete. A társadalomra és az egyénre egyaránt káros, súlyos következményeit már több tudományos kutatás feltárta. Ügy tűnik azonban, hogy az eddig tett intézkedések visszatartó ereje nem elégséges. Részben ennek tudható be, hogy a fiatalkorúak, sőt a gyermekkorúak körében is szaporodnak a deviáns magatartások. Már közel 10 éve fokozatos emelkedését mutatják a bűnözési adatok. Ezután arról beszélt, hogy a társadalmi tulajdon védelmét, a károk megtéríttetését az ügyészség az elmúlt években is fontos feladatának tekintette. A kár megtérítését az ügyészek többnyire már a büntető eljárás során indítványozták. A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervek nem törődnek megfelelően a kár megtérítésével, még a jelentős kárt okozó magatartások esetében sem. A társadalmi tulajdonban kárt okozó bűncselekmények intenzívebb megelőzésére kell törekedni. Ebben a bűnüldöző szerveknek a korábbinál is nagyobb szerepet kell vállalniuk. Elsősorban azonban az ágazati és felügyeleti ellenőrzés erősítése szükséges. A bűnözést az jellemzi — mondotta dr. Szíjártó Károly —, hogy az 1980-as évek elejétől nagyságrendje, szerkezete kedvezőtlenül változott. Egyre gyorsabb ütemű növekedésének tendenciája vált uralkodóvá. Az évről évre tapasztalt emelkedés hátrányosan érinti a közbiztonságot. Egyes bűncselekmények, mint például a betöréses lopások szaporodása és egy részének felderítetlensége ma már gondot okoz. Bűnözési helyzetünk ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban és az európai országok nagy többségéhez viszonyítva is kedvező. Az ismertté vált bűncselekmények száma és a népességhez mért gyakorisága a korábbiaknál magasabb. 1986-ban több mint 182 ezer közvádas bűn- cselekményre derült fény, így 10 000 lakosra közel 172 bűncselekmény jutott. 1985. évhez viszonyítva 10,3 százalékkal növekedett a bűn- cselekmények száma. Az ismertté vált bűnelkövetők száma 1986-ban meghaladta a 93 ezret, így 10 000 lakosra 87 elkövető jut. Egyre több a büntetett előéle- tűek és a visszaesők száma is. A bűncselekményt elkövetők között gyakran találkozunk fiatalkorúakkal. Arányuk 11 százalék. A büntetőjogilag felelősségre nem vonható 14 éven aluli gyermekkorú elkövetők száma is növekszik, ma már 4 ezer A bűnözés összetételében a vagyon elleni bűncselekmények aránya évek óta 60 százalék körül van. Ezen belül a többség a személyek javait károsítja, de magas a társadalmi tulajdon elleni szándékos és gondatlan bűncselekmények száma is. Növekedett a bűncselekményekkel okozott károk összege is. A bűnözés második legnagyobb csoportját a közlekedési bűncselekmények teszik ki. Számuk meghaladja a 20 ezret. Többségük (73 százalék) ittas járművezetés. Az ittasan vezetőkön kívül viszonylag sokan követnek el alkohol hatása alatt vagy éppen iszákos életmódjuk következtében más bűncselekményeket is. — Jelenthetem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy a nehéz körülmények ellenére is az ügyészek hivatástudatára építve a Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete, lehetőségein belül a jövőben is eredményes munkavégzésre törekszik — mondotta végezetül dr. Szíjártó Károly, és kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. Ezután Antalffy György Csongrád megyei, Barta Alajos Heves megyei, Peják Emil budapesti, Biró Imre (országos lista), Kovács Lászlóné budapesti, Tóth Antal Bács-Kiskun megyei és Varga Miklós Veszprém megyei képviselők szólaltak fel. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A legfőbb ügyész beszámolójával kapcsolatos észrevételekre dr. Szíjártó Károly válaszolt. Az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját, s a képviselők kérdéseire adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Interpellációk Király Zoltán, Csongrád megyei és dr. Szentágothai János akadémikus (országos lista) az egészségügyi miniszterhez intézett kérdést. ReidI János Somogy megyei képviselő az AIDS-szű- rővizsgálattal kapcsolatos tervekről kérdezett ugyancsak az egészségügyi minisztertől. Dr. Medve László elmondta, hogy európai összehasonlításban az AIDS-szel kapcsolatos magyarországi járványügyi helyzet még kedvező. Az egészségügyi szervek