Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-17 / 64. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1987. MÁRCIUS 17., KEDD Ára: 1,80 forint xui. Évfolyam 64. szám Lázár György megyénkbe érkezett Tegnap a késő délutáni órákban megyénkbe érkezett Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja a kormány elnöke. A vendéget a megyeszékhelyen Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke fogadta. A miniszterelnök programja a megyei pártszékházban, kezdődött. Itt meghallgatta Szabó Miklós tájékoztatóját a megye hétköznapjairól, politikai. gazdasági és társadalmi életéről, a lakosság munkájáról és hangulatáról. A rövid megbeszélésen részt vettek a megyei pártbizottság titkárai is: Csatári Béla, dr. Lovász Matild és Nagy Jenő. Lázár György megyei látogatása ma békéscsabai programmal folytatódik. Fotó: Gál Edit Magyar—szovjet agráripari tárgyalások Hétfőn Budapesten megkezdődött a magyar—szovjet agráripari állandó munka- csoport ülése. A találkozón a magyar küldöttséget Do- bóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes vezeti, a szovjet delegáció vezetője Genna- gyij Romanyenko, a Szovjetunió Agráripari Állami Bizottságának elnökhelyettese. Az ülésen a partnerek megtárgyalják a közös munka elmúlt évi tapasztalatait. A két ország szakemberei * * egyebek között a mezőgazda- sági melléktermékek feldolgozására, a geotermikus energia kihasználására, az állattenyésztési teljesítmények fokozására végeztek közös tevékenységet. 1986-ban 210 magyar szakember és kutató utazott tanulmányútra a Szovjetunióba, míg onnan 135-en érkeztek hazánkba, tapasztalatszerzésre. Az ülésen áttekintik az idei műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés programját is. Cselekvési programot fogadott el az MTESZ országos elnöksége I A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének Országos Elnöksége hétfőn Budapesten ülést tartott. A testület Fock Jenő elnökletével megvitatta az MTESZ 1991-ig szóló cselekvési programját. Az ülésen részt vett és felszólalt Be- recz Frigyes, a Miniszterta- ; nács elnökhelyettese is. A műszaki fejlődés meggyorsítását szolgáló, a szövet - j ség tennivalóit meghatározó í cselekvési programot Tóth l János, az MTESZ főtitkára * terjesztette elő. Az elkövet- j kező években a szövetség a í műszaki értelmiség vélemé- i nyét tükrözve hangsúlyosab- ’■ ban kíván részt venni a mű- j szaki-tudományos haladás | céljainak kidolgozásában, s j az azok eléréséhez szükséges ■ feltételrendszer megteremté- '• sében. A program a 33 tudo. í mányos egyesület szakmai I ' munkájának középpontjába hat fejlesztési téma kiemelt figyelemmel kísérését he- I lyezte. Ezek: az elektronizáció és információs technológiák, valamint a biotechnológiák fejlesztése, a gazdaságirányítási rendszer további korszerűsítése, a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást elősegítő eljárások bevezetése, a minőség javítása, s végül az országos jelentőségű környezetvédelmi programok, amelyek szakvéleményezésére az MTESZ tanácsadó testületet alakít. A cselekvési program vitájában az elnökség tagjai hangsúlyozták, hogy az MTESZ még határozottabban kell, hogy képviselje a műszaki értelmiség érdekeit. Szükségesnek tartották, hogy a szövetség 2-3 évenként szakmánként, munkakörönként és korcsoportonként elemezze a műszakiak jövedelmi viszonyait, s erkölcsi elismertségét. Az országos elnökség a cselekvési programot elfogadta. EredménYesebb a termelőszövetkezeti gazdálkodás Ünnepi közgyűlés a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezetben A termelőszövetkezetekben befejeződtek a zárszámadó, tervkészítő közgyűlések, amelyen a kollektívák elemezték a gazdálkodás elmúlt évj tapasztalatait, és számba vették a teendőket. A termelőszövetkezeti fórumok munkájának tapasztalatairól Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára nyilatkozott az MTI munkatársának. — A számvetés azt mutatja, hogy a közös gazdaságok az egy évvel korábbihoz képest, az elmúlt évben több tekintetben is előbbre léptek. A mérleg szerinti eredményük — az országos adatok szerint — 6,5 százalékkal javult, a termelés értéke pedig 5,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nehéz körülmények között — például aszálykárok — született teljesítmények összefüggésben vannak a Politikai Bizottság 1985-ben hozott ajánlásával, amely a mezőgazdasági termelés feszültségeit feltárva, a helyzet és a körülmények javításához mutatott irányt. Ennek nyomán egész sor központi és ágazati intézkedés történt: ezek végső soron hozzájárultak a teljesítmények javulásához. Mindenekelőtt az állattenyésztésben alakult kedvezőbben a szövetkezeti gazdálkodók pozíciója. A szabályozórendszer az elmúlt évben is — és 1987-ben szintén — a korábbinál jobban tekintetbe vette a mezőgazdasági termelés sajátosságait, ami több ágazatban kedvezőbb feltételeket teremtett. A szövetkezetek tavaly maguk is segítették a kedvező folyamatok kibontakoztatását, többek között a költségek csökkentésével. Az idén nincs szükség arra, hogy a VII. ötéves terv eredeti előirányzatait a termelőszövetkezetek bármilyen területen is alapvetően módosítsák — fejezte be nyilatkozatát Eleki János. Negyven éve — Békés megyében az elsők között — alakult meg Tótkomlóson a Bőripari Termelő és Értékesítő Szövetkezet. A következő évben. 1948-ban a Ruházati Munkások Termelő és Értékesítő Szövetkezete, majd 1951-ben a Mezőgazda- sági és Műszaki Kisipari Termelő Szövetkezet és ugyanebben az évben a Szolgáltató Kisipari Termelő Szövetkezet is megalakult a nagyközségben. Az 1960-as évek közepén merült fel az egyesülés gondolata, s végül 1967 júliusától e négy szövetkezet Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet néven működik tovább. Most az elmúlt hét végén ünnepi közgyűlést tartottak a művelődési házban. Vajgel László, a szövetkezet elnöke mondott beszédet, melyben az első ipari szövetkezet megalakulásától napjainkig követte végig a szövetkezeti mozgalom helyi alakulását. Az egyesülés húsz éve indokolt volt, s ezt pusztán már az a tény is bizonyítja, hogy azóta sohasem volt veszteséges évük, s a folyamatosan csökkenő létszám mellett évről évre nagyobb termelési értéket produkálnak. Sokat költöttek az eltelt időszakban beruházásokra, épületekre, korszerűbb gépekre. Az üzemek termékszerkezete is sokat változott az idők folyamán, a gazdasági követelményeknek megfelelően. 1970-től szocialista, 1973-tól pedig már tőkés exportra is jut termékeikből. A szövetkezet árbevétele az elmúlt évben 123 millió forint volt, 10 százalékkal több, mint az előző évben, mindezt kisebb létszámmal, 21 dolgozóval kevesebben valósították meg. A nyereségük 14,5 millió forint lett, minden eddiginél magasabb. Hasonló eredményességre számítanak ebben az évben is, csökkenő létszámot figyelembe véve. Az ünnepi közgyűlésre hivatalosak voltak a nyugdíjas dolgozók és a harmadéves ipari tanulók is. Rajtuk kívül meghívták a szövetkezeti alapító tagokat is, akik közül — kettő kivételével — mindenki részt vett az ünnepi alkalmon. Malya Pál és Skrabák Mihály szót is kértek. s a szövetkezetek megalakulásának nehézségeiről, az akkori szervezőmunkáról szóltak. A közgyűlés végén jutalmazásokra is sor került, s meglepték a jelenlevő alapító tagokat: emlékplakettet nyújtottak át nekik. 0 kiegészítő növénytáplálás fontosságáréi Ebben a témakörben tartottak tegnap, hétfőn Békéscsabán tanácskozást a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. Borbély László, az állomás igazgatója nyitotta meg a tanácskozást, amelyen Békés és Csongrád megye gyakorló mezőgazdászai, oktatók és kutatók vettek részt. Elsőként Bóna Lajos, a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet csoportvezetője tartott érdekes előadást a Fito—Horm Standard „B” hatásának őszi búzában végzett vizsgálatairól. Ezt követően Madarász Mihály, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke a növényanalízis és a növénytáplálás témakörében mondta el a csaknem egy évtizedes tapasztalatokat. A megyében a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban, Csanádapácán és a für- jesi telepen folytatnak kísérleteket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a makroelem- ellátás mellett nagy gondot kell fordítani a mikroelemtrágyázásra. Békés megyében elsősorban cink-, réz-, valamint a cukorrépánál borhiánnyal lehet számolni. Kedvező tapasztalatokat szereztek a levélanalízisen alapuló kiegészítő tápanyagutánpótlásban. Kiss Árpád, a Vaskúti Bácska Termelőszövetkezet kísérletvezetője a Fito—Horm levéltrágyák szerepéről beszélt. A vaskúti szövetkezet forgalmazza ezeket a tápanyagokat, legújabb készítményük a Fito—Horm Sorbent, amely csávázószerként, gombaölő szerekkel együtt fejti ki hatását. Békésszentandrási hét BÉKÉS MEGYEI a -ban Ezen a héten gyakran olvashatnak a lap hasábjain békésszentandrási emberekről, üzemekről, községi és közösségi célokról. Tegnap kora este fórumon találkozhattunk az itt élőkkel, s vonalban voltunk délután 2-től 6 óráig. A mai lapunkban pedig a Tessedifc Tsz párttagságának beszámoló taggyűléséről olvashatnak az 5. oldalon. Munkatársaink felkeresték a szőnyegszövőt, a vasipari és a bélüzemet is, e helyekről a következő napokban olvashatnak írásokat. P. F. A börruházati üzemben elsősorban munkavédelmi lábbeliket és védőkesztyűket állítanak elő. Képünkön a gumisarkok készítéséhez vágják méretre az anyagot Fotó: Kovács Erzsébet V. L.
