Békés Megyei Népújság, 1987. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-03 / 52. szám

NÉPÚJSÁG 1987 március 3„ kedd o Tagvállalati ülés a Kereskedelmi Kamaránál Az adórendszer reformja előtt Az egész sajtót bejárták az idén januárban a görög­országbeli össznépi megrázkódtatásokról szóló tudósítá­sok. Az értékelésekből kiderült, hogy a helytelenül beve­zetett hozzáadottérték-típusú adó okozta a fogyasztói piac összeomlását, illetve az általános gazdasági-társa­dalmi válságot. Az adórendszer reformja előtt sokan munkálkodnak nálunk is azon, hogy megfelelő takti­kát és stratégiát dolgozzanak ki. Ma különösen nagy nyo­matékkai kerülnek napirend­re azok a kérdések, amelye­ket a Minisztertanács rende­leté feladatul rótt a Magyar Kereskedelmi Kamarára. Mint a tagvállalatok infor­mációs fóruma többek kö­zött segítenie kell a tagjai és a gazdaságirányító szer­vek véleménycseréjét. A dél-alföldi területi bizottság 1986-ban 31 új belépővel gyarapodott. Mindez egyfe­lől a helyi gazdaságpolitikai döntések, tervek kialakításá­ban játszott fontos szerepet, másrészt pedig kifejezi, hogy a szinte folyamatosan válto­zó gazdasági szabályozókhoz való alkalmazkodásban az új vállalatvezetési formák be­vezetésében, a kapcsolatok erősítésében komoly segítsé­get kapnak a tagvállalatok. Február 27-én, pénteken délelőtt kibővített tagválla­lati ülést tartott Szegeden a Magyar Kereskedelmi Ka­mara Dél-Alföldi Bizottsága. A Csongrád Megyei Tanács földszinti tanácstermében megrendezett ülésen részt vettek Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területi ipari bizottságai is. A mos­tani alkalommal a gazdaság- irányítási rendszer tovább­fejlesztéséről volt szó. A napirend első részében dr. Fodor László, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtit­kárhelyettese tartott beszá­molót az állami és politikai döntések nyomán továbbfej­lesztésre kerülő adórendszer kérdéseiről. Beszélt a hozzá­adott értékadó, a személyi jövedelemadó és a jövede­lemadó bevezetésének előké­szítéséről. Az elvi kérdések tisztázá­sára felső szintű koordinációs bizottságot hoznak létre, a pénzügyminiszter vezetésé­vel. Mellette dolgozik egy tanácsadói testület, javaslat­tételi joggal. A szakmai elő­készítő bizottság tevékenysé­ge nyomán kezdik meg az átszervezést az egyes mun­kacsoportok. Az új adórendszer — a fő­titkárhelyettes szavai szerint — egyszerűbb és korszerűbb lenne. A kétszintű — álla­mi és hivatali — beszámolá­si rendet a reprezentatív felmérés váltaná fel. Ezáltal csökkenhetne az irányítás­ban dolgozók statisztikai ter­helése. A számvitelben a korszerű számítástechnikai rendszerek bevezetésével egy professzio­nális ügyviteli, elszámolási és adókezelési rendszernek kellene kialakulnia, amely képes a központi adóható­ság igényeit összeegyeztetni a vállalati adónyilvántartás­sal. A beszámoló kitért ar­ra is, hogy az eddigi egysé­ges adóigazgatási rendszer helyett kétszintű adóható­ságra lesz szükség. Ennek el­ső szintje olyan hatóság, amely a mérlegre kötelezet­tekkel áll kapcsolatban, a második szintje pedig a me­gyei tanácsi vállalatokból létrehozott adóigazgatási szervezet. Dr. Fodor László a to­vábbiakban elmondotta, hogy a gazdaságot miként készítik fel az adóreformra. Az első lépésben valamennyi gazdál­kodó szervezet vezetőjét in­formációkhoz juttatják. A második fázisban azokat ké­pezik ki, akiknek a napi munkában lesz dolguk az új adórendszerrel, harmadik­ként pedig az operatív ügy­intézőket. Az elméleti felké­szítés márciusban kezdődik. Felmerült az a kérdés is, hogy miként működik majd az új a jelenleg érvényben lévő adórendszerhez képest? A tájékoztatás szerint a va­gyonadót mindenképpen érinti, egyelőre még vitatott, hogy a béradót és a kereseti adót milyen mértékben vált­ja ki. Szó van arról is, hogy • a termelői árakat nem adóz­tatják meg. A továbbiakban az előadó az export-import­tal kapcsolatos adókérdések­ről és az árfolyam-politikánk kívánatos irányairól, vala­mint az új adórendszer be­vezetésével kapcsolatos gya­korlati alapkérdésekről be­szélt. A hozzáadott értékadóról és a személyi adóról szóló törvényjavaslatot szeptem­berben terjesztik elő. A napirend második ré­szében a résztvevők elfogad­ták az MKK Dél-alföldi Te­rületi Bizottságának 1987. évi munkatervét. P. A. Egymillió 700 ezer forint a víztározó építésére Medgyesegyházán „Körültekintő, takarékos gazdálkodás és a saját bevé­telek növelése biztosíthatja az 1987. évi célok megvalósí­tását” — állapította meg a medgyesegyházi tanács leg­utóbbi ülése, melyen — töb­bek között — az 1987. évi pénzügyi terv jóváhagyásá­val és a nagyközségi tanács, valamint a végrehajtó bi­zottság 1987. évi munkater­vével ismerkedtek meg a ta­nács tagjai. Említésre méltó, hogy eb­ben az esztendőben 5 szá­zalékkal emelkednek a ta­nács költségvetési kiadásai, ebből felújításra 239 ezer, segélyre 114 ezer forint jut. Részesedik az összegből az újabb általános iskolai nap­közis csoport szeptembertől való megszervezése és mű­ködtetése is. A fejlesztési kiadások közé soroltak több, 1986-ban megkezdett progra­mot, így például a Lenin utca közművesítésére felvett hitel törlesztését, a mély fú- rású kút és víztározó építé­sét, melyre 1 700 000 forintot irányoztak elő és fogadtak el. Jelentős, hogy a nagy­községhez tartozó bánkúti te­rület fejlesztésére 50 ezer fo­rintot fordítanak 1987-ben is, melynek felhasználásáról a település lakossága dönt. Foglalkoztak a legutóbbi tanácsülésen Medgyesegyhá- za község rendezési előírá­saival. A tanácsrendelet két építési övezetre osztja a nagyközség egész lakóterüle­tét, ezen belül a központban levő Kossuth tér a III. szá­mú és a IV. számú építési övezetet. Ez utóbbiban meg­határozták az állattartás mértékét, mely legfeljebb 10 ezer baromfi, 50 sertés és 15 szarvasmarha lehet, a III. építési övezetben pedig ló, öszvér és szarvasmarha egyáltalán nem tartható, e célra melléképület nem épít­hető. Meghatározza a ren­delet azt is, hogy az állat­tartásra szolgáló épületeket milyen távolságra kell fel­építeni a lakóépületektől, ez a távolság 10 és 30 méter között változik. A környezet védelmét is szolgáló rende­let megtartását szigorúan el­lenőrzik, és a szabálysértést elkövetőkkel szemben a hely­színen is kiszabhatják az in­dokolt bírságot. A továbbiakban a tanács­ülés résztvevői elfogadták a tanács és a végrehajtó bi­zottság 1987. évi munkater­vét. A legközelebbi tanács­ülés 1987. június 8-án lesz. Ezen az 1986. évi pénzügyi terv végrehajtásáról, és az ál­talános művelődési központ tevékenységéről lesz szó. —s— Az MTA Martonvásári Kutatóintézetének búzancmesítési részlegében, a mintegy 800 négy­zetméter alapterületű üvegházban, már a második „aratás” előtt állnak. Jelenleg a virágzást ellenőrzik, illetve a kalászokban a magszámlálást folytatják. Az eddigi módszerek mellett az egyik laboratóriumban steril boxot létesítettek, ahol új biotechnológiai eljárással a búza­nemesítés idejét felére, harmadára tudják csökkenteni (Mn-fotó: Kabáczy Szilárd — KS) Együtt gondolkodás és együttes cselekvés Mezőhegyesen F ebruár 25-én együttes ülést tartott Mezőhegyesen a városi jogkörben működő MSZMP nagyközségi vb és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát ugyancsak városi jogkörben működő pártbizottságának végrehajtó bi­zottsága. Községpolitikai feladatokról tanácskoztak. A sajtó általában rövid, hír jellegű közleményeket szo­kott megjelentetni az ilyen programokról. Rendhagyóak vagyunk, mert erről a mezőhegyesi együttes gondolkodás­ról, amely az együttes cselekvés alapja, bővebben írunk. Pontosan azért, mert Mezőhegyesen olyasmi történt a két vb együttes ülésének előkészítése kapcsán és magán a két testület megbeszélésén, ami mellett egy kurta hírrel nem mehetünk el. A történtek közfigyelmet érdemelnek és a köz figyelmét a sajtó valójában Mezőhegyesre szeretné koncentrálni legfőképp a tanácskozás témájában. De nézzük, miről is van szó? Arról, hogy a két magas rangú testület 1975 óta ismét közös asztalhoz