a szűrővizsgálatot időben megkezdték, s mindent megtettek azért, hogy a betegség vér és vérkészítmény útján ne terjedhessen. Megszervezték a legjobban veszélyeztetett csoportok vizsgálatát is. Ennek eredményeként március 15-ig 114 fertőzöttet találtak. Közülük négyen betegedtek meg, s egy beteg már meghalt. A miniszter kedvezőnek ítélte, hogy hazánkban a lakosság figyelme egyre inkább e betegség megismerése, a védekezés lehetőségei felé fordul. Ezután Bánffy György budapesti képviselő megkérdezte a művelődési minisztert: felmerült-e annak lehetősége, hogy az építendő Nemzeti Színház nagyszabású terveit átdolgozzák, az új színház esetleg szerényebb megjelenésű legyen, s ezáltal megvalósítása is elérhetőbb közelségbe kerüljön? Köpeczi Béla válaszában emlékeztetett arra, hogy a kormány 1983-ban annak tudatában fogadta el az új Nemzeti Színház felépítésének tervét, hogy országos védnökség alakult, amely a felépítéséhez szükséges pénz mintegy felét közadakozásból gyűjti össze. A folyószámlára eddig érkezett összeg — a kamatokkal együtt — 240 millió forint. Tekintettel arra, hogy az adományok ösz- szege a tiszteletre méltó erőfeszítések és áldozatvállalások ellenére elmarad a várttól, s az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy a különbséget a költségvetésből pótolják, az építkezés eddig nem kezdődhetett meg. A miniszter egyetértett a képviselő azon javaslatával, amely a költségek mérséklését szorgalmazta. Ez annál is inkább indokolt, mert ma a szerényebb kivitelű elképzelés megvalósítása is eléri a hárommilliárd forintot — hangsúlyozta. Bejelentette, hogy a költségek csökkentésének lehetőségét megvizsgálják, s az eredményről tájékoztatják az Országgyűlést. Horn Péter Somogy megyei képviselő az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez intézett kérdést: tervez-e a tárca a panelszerkezettel épült lakások falpené- szesedésének kijavítására, a jelenség megszüntetésére központi intézkedéseket. Somogyi László válaszában kifejtette: a mintegy négymillió lakás közül tavaly 4500 otthon lakói panaszkodtak a penészesedésre. Ezeknek is csak 60 százaléka épült paneles szerkezettel. A számokból kiderül, hogy a penészes lakások aránya ezrelékben is alig fejezhető ki. Ez természetesen nem nyugtatja meg az érintetteket. A penészes lakások közül eddig 2700-at kijavítottak. Ezekből 250 ismételten penészes lett. A probléma feltárásában és a kijavítás módszerének meghatározásában részt vesz a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia is. A hibák gyorsított ütemű kijavítását feladatának tekinti a szakminisztérium — mondotta Somogyi László. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. A szünetben is folyt az eszmecsere Parlamenti mozaik Lázár György nyilatkozata lapunknak Az Országgyűlés tavaszi időszakán az egyik szünetben arra kértük Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökét, hogy röviden értékelje a hét elején tett Békés megyei látogatását. — örülök, hogy két napot ezen a héten Békés megyében tölthettem. Az ott látottak arról győztek meg, hogy a különböző szintű párt-, gazdasági, társadalmi szervezetek és vezetők értik, ismerik azokat a jeladatokat, amelyek a párt XIII. kongresszusának határozatából adódnak. Ügy látom, a múlt év novemberi központi bizottsági határozat helyi végrehajtásának menete is megfelelő. A meglátogatott gazdasági egységek figyelemre méltó eredményeket értek el az elmúlt időszakban. Mind a Békéscsabai Kötöttárugyárban, mind az állami gazdaságban olyan terveket fogalmaztak meg, amelyek alkalmasak az előttünk álló közös feladatok megvalósításához, hozzájárulnak a népgazdaság teljesítményének fokozásához. Az aktívaülésen a felszólalók rámutattak: vannak még mozgósítható tartalékok a megye gazdasági egységeiben, ugyanakkor felhívták a figyelmet a megoldandó gondokra is. Nagyon sokat kell még dolgozni ahhoz, hogy sikerüljön dinamiku- sabbá tenni gazdasági fejlődésünket. Ehhez a nagy feladathoz kívánok jó munkát, erőt, egészséget Békés megye valamennyi állampolgárának —• fejezte be a miniszterelnök. Szigorúbban ítélkezni A legfőbb ügyész beszámolójában kitért arra is, hogy a bűncselekmények emelkedő száma mellett főként bizonyos kedvezőtlen tendenciák jelentenek gondot. Ilyenek például a bűncselekmények eldurvulása, a vagyon elleni bűnözés körében egyes veszélyes elkövetési módok terjedése. Púja Frigyes nyugalmazott külügyminiszter, Battonya és környéke képviselője több évet töltött Finnországban hazánk nagyköveteként. Kértük, mondja el tapasztalatait — milyen a közbiztonság északi rokonainknál. i — Rendkívül jónak mondható a finn közbiztonság, ritkák a gazdasági bűncselekmények, összehasonlíthatatlanul nagyobb a fegyelem a munkahelyeken is. Hogy ez minek tudható be? Talán mert más az emberek mentalitása, talán mert magasabb az életszínvonaluk. Szó volt a vitában egyébként arról is, hogy amikor nehezebbé válnak az életkörülmények, akkor érezhetően fellazul a morál. Talán ez tapasztalható ma Magyarországon is. De ez inkább egy tudományos szociológiai vizsgálat, elemzés tárgya lehetne. Ám a hallott adatok ettől még tények maradnak. Sajnos, az utóbbi években a mozikban, a televízióban — hogy a videóról ne is beszéljek — vetített filmek, krimik szinte beleszuggerálják éretlen fiataljainkba a bűnöző életvitelt, az erőszakot, az agresszivitást. Én személy szerint úgy vélem, hogy a nevelés fontossága mellett hatékonyabbá kell tenni a bűnüldözést és szigorúbban bírálni a bűncselekmények elkövetőinek magatartását.. . Társadalmi összefogással A legfőbb ügyész beszámolójában elhangzott, hogy Magyarországon 1980 óta 40 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma. Míg 1980-ban 130 ezer, addig tavaly már 182 ezer volt az ismertté vált bűneset. Szabó Lászlót, a Népszabadság rovatvezetőjét, a Kék fény műsorvezetőjét is elgondolkodtatták az adatok. — A beszámolót hallgatva azon tűnődtem, hogy a bűnözés ellen manapság már nem elég csak lánccal, lakattal, börtönnel harcolni. Ahhoz, hogy a törvényszabta korlátokat, határokat mindenki érezze, az erkölcsi tételeket kellene erősíteni az emberekben. S ez elsősorban a család feladata lenne. A beszámoló és a vita egyik fontos eleme véleményem szerint, hogy nemcsak a rendőrség, az ügyészség, a bűnüldöző szervek feladatának fontosságára hívják fel a figyelmet, hanem a bűnözést bonyolult társadalmi problémaként kezelik. Kiderült, hogy legnagyobbrészt a vagyon elleni, gazdasági bűncselekmények szerepelnek a statisztikákban. Az új gazdasági formákat, lehetőségeket egyesek visszaélésekre használják fel. A gazdálkodó szervek egymás közti viszonyában is sok a kerülőút. Hallhattuk, hogy a szerződéses fegyelem alacsony szintű, a gazdasági kapcsolatok egyrészében nemhogy az adott szónak, gyakran még az írásnak sincs kellő hitele. Sürgős tennivaló ezeknek a jelenségeknek a megszüntetése. Fontos a család szerepe A legfőbb ügyész beszámolójában hallhattunk arról, hogy az utóbbi időben emelkedik a fiatalkori bűnelkövetők száma. A szünetben a megyei képviselők élénken reagáltak az elhangzottakra. Vass Józsefné a következőképpen vélekedett : — Nem érzékelem annyira a fiatalkori bűnözés elterjedését, mint ahogyan a legfőbb ügyész megfogalmazta beszámolójában. Az ifjúság többsége rendes, teljesíti kötelezettségeit. Sajnos, az utóbbi időben elterjedő videoprogramok, filmek ötleteket adnak a fiataloknak a különböző bűn- cselekmények elkövetéséhez. Ugyancsak kedvezőtlen folyamat, hogy terjed a kábítószerélvezők száma. Nem értem, miért nem tudják kivonni az ilyen célra használható ragasztószereket a forgalomból? Nagy a család szerepe a fiatalok nevelésében, de közösen a társadalomnak is össze kell fogni az ifjúságért. Németh Ferenc, a megyei képviselőcsoport vezetője megerősítette a Vassné által elmondottakat. — Ügy látom, a fiatalok egy része nem tudja értékelni azt az értékteremtő munkát, amelyet a felnőttek folytatnak. A fiatalok körül többen könnyen jutnak hozzá az értékes használati eszközökhöz. A családoknak nagyon nagy a felelőssége a jövő felnőtt nemzedékének nevelésében. Sajnos, társadalmunkban több rossz példát lát az ifjúság az idősebbektől, amelyeket átvesz. A megelőzésre, a nyílt, őszinte tájékoztatásra kell helyezni a fő hangsúlyt. Az országgyűlési tudósításokat Béla Ottó, Hornok Ernő és Verasztó Lajos készítették.