Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-16 / 63. szám

1987. március 16., hétfő Nagyszénás Nem kinyitják — befalazzák Nagyon sokat járok a nagyszénási Parkfürdőbe, amely igazán rangos fürdő­hellyé léphetne elő gyógyító hatású vize miatt. De hiába tesznek meg mindent a fürdő dolgozói, a látogatókat ap­ró bosszúságok érik. Ilyen bosszúság például a követ­kező: a fürdő területén a sütőipar üzemeltetett egy ke­nyérboltot, majd a neve megváltozott élelmiszerbolt­ra. Ennek nagyon örültünk mi, fürdővendégek, csak az volt a baj, hogy a strand felé soha nem nyitották ki az ablakot, melyen keresztül ki tudtak volna szolgálni, így minden egyes alka­lommal az utcán át lehetett vásárolni, amely a strand- terület elhagyásával járt. Most átalakítják a boltot, de sajnos a strand felől befa­lazzák! Kiszolgálás csak az utcán át történhet, pedig mi abban reménykedtünk, majd csak elérkezik az az idő, amikor vasárnap is kinyit­nak, legalább a reggeli órák­ban. De most úgy látjuk, mi, fürdővendégek, csak a személyzetre számíthatunk, a strand ellátására hivatott egységekre már kevésbé. Szeretnénk, ha a strandterü­let elhagyása nélkül mi is vásárolhatnánk — és a kem­pingezők se lennének vasár­nap reggel élelmiszer nélkül. Kérjük tehát a sütőipart, ne szüntesse meg a strand felőli kiszolgálást. Tévhit, hogy ml kevesen vásárolnánk. (Pontos név és cím szer­kesztőségünkben.) Az érem oldalai Éles hangú panaszos leve* let kaptunk teljes névvel és Békéscsaba, Erdélyi sor 72. címmel. Arról írt, hogy az éjszakai vízmelegítésre beál­lított úgynevezett boyler- villanyórák cseréje során az övét is kicserélték, s egyide­jűleg nyilatkozatot kellett aláírnia, miszerint az óra plombájához nem nyúl. „A magam részéről tiltakozom az ellen, hogy engem meg­bízhatatlan állmpolgárnak nézzen bármelyik állami vállalat is... Hiába van az óra éjjelre beállítva, máskor forog. Az új óra lényegesen több áramot fogyaszt, mint a régi.” Nos, az ügyben meglepő a folytatása, — rovatunk he­tente szép számmal kap le­veleket, de ilyesmi ritkán fordul elő. Hogy pontosan miről van szó, az kiderül a Dél-magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat vezérigazga­tójának válaszából, mely a következő: „Békéscsabai üzemigazga­tóságunk bevonásával meg­kezdődött a bejelentésben foglaltak kivizsgálása, azon­ban a nevezett utcában 14. szám az utolsó ház. Elírás sem lehet a cím, mivel a vizsgálatot végzők több he­lyen érdeklődtek, de az ut­cában lakók nem ismernek ilyen nevű fogyasztót, vala­mint nyilvántartásunk sem tartalmaz ilyen nevet és cí­met. Sajnos, így konkrét fo­gyasztási helyen nem lehe­tett vizsgálatot végezni. A levélben említettekről a következő, általános tájékoz­tatást adom ...” S a szakem­ber a továbbiakban részletes és meggyőző magyarázatot ad a szóban forgó témában. Köszönet a Démásznak a korrekt válaszért, amely tu­lajdonképpen nem illeti meg inkorrekt levélírónkat, — aki levelében öntudatosan tiltakozott az ellen, hogy őt megbízhatatlan állampolgár­nak nézzék. Jogi tanácsok Kutyaharapást kártérítéssel... Az apa az esti órákban hét éves kisfiával egy sóderbányá­ban lévő tónál horgászott. A fiúcska ott tett-vett apja mel­lett, amikor