Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

NÉPÚJSÁG 1987. február 13., péntek Közlekedési szakemberek megbeszélése Jé évet zárt az eleki Lenin Tsz Miért nem javult a lakások minősége? A pénzügyi-gazdasági ellenőrzés a kormányszóvivői értekezlet napirendjén Tegnap Békéscsabán, a Fenyves Szállóban öt megye és a főváros közlekedési szakemberei tárgyaltak. Az egész napos megbeszélésen Bács-Kiskun, Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Csongrád és Szolnok megye, valamint a Főváros Tanácsának közle­kedési osztályairól jött szak­emberek, illetve a közleke­dési felügyeletek képviselői a gépjárművek műszaki vizs­gájáról szóló rendelet módo­sítását vitatták meg. Az áramellátás zavarainak gyors elhárítására számító­gépekkel szerelték fel a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat négy üzemigazgatóságának irányí­tóközpontját és 24 transz­formátorállomását. A hód­mezővásárhelyi igazgatósá­gon kezdődött kísérletek si­kere alapján a múlt év vé­gén a szegedi és a nagykő­rösi igazgatóságot látták el ilyen berendezéssel, a kö­vetkező napokban pedig be­fejezik ezt a munkát a bé­késcsabai igazgatóságon is. Az erre fordított 300 millió forint viszonylag gyorsan visszatérül azáltal, hogy gyorsabban megszüntetik az áramellátási hibákat, csök­ken az ipari és más termelé­si ágazatok ebből származó vesztesége. A gyors hibaja­vítás előnyeit természetesen a lakosság is élvezi. A rendszer lehetővé teszi, hogy a korábbi hosszadal­mas folyamat — telefonálás, helyszín-tájékozódás — he­Az MHSZ városi vezetősé­gének kibővített titkári ér­tekezletén Drienszky Márton városi titkár értékelte az MHSZ-klubok 1986. évi hon­védelmi nevelő tevékenysé­gét Békésén. Elhangzott, hogy nőtt a taglétszám és a szakosztályok száma is, ami a lakossággal való kapcsolat bővülését jelenti. A lövész- tömegsport mennyiségi és minőségi szinten egyaránt fejlődött. A szövetségen be­lül folyó szocialista verseny­mozgalom elősegítette az eredmények javulását. A tartalékosok honvédelmi versenyein a békési verseny­zők megállták a helyüket: az országos bajnokságon terep­futásban első helyezést ér­tek el. Honvédelmi oktatásban az eredmények változóak. Az általános honvédelmi okta­tás 20 és 80 órás tanfolyama, ­A Magyar Közgazdasági Társaság Békés Megyei Szervezetének kereskedelmi és szolgáltatási csoportja tegnap, február 12-én dél­után kerekasztal-megbeszé- lést rendezett Békéscsabán a korszerű kereskedelmi üze­meltetési módok hatásáról és tapasztalatairól a kiskeres­kedelemben, a vendéglátás­ban. Bezzegh László, a Bé­kés Megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettese vitaindítójában hangoztatta: a korszerű üzemeltetési for­ma összességében bevált, a személyi tulajdonban lévő pénzt sikerült bevonni, a gazdaságosság került előtér­be, megyénk vállalatainál, szövetkezeteiben mintegy 30 százalékkal csökkent a lét­szám. A megyei vendéglátó­ipari vállalatnál például a A fő cél, hogy az engedé­lyezések egységes szemlélet és eljárások alapján min­den esetben a biztonságos közlekedést, s az emberek egészségének védelmét szol­gálják, s megakadályozzák, hogy bárki a rendeletek kö­zött ügyeskedhessen. A résztvevők kérdéseire a Köz­lekedési Minisztérium és a közlekedőfőfelügyelet illeté­kesei válaszoltak. lyett a diszpécser előtt levő képernyőn másodperceken belül megjelenjenek a hiba­források. Az alállomás mini­komputere ugyanis azonnal érzékeli a hibát, az erről le­adott jelzés megjelenik az irányítóközpont 30 négyzet- méteres információs táblá­ján, s ennek alapján képer­nyőre vehető a meghibáso­dott állomás képe. így a sze­relők a hiba bekövetkezése után azonnal megkezdhetik a javítást. Az eseményeket mágnesszalagon is rögzítik, s így utólag tanulmányozhat­ják a hibaokokat, levonhat­ják a tanulságokat. A gyors hibaelhárítást szolgáló rendszert — amely az elmúlt hetek hóviharai által okozott áramellátási za­varok idején jól vizsgázott — az Erőmű- és Hálózatter­vező Vállalat, a Villamos- energia-ipari Kutató Intézet, a Központi Fizikai Kutató Intézet, a Mechanikai Mű­vek és a Démász szakembe­rei dolgozták ki. valamint a rádiósképzés jó szinten valósult meg. A sor­köteles gépjárművezető-kép­zés minőségi és bizonyos vo­natkozásban mennyiségi eredményén azonban van mit javítani. Az iskolákban a honvédelmi nevelő mun­kát a klubok és szakosztá­lyok hatékonyan segítik. A rádiós- és modellezősport a kívánalmaknak megfelelően alakult. Üttörő-hajómodelle- ző megyei bajnokságon első helyezést értek el, míg a rá­diózás területén több minő­sített sportolójuk van. A városi vezetőség és a klubok eredményesen vették ki részüket abból az össz­társadalmi feladatból, mely a lakosság, különösen az if­júság hazafias honvédelmi és internacionalista nevelésére, a haza fegyveres szolgálatá­ra való felkészítésre irá­nyult. szerződéses üzemeltetés be­vezetésével 700 ember ke­rült más munkahelyre. Fi­gyelemre méltó, hogy 1985 tavaszán módosították a rendeletet, amely jobban al­kalmazkodik napjaink való­ságához. Három év után szi­gorúbb pályázati feltételeket dolgoztak ki. Ennek ellené­re a vállalkozói kedv meg­maradt. A tartozások és egyéb nemkívánatos jelen­ségek miatt a szerződéses boltok és vezetőik társadal­mi megítélése nem a leg­jobb, itt az ideje, hogy a szakma visszaszerezze jó hírnevét. A résztvevők rész­letesen szóltak a jövő fel­adataiból, a fogyasztói ér­dekvédelem javításáról, az ellenőrzés szükségességéről. S. S. Tegnap, csütörtökön Ele­ken a művelődési házban nem sok szék maradt üre­sen. A falu egyik legna­gyobb ünnepének számít a helyi mezőgazdasági nagy­üzem zárszámadó közgyűlé­se, különösen, ha ott ered­ményről adnak számot. Nem csoda tehát a nagy érdeklő­dés, mert a tagok, ha pon­tosan nem is tudták a szám­szerű eredményeket, de azt igen, hogy kiemelkedően jól sikerült az elmúlt gazdasági esztendő. Így aztán nagy vá­rakozás előzte meg a beszá­molót, amit Borzsák Lajos elnök ismertetett a tagság­gal. A tervezett 12,3 helyett csaknem 25 és fél milliós haszonnal zártak és ezt a lelkiismeretes szakszerű munka mellett annak tudta be, hogy a félezres tagság hűséges a kollektiv gazda­sághoz. Ezt egyebek mellett az is igazolja, hogy hetve­nen vannak olyanok, akik 10-13 éve dolgoznak a helyi Lenin Termelőszövetkezet­ben. Az ágazatok munkáját ele­mezve kiderült, hogy a nö­vénytermesztők a 26 millió helyett majdnem 40 milliós árbevételt produkáltak. Kü­lönösen jól fizetett a kukori­ca, amelynek átlaga megha­ladta a tíz tonnát hektáron­ként. Ezzel az eredménnyel az IKR-rendszer versenyé­Február 12-én, délután tartotta soros ülését a Tót- komlósi Nagyközségi Tanács. Elsőként Csontos Pál megbí­zott tanácselnök számolt b* a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról, és a v. b. által a két ülés között tett fontosabb intéz­kedésekről. Második napi­rendi pontként Majoros Já­nos iskolaigazgató beszámo­lóját hallhatták a jelenlévők a nagyközségi közoktatás helyzetéről és feladatairól. Elhangzott többek között, hogy az óvodák leterheltsé­ge nem egyenlő, ezért 1987. szeptemberéig az óvodák fel­vevő körzeteit meg kell ha­tározni. A szeptember 1-jével hatályba lépő új óvodai ne­velési programot az óvónők ismerjék meg és használják hatékonyabban a nevelő­munkában. Sürgető feladat a magyar általános iskola tanterémgondjainak megol­dása, a szlovák iskolában A szakszervezetek mező- berényi szakmaközi bizott­sága — március l-től új ne­vén a mezőberényi nagyköz­ségi szakszervezeti bizottság — tegnap délután Tóth Já­nos elnökletével össztitkári, bizalmi értekezletet tartott a Patex művelődési házá­ban. Az első napirendi pontban Kutas Ferenc, az szkb titkára számolt be a bizottság elmúlt évi tevé­kenységéről. Többek között elmondta, elsődleges fel­adatuk tavaly is az volt, hogy a szakszervezeti tag­ság érdekeit a termelőegy­ségek, intézmények kapuin kívül, a lakóterületekkel összefüggő kérdésekben kép­viseljék, védjék. Ezen túl természetesen az ágazati szakszervezetekhez hasonló szociális, kulturális és sport- feladatokkal is foglalkoztak. A bizottság tevékenységé­nek főbb irányait az SZMT vonatkozó határozata és fo­lyamatos koordináló munká­ja jelölte ki, különösen a területpolitikai és területfej­lesztési kérdésekben. A nagyközségi tanáccsal 1982- ben kötöttek együttrrtűködési szerződést, amelynek megfe­lelően együttműködtek me­zőberényi és csárdaszállási ben kategóriájukban a 3. helyen végeztek. A sertés- ágazat is túlteljesítette ter­vét, több mint 12 ezer hízó sertést adtak át a feldolgozó iparnak. A tejtermelés is meghaladta tehenenként az ötezer litert. Az eredmé­nyek részletes taglalásánál megállapította, hogy az ál­lattenyésztés továbbra is meghatározó a szövetkezet gazdálkodásában. Már ne­gyedik éve nagyobb árbevé­telt érnek el, mint a nö­vénytermesztés. A beszámoló után sor ke­rült a munkaversenyben ki­emelkedő teljesítményt nyújtottak, valamint a törzsgárdatagok jutalmazá­sára, 17-en kapták meg a tsz Kiváló Dolgozója kitün­tetést, 21-en dolgoznak már negyed százada a szövetke­zetben, akik nagy összegű pénzjutalmat kaptak és hár­man, akik három évtizede dolgoznak a közösért, emlék­plakettel igazolhatják ezt. A meghívottak között ott volt az elnökségben Móric György, a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetségének főtitkára, Sebesi Lászlóné országgyűlési kép­viselő, dr. Drágán Iván, a Teszöv titkára és Mihucza József, a párt gyulai városi bizottságának titkára is. B. O. pedig a világítás korszerűsí­tése. A művelődési központ egyre bővülő gyermekfoglal­kozásaira irányítani, szoktat­ni kell a fiatalokat, s ebben mindkét iskola vegyen részt. Munkaképes iskolatanácsok kialakítására kell törekedni, melyek segítik az iskola és a helyi társadalom kapcsola­tát', együttműködését. Szó esett még a szlovák nyelv oktatását nehezítő tankönyv­gondokról, a diákétkeztetés nroblémáiról és a néhány hónapja működő szlovák klubról is. A harmadik napirendi pontban Mitykó Jánosné vb- titkár, a szakigazgatási szerv vezetője számolt be a nagy­községi tanács 1987. évi gaz­dálkodási tervéről. A ta­nácsülés végezetül a tanács és bizottságai 1987. évi mun­katervét tárgyalta meg és hagyta jóvá. dolgozók életkörülményeinek javításában, a lakóhelyi és közéleti demokratizmus fej­lesztésében, a gazdaságpoli­tikai célkitűzések helyi meg­valósításában, illetve az ok­tatási, kulturális és telepü­lésfejlesztési feladatok meg­oldásában, A folytatásban az előadó kitért a bizottság ál­tal elvégzett konkrét felada­tokra, majd hozzászólások következtek. Szót kért töb­bek között Ökrös Gábor, a számvizsgáló bizottság elnö­ke, Nagy Ferencné, a mű­velődési központ igazgatója, Jakab Mihály sportfelügyelő, Babály Lajos és Nagy Fe­renc, a HNF nagyközségi bi­zottságának titkára. Dr. Varga Imre, az SZMT titká­ra a bizottság elmúlt évi munkáját nagyon jónak mi­nősítette, majd kiemelte, hogy a névváltoztatás kife­jezi azt a törekvést, hogy a szakszervezeti mozgalom a korábbiaknál erőteljesebben kötődjön egy-egy adott tele­püléshez. A folytatásban elfogadták a testület munkaprogramját és üléstervét, majd Patai Já­nost megválasztották ifjúsá­gi felelősnek. I*. S. (Folytatás az 1. oldalról) Bányász Rezső a kor­mányszóvivői értekezleten el­sőként a közleményben sze­replő témák közül a tavalyi népgazdasági terv teljesíté­sének tapasztalatairól szólt. Elmondotta: a Miniszterta­nács fő megállapításai lénye­gében azonosak voltak azzal az értékeléssel, amit az MSZMP KB adott tavaly novemberi ülésén. Ugyanak­kor — tette hozzá — a Köz­ponti Statisztikai Hivatal be­számolója a tavalyi munká­ról további gyengeségeket tárt fel, olyanokat, amelye­ket az év' vége előtt még nem lehetett látni. A kormány mindezek alapján számba vette, hogy az egyes tár­cáknak milyen konkrét és haladéktalan feladatai van­nak a gazdaságszervező munkában. Ezek a tenniva­lók nem térnek el a novem­beri KB-határozatban meg­jelölt, az egységes cselekvés alapjául szolgáló feladatok­tól. A tervezett munkaerő-át­csoportosításokkal foglalkoz­va a szóvivő felidézte, hogy erről a témáról az utóbbi időben számos fórumon tár­gyaltak, s a közvéleményt is foglalkoztatja. A kormány is nyomon követi ezeket a fo­lyamatokat és megteszi az előzetes intézkedéseket. Je­lenleg még nem lehet pontos számot említeni, megalapo­zatlan lenne akár tíz-, akár százezrekről beszélni a mun­kaerőmozgással kapcsolat­ban. Az lenne kívánatos, hogy ha a gazdasági eszközök ré­vén gyorsulna fel az átcso­portosítás, s a munkaerő ab­ba az irányba mozdulna, ahol a leghatékonyabban, a leggazdaságosabban lehet foglalkoztatni — hangoztat­ta. Bányász Rezső beszámolt arról, hogy a népi ellenőrzés milyen következtetéseket vont le az újonnan átadott lakások minőségével és a szavatossági kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos vizsgálat nyomán. A népi ellenőrök megállapították, hogy nincs lényeges előreha. ladás, javulás a lakások mi­nőségét illetően. A lakás­árak növekedtek, az igények fokozódtak, s úgy tűnik — mondotta —, hogy ezzel együtt a feltárt hibák is na- gyobbakká váltak. A lakos­ság ezzel kapcsolatos elége­detlensége teljes mértékben indokolt. Sokan hosszú éve­ken keresztül szinte min­denről lemondanak azért, hogy megfelelő lakáshoz jus­sanak. Nem csodálható, hogy nem hagyják szó nélkül a rossz, a hanyag munkát. Saj­nos, a várakozások ellenére nem nőtt, hanem csökkent a lakásépítő kapacitás, s egyes vállalatoknál — hogy meg­tartsák a szakembereket — még mindig elnézik a fele­lőtlen munkát. Emellett a szavatossági jogok jelenlegi bonyolult rendszere nem vé­di kellőképpen a lakásvásár­lók, -építők érdekeit. Nem jobb a helyzet a magánépít­kezéseknél sem. Óvatos becslések szerint a lakásépí­tésben a rossz minőségű munka miatt keletkezett ká­rok összege eléri az évi 2 milliárd forintot. A Minisz­tertanács a KNEB jelentésé­ben foglaltak megvitatása után megszabta az építésügyi tárca és a tanácsok ezzel kapcsolatos feladatait. A bérlők, tulajdonosok ér­dekeinek védelmében egy olyan útmutató készül, amely áttekinthető tájékoztatást nyújt a lakáshasználók jo­gairól és kötelezettségeiről. Remélhetőleg minőségjavító hatása lesz annak a rendel­kezésnek is, amelynek értel­mében január l-től a kivite­lező csak a hiánypótlásokat követően nyújthatja be a végszámlát. A kormány to­vábbá kötelezte az építés­ügyi minisztert, hogy a fél­év végéig állítson össze az építtetők és a- vásárlók jo­gainak érvényesítését, illetve azok kibővítését szolgáló elő­terjesztést. A tankötelezettségi tör­vény végrehajtásának ta­pasztalatairól a szóvivő el­mondta : az alapvető gond az általános iskolai oktatásban van. Tantervűket jó néhány évvel ezelőtt modern peda­gógiai koncepciók alapján állították össze, de úgy tű­nik. nem számoltak kellő­képpen a gyermekek fizikai, pszichikai adottságaival, te­herbíró képességükkel. A túlméretezett tananyag azt eredményezte, hogy sok gyerek még az alapvető is­meretek — írás, olvasás, egyszerű számtani feladatok — elsajátításával is elma­radt. A vizsgálat azt is meg­állapította, hogy a közokta­tási rendszer egyes műkö­dési zavarai nem egyszer az iskolahálózat személyi, tár­gyi, illetve költségvetési hiá­nyaiból is fakadnak. A kor­mányzat nagy erőfeszítése­ket tesz az oktatási körül­mények javítására, de nagy szerepe van a jövő nemze­dék nevelésében a csalá­doknak is. A kellően meg­alapozott általános művelt­ség elengedhetetlenül szük­séges ahhoz, hogy a gazda­sági kihívásoknak megfelel­jünk, a termelésben felzár­kózzunk a világszínvonal­hoz. A tavalyi pénzügyi-gazda­sági ellenőrzések tapasztala­tait érintve kiemelte, hogy még mindig nagyon sok pél­da van a vállalatoknál a gazdálkodási fegyelem meg­sértésére, az együttműködési megállapodások betartásá­nak hiányosságaira. Mind­ezekért elsősorban a vállala­ti gazdálkodás gyengesége, gyakran a lehetőségeket meghaladó költekezés okol­ható. Az ellenőrzések alap­ján megállapítható: nem ja­vult számottevően a gazdál­kodási morál. Az indokolat­lan jövedelmek. előnyök többnyire az érvényes jog­szabályok megszegésével, a számviteli, bizonylati rend tudatos megsértésével kelet­keztek. Ez ismételten felhív­ja a figyelmet a vezetői fe­lelősségre, hiszen gyakran az irányítók elnéző magatar­tása is hozzájárul a jogo­sulatlan jövedelmek kiala­kulásához. A munkafegyelem problé­mái is jogosan vetik fel az új Munka Törvénykönyve megszerkesztésének igényét. A jelenlegi „kódex” 1968- ban lépett hatályba, 1980- ban korszerűsítették, de számtalan kiegészítő sza­bály módosította azóta is. Napjainkban már nehezen áttekinthető, ez is indokolja az új törvény kidolgozását, amelynek az előkészületei megkezdődtek. A jogalkotási program értelmében 1990-ig kell elkészülnie. A magyar bankrendszer most lezajlott átalakításának külföldi fogadtatásával kap­csolatos kérdésre kifejtette: összességében a változtatáso­kat pozitívan értékelték. A véleményekből kitűnik: is­merik és elismerik elhatáro­zott lépéseink lényegét, an­nak fontosságát, hogy a mostani változások szerve­sen illeszkednek gazdasági reformfolyamatunkba. Egy kérdésre reagálva Bá­nyász Rezső hangoztatta, hogy üdvözlik és igen nagy figyelemmel, okulásra ké­szen követik a sajtóban ki­bontakozó közéleti vitákat. A vitázóktól a tévedés és olykor az indulatok jogossá­gát sem szabad elvitatni — mutatott rá. Az itt-ott fel­lelhető, túlzottan személyes­kedő hang azonban feltehe­tően csökkenti a polémiák hatásosságát, a vélemények hitelét. Új irányítóközpont Békéscsabán Számítógépes hibaelhárítás a Démásznál Honvédelmi nevelömunka Békésen Korszerű kereskedelmi formák Tanácsülés Tótkomlóson —cs — e Szakszervezeti feladatok értékelése Mezőberényben

Next

/
Oldalképek
Tartalom