Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-14 / 62. szám
NÉPÚJSÁG 1987. március 14., szombat Középpontban a hatékony munka Megújul a munkaverseny Mi ebben az újdonság, mikor a verseny természetéből adódik az állandó megújulás, már, ha az életben — a való gazdasági környezetben — töri a csapást. De hát — különösen az utóbbi években — csak a maga megszokott módján ment, mende- gélt. A formalitás nyílt titok volt mindenütt, ott is, ahol igyekeztek a mozgalomba lelket lehelni, s még eredménye is mutatkozott, mint a Békési Költségvetési Üzemnél. — Mégis a hatékonyság hiányzott belőle. — mondja Oláh Lajos üzemvezető. — Arról már nem is szólva, hogy bárhol, ha ügyesen adminisztrálta magát egy brigád—a gyönyörű, szépen vezetett brigádnaplóval, vagy a másik által eldobott mozijegyek összeszedésével... — előnybe kerülhetett a munkára kon- centrálókkal szemben. És a munkavállalások mérésével is bajok voltak. — Ezt úgy értsem, hogy most a munka lesz az első? — Dolgozni sokféleképpen lehet. Mi azt az utat kerestük — remélem, meg is találtuk —, ami a helyére teszi a dolgokat. — Mi tehát a lényeg, ami megújulást hoz és élővé teszi a verseny mozgalmat? Méghozzá úgy, hogy a termelés, a gazdálkodás kap benne kiemelt szerepet? — Az arányok megosztása a versenyző brigádok tevékenységében, amit ha százBefejeződött az a fejlesztés, amit hat kötő- és ruhaipari vállalat — a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Budapesti Finomkötöttárugyár, a Páva Ruhagyár, a Szegedi Ruhagyár, a Vörös Október Férfiruhagyár és a Zalaegerszegi Ruhagyár — hajtott végre a gyártás során keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére. Az anyaggazdálkodás korszerűsítésében jelentős részt vállalt az Innovatext Textil- ipari Kutató- és Fejlesztővállalat, amely megvizsgálta az érdekelt hat üzem anyagfelhasználását, megkereste a munkafolyamatok kritikus pontjait, meghatározta az elérendő célokat és a megvalósítás reális lehetőségeit. A fejlesztővállalat programot dolgozott ki a korszerűsítésre, amelyet az Ipari Minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság 26 millió forintos hitel nyújtásával támogatott. Ebből modern gépeket, berennak veszünk, ebből hetven a termelésre esik, tizenöt a társadalmi munkára, tíz a tanulásra és öt százalék a sportra és kultúrára. A lényeg ebből jól látszik, de az is, hogy egy közepes munkateljesítményű brigád az egyéb feltételek túlteljesítésével nem előzheti meg a kiválóan termelőt. — Ez mind szép, mert valóban a termelés az alapja mindennek, de hogyan tudják majd mérni, sőt összemérni a teljesítményeket? — Egy számítást dolgoztunk ki, amely a törvényes munkaidőalap hatékony kihasználását méri, mégpedig olyan egyszerű matematikai eljárással, hogy az még a bérlapra is ráfér és minden kétséget kizáróan mutatja az adott brigád munkateljesítményét. — Nálunk a legnagyobb az építőipari részleg — folytatja a szót Kocsor Sándor építésvezető, az üzem szb- titkára —, a 230 összlétszám- ból 100-an itt dolgoznak és tavaly is az összárbevétel 65 százalékát hozták a normában végzett munkával. Március elsejétől nincs és nem is kell brigádnapló, mert az eredeti okmányok — a teljesítmény- és bérelszámolás — igazolják, hogy melyik brigád hogyan dolgozott. Ehhez jön még a negyedéves önértékelés az egyéb feltételek teljesítéséről. — Ki a munkaverseny gazdája? dezéseket, túlnyomórészt számítástechnikai eszközöket, illetőleg a már korábban üzembe állított berendezések kisegítő részeit szerezték be a kötő- és a ruhaipari vállalatok. Az Innovatext javaslatai alapján a szervezetlenségből adódó veszteségek csökkentésére és a dolgozók érdekeltségének fokozására is intézkedéseket tettek a vállalatok. Ennek eredményeként egy-két százalékos, abszolút számokban mérve évi 22,5 millió forint értékű anyagmegtakarítást értek el nem egészen egy év alatt. A hat vállalatnál bevezetett módszerek elterjesztésével több százmillió forintot takaríthatnak meg a kötő- és ruhaiparban. A módszerek átadására az Innovatext Kutató- és Fejlesztővállalat, valamint a fejlesztést végrehajtó vállalatok bármelyike — némi díjazás ellenében — szívesen vállalkozik. — A gazdasági vezetés, ezen belül személy szerint én — mondja az üzemvezető —, hiszen a munkafeltételek biztosítása a szerződéskötésektől az anyagbeszerzésig idetartozik. A dolgozóktól — nemcsak az építőipari részlegben — csak akkor várható el a jó minőségű és gyors munka, de még az újításra törekvő okos gondolat is, ha jó, de legalább is megfelelő munkafeltételekről gondoskodunk. Minket ezért fizetnek, ez a munkánk az üzemen belüli munkamegosztás szerint. Minden évben igyekszünk reális feladattervet készíteni. — A verseny mit jelent személy szerint a dolgozóknak? — Aki eredményesen és többet dolgozik, az többet keres. A további ösztönzésre közel félmillió forintot szántunk, ez az alapja a helyezést elért brigádok és egyéni versenyzők jutalmazásának. Az első helyezett az üzem kiváló brigádja címet kapja, s hozzá fejenként 2 ezer forintot. Egyénileg pedig aki a versenyben elnyeri az üzem, a szakma kiváló dolgozója címet, ha fizikai dolgozó, akkor 2,— Ft órabéremelést kap, ha meg havidíjas, 300,— Ft fizetésemelést. — Mi a szakszervezet szerepe a megújult munkaversenyben? — Mozgalmi eszközökkel támogatni a termelést, segítséget adni ezekhez, a bizalmiak és a szakszervezeti bizottság munkájával, hogy a kellő rangjára emeljük a munkaversenyt — feleli az szb-titkár. Vass Márta Korszerű takarmánybetakarító gépek A legnagyobb hazai mező- gépipari vállalatnál, a Szolnoki Mezőgépnél úgy programozták az első negyedévi termelést, hogy a szálas takarmányok betakarításához időben kellő mennyiségű korszerű gépet adhassanak a gazdaságoknak. Az elmúlt években ugyanis több jogos bírálat érte a vállalatot, hogy nem szállítja le ezeket a gépeket az esedékes munkák idejére és az igényeknek megfelelő mennyiségben. A szálas takarmányok első betakarítása általában májusban kezdődik, a szolnokiak március 10-ig legyártottak és értékesítettek 300 Hesston körbálázót az év során elkészülő 2500-ból. Az RK—2-es típusú fűkaszából eddig négyszázat szállítottak le, és a fennmaradó 140 gép is elkészül március végéig. Gyártanak az első negyedévben 100 új típusú, az elődeinél többet tudó RK—185- ös fűkaszát is. Mülép a méhészeteknek A méhek tavaszi kirajzására készülve megkezdték a műlép gyártását a Nagybajomi Áfész Viaszfeldolgozó Kisüzemében. A méhészektől felvásárolt sonkolyt — a nyers méhviaszt — olvasztás és tisztítás után a kaptárak méretének megfelelő lemezekké sajtolják. A műlép felületén milliméter- nyi vastagságban kialakítják a jellegzetes hatszögletű rácsmintát, amit a méhek majd a mézgyűjtéshez, fiasításhoz szükséges kamrácskákká építenek tovább. A nagybajomi üzemben az idén mintegy 35—36 ezer méhcsalád számára elegendő műlépet készítenek, s termékeik az ország távoli vidékeire is eljutnak. A termelés egytizedét helyben használja fel Somogy megye egyik legnagyobb — több mint száz tagot számláló — méhész szakcsoportja. Dz Orosházi Üveggyár ÜVEGGYÁRTÓ AUTOMATA GÉPEK ÜZEMELTETÉSÉHEZ gépkezelőket keres felvételre Jelentkezhetnek: 18 évet betöltött férfi dolgozók, akik kedvező munkakönyvi bejegyzéssel rendelkeznek. A gépek kezelésére a betanítást a gyár biztosítja. Havi kereseti lehetőség már a betanulási időre is a teljesítménytől függően: 8—9000 Ft. Jelentkezni a gyár felvételi irodájában lehet. Gazdaságosabb anyagfelhasználás Hz orosházi baromfi-feldolgozóban Sokféle szárnyast — pulykát, libát, tyúkot, galambot — dolgoznak fel az orosházi gyárban. Szállítanak tőkés 'exportra — Svájcban, Ausztriában kedvelt termékük a fagyasztott csirkecomb, a szeletelt pulykamell —, szocialista országokba, mindenekelőtt a Szovjetunióba és természetesen a hazai üzletekbe is. A konzervüzemet nemcsak különböző krém- és ételkonzcrvek hagyják el, hanem gyártanak a tőkés piacon keresett májkészítményeket, pácolt, füstölt libamellet és az itthoni üzletekből jól ismert felvágottakat, virslit is. A feldolgozást mindig a piaci igényekhez alakítják. Ottjártunkkor ezt láttuk a gyárban. Szőke Margit képriportja g*.SK00HÍ0&* I W' LUBECA ms,