nagy riadalmára szinte egy pillanat alatt mel­lette termett egy hatalmas ku­tya, és már neki is ugrott. Ar­cát raegharapta, még a vízbe la belökte. Jó néhány percbe ke­rült, amig gazdája beavatkozá­sára mcgcscndcsült. A kisfiú arca nagyon vérzett. Édesapja azonnal gépkocsijába rakta, és a legközelebbi rendelőintézetbe hajtott vele. De a baj annyira komolynak látszott, hogy első­segélynyújtás után mentővei a közeli kórház sebészeti osztályá­ra szállították a kis sérültet. Egy hét után engedték csak ha­za. A sebek begyógyultak, bár mindkét arcfelén hegesedés nyomai voltak láthatók. A na­gyobb baj az volt, hogy a kis­fiú nagyon félénk, visszahúzódó lett. Az utcára sem mert egye­dül kimenni. Az Iskolából jövet­menet szüleinek kellett kísérni­ük. A szülők bírósághoz fordultak. Keresetlevelükben kérték a gyógykezeléssel kapcsolatos költségeik megtérítését, és hat­vanezer forint nem vagyoni kár megfizetésére kérték kötelezni a kutya gazdáját. A gazda sem maradt tétlen. Azt elismerte, hogy háromezer-ötszáz forint­tal tartozik, de ezen felül egy fillérrel sem volt hajlandó töb­bet fizetni. Az első fokú bíróság azonban megállapította teljes kártérítési felelősségét, már ami a tényle­gesen felmerült kárt megtéríté­sét illeti. De a nem vagyoni kárt, illetve annak megtérítését nem Ítélte meg. Ezt azzal Indo­kolta, hogy a sérülés nem aka­dályozza a gyereket a társadal­mi életben való részvételben, illetve állapota ebben nem ne­hezíti. A seb gyógyult, marad­ványa esztétikailag nem olyan feltűnő, hogy súlyos hátrányt jelentene. A gyereket pszichikai sérülése csak a kutyákkal való kapcsolatában változtatta meg. Bár a szülők fellebbeztek, és kérték Igazságügyi orvosszakér­tő, illetve pszichológus meghall­gatását, a másodfokú bíróság is hasonló megállapításra jutott. Nincs különösebb baj a gye­rekkel, hiszen az iskolai közös­ségbe Jól beilleszkedik, a sérü­lés tanulmányaiban nem gátol­ja. Az pedig ma még nem ál­lapítható meg, hogy a sérülés a pályaválasztásban majdan fogja-e akadályozni. A lényeg az, hogy a Legfel­sőbb Bíróság helyt adott az óvás iránti kérelemnek. Azt ugyan nem állapította meg, hogy a balesetet szenvedett kis­fiúnak jár nem vagyoni kárté­rítés, de ennek egyértelmű el­utasítását sem helyeselte. Hi­ányzott ugyanis az eljárásból egy nagyon lényeges láncszem, éppen a pszichológus szakértő meghallgatása. Ezt nem pótol­hatták a bíróság rendelkezésére álló kórházi iratok, illetve a büntetőügyben keletkezett, ki­zárólag a várható gyógytartam- ra vonatkozó szakvélemény. Ezért a másodfokú bíróságnak új eljárást kell lefolytatnia, és új határozatot hoznia. Ki kell derülnie annak, hogy a gyer­mek életét tartósan megnehezí­ti-e a pszichikai ártalom. Tehát nem biztos, hogy a kutyatulaj­donos szabadul a nem vagyoni kártérítéstől. Ezt az állásfogla­lást mindazoknak figyelmébe ajánljuk, akik gyakran nem kel­lő elővigyázatossággal sétáltat­ják állatukat. d,. k. E. Gyula Város Tanácsa nagy összeget fordított arra, hogy megfelelő parkolóhelyet alakítson ki a Dobozi úti temető bejáratánál. Am, hiába van kint a „Szemetet lerakni tilos!” tiltó tábla, sem a helyhez, sem a városhoz nem illő szeméthegyek tornyosulnak a