Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-18 / 65. szám
1987. március 18„ szerda o Beszéljünk nyíltan eredményeinkről Munkásarcok A Békés Megyei Népújság 1967. február 17-i számában amerikai szarvasmarha-tenyésztő szakemberek békéscsabai látogatásáról tudósító újságcikk jelent meg. A cikkíró, illetve informátora szerint, a Békés megye termelőszövetkezeteiben folyó szarvasmarha-tenyésztés színvonala elmarad az országosétól. Ez a megállapítás a ’70-es évek elején talán helytálló lett volna, hiszen akkor az állami gazdaságok átlagos tejtermelési hozamszintje 3000- 3500 liter között mozgott, termelőszövetkezeteinkben pedig ugyanez a mutató csak néhány literrel haladta meg a 2500-at. Azóta megyénk nagyüzemeinek tej termelési mutatói az országos rangsorban Fejér megye mögött a második helyen állnak. Nem ismerjük az 1986. év országos eredményeit. A Békés megyei számok azonban már ismertek, és igen rangosak. A nagyüzemek átlaga 5583 kilogramm, amelyből a szövetkezeti szektor 5169 kilogrammos eredménnyel büszkélkedhet. Természetesen az elmondottak nem tehetnek bennünket önelégültté, így nem állítom azt, hogy nem lehet és nem kell tanulnunk és tapasztalatokat gyűjtenünk. Valóban vannak színvonal- különbségek üzem és üzem között, amit az átlag eltakar, de a megye eredményeiért — úgy vélem — szégyenkeznünk nem kell. Ha már tollat ragadtam, szeretném még néhány gondolattal kiegészíteni az elmondottakat. Az amerikai szakemberek az igen jónevű és hazánkban is régóta ismert World Wide Sires cég képviselői voltak, és az volt a nem titkolt szándékuk, hogy Magyarországon további üzleti partnereket toborozzanak az elkövetkező évekre, és minél több mélyhűtött Hols- tein-fríz bikaspermát értékesítsenek. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy munkakörömnél fogva már jó másfél évtizede lehetőségem volt — ma is van — nyomon követni a hazai szarvasmarha-tenyésztés genetikai előrehaladását. Ezért érthetetlenek és bosszantóak azok a megállapítások, amelyek a hazai genetikai bázist lekicsinylik, és a magyar tehenészetek genetikai jobbítását elsősorban csak a további spermaimportokban látják. Meggyőződésem, hogy az USA kanadai Holstein-fríz fajta nélkül a magyarországi nagyüzemi tehenészetek nem tudtak volna látványos javulást elérni. De az sem lenne helyes, ha a jövőben mereven elzárkóznánk mindennemű importtól, és kizárnánk az új vonalak felkutatásának, adaptálásának lehetőségét. Van azonban olyan tudományosan megalapozott álláspont is, amely a hazai bázisra támaszkodva elegendőnek tart néhány, valóban világklasz- szis csúcsbikától évi pár száz adag spermát vásárolni. Ez a gyakorlat például az igen magas tejtermelési színvonalon tevékenykedő Izraelben. Meg kellene fontolnunk ezeket az elveket is. A hetvenes években az állattenyésztés akkori országos irányítói ugyanis óriási erőfeszítéseket tettek a hazai szarvasmarha-tenyésztés genetikai bázisának megteremtésére. Ezt alátámasztják az alábbi adatok is. Magyarország a ’70-es évek végétől napjainkig körülbelül 500 Hols- tein-friz növendék bikát vásárolt Kanadából és az USA-ból. Ugyancsak e program keretében 24 ezer 500 Holstein-friz növendék üsző is érkezett a tengerentúlról. A genetikai bázist erősítette 2 millió adag mélyhűtött bikasperma a Holstein-fríz fajta legkiválóbb, legígéretesebb vonalából. Sok új kapcsolat alakult ki egyesületekkel, szövetséB HOKI és a biotechnika A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben évek óta sikerrel kísérleteznek a halak növekedési súlyát és termékenységét fokozó génátültetéssel. Képeink azt a folyamatot mutatják be, amellyel egyfelől a halak testének tömege, illetve növekedési gyorsasága örökletesen növelhető Az emberi növekedési hormonnal kezelt halak társaiknál jóval gyorsabban fejlődnek. és nagyobb testűek- ké válnak A növekedési hormon génjét mikroinjekciózással juttatják a halikrába Fotó: Kovács Erzsébet Autószerelő más profilban gekkel, forgalmazókkal. így a már említett WWS cégen kívül gyakori vendégek hazánkban az amerikai Holstein-fríz szövetség szakemberei, a kanadai SEMEX, a nyugatnémet IMEX képviselői, az ugyancsak amerikai és spermát forgalmazó ABS és AMS cégek üzletkötői. Átvettünk korszerű, jó módszereket is. Ma Magyar- országon a tenyészérték- becslést ugyanazzal a módszerrel végezzük, mint az USA-ban. (BLUP módszer.) A küllemi bírálatokat is az amerikai szisztéma szerint szerveztük meg. Nem tudok egyetérteni az újságcikk azon megállapításaival, amely szerint Magyarország valamiféleképpen ezen a téren megrekedt. Mértékadó szakemberek véleménye szerint Magyar- ország ma már európai színvonalhoz mérten is genetikai bázisa a Holstein-fríz fajtának. Válogatott tenyészbikáink, valamint a nagyüzemi törzstenyészetek nőivarú állományának te- nyészértéke nagy kincs. Ezek nemcsak a hazai előrehaladáshoz jelentenek garanciát, hanem óriási exportlehetőségeket is ígérnek. Volna tehát mivel sáfárkodnunk, hiszen az erőfeszítések mögött biztos volt olyan titkos remény is, hogy egyszer majd Magyarország is kamatoztatni tudja a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében összehozott tőkéjét. Tehát eladók lehetnénk mi is. Már most is tenyészállatokat, mélyhűtött bikaspermát tudnánk értékesíteni keletre és nyugatra. Valahogy azonban még mindig a kényelmesebb vevőszerep jellemzőbb ránk, mint a kétségkívül nehezebb, a piac meghódítása. Kár, hogy így van. Változtatnunk kellene. , Timkó Rudolf igazgató, Békés Megyei Állattenyésztési Állomás Évente húszezer sertés A Tótkomlósi Sertéshústermelő Szövetkezeti Közös Vállalat az elmúlt években kiemelkedő eredményeket ért el. A vállalat 1981-től ’84-ig minden évben elnyerte a „Kiváló Vállalat” címet. Két évvel ezelőtt, 1985-ben megkapták a Minisztertanács Vörös vándor- zászlaját, Karasz Györgytől, a szövetkezeti közös vállalat párlalap- szervezetl titkárától arról kaptunk értesítést, hogy tavaly 19 804 hízó sertést értékesítettek, mindez 1600 tonna húst jelentett. Az elmúlt esztendőben 23 500 malac született a Serköv telepén. Rendkívül jónak mondható a malacelhullás, mindez a szakszerű állategészségügyi munkának köszönhető. Az egész telepre vetített elhullás alig haladja meg a 12' n-ot. 1 kg hús előállításához 1986-ban 4,17 kg takarmányt használtak fel. A vállalat összességében tavaly 7 millió 106 ezer forint nyereséget produkált. y. Régi íratlan törvénye a falunak, hogy a fiúgyerek a családból apja szakmáját folytassa. A közösség különösen akkor ragaszkodott ehhez, ha a szakmát az apa sokak megelégedésére gyakorolta. A békésszentandrá- si Szalai ács munkáját az egész falu szerette. Sok itt a jól szerkesztett, formás, mutatós háztető, s abban reménykedtek, hogy idővel még több lesz, mert az ács Gabi nevű fia is folytatja a mesterséget. Ez így is volt 1964-ig, amikor Gabi Budapesten dolgozó nővére közbeszólt. Na, nem önhatalmúan, hanem testvéri segítséggel. Szalai Gabi ugyanis két malomkő közé került. Napokon, heteken át Őrlődött az ács-, meg a motorosszakma között. Tisztelte, becsülte apját, mesterségét. Abban nőtt fel. Nagyon tetszett neki, amikor egy-egy házra rákerült a tető, de még jobban az, ahogyan a tető születéséről beszéltek, meg ahogyan körüljárták, körülnézték kívülről, belülről, hogy jó lesz-e. A másik szakmát az akkor már egyre jobban motorosodó világ kínálta: mitől megy az autó előre, amikor jár a motorja? Milyen az a szerkezet, amitől a motor járása függ? Miért megy az egyik motor csendesebben, miért a másik gyorsabban? Ez a szakma több titkot ígért, megfejtő-, jének több örömet kínált, hát így indult el a pályán 14 évesen. De térjünk vissza a budapesti nővéréhez: miért is szólt közbe? Abban a beosztásban, ahol dolgozott, a jövő szakmáit jobban be lehetett látni, mint Szentand- rásról. Ö azonban nemcsak tanácsot adott, hanem el is intézte, hogy egy kizáróan budapestieknek fenntartott intézetbe öccse felvételt nyerjen. — Augusztus utolsó napjaiban még minden bizonytalan volt, hogy megyek vagy maradok. Azután jött az üzenet: minden rendben, mehetek — emlékezik visz- sza arra az időre Szalai Gábor, a Békésszentandrási Zalka Tsz szerelője. — Mivel a 208-as szentmiklósi szakmunkásképzőnek nem volt kollégiuma, még lakásról kellett gondoskodnunk. Keresztanvámék vállalták a kvártélyt. Ök a Bartók Béla úton laktak. Így onnan jártam iskolába. Az iskola a Csepel Autógyár mellett volt, oda képzett szakmunkásokat. Gyorsan eltelt az idő, s amikor vizsgát tettünk, én nem Csepelre, az autógyárba mentem, hanem hazajöttem Szent- andrásra. — Mi hozta vissza a szülőfaluba? — Az alig múlt boldog gyerekkor. Nagyokat játszottunk, pajtásaimmal jól éreztük magunkat. A sok víz, a Körös, az emberek, a szülők szeretete, a rám váró munka, egyáltalán az itt élő emberek küzdelme a földdel, az életért, a megélhetésért. Nem vonhattam magam ki ebből a családból. Ezek az emberek is boldogságra, munkára, az alkotás örömére születtek. Valahol ezekkel a gondolatokkal azonosultam. Az itteni iskolába is ezt nevelték belém. Aki nem volt szent- andrási, az közöttünk lakva, élve azzá vált. Tudja, ez a község nem volt mindig az, ami ma. A régi faluból megmaradt épületek emlékeztetnek erre. Ma szép házak — egynémelyik emeletes is — állnak. Színes tv, autó most legalább annyi van, mint régen bicikli. — MI a véleménye: honnan jött ide ez a vagyon, ez a jólét? — A munkából, az eredményes munkából. Az öregek beszélik, hogy itt ez a föld 30-40 évvel ezelőtt nem termett, annyi búzát, kukoricát, mint ezekben az években. A szövetkezeti gazdálkodás hozta a változást, ez a mi mai jólétünk alapja. Amikor otthagytam Pestet, egyenesen a Zalka Tsz-be jöttem. Tudtam, ez a jövő, ez a megélhetés egyedüli forrósa. Sok viszontagság után összeszedtük magunkat. Most már jegyzik a mi szövetkezetünket is a jobbak között. — S magának Szalai Gábornak milyen szerepe volt vagy van ebben a változásban? — Nézze, én autószerelőként jöttem ide, de amikor nyáron a munka úgy kívánta, kombájnra ültem és arattam. MTZ traktort javítottam, vagy az IFA-kat tettem rendbe. Amikor megjöttek a korszerű gépek: az amerikai traktorok meg a Rábák, vagy az Ikarus-bu- szok, nem válogattam a munkában. Ami a mienk volt és meghibásodott, azt mind javítottam. Bizalommal jöttek hozzám az emberek, segítséget vártak tőlem. Ennek igyekeztem megfelelni. A beszélgetésbe felesége, Kovács Marika is bekapcsolódik. Ö is a Zalka Tsz- ben dolgozik: könyvelő, 1973-ban házasodtak. — A szövetkezetben meg a községben azt hallottam, hogy a férjét szeretik, munkája után köztiszteletben tartják. — Ezt jó hallani. Nem akarom ezt a véleményt igazolni, mert joggal elfogultsággal vádolhatnának. De én naponta hallom a központban, hogy ez a gép vagy az a gép meghibásodott, s úgy állt be a műhelybe, és reggel már ment, mert este vagy éjszaka Ga- biék megjavították. Ilyen az ottani gárda. Közben nyílik az ajtó. Krisztián, ■ gyermekük köszön, azután elhúzódik a másik szobába. A konyhában készül az ebéd, vége a meccsnek, kikapcsolják a tv-t. Színes, távirányításos Videoton, a legújabb márka. Lassan mi is befejezzük a beszélgetést. Körbenézzük a házat, melynek tetejét Gabi apja ácsolta. Űj ház, 1975-ben építették, két- szoba-összkomfort, központi fűtéssel, gyönyörű szent- andrási szőnyegekkel. A kapubejárat mellett körtesor, legyező alakú koronával. Az udvaron saját autó, a másik udvaron állattartó mellék- épületek. — Az a sok gazdasági nehézség, amit emlegetnek, befelé fordítja az embereket. Nem járunk sehova, csak a munkahelyre és haza. Itthon ülőkké váltunk, pedig valamikor minden este mentünk a KISZ-be. Jól éreztük magunkat, pedig akkor a szövetkezet sem volt olyan erős, mint manapság. Keressük az anyagi helyzet okait, de itt ml nem találunk egyebet annál, ami van. És ez a van lényegesen több anyagi javat jelent Szentandrásról, mint korábban bármikor. Mi megtettük és megtesszük kötelességünket, ha máshol is úgy dolgoznak, mint mi, és olyan eredményeket produkálnak, akkor ez az ország csak erősödhet. Kezet fogunk, Marika kaput nyit. Elköszönök Sza- laiéktól és a jövőre gondolok. Gabi a közelmúltban Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. Néhány hete a műhelyben nagyobb felelősséggel járó munkakörbe helyezték. Nem féltem, nem aggódom a Zalka Tsz jövőjéért, mert a mostani nemzedékváltás során jó kezekbe kerül az örökség. Dupsi Károly Vegyszerrel az aszálykárok ellen A növények szárazságtűrésének növelésére új módszert dolgozott ki az MTA Szegedi Biológiai Központja Növényélettani Intézetének egyik, fotoszintézissel foglalkozó kutatócsoportja. Szabadalmaztatott eljárásuk egy olyan vegyszer alkalmazásán alapul, amely a kereskedelmi forgalomban kapható. Ha ezt a vegyszert az általuk meghatározott töménységben permetezik ki a növényekre, azok jól tűrik a csapadékhiányt. Kukoricával végzett kis parcellás kísérleteik szerint a szer hatására a növény víz- háztartását szabályozó, a leveleken lévő légzőnyílások mintegy 20 napra összeszűkülnek, így a növények a száraz időszakban is jól tárolják a rendelkezésükre álló vizet. A növények az aszályos időszakban szemmel láthatóan üdébbek maradnak,* mint a vegyszerrel nem kezelt kontroll társaik. A szegedi biológusok most összegezték az ország különböző állami gazdaságaiban az elmúlt három évben végzett szabadföldi kísérleteik tapasztalatait. Eszerint a néhány hetes aszály időszakában vegyszerrel kezelt kukoricák, fajtától függően, 10-20 százalékkal nagyobb termést adtak. Még jobb eredményt várnak attól, ha hosszúra nyúló csapadékhiány esetén a permetezést szükség szerint többször is megismétlik. A kísérletbe bevont állami gazdaságok emellett olyan tapasztalatokat szereztek, hogy a vegyszerrel kezelt területeken lényegesen kisebb lett a betakarított termés nedvességtartalma, így kevesebbet kellett költeni a kukorica szárítására. Cj KÖTVÉNY, CJSZOLGÁLTATÁS! Gondoskodás magunkról, családunkról az évi 12 százalékos kamatos kamatú Hungária életjáradék- biztosítási kötvénnyel! — Életjáradék-kötvény vásárolható 1000. 5000, 10 000. 50 000 és 100 000 Ft-os címletekben. *— A kptvény vásárlásától számított 2 év után a kötvény járadékra váltható. — A járadék tartama lehet 5, 10, 15, 20 év vagy élethossziglani. Részletes felvilágosítás a Hungária Biztosító egységeinél, BglHUNGARIA FSBIZTOSiTÖ
