Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-13 / 37. szám
1987. február 13., péntek o Vállalkoznak, nem siránkoznak lövőnk a lét Megállni nincs idő Azzal a jó érzéssel köszöntem el Tóth Lajos kereskedelmi igazgatóhelyettestől a Békéscsabai Kötöttárugyárban, hogy itt mindent megtesznek azért, hogy a gyár .régi , jó híréhez méltóan zárja majd a nehéz gazdasági évek korszakát. S ha erre nem az elkövetkező esztendők közelebbi éveiben kerül sor, akkor is találnak megoldható, fejlődést ígérő feladatokat. * * * A hetvenes évek közepén a hazai kötöttárugyárakból irányuló kivitel felét Békéscsabáról indították útnak. Aztán bekövetkezett a visz- szaesés, ami abban is megnyilvánult, hogy a piaci ismeretek arra ösztönözték a szakembereket a Békéscsabai Kötöttárugyárban: kövessék a divatot. Ez a helyes törekvés azonban nehezen vált követhetővé a külkereskedő szakemberek számára, s a jó célok a kevesebb eladást hozták végeredményként. Az 1980-as esztendők teremtették azt a lehetőséget, hogy önálló exportjogot kérhettek, s kaptak a békötösök: „Próbálkozzatok” ■ jeligére. Kevesebben szorítottak ennek a vállalatnak azért, hogy sikerre vigye törekvéseit. Kétkedve szemlélték az effajta szándékot, minthogy ma is egyedüli önálló joggal rendelkező exportőrök a szakmában. Mégis, utólag, s az eredmények ismeretében maguk úgy tartják, jó lóra tettek. A szakember, a kereskedelmi igazgatóhelyettes így látja: — A nagy szériás termékek adják a termelés meghatározó részét, míg a kis tételek a húzóerőt képviselik. a divatosból lesz a tömegcikk, ahol megteremthetők a termelékeny munka feltételei, a nagyobb árbevétel előállítható. A kis meny- nyiség pedig a húzóerő, a divatkövetés: „erre is képesek vagyunk”. S nagyjából adottak a vevőkörök ezekhez az optimumokhoz. — S elérkezett, hogy a saját terméket kell a piacra vinni. Mi ennek a módja, hogyan adnak elT — Két bőrönd terméket elviszünk a kereskedőházakba. ahol többedmagunk- kal kínáljuk a portékát, s a megtekintés után kiderül, mi az, ami tetszik és kell, milyen sikeres üzletkötéssel, rendeléssel utazhatunk haza, s mit. volt fölösleges kivinni. Ez az egyik módja. A másik, amikor egy-egy gyáros ad át terméket nekünk, ,s az ő neve alatt jelenik meg a Béköt-terjnék az üzlethálózatban. — Az üzletkötés alkalmával szerzett információk mennyiben segítik elő a termelésben hozott döntéseket? — Erre példát szeretnék említeni. Január 5-én fedeztem fel egy nyugatnémet lapban, hogy abban a hónapban 16-án Frankfurtban egy nemzetközi frottírgyártóknak szervezett kiállítás és termékbemutató, vásár lesz. Erre azonnal kiutazhattunk a saját külkereskedelmi jog alapján, s egy sor tapasztalattal gazdagabban. és újabb vevők megrendeléseivel térhettünk haza. — A legfontosabb információk? — Megkíméltük magunkat egy csomó fölösleges kiadástól. Mert kiderült, hogy például nem érdemes a tőkés piacra frottírtörülközőket gyártani, ezen a területen fejleszteni, de továbbra is érdemes a köntösöket díszíteni, alapanyagát tovább finomítani ... Vagy ehhez hasonló tapasztalatok, mert ismét velünk volt a két bőrönd. és bemutattunk termékeket. Ezek körül kettő- -■> \ a tetszett, mintát kértek tő- | lünk, két héten belül ki- i küldtük, s rendelést remél- I hetünk a vevőtől. Ez a j szakmai út hozzájárult ah- I hoz, hogy egy eleddig nem | készített terméket bevezes- I sünk a saját gyártásba, a j kivitel, annak jó esélyei reményében. — S ezek a fények nagyjából- [ egészéből sejtetik is mindazo- j kát az előnyöket, amivel az ön- j álló külkereskedelmi jog együtt ! jár. Az említetteken kívül mi ; szól még e döntés helyessége j mellett? — A napi információ, amit ( telexen, telefonon kapunk a I vevőktől. A gyorsaság, a I pontos szállítás követeimé- I nye. Vannak vevőink, akikkel ügynök nélkül folytatunk adás-vételt. — Azért lehetnek ennek buktatói, hiszen említetté ön is, hogy a szakmában egyedül maradtak, nincsenek követőik? — Az ennek gz oka, hogy a többi vállalat elégedett azzal a munkával, amit a honi külkereskedelmi szervezet számukra végez. Elképzelhető, hogy mindez nekünk fajlagosan többe kerül. Ám a mi szempontjaink nem erre terjednek ki elsősorban. Fontosabb az, hogy a kivitel növekedett, az I 1983, évi 118 millió 'forint | helyett 1986-ban a tőkés el- ! adás 182 millió forintra tel- [ jesült, g az idei elképzelé- j sek szerint ez 193 millióra j emelhető. Ha ezt el szeret- I nénk érni, a műszaki fej- j lesztés terén nem állhatunk meg. ezért a lízingelést az j idén is folytatjuk. A tavalyi j 60 millió forint után az i 1987-es terveink 80 millió ■. forintról szólnak. — Nem drága dolog ma a gépbérlet? — Hosszú távon többe kerül, mint a beruházás. A beruházásra nincs pénz, ami , jelen népgazdasági körül- i mények és az elvonási sza- j bályozás ismeretében a j megállást hozná a Béköt- • nél is a fejlesztésben. Meg- ‘ állásra nincs lehetőség, hi- ; szén csak műszaki fejlesz- , téssel van arra kilátásunk, j hogy elérjük saját céljain- j kát. Ezt a gazdasági színvo- > nal emelését jól ösztönzi a [ többletexport diktálásával. — Ugyanakkor azt is tudjuk, i hogy ebben az alapanyagháttér nem segíti Önöket. A csúcs- , technológia rossz, vagy gyenge j fonallal kisebb termelékenysé- ) get, s nem a kiugró minőségű végterméket eredményezi! — A szabályozás ma olyan, hogy a pamutfonó- j ipart arra inspirálja, hogy az exportszínvonalú termékét j külföldön adja el. Ezt mi | megértjük, s próbálunk azokkal a lehetőségekkel él- ■ ni, amik ma adottak számunkra. * * * A minap a külkereskedel- j mi miniszter sajtótájékoztatójában elemezte kiviteli és behozatali lehetőségeinket. . Sürgette az eladható áruala- ' pok előállítását, a kivihető, jól értékesíthető áruk meny- nyiségnövelését. Ennek a | követelménynek pedig hol . kevésbé, hol pedig jobban ■ megfelelnek gyártmányaink. ; Az erre törekvés mindinkább fellelhető, aminek nyo- ; mán előbbre, többre juthat a népgazdaság. S a* ország helyzetén túl éppen a példaadó vállalatok gazdálkodása sürgeti a hatékony ter- j melés érdekében az érdé- ; kéltség irányába ható sza- j bályozók megjelenését. Jó ; volna mihamarabb elérni, ) hogy a szükségszerű megöl- j dósokkal, a gépbérlettel az j országba bejövő csúcstechni- [ kán készített termékhez jó : minőségű alapanyagot is < kapjanak, amiből előállítha- ; tó a különleges, jól értéke- í síthető áru. Ma a piacon a j világszínvonalú csúcstermé- ! keket gyártók körében a « specializáló figyelhető meg, amihez a fejlettebb orszá- ; gokban adottak, kedvezőb- ■ bek a feltételek. Ennek hú- . zóhatása van — hiszen jelen szeretnénk lenni a piacon —, s szükségszerű is e tendenciák követése a termelési színvonal javításához. Számadó Julianna * A KÖRÖS VOLÁN pályázatot hirdet az orosházi üzemegységre forgalmi osztályvezetői munkakör betöltésére. A pályázat benyújtásának határideje: A megjelenést követően 2 hét. Helye: Körös Volán orosházi üzemegység, személyzeti vezető, Orosháza, Gyártelep u. 4. sz A pályázatot bizottság bírálja el, a pályázatok beadási határidejét követően 10 napon belül. A bizottság döntéséről a pályázókat értesítjük. A pályázat titkos. A kinevezés határozott időre szól. Bérezés megegyezés szerint. A munkakör betöltésének alapvető feltétele: műszaki egyetem közlekedésmérnöki kar közlekedési szak, vagy közlekedési és távközlési műszaki főiskola gépjárműüzemi szak. 5 éves szakmai és 3 éves vezetői gyakorlat, erkölcsi és politikai feddhetetlenség. A munkakör a pályázat elbírálását követően azonnal betölthető. A beküldött pályázat tartalmazza: Jelenlegi munkahelyét, beosztását, jövedelmét. Eddigi beosztásainak felsorolását. Részletes önéletrajzát Szakmai és politikai, valamint egyéb végzettségét tanúsító okiratok hiteles másolatát. Gondolatok a KISZ KB felhívásáról O A közelmúltban a KISZ KB Jövőnk a tét címmel felhívással fordult a KISZ-tagokhoz, valamennyi fiatalhoz. A felhívásban a testület arra kérte a fiatalokat, hogy alkotó energiájukat összpontosítva vegyék ki részüket az ország előtt álló gazdasági feladatok megvalósításában. A felhívás fogadtatásáról KISZ-vezetőket kérdeztünk még. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy saját munkahelyükön mit tehetnek a gazdasági előrelépés érdekében. * * * Tuska Katalin, a Béköt KlSZ-bizottsá- gának titkára: — A mi szervezetünk két évvel ezelőtt került olyan helyzetbe, mint amiről a Jövőnk a tét felhívás beszél. A nehézségeket saját bőrünkön éreztük, nem csoda, hogy hasonló gondolatok fogalmazódtak meg KISZ-tagjainkban is. Vállalatunk gazdasági helyzete és jól felfogott saját érdekeink kényszerítettek arra, hogy a KlSZ-szerve- zet — élve a mozgalom adta keretekkel — kezdeményezéseket tegyen a vállalati munka javítására. Egyebek mellett két munka- verseny-mozgalmat hirdettünk meg. Az egyik a KISZ-alapszervezetek közötti munkaverseny volt. Ezt minden évben márciusban értékeljük. (A versenyt tavaly a József Attila KISZ-alapszervezet nyerte.) A másikban a legjobb ifjúsági brigádokat jutalmazzuk. Talán mondanom sem kell. hogy ezek a mozgalmak változatlanul élnek. A vállalatunknál majdnem 700 30 éven aluli fiatal dolgozik, ezért munkájukkal szinte meghatározzák a Béköt gazdasági eredményét. ‘A 230 KISZ-tag mozgalmi feladataiban az első helyre tette a gazdasági munkát, eredményeink javítását. Rendszeresen figyeljük tagjaink teljesítményét, ezzel is ösztönözzük a minél jobb helytállást. Ügy érzem, elmondhatom, hogy nálunk valóban tudatosabban figyelünk a gazdasági tennivalókra. A'felhívás megerősítette bennünk, hogy változatlanul ebben a szellemben kell dolgoznunk. Igaz, vannak akik úgy vélik, hogy a KISZ a Jövőnk a téttel egy kicsit túllőtt a célon, hiszen a benne felsorolt feladatok megoldása elsősorban nem rajtunk, KISZ-eseken múlik. Ebben van igazság, de nem lehet mindig mástól várni a segítséget, nekünk is vannak lehetőségeink a saját munkánk javítására. A felhívást a taggyűléseken közzé- tesszük, és alapos megvitatása után megpróbáljuk beépíteni az akcióprogramokba. Nálunk is van olyan KISZ-alapszervezet, amelyiket nem art egy kicsit felrázni. A Jövőnk a tét ilyen szempontból az ébresztőóra szerepét töltheti be, mert még ma is vannak, akik nem hajlandók tudomásul venni, hogy milyen helyzetben van az ország, és hogy személy szerint nekik is megvannak a tennivalóik, amit nem háríthatnak át másokra. * * * Farkas László, a MÁV békéscsabai csomóponti KISZ-bizottságának titkára: — A beszámoló, tervező taggyűléseket mi is ez idő tájt tartjuk. A beszámoló taggyűléseden a párt KB novemberi határozata. és a vasúti pártbizottság feladatterve alapján ismertetjük a velünk szemben támasztott követelményeket, és ezzel párhuzamosan megvitatjuk a felhívást is. Volt olyan taggyűlés, ahol már szó volt a Jövőnk a tétről is. Az első tapasztalatok szerint, a KISZ-lagoknak tetszik a felhívás, egyetértenek a megfogalmazottakkal, de pillanatnyilag nem nagyok tudnak vele mit kezdeni. A kongresszus gondolatai fogalmazódnak meg újra benne. Igaz. egyes kérdések hangsúlyosabban. Én azt ragadnám ki belőle, hogy a közösség nevelő erejére a jövőben nagyobb feladatok várnak. Nem elégedhetünk meg csak a konkrét munkánk áttekintésével, hanem a vasút egészében is gondolkodnunk kell. A helyenként jelentkező szakmai sovinizmust mozgalmi eszközökkel, a KISZ politikai súlyg- ra támaszkodva segíthetjük feloldani. Azt is fontosnak tartom, hogy a KISZ karolja fel, és támogassa a tagok felvetéseit még akkor is, ha azok az első hallásra bizarr- nak látszanak, ösztönözzük az ésszerű ötletek kidolgozását, és megvalósítását. A mozgalomnak eddig is megvolt a lehetősége erre, de nem éltünk vele, nem tudtuk kihasználni jogainkat. A felhívás erősítette ezt a fajta késztetést. Néhány ötletünk már van. (Igaz, azt pontosan nem tudhatjuk, hogy . a megvalósításnak milyenek a konkrét lehetőségei, a környezetünk fogadókészsége. Magyarul arról van szó, milyen egy adott KlSZ-szervezet konkrét társadalmi, gazdasági környezete.) Gazdasági vezetőink megígérték, hogy a KISZ-es kezdeményezéseket felkarolják, és ha jónak látják, megvalósítják. A bizottságunk most dolgozza ki a szolgálati lakások elosztásának új rendszerére a javaslatát, mert a r,égi szerintünk nem jó. Gondolkozunk azon, hogyan lehetne bevezetni nálunk egy ösztönzőbb, a teljesítményekkel arányos bérezést. Javaslataink lesznek a kulturált utazási feltételek, szolgáltatások javítására is. A mozdonyvezetők munkaidejének jobb kihasználására is van elképzelésünk. Egyszóval, folyamatosan áttekintjük a vállalati gazdálkodás egészéhez tartozó, de a fiatalokat, KlSZ-eseket leginkább érintő kérdéseket. A felhívás hosszabb távon csak akkor erősítheti a kezdeményezőkészségünket, ha az ötletek, az átgondolt, megalapozott javaslatok nem sikkadnak el. ha látjuk, hogy igenis értelme van a korábbinál .-önkritikusabb szemléletmódnak. Az alulról jövő_ helyi kezdeményezések nálunk sem mindig az itteni vezetők döntéseitől függnek. Sok esetben az előrelépéshez magasabb szintű elhatározások szükségesek. Ezért eredményt csak akkor érhetünk el, ha ezek rövid átfutási idővel, valahol találkoznak. Lovász Sándor (Vége) Tsz-ek és az idegenforgalom Egyre tijbb mezőgazdasági nagyüzem foglalkozik idegenforgalmi tevékenységgel; egy részük önállóan vállalkozik a vendégek fogadására, szórakoztatására, számos gazdaság viszont valamelyik idegenforgalmi szervezethez kapcsolódva rendezkedett be erre. Különösen a termelő- szövetkezetek látnak nagyobb lehetőséget társulások alapításában; az ilyen szervezetekbe tömörülve különösen az adminisztrációs munkát, a vendégcsoportok lekötését és az elszámoltatást sikerült egyszerűsíteniük. A főváros környéki mező- gazdasági üzemek közül az Ócsai Vörös Október Tsz két helyen alakított ki turistacentrumot. ahol a Pegazus Tours szervezésében áprilistól októberig fogadják a vendégeket. Sarlóspusztai fogadójukat az idén bővítették, a szezonban 130 ágy várja itt a turistákat. Fedett lovarda, uszoda és teniszpálya színesíti szolgáltatásaikat. Minden eddiginél nagyobb idegenforgalomra számít — 10-12 ezer külföldi turistát vár lovasbemutatóira és hangulatos pincepartijaira — a Mezőszilasi Mezőföld Tsz. A Fejér megyei közös gazdaság az idegenforgalmi ágazattal javítja a lótenyésztés jövedelmezőségét. Illyés Julianna kézzel varrja a seprűt a Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész kevermesi telepén Fotó: Kovács Erzsébet