kegyeleti hely szomszédságában. (Az már az újságíró véleménye, elrettentő módon kellene megbün­tetni, akiket rajtakapnak a szemetelésen, az illegális szemétlerakáson, de nemcsak itt, ha­nem a város valamennyi tiltott helyén) rotá: Béla Ottó Nőnap után Múlt heti postánkkal szá­mos nőnapi beszámolót kap­tunk. Szőke Lajosné Oroshá­zái ól írt: „A nemzetközi nőnap alkalmából a Nagy­szénási Czabán Samu Műve­lődési Központ nőklubja mű­soros teadélutánt rendezett. Az ünnepség színvonalát emelte a Dénes Lászlóné pe­dagógus által vezetett úttörő műkedvelő csoport, valamint a művelődési központ citera- zenekara. Részt vett az ün­nepségen az Orosházi Petőfi Művelődési Központ nőklub­jának népes csoportja. Kö­szönet a vidám vasárnapért.” Gyuláról Grószné Száva Iréntől, a TOT-üdülő dolgo­zójától a következő beszá­molót kaptuk: „A mezőgaz­dasági szövetkezetek üdülő­jében dolgozok Gyulán. Ott rendeztük meg március 6- án az első nőnapunkat, ami nagyon jól sikerült. A kö­szöntő után szép ajándékot kaptunk, utána finom ebéd következett, amit férfi kollé­gáink szolgáltak fel.” Tótkomlósról Balogh Er­zsébet írt: „Amerre néztem szombat-vasárnap, minden férfi kezében pár szál szeg­fű, vagy cserepes virág volt. Az áfész vezetése nőnapi ün­nepséget rendezett nődolgo­zóinak a Komló étteremben. Kaptunk ajándékot, volt tombola, édesség és zene is." Békéscsabáról egy kislány, Kuti Vivien arról számolt be, hogy kellemes meglepe­tés érte, mint kisebb pénzű diákot, az Orosházi úton Andó Mátyásné virágboltjá­ban. Itt díszdobozba csoma­golt szárazvirág-kompozíciót árultak 20,— Ft-os egység­áron, s ez még egy gyerek­nek is hozzáférhető ár. Penzai beszámoló A Szeghalmi Fehér Lajos Termelőszövetkezet elnöke, Lázár Lajos élménybeszámo­lót tartott úttörőcsapatunk­nak testvérmegyénkről, Pen- záról. Beszélt az ottani ter­melőszövetkezeti tevékeny­ségről, az intézményekről. Bennünket elsősorban az is­kolák érdekeltek. Megtudtuk, hogy az általuk meglátoga­tott iskolában van uszoda, és sokféle sportfoglalkozáson vehetnek részt a tanulók. Jártak a mi úttörőszobánk­hoz hasonló emlékszobában is, ahol a penzai pajtások más országokból kapott le­veleit őrzik. Elhatároztuk, hogy mi is levelezni fogunk a szovjet pajtásokkal. Mészáros Judit Szeghalom, Zrínyi Ilona úttörőcsapat Ügyintéző az ügyfélért A Békés Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság hivatali ügyfélfogadó abla­kánál dolgozik Nagy Lajos­né, aki a hivatásszeretet je­gyében foglalkozik a felek­kel. Szinte nap mint nap rá vagyunk utalva, kapcsolat­ban vagyunk vele. Kapcsolattartás. Nagy szó, amely sajnos sok helyen is­meretlen fogalom, nem is akarom részletezni, hiszen a sajtó hasábjain gyakran ol­vashatunk a természetellenes magatartásformáról. Bizony előfordul, hogy keserű száj­ízzel, vagy éppen dolgavége- zetlenül távozunk különböző helyekről. Örömmel írok te­hát elismerően a Társada­lombiztosítási Igazgatóság ügyintézőjéről, ahonnan elé­gedetten távozom, függetle­nül attól, hogy ügyem mi­lyen elbírálást nyer. Valószí­nű, hogy az ügyintéző maga is arra gondol, amikor min­denkivel figyelmes, udvarias, hogy másutt esetenként ő is ügyfél. Jelenka Mihály, Békéscsaba A Gyulai Húskombinát szeghalmi kirendeltségének Arany János szocialista brigádja 1986-ban 164 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Hirdetőtáblákat, hirdetőoszlopo­kat, utcai padokat és játszótéri felszereléseket festettek, a ki- rendeltség előtt autóparkolót alakítottak ki, a József Attila- lakótelep előtt járdalapokat raktak le. Felvételünk a 26 tagú szocialista brigád három lelkes tagjáról készült egy társa­dalmi munkaakció után Eller Ferenc Szeghalom Puszta ígéret... Nem nlTcaen fogak tollat abból a célból, hegy panaszkodjak. Most viszont kénytelen vagyok írni a Gclka békéscsabai István király téren levő egységéről. A következő történt: február 16-án este a Lencsés! kábeltévé adását akartam nézni. Rövid idő után el­sötétedett a kép, és nem is tudtam korrigálni. Másnap felhívtam a Gelkát, kértem a Javítást. Az ügyintéző másnapra Ígérte, megegyez­tünk, ha lehet 16 óra után jöjjenek. Biztos ami biztos, elkéredzked- tem a munkahelyemről (munkaidőalapom terhére), s hamarabb mentem haza, vártam a szerelőt. Aki nem jött. Másnap ismét fel­hívtam a Gelkát, s egy udvarias hang ismét kérte, mondjam be a nevet, elmet, a készülék típusát, a hibát (mindezeket az előző nap már lediktáltam), a Ígéretet tett, hogy aznap feltétlenül küld a lakásomra szerelőt. Felesleges lenne nyújtanom a történetet — aznap se jöttek. Pén­teken már idegesen, személyesen mentem be az egységhez. Egy fe­hér köpenyes férfitől kérdeztem, mire véljem az eljárást. Közben a raktárból egy másik férfi jött ki, ő is megkérdezte, ml a baj. Neki Is elmeséltem kicsiny történetemet, mire készségesen a munkanapló után nyúlt, hogy felvegye a korábban már kétszer lediktált ada­taimat. ígéretet tett, hogy még aznap délután kijön a lakásomra. De nem jött senki. így maradt a kisiparos. Csak arra lennék ki­váncsi, ml lett a munkanaplóval? ... Kása József Békéscsaba Ez a szép hársfa Békéscsabán a Mokri utca 6. számú ház előtt áll. Az ott lakók — akik maguk ültették a hársat — ab­ban bíznak, hogy a fa ágai között húzódó telefonvezeték nem jelenti majd a fa kivágását Fotó: Berta Mária „Csak” borotválkozás Nyolcvan éven felüli vagyok. Jobb kezem sérült, így magam borotválkozni neon tudok. Ahová szoktam járni nyíratkozni, be- rolválkozni, az a fodrász most beteg, így kénytelen voltam feb­ruár 7-énf délelőtt 10 óra körül a gyulai Komló Szállóval szem­beni fodrászüzletbe menni borotválkozni. Egy férfi egyedül dol­gozott az üzletben. Rajtam kívül voltak már hatan, én voltam a hetedik a várakozók sorában. Éppen fejmosást végzett a fod­rász, ment egy kancsó vízért, amikor odajött hozzám és azt mondta: öt perces munkával nem foglalkozom, és kizavart az üzletből. Ez rám nézve nagyon sértő. Megszégyenített a vára­kozók előtt, holott én nem vétettem neki semmit. Azért, mert én 80 éven felüli, öreg, beteges ember vagyok? De mindig becsülettel éltem, dolgoztam, tiszteltek az emberek, és én is megadom mindenkinek a kellő tiszteleteit. Milyen ember az, aki az időseket semmibe veszi, megsérti az ember méltóságát?! Va­lamikor ő is lehet még öreg, és neki se esne jól, ha úgy bán­nának vele, mint ahogy ő velem. Hoffmann Jakab Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom