Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
NÉPÚJSÁG 1987. február 9., hétfő Táncvizsgázók Békésen 1947-ben alapították meg a békéscsabai zeneiskolát Jubileumi hangverseny a színházban (Folytatás az 1. oldalról) szédben sürgette a zeneiskolák felállítását, városi szimfonikus zenekarok szervezését, egyáltalán azt a közművelődési célt, hogy „minden törekvésünknek arra kell irányulnia, hogy komoly zenére neveljük az emberek minél nagyobb tömegét.” Az emlékezetes tanácskozás után tizenhét évvel, 1947-ben érkezett el a lehetőség, hogy a békéscsabai zeneiskola megszülessen. Dokumentumok bizonyítják, hogy már 1942 júliusában is foglalkoztak Békéscsabán zeneiskola létesítésével, sikertelenül. 1947-ben azután dr. Südy Ernő kapott megbízást a város vezetőitől a zeneiskola tanári karának megszervezésére, a zeneiskola munkájának beindítására. Tevékenységét teljes siker koronázta, a békéscsabai zeneiskola eredményekben és hírben gazdagodva, évről évre magasabb színvonalon kapcsolódott be az ország zenei életébe. Negyven év telt el az alapítás óta, négy évtizedre emlékeztek szombaton délután a békéscsabai Bartók Béla zeneiskola tanárai és a meghívott vendégek. A nap programjában kora délután a zeneiskola igazgatója, Rázga József és többen a tanári karból megkoszorúzták dr. Südy Ernő, Gulyás Mihály, dr. Matusovszky Andrásáé sírját, majd délután 5 órakor ünnepi tantestületi ülésen idézték fel az iskola négy évtizedét. A tantestület ülésén szeretettel köszöntötték a zeneiskola egyik első zongoratanárnőjét, dr. Farkas Edéné Földes Lilit, és az egykori tanítványokat, akik közül sokan zenetanárként dolgoznak. Dr. Virág László, a városi tanács művelődési osztályának vezetője a városi tanács nevében mondott köszönetét a zeneiskola tanárainak, vezetőinek, majd többeknek pénz- és tárgyjutalmakat adott át. Ott volt az ünnepi tantestületi ülésen Körber Tivadamé, a Művelődési Minisztérium főelőadója is, aki a minisztérium és a szülőföldről elszármazott zenepedagógusok nevében szólt a jubiláló iskola ünnepének jelentőségéről, arról a sikeres és színvonalas munkáról, amelyet a magyar zenekultúra szolgálatában Békéscsabán betöltenek. „Ez alapozta meg —■ mondotta a továbbiakban —, hogy a zeneiskola mellett létrejöhetett a zeneművészeti szakközépiskola is, mely néhány év alatt példamutató sikereket ért el.” A tantestületi ülés után este 6 órakor a Jókai Színházban ünnepi hangversenyt adtak a zeneiskola tanárai és a volt növendékek. A zenei programot megelőzően virágcsokorral köszöntötték dr. Farkas Edénét, Brózik Jánosáét és dr. Sárhelyi Jenőt, az iskola nyugállományú igazgatóját. Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese ünnepi beszédében felelevenítette a békéscsabai zeneoktatás, az iskola kezdő éveit, megemlékezett a volt igazgatókról, Hess Irénről, Gulyás Mihályról, méltatta dr. Sárhelyi Jenő munkásságát, aki igazgatói beosztása mellett a békéscsabai szimfonikus zenekar megszervezésében is érdemeket szerzett. — Amikor 1947-ben megkezdődött városunkban a tömeges zeneoktatás — mondotta —, már akkor is a kodályi és bartóki cél lebegett a zeneiskola tanárainak, vezetőinek szeme előtt: az énekes Magyarországért tevékenykedni, dolgozni, vállalva a zenei nevelés nehéz útjait. Iskolánkat ma a társadalmi nyitottság jellemzi, a zeneművészeti szakközépiskolával együtt mindig jelen vanak a város életében, külföldi szerepléseiken pedig Békéscsaba jó hírét viszik szét a nagyvilágba. A jubileumi hangverseny jeles zenei élménnyel szolgált a színháztermet zsúfolásig megtöltő közönségnek. Az iskola tanárai és volt növendékei közül többen vállalkoztak arra, hogy a hangverseny fényét emeljék. Nagy ünneplésben részesítette a közönség a műsort kezdő fúvósötöst, mely Sárhelyi Jenő Dal és körtánc című, lírai hangulatú szerzeményét adta elő; ritka csemege volt Horváth Elek és Mészáros János nagybőgő-duettje; a volt tanítvány, Homoki Anetta szereplése, aki Hoffmeister D-dúr brácsaversenyét adta elő, Marik Erzsébet, a szintén volt békéscsabai tanítvány, ma egri főiskolai tanár Bartók zongora- szvitjével (Opus 14) tette emlékezetessé a jubileumi hangversenyt, melynek zárószámaként a zeneiskola tanáraiból alakult septett Beethoven remekművét (Septett L) játszotta lendületesen, játékos kedvvel, kitűnően. A hangverseny után fogadást rendeztek a jubilálok tiszteletére a zeneiskola egyik koncerttermében. Az ünnepségsorozat holnap, február 10-én folytatódik, ekkor a zeneiskola mostani növendékei adnak ünnepi hangversenyt iskolájuk tiszteletére a zeneiskolában. A zeneművészeti szakközépiskolások ünnepi hangversenye február 12-én, csütörtökön este 7 órakor kezdődik a városi tanács dísztermében, ahová a belépés díjtalan. A Bartók Béla nevét viselő zeneiskola és zeneművészeti szakközépiskola igazgatója Rázga József így összegezte az utolsó tíz évet: „Fontos feladatunknak éreztük, hogy elődeink szellemében, a mai kor követelményeinek megfelelően tanítsuk és neveljük a zene szereteté- re városunk ifjúságát, hogy muzsikáló gyermekeink és tanáraink egyre többet vegyenek részt a város és a megye zenei életében.” Ezek a szavak az újabb évtizedek feladatát is világosan megjelölik: az elődök szellemében, a kor követelményeinek megfelelően. Sass Ervin A Békési 2-es Számú Általános Iskola tornatermében február 6-án, este rendezték meg a városi művelődési központ kezdő társastánctanfolyamának vizsgabemutatóját. A folyosón gyülekező gyerekek arcán a lámpaláz jele. A fiúk egyforma nyakkendőt viselnek, a lányok pedig ahányan, annyifélében. Van akin sötét szoknya, világos blúzzal, van akin kicsit még esetlenül áll a butikos ruha. Mindannyian nagyon ünnepélyesek. Van még néhány perc a kezdésig, ezt kihasználva kérdezem meg Felezőn Béla táncpedagógust: — Mit tanulnak manapság a fiatalok a tánctanfolyamon? — A háromhónapos tanfolyamon a 7-8. osztályos gyerekek elsajátíthatják néhány hagyományos és divattánc alaplépéseit. Tanulnak többek között csárdást, jive-ot, keringőt és persze a nagyon népszerű diszkótáncféléket. Ami nagyon fontos, hogy az első órákon az alapvető udvariassági szokásokat is átismételjük: hogyan kérünk fel valakit táncolni, ki nyújtja előbb a kezét, ki mondja a nevét, és így tovább. Ezekkel a dolgokkal tisztában kell lennie mindenkinek. — A mai fiatalok legkedveltebb szórakozási formája a diszkó, ahol nem igazán szükségesek az udvariassági formulák. Talán még különösebb tánctudás sem. . . — Én arra törekszem, hogy minél inkább megszerettessem a tanítványokkal a páros táncokat, és megismertessem velük a tánc örömét. Igazán csak akkor élvezheti valaki a táncot, ha eljutott arra a fokra, amikor már nem kell állandóan a lábára figyelni, hanem berögzültek a lépések. Örömmel mondhatom el, hogy a most vizsgázó gyerekek majd 75 százaléka jelentkezett a haladó tanfolyamra, tehát készek arra, hogy új lépéseket, új táncokat tanuljanak meg. A tanár úr után két vizsgázót, Nagy Tündét^ és Bá- der Attilát kerestük meg: — Miért jár egy mai tizenéves tánctanfolyamra? — Szerintem nagyon fontos, hogy a legismertebb táncok alaplépéseit tudjuk; — kezdi Tünde —, a csárdást épp úgy, mint a modern táncokat. Nekem például a shake a kedvencem, de szívesen keringőzöm is. — Nagyon szép rajtad ez a rózsaszínű ruha. Erre az alkalomra készült? — Igen, anyukám varrta, a vizsgára. — Lehet ismerkedni egy tánctanfolyamon? — kérdem Attilát. — Persze. Talán nincs is jobb alkalom, mint egy táncóra arra, hogy hazakísérjek egy lányt. Aztán egy-egy lassú tánc közben is kiválóan lehet ismerkedni. Az egy kicsit kellemetlen, hogy majdnem kétszer annyi lány járt, mint fiú, de aki szeret táncolni, annak ez sem jelent gondot. Tündi mamája, Nagy Károlyné épp most érkezett, kezében virággal. Utolsó kérdésem neki szól: — Mit jelent egy édesanyának a lánya táncvizsgája? — Nagyon készültünk erre a bemutatóra, és most örülök, hogy végre itt lehetünk. Én sajnos nem jártam tánciskolába, de Tündinek már tavaly is javasoltam, hogy jelentkezzen. Ügy láttam, hogy szereti a táncot, élvezte az órákat. Otthon sokat gyakorolta a lépéseket és élvezettel mesélt a tanfolyamról. Bevonulnak a táncosok, kezdődik a vizsga. Itt-ott szögletesebbek a mozdulatok, esetlenebbek a lépések, de úgy hiszem, az alapokat mindenki elsajátította, márpedig a kezdő tanfolyam sikerét ez jelzi. Ezután pedig: „Haladó csoportba léphet...” Gajdács Emese Fotó: Kovács Erzsébet Vonalban voltunk Utastájékoztatás - Megállni vagy nem megállni?- Menetrend- Zsúfolt járatok - Jármű a sétálóutcán Február 2-án délután a Körös Volán igazgatója Vándor Pál volt a vonalban, és válaszolt a vállalatot érintő minden kérdésre. Összesen 112-en (!) hívtak minket, illetve, békési, gyulai és orosházi telefonszámunkat. Vándor Pál és csapata örömmel nyugtázta a számos elismerő véleményt, és a dicséreteket eljuttatták a címzettekhez. A telefonálók alapvetően elégedettek a Körös Volán dolgozóinak munkájával. Sok használható javaslat is érkezett. A válaszadók nem estek kétségbe a bíráló szótól sem. Elnézést kértek a hibákért, de azt is elmondták, hogy néhány gond megoldására a feltételek híján még várni kell Sok hozzászólás a januári hideg napokkal volt kapcsolatos. A késéseket, a kimaradásokat, a nehéz útviszonyok okozták. Etttől borult néha a menetrend. Amire viszont nem kerestek mentséget a volánosok, az a tájékoztatás hiánya. Mert az utasok pontos tájékoztatására ilyenkor van a legnagyobb szükség. A gépjárművezetők rendszeres oktatást kapnak a munkahelyi magatartásról, s aki a vállalati szabályok ellen vét, azt fegyelmileg felelősségre vonják. A járatkimaradások okának vizsgálatát elrendelték. Az állomásfőnököket utasították, hogy jobban figyeljenek az információ- adásra, a gépjárművezetőket kötelezzék a hangosbemondó használatára, a megállóhelyeken történő megállásra, még akkor is, ha a járat nem tud több utast felvenni, mert az autóbusz megtelt. Ilyenkor a gépjármű- vezető köteles a várakozókat tájékoztatni a busz telítettségéről, és a legközelebbi au- tőbuszállomáson be kell jelentenie az utaslemaradást. Egyébként a menetrendtáblákat a megállókban még ezen a héten felülvizsgálják, és intézkednek a hibás táblák kicseréléséről. Gyula és környékének buszközlekedése feltehetően javulni fog, és kevesebb lesz a járatkimaradás az új műszaki telep üzembe helyezésével, ami a közeljövőben megtörténik. Kifogásolták a gyulai 1-es és 3-as kimaradását, amelynek az volt az oka, hogy a helyi járatból a buszokat helyközi járatra vezényelték át. Az állomásfőnököt utasították, hogy kimaradás, vagy jelentősebb késés esetén a főmenetirányítástól igényeljen tartalékautóbuszt. Néhányan új megállóhelyeket hiányoltak. Orosházán, a Birkás-lakótelep helyijáratú megállóhely hiányát a Volán igyekszik megoldani, s ez ügyben tárgyalnak majd az orosházi tanáccsal. Február 14-től, a Békéscsaba és Eger között közlekedő járat, szombaton és vasárnap feltételesen megáll a pamutszövőnél, tekintettel arra, hogy az éjszakás műszakban dolgozóknak Mezőberénybe nincs más hazautazási lehetőségük. Gyulán, reggel fél 6 órakor egy szerződéses busz, amelyik az állomásra üresen megy, mostantól a Béke sugárúti megállóknál, ha utast lát, akkor megáll. Mások a járatok útvonalát vitatták, esetleg új járatot látnának szívesen. Békéscsabán a 8 V járaton kívül más közvetlen összeköttetést nem terveznek a Kulich-lakótelep és a vasútállomás között. Azt viszont megvizsgálják, hogy vasárnaponként 9 óra körül az iskolacentrum és a vasútállomás között létesítsenek-e egy újabb helyi járatot. Sajnos Békéscsabán a Kun Béla utcai orvosi rendelőt a jövőben sem érinti buszjárat, mivel azt az ottani forgalmi feltételek ezt nem teszik lehetővé. A rendelő jól megközelíthető a Bartók Béla útról, a Beloiannisz, és a Petőfi utcai megállóhelyekről. Igaz, időseknek, betegeknek esetleg néhány méter is számítana, ám ezt a kérést a Volán nem tudja orvosolni. A Szerdahelyi út átépítésével a 10-es helyi járat újra a régi úton közlekedik majd. Addig is, amíg a kerülő útirányon jár a busz, kérték, hogy legyen a Tinódi utcában is megálló. Erről a Volán a városi tanáccsal tárgyal. A menetrend apróbb módosításait ugyancsak sokan kérték, nem is eredménytelenül. Azt azonban a válaszadók nem ígérhették meg, hogy a békéscsabai buszok a vonatok indulásához, érkezéséhez csatlakoznak. Erre a békéscsabai helyi járatok periodikus közlekedése nem ad lehetőséget. Az 5-ös helyi járat viszont február 16-tól nem 20 óra 50 perckor, hanem 5 perccel később indul, s így a budapesti gyorsvonat érkezését — amennyiben az pontos — a busz megvárja. Kedvezően változik a Mokri-lakótelep 6-os és 16- os járat egymáshoz viszonyított menetrendje is. Kifogásolták, hogy Békéscsabán az 5-ös a 6-os helyi járat a közös szakaszon hét végén egy időben közlekedik, így annak a környéknek csak óránként van busza, igaz, akkor kettő is. Az egyik járat indulási idejét ezért hamarosan megváltoztatják. Hét végén nem lehet Nagyszénásról Békéscsabára utazni, mivel az autóbusz 20 óra 30 perckor érkezik Orosházára, de onnan Békéscsabára már 20 óra 12 perckor elmegy a csabai járat. A menetrendszerkesztők biztosítják a csatlakozást az új menetrendben. Jelenleg még nincs meg a lehetőség arra, hogy a Mezőkovácsházáról 7 óra 50 perckor Battonyára induló busz 1 órával korábban járjon, mivel ez a busz Mezőhegyesre műszakos járatot végez. Viszont így elkésnek a diákok. A megoldást mindenesetre keresik, akárcsak a Nagyszénás—Orosháza között 6 óra 55 perckor induló járat 10 perccel korábbi indításának lehetőségét. Ám e pillanatban még egyik kérésre sem tud a Volán megnyugtató választ adni, hiszen plusz járat beállítását az utasszám nem indokolja. Az Orosházi Üveggyár tisztviselői szeretnék, ha Csorvás felé 15 óra 35 perckor indulna járat, mert jelenleg 16 óra 40 percig várniuk kell. Ilyen igényt a gyár eddig nem jelzett. Csúcsidőben a járatok némelyike zsúfolt. Ez ügyben különösen Gyuláról és környékéről jött sok panasz. Emiatt a Kétegyháza—Gyula közti járaton a Volán utasszámlálást végez, és ennek eredményétől függően dönt a rásegítő járatokról. Ugyancsak rásegítő járatot indítanak a legzsúfoltabb gyulai helyi járatok mentesítésére. A békéscsabai Szabadság tér lakóit zavarja a buszok és az utazóközönség zaja. A jelenlegi forgalomszervezés mellett a járművek indítását a Volán nem tudja a város más területén megoldani. Volt, aki a taxitarifáról érdeklődött. A Volán taxik jól működő taxaméterrel közlekednek. A helységjelző táblán belül a mutatott viteldíjat kérik kiegyenlíteni. Ha a kocsi túlmegy a helységnévjelző táblán, a gépjárművezető kötelessége az utast tájékoztatni a taxaméter állásáról, és arról, hogy a tarifahatártól a díjakat — a fennálló rendelkezések értelmében duplán kell fizetni. Arra a kérdésre, hogy Békéscsaba kap-e valamilyen járművet a sétálóutcára, Vándor Pál széttárta karját, hiszen ez már nem csupán a Volán döntésköre. Felhívtuk Vozár Imrét, a városi tanács főépítészét, megkérdeztük a vasútállomás és a Csaba-sarok között elképzelhető-e valamilyen tömeg- közlekedés céljait szolgáló jármű? Mint a főépítész elmondta, ennek megoldásán már többen gondolkoztak, de konkrét ötlet mindaddig nem várható, míg a sétálóutca el nem nyeri végső arcát, vagy legalábbis nem közelít ahhoz. Hogy mi lenne a legalkalmasabb jármű, arról majd idejében megkérdezik a lakosságot. Autóbuszról semmiképpen sem lesz szó, hiszen a sétálóutcában csak környezetkímélő jármű „teheti be a lábát”. S talán tényleg a lábát, hiszen, néhányan a konflisra gondoltak. De az sem kizárt, hogy valamilyen elektromos jármű könnyíthetné meg a „legtehetségesebben” az állomás és a bevásárlóközpont között közlekedők dolgát. Lejegyezte: Ungár Tamás
