Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

Világ proletárjai, egvesiiljetek! N É PÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. FEBRUÁR 14., SZOMBAT Ára: 8.20 forint XIÜ. ÉVFOLYAM 38. SZÁM* BÉKÉS MEGYEI Zárszámadásokról jelentjük Több mint 5 millió forint nyereség a békéscsabai Május 1 Tsz-ben Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban tegnap, pénte­ken tartotta 38. zárszámadó közgyűlését a Május 1. Tsz. Fehér Miklós párttitkár kö­szöntötte a megjelenteket, közöttük az elnökségben he­lyet foglaló dr. Villányi Mik­lós MÉM-államtitkárt, Csa­tári Bélát, a megyei pártbi­zottság titkárát, Murányi Miklóst, a megyei tanács el­nökhelyettesét, dr. Ábrahám Bélát, a városi pártbizottság első titkárát és Győrfi Ká­rolyt, a Teszöv titkárát. Dr. Farkas Miklós tsz-el- nök számolt be az elmúlt évi gazdálkodásról a tagságnak. Tavaly a Május 1. Tsz-ben a tervezettet meghaladó ár­bevételt értek el. Különösen a növénytermesztésben és a kertészetben születtek jó eredmények. Szójából és zöldbabból rekordtermést ta­karítottak be. Az állatte­nyésztésben a két éve meg­kezdett nyérctenyésztés pro­dukált kiemelkedő teljesít­ményt. A továbbiakban az elnök a kiegészítő tevékeny­ségek fontosságáról beszélt. Tavaly a melléküzemágak több mint 120 millió forint árbevételt hoztak a szövet­kezetnek. Az elmúlt évben a tervezett 3,3 millió forintos nyereség helyett 5,5 millió forintos jövedelmet állítottak elő a Május 1. Tsz-ben. Az elnök befejezésül az idei fel­adatokról adott tájékoztatást, elmondotta: csak a munka további jó szervezésével, az érdekeltség fokozásával, a ráfordítások csökkentésével érhetők el a kitűzött cé­lok. A közgyűlés ezután meg­hallgatta az ellenőrző bizott­ság. a nőbizottság és a dön­tőbizottság beszámolóját. Az élénk vitában nyolcán kér­tek szót. Dr. Villányi Miklós MÉM- államtitkár hozzászólását tartja Fotó: Béla Ottó Dr. Villányi Miklós, MÉM- államtitkár bevezetőjében a minisztérium, a megyei párt- bizottság és a megyei tanács elismerését tolmácsolta a tagságnak. A továbbiakban a mezőgazdaság idei feladatai­ról, a ráfordítások mérsék­léséről, a hatékonyság nö­veléséről beszélt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Május 1. Tsz-ben a nehéz­ségek ellenére a több -lábon állás segített a szövetkezet talpon maradásában. Ezt kö­vetően a hazai agrárterme­lés távlati fejlesztési elkép­zeléseiről szólt. Elmondotta: legfontosabb feladat a belföldi igények kielégítése. Jelenleg a me­zőgazdaság és élelmiszeripar termékeinek 70 százaléka ke­rül a hazai fogyasztókhoz. A fennmaradó 30 százalékot az államközi szerződéseknek megfelelően, a szocialista or­szágokba, elsősorban a Szov­jetunióba szállítjuk. Tavaly és az elképzelések szerint az idén is dinamikusan emel­kedik élelmiszer-kivitelünk a Szovjetunióba. A külgazda­sági egyensúly javítása ér­dekében lényeges feladat a tőkés export fokozása. Itt legfontosabb a minőség javí­tása, a csomagolástechnika fejlesztése. Hangsúlyozta: tavaly el­mozdultunk a holtpontról, Békés megyében is mintegy 20-25 százalékkal emelke­dett a mezőgazdasági nagy­üzemek nyeresége az 1985. évihez képest. Befejezésül az idén várható, a mezőgazda­ság fejlesztését célzó kor­mányzati intézkedésekről beszélt az államtitkár. V. L. Hasznosítani kell a tartalékokat a kunágotal Tsz-ben Kunágotán a gépüzem ét­termében tegnap délelőtt tar­totta meg zárszámadó kül­döttgyűlését a helyi Bercsé­nyi Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet. Az egybegyűlt 62 küldött, valamint a meg­hívott vendégek — köztük dr. Eleki Jánosnak, a TOT főtitkárának és Strasinszki Istvánnak, a mezőkovácshá­zi városi pártbizottság titká­rának — köszöntése után Horváth János, a termelő- szövetkezet elnöke adott számot az elmúlt év gazda­sági eredményeiről és az 1987-es elképzelésekről. — Termelőszövetkezetünk 1986. évi tervében is magas szintű jövedelmező gazdál­kodást tűztünk ki célul, melynek maradéktalan meg­valósítása ez évben nem si­került. Az okokat és az el­ért eredményeket elemezve mégis úgy értékeljük tagsá­gunk és szakvezetőink mun­káját, hogy a kialakult kör­nyezeti és közgazdasági kö­rülmények mellett teljesítet­ték feladataikat. A növénytermesztés és ál­lattenyésztés hozamai jók voltak az elmúlt évben. A gazdálkodás teljeskörű javí­tását viszont gátolta a tech­nikai eszközök fokozott el­használódása, valamint az anyagi ösztönzés megterem­tésének közgazdasági akadá­lyai. Termelőszövetkezetünk adottságai elsősorban az alaptevékenységnek kedvez­nek, éppen ezért ezek a terüle­tek a legérzékenyebbek a változó körülményekre. A későn kikelt, megritkult ál­lományú őszi gabonáktól nem várhattunk már a ta­vasz során sem magas hoza­mokat. A tervhez viszonyított legnagyobb bevételi kiesést gazdaságunknál a cukorrépa okozta, hiszen ez 200 hektá­ron ki sem kelt, illetve rendkívül ritka volt a tő­szám. A terület újrahaszno­sítása többletköltségeket okozott szövetkezetünknek. A Bercsényi Tsz árbevéte­lét a tervezett 369 millió forint helyett 310 millió fo­rintra tudta teljesíteni. 1986-ban elért eredményük 35 millió 851 ezer forint, ami jelentősen elmarad a tervezett 50 milliótól. Az elmaradás bizonyos mérté­kig objektív tényezőkkel magyarázható, de vannak még belső tartalékai is a téesznek. A beszámoló veletti viták­hoz hozzászólt dr. Eleki Já­nos, aki egyben az itt élők (Folytatás a 3. oldalon) Evek óta februárban tartják meg a mezőgazdasági könyvhónapot. Erre az időszakra a könyvkiadók és könyvterjesztők a szokásosnál is nagyobb választékkal jelentkeznek, s a boltokban is érezhetően emelkedik a mezőgazdasági könyvek iránti kereslet Fotó: Béla Ottó Gyulán az elmúlt évben 55 millió forintot fordított a tanács különféle fejlesztésekre, beruházásokra. Ebből az összegből jutott a piactér rekonstrukciójára, ahol elkészült az üzletsor, a fedett folyosóval. A rekonstrukció az idén fejeződik be Fotó: Béla Ottó Koszorúzási ünnepség Budapest felszabadulásának évfordulóján Budapest felszabadulásá­nak 42. évfordulóján a fő­városért vívott harcokban elesett szovjet hősök emléke előtt tisztelegtek pénteken. A Gellért-hegyi felszaba­dulási emlékműnél katonai tiszteletadással megtartott koszorúzási ünnepségen a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Bu­dapesti Bizottsága nevében Grósz Károly első titkár, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja és Jassó Mihály, a pártbizottság titkára; a Fővárosi Tanács képvisele­tében lványi Pál elnök és Farkasinszky Lajos általános elnökhelyettes, a Szovjet­unió budapesti nagykövet­sége részéről Borisz Sztuka- lin nagykövet helyezte el a megemlékezés és a kegye­let virágait. Ugyancsak koszorút helyeztek el az em­lékmű talapzatán a Buda­pest nevét viselő szovjet gárdahadosztály, a buda­pesti fegyveres erők és tes­tületek, a főváros társadal­mi és tömegszervezeteinek képviselői, valamint a Bu­dapest felszabadításában részt vett egykori harcosok. Elhozták virágaikat a fővá­ros dolgozói és tanulóifjúsá­ga. Hz építésügyi igazgatás fejlesztése Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban pénteken Jantner Antal mi­niszterhelyettes sajtótájékoz­tatót tartott azokról a köz­ponti intézkedésekről a múlt év közepe óta folya­matosan megjelenő jogszabá­lyokról, amelyeknek alapve­tő célja, hogy az építésügyi szakigazgatás fejlesztésével gyökeres fordulat következ­zék be a hetedik ötéves tervben az építés és a kör­nyezetformálás minőségének javításában. Az első ilyen nagy lépés a korszerűsített, új országos építésügyi sza­bályzat kialakítása volt, ezt követte a főépítész-hálózat kialakításának megkezdése. Így a megyékben, továbbá Budapesten és más városok­ban, jelentősebb nagyközsé­gekben eddig 50 szakember kapott főépítészi kinevezést. A minisztérium ugyancsak a közeljövőben, valószínűleg áprilisban módosítja a köz­terület felhasználását szabá­lyozó rendeletet, hogy meg­akadályozzák a Budapesten és az ország más városaiban rohamosan elterjedő utcai elárusítópavilonok és -bódék építését. Elhangzott a tájékoztatón, hogy ugyancsak most jelent meg az építési és a haszná­latbavételi engedélyek ki­adásának rendjét szabályozó új jogszabály. Ez hat koráb­bi rendeletet foglal egységes szerkezetbe, erősíti az építés szakszerűsége iránti követel­ményeket és egyszerűsíti az ügyrendet. Hz év sportolói Kovács Krisztina, Bökfi János és a Békéscsabai Előre Spartacus tornászai Mint emlékezetes, az elmúlt év végén kértük föl olva­sóinkat: szavazzanak arra, ki volt 1986-ban Békés megye legjobb férfi és női sportolója, illetve melyik csapatot vél­ték a legeredményesebbnek! Nos, több mint kétezren ad­ták le voksukat, s így alakult ki a végső sorrend, misze­rint a tornász Kovács Krisztina, a súlyemelő Bökfi János az egyéni győztes, a csapatok közül pedig a Békéscsabai Előre Spartacus ifjúsági leánygárdáját vélték legjobbnak az olvasók — azaz hármas Előre Spartacus-siker született. A megszokottól eltérően, ezúttal nem a „szokványos” sport­oldalon tesszük közzé a végső sorrendet, illetve mutatjuk be a legjobbakat, hanem lapunk 10. oldalán olvashatnak egész oldalas összeállítást a „legekről”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom