Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-19 / 66. szám
\ 1987. március 19., csütörtök o Tanulóidő Párizsban Jövőre lesz hét évtizede, hogy meghonosodott Békés- szentandráson a szőnyegszövés, amely Erdélyből került a Körös-parti kubikusfaluba, ahol a döntő, a meghatározó foglalatosság a kubi- kolás mellett a földek művelése volt. Azóta ki tudja hány országban jegyzik: bé- késszentandrási kézi csomó- zású szőnyeg, avagy torontáli szőnyeg díszíti a termeket, a csarnokokat. Már rég nem csupán a szőnyegek alkotják a teljes termékskálát, a kézimunkaigényes termékek készítése nem fizetődik ki, ezért aztán sok más fajta, de a könnyűipari szakmához tartozó munkaforma megtalálható a „szőnyegszövőben”. Hamarosan két szövőnő utazik Párizsba, hogy a perzsa, a torontáli és a varrott gobelin javítását, a restaurálást megtanulják. Erdélytől Párizsig hosszú út vezetett. .. Az utazók — Én már 30 éve szövök — mondja Mrena Pálné, Marika, s közben csak egy pillantást vet a bonyolult mintasorra, s sző, miközben rendezgeti a gondolatait, hogyan is van ez a párizsi utazás. — Nagyon izgat a feladat, mert a javításnak egészen más a technikája, mint a szövésnek magának. A régi, antik darabokon a javításhoz különös technikával kell hozzáfogni, de nem megta- nulhatatlan. A kereskedő maga is ért hozzá, mutatta itt nekünk, de a taníttatásunkat csak Franciaországban vállalta, s a jövőbeni munka érdekében az elnökünk szerint érdemes megtanulni, jó üzlet' lehet belőle. Jelentkezhettek az asszonyok és lányok a tanulmányútra, de csaknem erőszakosan kellett az utazókat kijelölni. Mert a' nyelvi nehézségek, meg a család, de végül a többség akarata szerint utazik Rimiller György- né, Katika is: — A férjem Tengizben dolgozott, azt mondta: menj csak, érdekes lesz. Mégis nehezen hagyom itt a 19 éves fiammal együtt, de a gobelinjavítás is nagyon izgatja a fantáziámat. Ha hazajövünk, újabb dolgozókat tanítunk be... Katika hozta magával a francia szótárt, bele-belenéz napközben, s olykor-olykor biztos arra is gondol, mi•1 lyen lehet az Eiffel-torony, a Notre-Dame... Nem fizeti meg a piac Ez a vállalkozás a legújabb keletű, de gyakran lepi meg a kollektívát Czuczi Ernő új és újabb feladatokkal. Megéri Párizsban a restaurálást taníttatni? — Ez az idén egymillió forintot hozhat, de ha többet, az csak kedvező. Azt ugyanis tudomásul kell venni, hogy a kézimunkaigényes termékeket nem fizeti meg a piac, mégis ez a legfőbb termék — tájékoztat Czuczi Ernő, a szövetkezet elnöke. Ez pedig egy újabb szakma, s ki vállalkozzon ilyen feladatokra, ha nem mi, akik közel állunk a szakmához. A régi szőnyegek egy része ritka csomózású és a javítása különleges feladat, amellett alig akad erre ma vállalkozó. Ha jól megtanulják az asszonyok, sokat hozhat a szövetkezet kasszájába, s nagy ma a keletje Amerikában és Olaszországban, Franciaországban is az antik daraboknak. .. — A megváltozott termékszerkezetben miiven arányú a régi, hagyományos szőnyeggyártás? — A hagyományos termékek egynegyedét képviselik a termelésnek, de ismét növekszik irántuk az igény, s ^most legutóbb Franciaor'szágból úgy tértünk haza, hogy az első negyedévi teljes termelésünket olasz megrendelőknek szállítjuk. Frankfurti tapasztalat az is: a vásáron bemutatott kollekcióval nem arattunk olyan sikert, mint tavaly. A régi vevők kerestek fel, abban bízunk, hogy az április 2-án kezdődő milánói vásárra kivitt termékeinkkel újabb vevőket szerzünk. Az idei exporttervünket szeretnénk 15 százalékkal emelni — magyarázza az elnök, lendületes temperamentumával. Ha beérnek vállalkozásaik A hagyományos, négyzet- méterenként 100 ezer boggal szőtt kézi csomózású szőnyegek mellett a szövött és a szőrme szőnyegek újabb sikereket hozhatnak Milánóban a szövetkezetnek, s a vietnami tervek is beérnek az idén, itt 700 négyzetméter csomózott perzsaszőnyeget készítenek bérmunkában, amit a hazai boltokban is felfedezhetünk majd, de kivitelre is jut belőle. S közben a gépi cérnázó szerényen, de gyarapítja a szövetkezet bevételeit, a kooperációban készülő ingek, a szövött textilgyártás, a gyapjú- szövöde Arax-termékei, Pimiller Györgyné, Katika a képen látható szövött gobelint készíti, Franciaországban a varrott javítását tanulja majd Szálanként változik a minta Gál Edit felvételei mind mind ma már a szőnyegszövő tartozékai, hogy kiegészítsék, javítsák a „vi- vőtermékek" jövedelmezőségét. A hozzá adott érték szerinti bérezés jól jött, hiszen általa jelentősen növelni tudtuk, az amúgy csekély béreket. 1986-ban 11 százalékkal emelték a béreket, évi 55 ezer forinttal. Ehhez hozzájárultak a különféle vállalkozások. • Az Arax gyártását és értékesítését átvettük a Temaforg- tól. Az az elképzelésünk, hogy takarókat készítünk, falvédőket, még az export is lehetséges. A most megalakult szövetkezeti kereskedő- házban tőkéstársak vagyunk, a Tradecoopon keresztül bonyolítjuk ezt a franciaországi restaurátori tanfolyamot. Azt remélik, beérnek a vállalkozásaik, s az idén 100 milliói termelési értéket 8, az exportot 15 százalékkal, a nyereséget 28 százalékkal lesznek képesek növelni... — Megéri ennyi gondot felvállalni? Több ezért a fizetése? — A nyereségtől függően valamivel többet kapok, de a szabályozás ma még nem ösztönzi kellően a vállalkozásokat. Számadó Julianna Négyszázezer még nem Volt, de lesz Villamos energiai nagyberuházás a megyében Az ország energiaháztartásából viszonylag kis hányadot fogyaszt Békés megye. A takarékosság érdekében a ’80-as években tett intézkedések hatására az energiafelhasználás tovább csökkent a megye népgazdasági ágazataiban. A lakosság körében azonban általános növekedés volt tapasztalható, így a villamosenergia-fogyasztás területén is. Ennek egyik oka az életmódban bekövetkezett, örvendetesnek mondható, minőségi változás. A másik viszont az, hogy a háztartási gépek, híradástechnikai cikkek egy jelentős része régi, korszerűtlen. Ezeket modernebb, energiatakarékos berendezésekre kellene cserélni. Az áramszolgáltató vállalatoktól kapott villamosenergia 1980—85 között 150 ezer megawattórával növekedett és meghaladta a 778 ezer mWh-t. Az előrejelzések szerint Békés megye villamosenergia-felhasználása az ezredfordulóig a jelenleginek több mint kétszeresére növekszik. A 2000-ben jelentkező nagyobb villamoscner- gia-igények kielégítésére nagyfeszültségű távvezeték építése kezdődött. Még az ősz folyamán a mezőgazdasági betakarításokkal egy időben szinte gomba módra nőttek ki a földből, egy most épülő távvezeték — megyénkben igencsak gigantikusnak számító — vasoszlopai. Békéscsaba határában a helyi Lenin Termelőszövetkezet Szarvasi úti gyümölcsösének tőszomszédságában húzódó nagyfeszültségű elektromos vezetékszerelésén jelenleg is dolgoznak az Országos Távvezeték-vállalat szakemberei. A fővárosi székhelyű vállalat szerelési főosztályvezetőjét, Somogyi Istvánt arról kérdeztük, mi is épül valójában Békésben? — Szolnok—Mezőtúr—Békéscsaba nyomvonalon egy 400 kilovoltos távvezetéket épít vállalatunk, melynek terveit az Erőterv készítette. A megyeszékhely peremén ugyanakkor felépítünk egy transzformátorállomást is. A jelenlegi fogadóállomás, mely a Szarvasi út mentén üzemel, már túl közel került a városhoz és a kapacitása is szűkössé vált. — Békés megye növekvő villamosenergia-szükségletén túlmenően, mi indokolja egy ilyen nagyfeszültségű hálózat felépítését? — A most épülő távvezeték egy hosszabb távú terv része. Egyrészt a villamos energia zavartalan szolgáltatása akkor biztonságos, ha egy-egy alállomás több oldalról is kap áramot. így az egyik vonal meghibásodása esetén továbbítani lehet a másik irányból kapott energiát. Az ilyen jól kiépített rendszernél a fogyasztók szinte észre sem veszik az üzemzavart. — Mi a másik ok? — A már üzemelő, s az újonnan belépő paksi erőműblokkok elektromos energiáinak elvezetését kell megoldani. Ezt biztonsággal csak kiépített áramkörökkel — mi úgy nevezzük, hogy hurkokkal — tudjuk megoldani. Szolnok már össze van kötve Pakssal, Szeged úgyszintén. A most megépülő békéscsabai vonal után már csak Szegedet kell összekapcsolni a megyeszékhelyükkel és készen lesz egy újabb „hurok”. Ezek a jól átgondoltan megtervezett távvezeték-hálózatok egyúttal úgy épülnek majd meg, hogy a nemzetközi villamosenergiahálózatba is bekapcsolható- ak legyenek, egy esetleges energiaexport esetén. — Mikor kezdték el a távvezeték építését, és mikorra készülnek el? — 1985 júliusában láttunk a munkákhoz és a teljes átadás a jövő év első felében várható. A 400 kilovoltos távvezetéken azonban már ez év harmadik negyedében 120 kV-os áramot kap Békés megye. Mivel az új transzformátorállomást csak ezután kezdik építeni, addig ideiglenes vezetékkel a jelenlegi alállomásra juttatjuk el az áramot. — Az utóbbi éveknél keményebb idei tél bizonyára lassította a munkálatokat. Van-e lemaradás a távvezeték építésében? — Szinte minden munkánkat a szabadban kell végezni. Készülünk az időjárás megpróbáltatásaira, így nemigen ér bennünket meglepetés. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a hosszú, száraz ősz nekünk kedvezett, s nem a mezőgazdasági növényeknek. Nagyon sok olyan munkát elvégezhettünk, amit sáros. havas talajon már képtelenség lett volna. De felkészültünk az esetleges tavaszi áradásokra is. A távvezeték Tisza feletti szakaszát még a jó időben elkészítettük, mert a magas-vízálláskor már nem tudnánk az ártérben dolgozni. A zord téli napok során sem álltunk le, azokat a munkákat végeztük, melyekben nem befolyásolt bennünket a nagy hó. így bátran mondhatom, nincs lemaradásunk. — A hatalmas acélszerkezetű oszlopokból hányat kellett felállítani a közel 120 kilométeres távon? — Szolnok—Békéscsaba között összesen 308-at építettünk meg, melyek között vannak tartók, illetve feszítő. tűzihorganyzott acélból készült szerkezetek. — Ezeket az oszlopokat a helyszínen szerelik össze és a betonozott alapokra emelik. — fgy van. A hatalmas oszlopokat lehetetlen egyben szállítani. A szerkezetek csavarkötéseit helyben rögzítjük. Az oszlopelemeket méreteiktől függően kézi vagy gépi erővel rakjuk össze. A tartóoszlopok felállításához pedig csörlőket és a vállalatnál újdonságnak számító 60 tonnás Liepher-darut használjuk. — A munkálatok során óhatatlanul is letapossák a gépek a villanyoszlopok környékét. A megművelt földön, erdőkben okozott károk költségeit ki viseli? — Már a távvezeték tervezése során tisztázódnak ezek a problémák. Az így keletkezett kártérítések növelik a beruházás összegét. Nyilván a kivitelezéskor is merülhetnek fel újabb jogos követelések, amit viszont a vállalatunknak, azaz az OTV-nek kell a nyereségéből megfizetnie. Ösztönözve vagyunk tehát, hogy minél kisebb területet vegyünk el a termelésből munkánk során. * * * — Reméljük, így lesz ez most is amikor a megye nagy villamosenergia-hálóza iának építése folyik, melynek a lakosságon kívül az ipar, de a mezőgazdaság is hasznát veszi majd, közeledve az ezredfordulóhoz. Bacsa András