ült, hogy a községpolitika időszerű kérdéseivel foglalkozzon. Nem té­vedés, a szám pontos. Legutóbb ilyen együttes megbeszé­lést 1975-ben tartottak. Azóta mindenki tette a maga dol­gát. Külön-külön mindenféle egyeztetés, közös állásfoglalás kialakítása nélkül. Nincs szándékunkban a múltat felhány- torgatni, de ez a külön utas politika Mezőhegyesnek sem, de a megyének sem, tovább ragozva, a magyar mezőgazdaság­nak sem volt erényére. Olyan dolgok történtek, melyeket, legalábbis jó részüket ott helyben az emberek véleményére jobban építve meg lehetett volna előzni. A fejlődést jó irányba terelve az eredmények oldalára lehetett volna bil­lenteni azt a felbuzgó erőt, melyet a mezőhegyesiek Mező­hegyesért vállalnak. Mert valami itt kettétört, kettészakadt, amit most a két testület megkísérelt közös nevezőre hozva összevarrni. Az elmondottak olyan érzést váltottak ki az emberből, hogy mást akart a községi tanács és mást a kombinát. Pe­dig ez a más itt nagyon is azonos témájában és megoldásá­ban is. Vagyis egy célért két helyen dobogott a szív, ami végső sorban nem is lett volna hiba, de ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy az erőket megossza. így fél erővel mentek dolgaik előre. De mindez már csak keserű szájízként ma­radt meg mára, hiszen a helyzet felismerése megtörtént. A mezőhegyesiek számára egy Mezőhegyes létezik! És ez már az erők összefogását, beosztását, a várossá válás legidősze­rűbb feladatainak megoldásában már jelent valami pluszt a korábbiakhoz képest. A közös tanácskozás termébe kinti, friss levegő jutott. Az emberek, a lakosság üzenetét érezte mindenki, amikor a parkok tisztaságának megőrzéséről, a fásításról, a közin­tézmények — iskola, óvoda, bölcsőde, öregek klubja, nap­közi otthona — bővítéséről, fejlesztéséről, a község építé­séről, újabb porták osztásának szükségességéről, a közvi­lágításról, az ivóvízellátásról, a foglalkoztatás biztosításáról és megannyi kérdésről úgy volt szó, hogy a lakosság ezek­ből mit vállal, milyen segítséget ad környezete vonzóbbá tételére. A két végrehajtó bizottság tagjai jól érthető módon kinyil­vánították lokálpatriotizmusukat. Szocialista brigádokat em­lítettek, melyek Mezőhegyesért különböző vállalásokat tet­tek, hogy bátrabban szépüljön, a kellemesebb környezet még kellemesebbé váljon, s mindennapi életüket még ma­gasabb színvonalon szolgálja, mint eddig. És hogy ne ma­radjon mindez nyom nélkül, megfogalmazták a további együtt gondolkodás tennivalóit is, melyekre ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangú határozatot hoztak. a z ülés berekesztése utáni beszélgetések végső kicsen­gése: „Fordulópontig jutottunk!” „Megtaláltuk egy­más legégetőbb problémáit, melyek tulajdonképpen a mi gondjaink. Ezeket nekünk, mezőhegyesieknek kell meg­oldanunk.” Minden bizonnyal a helyzet ilyenforma felisme­rése magával hozza a közös cselekvést is. S ebben valójá­ban a közös cselekvésen, az együttes erőfeszítésen. Mezőhe­gyes patinás hírének országos feltámasztásán, megőrzésén a hangsúly. D. K. Dolgozói napok megyénkben Huszonkét diplomás Hunyán Sokak előtt ismert, hogy Hunya kis település, termő­földje 40 aranykoronás, tehát nagy értéket képvisel. En­nek a meglehetősen gazdag környezetnek a termelés, az áruértékesítés olyan rangot adott, melyre méltán felfi­gyeltek megyei és országos szerveink egy részénél. Joggal kérdezték, mi adja Hunya rangját? A szorgal­mas munka és annak ered­ménye. Ehhez még annyi kí­vánkozna, hogy a jól szerve­zett munka, mert valójában itt egy nagyon is célratörő, a lehetőségeket kihasználó, jö­vedelemtermelő munka fo­lyik. Ennek titka minden bizonnyal azokban az embe­rekben keresendő, akik évek óta gondját viselik a terme­lés helyi lehetőségeinek, tartalékainak. Közülük csak a termelőszövetkezetben 22- en dolgoznak, valamennyi egyetemet végzett, kiválóan képzett szakember. Ök azon dolgoznak, hogy a község la­kossága boldoguljon. A szö­vetkezet természetesen meg­találja a módját a szakem­berek boldogulásának is. Ha jól megnézzük, a 2800 hektárra jutó 22 diploma nem rossz arány. Talán a megyében a legjobb! S ez meglátszik a gazdálkodás színvonalán és eredményes­ségén. a mindezt szolgáló műszaki, technológiai felké­szültségen. Munkaellátottság az Éneiben Gazdasági értelemben nagyszerű évet zárt az Énei, a Gyomaendrődi Cipő­ipari Szövetkezet — hallot­tuk a minap Nyíri Mihályiéi, a szövetkezet elnökétől, ök- rösné Dusek Katalin főköny­velő tájékoztatója szerint a gyártott 952 ezer pár cipőn 48,6 millió forint nyereség képződött. Az árbevétel 63,5 százalékát szocialista orszá­gokba irányuló export hozta. A szövetkezet tőkés elszámo­lású exportja 1,1 millió fo­rintra alakult. Ezek a té­nyek azt sejtetik, hogy az Énei túljutott azon a mély­ponton, ahová részben a mi­nőségi munka hiánya, rész­ben pedig az egyre szűkülő külpiaci helyzet juttatta. Sárhegyi András kereske­delmi osztályvezető szerint a a szövetkezet munkaellátott­sága most valamivel kedve­zőbb, mint a korábbi évek­ben. Ezt az is mutatja, hogy az idei termelésből eddig — február végéig — 650 ezer pár cipő átvételére kötöttek szerződést. A tárgyalások jó ütemben folynak, s várható, hogy március közepéig az idei termelésű egymillió pár cipőből 650 ezer pár szocialista piacokra, 100 ezer pár a nem rubelelszámolású tőkés piacokra kerül. Bel­földre az eddigi számítások alapján 250 ezer pár Enci- cipőre számíthat a vásárló- közönség. Természetesen mindez a minőségi munka függvényében értendő, amin még mindig jócskán akad javítanivaló ebben a nagy múltú cipőipari szövetkezet­ben. FIGYELEM, Áramszünet: A Démász békési kiren­deltsége értesíti t. Fogyasz­tóit, hogy 1987. március 4-én, 08.00—16.00 óráig hálózatépítési munkák mi­att áramszünetet tart Bé­késen, az alábbi része­ken: muronyi vasút, Kos­suth u., Jantyik u., Kis- pince u.. Kasza u.. Kert u.. Epreskert u., Sodrony u., Körgát, Pusztaszeri u., vályoggödör által határolt területen. Berendezéseinket a kikap­csolás ideje alatt is feszült­ség alatt állónak kell te­kinteni. Démász, Békéscsaba, békési kirendeltség (Folytatás az l. oldalról) titkára: — Tegnap kerek- asztal-beszélgetést szervez­tünk, amelyen a KISZ-ese- ken, vállalati dolgozókon kí­vül részt vett Szabó István, a megyei KISZ-bizottság tit­kára, Kovács György, válla­latunk igazgatója, Z ahorán Endre, a vállalati tanács el­nöke, Tyukodi János, a párt- alapszervezet titkára és más vezetők is. A vitaindító után a felhíváshoz csatolt videófilmet néztük meg, majd a vélemények kicseré­lésére került sor. A vita két fő kérdéscsoport köré össz­pontosult. Beszéltünk a konkrét vállalati teendőkről, ezen belül a fiatalok lehető­ségeiről, miként javíthat­nánk a vállalati munka ha­tékonyságát. Másrészt nép- gazdasági szintű problémák kerültek terítékre. Szó esett a gazdasági szabályzók vál­lalatunkra tett ellentmondá­sairól. Felvetődött, hogy a vállalaton belül a kiemelke­dően jól dolgozók éppen úgy nem teljesítményük arányá­ban részesülnek az eredmé­nyekből, mint népgazdasági szinten a jó, kiemelkedőn jó gazdasági egységek. Válla­latunk közvetlenül érintett a KGST-exportban. A szocia­lista országok közötti elszá­molási rendszer ellentmon­dásairól az utóbbi időben sok szó esik, és mi is egyet­értünk az elszámolási rend­szer korszerűsítését célzó tö­rekvésekkel. A gazdasági ve­zetők és a KISZ-esek között egyetértés alakult ki abban, hogy a vállalaton belül az érdekeltségi rendszert tovább kell fejleszteni. Csökkente- nünk kell a selejtes termé­kek arányát, szorgalmazzuk a feladatok fegyelmezettebb végrehajtását. A KISZ moz­galmi eszközökkel is ösztö­nözni akarja a precíz mun­kát, ezért az idei akcióprog­ramunkban ez kiemelt fel­adat lesz. L. S. Értesítjük a t. lakosságot, hogy a Békésfontex részére épített 20 kV + OTR-állomást 1987. márc. 4-én FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZZÜK. A létesítményen elhelyezett tárgyak érintése életveszélyes és tilos! Démász­üzemigazgatóság, Békéscsaba,

Next

/
Oldalképek
Tartalom