Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-20 / 67. szám

1987. március 20., péntek Magyar—csehszlovák barátsági nap Békéscsabán Rendkívüli irodalomóra a szlovák gimnáziumban Fotó: Fazekas László Koszorúzások, ünnepségek a Tanácsköztársaság kikiáltásának 68., a KISZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából Ezekben a napokban me- gyeszerte megemlékeznek a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 68., és a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 30. évfor­dulójáról. Az idén a békési KISZ-bi- zottság rendezi meg azt az ünnepséget, melyen a három város -jr Gyula, Békés, Bé­késcsaba — képviselői meg­koszorúzzák a Veszely-em- lékművet, március 21-én, 14 órai kezdettel. Békéscsabán Yna, pénteken délután a KISZ megyei bi­zottsága politikai képzési központjában rendeznek há­rom órától ünnepséget a Ta­nácsköztársaság évfordulója tiszteletére. Szombaton a 19- esek terén kerül sor a váro­si koszorúzási ünnepségre délelőtt 10 órai kezdettel, a vöröskatona szobránál. A forradalmi ifjúsági napok tiszteletére, a három tavasz jegyében indul ma középis­kolások részére eseményso­rozat — mely április 3-ig tart — az iskolacentrumban. Gyulán március 21-én 10 órai kezdettel rendezik meg a városi koszorúzási ünnep­séget a Népkertben, a vörös­katona szobránál. A 'árosi KISZ-bizottság szervezésében este hat órakor nagygyűlés lesz a vár előtt, a KISZ iászlóbontásának évforduló­ja jegyében, majd fáklyás felvonulás kezdődik. A vég­cél a művelődési központ, ahol különböző programok várják a fiatalokat. Békésen ma délelőtt kilenc órakor koszorúzzák meg a városi tanács falán lévő em­léktáblát. Délután a városi pártbizottság nagytermében a KISZ megalakulásának 30. évfordulójára emlékeznek, majd KISZ-alapító tagokkal beszélgetnek a résztvevők. Orosházán a mai nap fo­lyamán koszorúzzák meg a Tanácsköztársaság emlékmű­veket. Szombaton, március 21-én 14 órai kezdettel ifjú­ságmozgalmi emlékülést tar­tanak a Petőfi Sándor Mű­velődési Központban. Ugyan­ezen a napon bonyolítják le a FIN Kupa sportbajnoksá­gait a középiskolákban. Szarvason, az Árpád Szál­ló falán elhelyezett emlék­táblánál március 21-én 10 órakor kezdődik í koszorú­zási ünnepség. Ezt övetően az úttörő- és ifjúsá; , házban ifjúságmozgalom-történeti kiállítás nyílik 10.40-kor, majd ugyanitt emlékülést tartanak a KISZ zászlóbon­tása 30. évfordulója tisztele­tére. Szeghalmon március 21-én 9 órakor tartják meg a ko­szorúzási ünnepséget a 19- esek emléktáblájánál. Utána a művelődési központban rendeznek ünnepséget, me­lyen a KISZ megalakulásá­nak évfordulójára emlékez­nek. Mezőkovácsházán március 21-én a reformátuskovácshá­zi általános iskola falán lé­vő Kocsis János emléktáblá­ját koszorúzzák meg 9 órai kezdettel. Március 20-án, dél­után 2 órától a városi párt- bizottság nagytermében ren­dezi meg a városi KISZ-bi- zottság és úttörőszövetség közös emlékülését a KISZ zászlóbontásának évforduló­ja alkalmából. Illést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap, csütörtökön ma­gyar—csehszlovák barátsági napot rendeztek Békéscsa­bán. A Hazafias Népfront megyei bizottságának szék­házában Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára fogadta délelőtt 11 órakor dr. Stepan Vlasint, a Cseh- és Világiro­— El tudná képzelni az ipa­roskört ma? — faggatta a bé- késszentandrási idősebb kor­osztály egyik tagját a Békés Megyei Művelődési Központ népművelője. — Természetesen, fiam, hi­szen az embereknek akkor is volt gondjuk, s azt a közös­ség nélkül, egyedül, akkor sem tudták megoldani — fe­lelte. De mit is nyújthatott egy- egy kör vagy egylet, hogy az első, 1866-ban létrejött nép­kör után még négy alakult Békésszentandráson, s csak a második világháború után szakadt vége az effajta köz- művelődésnek, ami több volt a szónak a mai értel­ménél. Önfenntartó körök A művelődés magába fog­lalta a kör tagjaiban a kö­zösséghez tartozás érzésének kialakítását, a közösség meg­teremtését, a szellemi, a tár­sadalmi és az anyagi érde­kek előremozdítását a mű­velődés által — fogalmazzák meg a népművelők az 1986. júliusában helybéli és ven­déggyerekekkel együtt töl­tött művelődéskutató tábor­ban szerzett szakmai tapasz­talatokat. A közéletiség terei voltak ezek a körök, egyletek, mert a nyitva tartó házak betöl­tötték a tér szerepét, lehe­tőséget kínáltak az eszme­cserére, a rádió, az újságok, könyvek segítségével tájéko­zottak, politizálok lettek az emberek, a felnövekvő ge­neráció. Az egyik idős köri tag véleménye szerint: „A kör a közélet láncszeme volt, amely betöltötte az iparosok pártjának funkció­ját is”. Az érdekképviselet színte­re:' itt alakították ki az ipa­rosok az árakat, a katolikus kör segélyezte a rászorulta­kat, gyámolította a hadi­özvegyeket, az árvákat, a munkáskörökben munkaerő­közvetítés zajlott. A mai népművelő számára a legfontosabb tapasztalat, hogy ezek a körök önfenn­tartók voltak, az önnevelés, a vezetőkiválasztás színterei, dalom Intézetének munka­társát, s tájékoztatta me­gyénk életéről. A vendégek programja a szlovák gimná­ziumban folytatódott, ahol a diákoknak — rendkívüli irodalomóra keretében — Josef Capek életéről, mun­kásságáról beszélt. s bár mindenki járt a másik kör rendezvényeire, lehetett itt vendég, vagy esetleg még tag is, de valójában zárt egységekként, szervezetek­ként jelentek meg a község életében. A tavaly július 1—10-ig tartó művelődéskutató tábor olyan gazdag hagyományok­ra lelt Békésszentandráson, hogy ebből táplálkozhat, megújulhat egy 40 éves múl­tú. az emberek számára pusztán befogadó szerepet játszó népművelés. Több ol­dalról szorgalmazták a meg­újulást. A Népművelési Inté­zetben Varga Tamás, az épí­tész Makovecz Imre, Békés- szentandrás tanácselnöke, Hegedűs László, és nem utol­só sorban a Békés Megyei Művelődési Központ népmű­velői. A kezdeményezés si­kere óriási abban a tekin­tetben, hogy felkeltette az igényt egy másfajta népmű­velés iránt. Izgalomba hoz­ta az általános iskolásokat, megnőtt az érdeklődés a múlt, annak értékei iránt. Mi menthető át négy év­tized múltán a mába? Gazdag teret a játéknak Az az érzés, ami feleleve­nedett az . idősekben, a szel­leme, amely hatott a kis művelődéskutatókra. Az ér­tem és az enyém érzete, ami­ért áldozatokra is kész len­ne, lehetne a nagyközség apraja-nagyja. Mert kevés ma már néhány érdeklődési csoport, két tucat előadás, pár nagytermi rendezvény. S ennél többre kellene szán­ni a faluházat, kialakítani annak tevékenységi körét. — Nagyon gazdag teret szántak a játéknak, a be­szélgetésnek; a kártya, a billiárd, a kugli minimális térítésért bérelhető és így az elhasználódás után cserélhe­tő volt — meséli a gyűjtés­ből származó véleményeit a népművelő. S mindezeknek helye lesz a majdani falu­házban is. A művelődéskutató tábor feladata a régi formák fel­Délután Chlebniczki János, a szlovák gimnázium igaz­gatójának kalauzolásával megyeszékhelyünkkel ismer­kedett dr. Stepan Vlasin, majd baráti találkozón vett részt a HNF városi bizottsá­gának székházában. térképezése, azok leírása volt. Kitűnő alkalom terem­tődött a táborban arra is, hogy a tábor lakói megter­vezték a faluházat, benne minden új és megújult el­képzelésükkel. Ezután tár­gyalták meg az elképzelése­ket a falu vezetői, a műve­lődéssel foglalkozó szakem­berek, tervezte meg az épü­letet a Makovecz-stúdió tag­ja, Salamin Ferenc. Hogy majd 1988-ban elkezdőd­hessen az építkezés, s a kö­zel 20 millió forintból a tár­sadalmi érintkezés új tere teremtődjön meg a faluház­zal. Előtte ugyanis piac lesz, s a házban, a földszinten kulturált étterem, presszó, s a földszinten könyvtár várja a vendégeket. Közösségekre lelhetnek? S persze a játékok sem maradnak el, meg az a kö­vetelmény, hogy olyan fel­tételek legyenek, hogy a bé- késszentandrásiak maguké­nak érezzék a házat. Ahol majd az a nagyterem szol­gál a közösségi rendezvények helyéül, ahol színházi elő­adást is tarthatnak. Már az elvárások is megfogalmazód­tak: a mostaninál jóval gaz­dagabb kínálatot igényelnek majd az itt élők a népműve­lés „katonáitól”. Ilyen előkészítés után bíz­hatunk abban, hogy meg­mozdulnak a fiatalok és az idősebb generációk^ s már az építkezés alatt figyelemmel, törődéssel veszik körül ezt a létesítményt. Már most je­lentkeztek iparos emberek, hogy a munkájukkal szeret­nének segíteni, míg mások a szervezési készségükkel lép­nének be e nemes feladat végrehajtásába. Hajdan a legszebb, legpa­tinásabb épületek a körök házai voltak. Azt pedig a mostani népművelők, a köz­ség vezetői is szeretnék fel­tételezni, hogy megújulhat a régi hagyomány, hogy az emberek újra közösségre lel­nek majd az új faluházban. Számadó Julianna Tegnap Békéscsabán tar­totta soron következő ülését a KISZ Békés Megyei Bi­zottsága, Szabó Béla első tit­kár elnökletével. Először tájékoztató hang­zott el a KISZ Központi Bi­zottsága „Jövőnk a tét’’ el­nevezésű politikai akciójá­nak megyei tapasztalatairól és a közeljövő elképzelései­ről. E napirendi ponttal — melynek előadója Szabó Ist­ván, a megyei bizottság tit­kára volt —\ kapcsolatosan többen elmondták vélemé­nyüket, tapasztalataikat. Tanácskozás a felnőttnevelésről A békéscsabai Jókai Szín­ház klubjában tegnap — csütörtökön — tagozatveze­tői tanácskozást rendezett a megyei tanács művelődési osztálya. Az iskolarendszerű felnőttnevelés fejlesztésének koncepciójáról dr. Gálos Jú­lia, az Országos Pedagógiai Intézet felnőttnevelési osz­tályvezetője tartott elő­adást. Elmondotta többek között; a közoktatás szerves ré­szeként megindult a fejlesz­tési koncepció átgondolt ki­dolgozása, figyelembe véve a nappali iskolák fejlesztési programját. A felnőttoktatás művélitséganyagának kivá­lasztása, elrendezése nem kis gond. A gazdasági problé­mák is elsősorban a felnőtt­nevelésben csapódnak le. A szakmák szerkezetváltozásai ugyancsak behatárolják a tennivalókat. A feladat szer­teágazó. Nem néLkülözhetq az iskolán kívüli tanfolyam- rendszerű felnőttoktatás. A másik Terület a közművelő­dés. Szorosan kötődik az is­kolán kívüli oktatáshoz. Kérdőíves felmérést foly­tattak országszerte, s min­den eddiginél rugalmasabb rendszer kialakítására tesz­nek javaslatot, figyelembe véve a gazdasági és egyéni érdekeket. Az iskolázatlan­ság felszámolásához, a kö­zépfokú oktatás fejlesztésé­nek szeretnének sokoldalú segítséget nyújtani. Az új oktatási törvény érettségivel kapcsolatos fel­adatairól, a felnőttoktatási diáksport-egyesület szerve­zéséről Róta Pál, Faragó Géza és Németh Lajos adott tájékoztatást. Az eseményekben gazdag program színházi előadással zárult: a Hárman a pádon című előadást nézték meg, mely Dénes Piroska és Szép­laki Endre búcsújátéka. a. Ezután Benkó György, a KISZ megyei bizottsága po­litikai képzési központja ve­zetőjének jelentése szerepelt napirenden, a képzési köz­pont tevékenységéről, a KISZ MB 1981. november 9-i, a „Politikai képzési köz­pont működésére és felada­taira” szóló alapdokumen­tum alapján. A megyei bi­zottság, elismerve a képzési központban eddig folyt mun­kát, olyan határozatot hozott, mely szerint a központnak a továbbiakban a jelenlegi kö­Az úttörők és a kisdobosok is készülnek arra, hogy mél­tóképpen köszöntsék a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának 30. évfordulóját. A Magyar Úttörők Szövetsége országos riadókészültséget rendelt el „Riadó 57—30—87” elneve­zéssel az úttörőknek és kis­dobosoknak, akik most ébe­ren figyelik a rádiót, a tele­víziót. A riadó elhangzását köve­tően a gyerekek az úttörő- csapatoknak eljuttatott és ott felolvasandó parancsból ismerik majd meg feladatai­Szeghalom Tegnap délután ülést tar­tott Szeghalom Város Taná­csa. Előbb Kozák Sándor ta­nácselnök tájékoztatta a ta­nácstagokat a legutóbbi ta­nácsülés óta bekövetkezett jelentősebb eseményekről, intézkedésekről, majd Ko­vács Aranka megbízott osz­tályvezető előterjesztésében az ülés megvitatta a tanács múlt évi pénzügyi tervének teljesítését. Ezután a városi népi el­lenőrzési bizottság utóbbi két évben végzett munkája és idei ellenőrzési terve ke­rült napirendre. Szabó Györgyné városi NEB-elnök beszámolójából megtudtuk, hogy a népi ellenőrök vizs­gálták a városban a szak­munkásképzés, a gyermek- élelmezés. a környezetvéde­lem és a lakossági szolgálta­tások helyzetét, valamint az állampolgárok munkaidőn kívüli ügyintézésének lehe­tőségeit. Ezután Kozák Sándor elő­terjesztésében a városi ta­rülményekhez jobban alkal­mazkodva kell folytatni a munkáját. A határozat le­szögezte azt is, hogy a kép­zési központnak — az eddigi feladatain túl — ifjúsági mozgalmi centrummá kell válnia. Végezetül Faragó Géza, a megyei tanács osztályvezető­helyettese tájékoztatta a je­lenlévőket a megyei tanács által 1987. évre tervezett if­júságpolitikai célú pénzesz­közök belső arányairól. kát. A riadó országos pa­rancsnokságának előzetes tájékoztatása szerint e fel­adatok úttörőkhöz méltó tet­teket, azaz olyan tennivaló­kat írnak elő, amelyekkel az egész országnak megmutat­hatják a gyerekek, mire ké­pesek. A riadóparancsnok­ság felhívja az úttörők fi­gyelmét, hogy a Magyar Rá­dió és a Magyar Televízió egyes, gyermekeknek szóló műsoraiban, most, a riadó­készültség alatt már hallha- tók-láthatók a leendő fel­adatokhoz kötődő ötletek. nács és bizottságai idei munkatervét hagyta jóvá a tanácsülés. Kamut A kamuti tanács tegnap délután megvitatta a község idei működési költségvetésé­nek és fejlesztésének tervét. 1987-ben felújításra 294 ezer forint van. A múlt évi pénz- maradványból 400 ezer fo­rintot fordítanak az általá­nos művelődési központra. Fejlesztésre 1 millió kétszáz­ötvennyolcezer forint jut összesen. Megkezdik az idő­sek klubjának építését, a vízminőség, javítására 300 ezer forintot fordítanak, a Lenin utca burkolására 424 ezer forint áll rendelkezés­re. A tanácstagok megvitatták még a végrehajtó bizottság 1985-ben és ’86-ban végzett munkáját, valamint a ta­nács és bizottságainak idei munkatervét. ut A falu háza Úttörők köszöntik a KISZ-t Tanácsülésekről jelentjük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom