Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. FEBRUAR 10., KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 34. SZÁM Termelőszövetkezeti méhészek Tótkomlóson Ötvenéves a magyar szénhidrogén-bányászat A megye méhészeit tömörítő szervezetek között is van már versenytárs. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa egy korábbi határozatával úgy döntött, hogy Budapesten a központi Tszker mellett létre kell hozni egy olyan vállalatot, amely az ország termelőszövetkezeteiben újabb exporttartalékokat feltár, - szervezi a termelést, a felvásárlást és az értékesítést. Békés megye szép példáját adta az új vállalat támogatásának azzal, hogy részleget hozott létre a Tszker békéscsabai szervezetében, ezentúl mindazokban a termelőszövetkezetekben, ahol nagyobb exporttartalékok feltárására, a tagság exportcélú termelésének szervezésére vállalkoznak. A Tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben ilyen előzmények után hozták létre a méhészeti szakcsoportot, szorosan együttműködve az országos vállalattal. Ez a kis közösség 1985-ben akkor alakult, amikor a méhészeti ágazat válságos helyzetbe került. A nyugat-európai piac a magyar méz előtt beszűkült, a méhállományt egy speciális atka pusztította, egyszóval a termelői kedv mélypontra zuhant. A központi Tszker ekkor sietett a termelőszövetkezeti méhészek segítségére, olyan szolgáltatásokat vezetett be, melyek addig nem voltak ismertek a magyar méhésztársadalomban. Tegnap délután Tótkomlóson tulajdonképpen ennek a mérlegét vonták meg a Viharsarok Tsz szervezésében működő méhészszakcsoportban. Egy év alatt ez a csoport 290 tonna mézet termeltetett és vásárolt fel. A magas színvonalú munkáról a szakcsoport valamennyi tagja elismerően nyilatkozott. De legjobban mégis az a szám beszél a^ elismerésre érdemes munkáról, mely a tagság sorainak gyarapodását és munkakedvét tükrözi. 1986-ban 11, a méztermelésben nagy teljesítményt elérő méhész csatlakozott hozzájuk Orosházáról, Mezőko- vácsházáról, Mezőhegyesről. De erre a szakcsoportra bízta ügyeinek intézését a sze- geti méhészszervezetek egyik kollektívája is. Az 1986-os év eredményei kiemelkedőek. Több felszólaló elmondta, hogy a konkurens cégek megbízottjai különböző ajánlatokkal egyi- küket-másikukat felkereste, de ők maradnak a Tszker szervezésében dolgozó szakcsoportban, mert itt olyan szolgáltatásokat kapnak, amilyenekre eddig nem számíthattak. Kádár Ottó, az exporttartalékokat feltáró Tszker igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom hosszú távon számol a méhészek jó munkájával. Bakson mézfeldolgozó üzemet építettek, egy év leforgása alatt már exportra alkalmas árut szállítottak a nyugat-európai piacokra. A termelőszövetkezeti mozgalom jól kihasználja korábbi kereskedelmi kapcsolatait az ezer apró cikk termeltetésére és értékesítésének szervezésére. A termelőszövetkezeti tagság szimpatizál a kezdeményezéssel. amit Békés megyén túl Csongrád, Hajdú és Szabolcs megye méhészeinek, nyulászainak és a háztájiban különböző árunövények termelésére vállalkozók növekvő száma is bizonyít. A Tszker szigorúan a piacra termeltet, szerződésekkel kötelezi magát az áru átvételére. 1985-ben és 1986- ban a termeltetett árut a minőségnek megfelelően át is vette és értékesítette. Erre az évre termelési ajánlata: mák, bab, méz és vágónyúl. olyan cikkek, melyek valutáért biztonsággal eladhatók az igényes nyugati piacokon. D. K. Fél évszázaddal ezelőtt, 1937. február 9-én találták meg Magyarországon az első szénhidrogén-lelőhelyet a Zala megyei Budafapusztán. Ez a dátum a hazai szénhidrogén-termelés születésnapját, a helyszín pedig a bölcsőjét jelenti: e lelőhely feltárásával kezdődött meg hazánkban a rendszeres olaj- és földgáztermelés. Az olajbányászat jubileuma alkalmából hétfőn sajtó- tájékoztatót tartottak Báza- kerettyén. A kutatás, termelés történetéről, a bázake- rettyei, lovászi és nagylen- gyeli olajmező jövőjéről Trombitás István, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat vezérigazgatója beszélt. A többi között elmondta, hogy a fél évszázada feltárt olajlelőhely új iparág kialakítását hozta magával, a lovászi és nagylengyeli olajmezők megtalálása pedig az egész környék arculatát megváltoztatta. Az olajkutatás és -termelés szakemberek A napokban érdekes megbeszélést és bemutatót tartottak Gyulán a Munkácsy Tsz-ben „Palántanevelés és zöldségtermék-értékesítés” címmel. Sótyi János, a Munkácsy Tsz elnöke elmondotta, hogy új kezdeményezésbe fogtak. Ennek lényege, hogy 15 kistermelővel szerződést kötöttek mintegy 7—800 ezer primőr paprika termesztésére. Az elképzelések szerint meghatározott napokon a gyulai kistermelők Budapestre, az Agro Skála nagy- vásártelepi csarnokába szállítják a friss paprikát és uborkát. Várhatóan február végén kezdődik a primőrök értékesítése. A gyulaiak így közvetve részt vállalnak egész sorát nevelte ki, Zalában nevelődött az egész magyar szénhidrogén-bányászat műszaki kara. Üj, intenzív eljárást kísérleteztek ki: a helyben található nagy mennyiségű széndioxidgáz alkalmazásával vezették be az úgynevezett olajkiszorításos módszert, így a bázakerettyei olajmező még sokáig termelhet. Ugyanezt a technológiát vezették be Lovásziban, s üzemi méretű alkalmazásán dolgoznak a nagylengyeli olajmezőn is, ahol a számítások szerint 4-5 millió tonna olajat nyernek a segítségével. A vezérigazgató tájékoztatójában elmondta, hogy az eljárás hosszú távon gazdaságos, általánossá tételével a következő években az olaj- termelés növekedésére lehet számítani. A vállalat új lelőhelyek feltárására, és a meglevő lelőhelyek termelésének növelésére törekszik. Az idén körülbelül százezer méter kutatófúrást végeznek. a magas zöldségárak csökkentésében. Dr. Túri István egyetemi tanár, a Kertészeti Egyetem professzora a paprikatermesztés technológiájáról tartott ismertetést. Szólt a víz- függönyös fóliasátrak szerepéről. Dr. Wábel János, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás főmérnöke a talajfertőtlenítés fontosságáról, a gombák és kártevők elleni védekezésről fejtette ki véleményét. A gyulaiak érdekes kezdeményezése várhatóan hozzájárulhat hazánkban a zöldségárak mérsékléséhez. A Munkácsy Tsz-ben az idei tapasztalatok alapján döntenek a további tennivalókról. V. L. II zöldségtermesztés fejlesztéséért A Gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Vállalat öntödéjében a Rábának készítenek olajteknőket. A formaszekrényeket újabban gépek segítségével töltik fel öntőhomokka] Fotó: Béla Ottó Uj Rába traktor A győri Rába gyárban megkezdődött a 300-as típusú traktorok sorozatgyártása. A továbbfejlesztett, 280 lóerős Rába-motorral felszerelt erőgépek kísérleti darabjait korábban sikerrel * próbálták ki a különböző mezőgazdasági termelési rendszerekben. Az első, 12 gépből álló sorozatot is a négy nagy rendszer, az IKR, a KITE, a KSZE és a GITR vásárolta meg. Ezek a traktorok februárban elkészülnek, a későbbiekben pedig az igényeknek megfelelő mennyiségben gyártják a korszerű, nagy teljesítményű gépeket, amelyekhez hasonlókat a magyar gépipar eddig még nem állított elő. A Rába 300-as traktor sokkal többet tud, mint a 250 lóerős korábbi típusú. Teljesítménye nagyobb, üzemanyag-fogyasztása ehhez mérten kedvező, s jobban kíméli a környezetet, minthogy motorja tökéletesebben égeti el az üzemanyagot. Vezetőfülkéje légkondicionált, karosszériájának formaterveit az Iparművészeti Főiskolán készítették el. Irányára: 2 millió 252 ezer forint. További kísérletek, vizsgálatok, próbák lebonyolítására két Rába 300-as traktort még az első negyedévben a Mezőgépfejlesztési Intézet rendelkezésére bocsátanak. Bővülő kötvénypiac A Magyar Hitelbank Rt. és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. átvette a Magyar Nemzeti Bank megszűnt kötvényirodájának tevékenységét, s bekapcsolódott az értékpapírok kibocsátásába, másodlagos forgalmazásába. Az MNB kötvényirodájának üzleti körét és az értékpapír-állományt elosztották a két új kereskedelmi bank között. A Magyar Hitelbank értékpapír- és faktoring-irodát hozott létre, amely a kötvények, részvények adásvételével, kötvények kibocsátásával, váltók leszámítolásával foglalkozik, fejleszti a faktoring-üzletet is. Ennek keretében a bank megbízás alapján átvállalja tartozások behajtását, hozzájárulva a hazai vállalatok fizetési biztonságának növeléséhez. Ez főleg kisszervezetek és nagyvállalatok kereskedelmi kapcsolataiban kínál előnyöket. A bank bizonyos jutalék levonásával kifizeti a szállítót, és a vásárlótól maga hajtja be az áru ellenértékét. A kötvényiroda tervezi, hogy a vállalati értékpapírok forgalmazása mellett bekapcsolódik a lakosság által vásárolható értékpapírok másodlagos forgalmazásába is az egész ország területén. Gyártásautomatizálás a Csepel Művekben. A szerszámgépgyári integrált gyártórendszeren automatizált számítógép-vezérléssel készíthetők fúró-, marógép-alkatrészek (MTI-íotó: Krista Gábor — KS) ló az élelmiszer-kínálat — Hibás bútorok —18 millió forint bírság Sajtótájékoztató a kereskedelmi ellenőrzésekről A kereskedelmi ellenőrzések tavalyi tapasztalatairól s idei terveiről sajtótájékoztatót tartottak hétfőn a Belkereskedelmi Minisztériumban. Giltner László, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője elmondotta, hogy a kereskedelmi felügyelőségek ellenőrei tavaly 26 ezer áruházban, üzletben, tüzép-tele- pen és raktárban, valamint 600 vállalati, szövetkezeti központban vizsgálták a forgalomban levő áruk minőségét s az árusítás körülményeit. Az ellenőrzések során megállapították, hogy változatlanul jó az élelmiszer- kínálat. A kistelepüléseken a boltfelújítások, rekonstrukciók eredményeként javult az ellátás, jobbak lettek a technikai feltételek, így az áru minőségének megóvása is biztonságosabbá vált. Változatlanul gond viszont a tőkehúsok és egyéb húskészítmények minőségének ingadozása, ami részben az ipar technológiai hiányosságaira, részben pedig a minőségi átvétel lazaságára vezethető vissza. Az építőanyag-kereskedelemben csökkent a választékhiány, viszont a termékek minősége nem javult a kívánt mértékben. A bútor- szakmában is lényegesen kisebb a hiány, ám az elmúlt évben az ellenőrzött bútorok 40 százaléka nem felelt meg a minőségi, előírásoknak. Emiatt hétmillió forint értékű árut kellett olcsóbban forgalomba hozni. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a Belkereskedelmi Minisztérium az építőanyag- és bútorforgalmazó vállalatoknál kezdeményezte a minőségi átvételi rendszer felülvizsgálatát, illetve megváltoztatását. Az elmúlt esztendőben tapasztalt hiányosságok miatt a kereskedelmi felügyelőségek 8971 esetben jártak el a kereskedőkkel szemben, s összesen 18,4 millió forint összegű pénzbírságot róttak ki. Emellett azoknál a vállalatoknál, ahol jogtalan haszonra tettek szert, mintegy hétmillió forint többletbevé-1 telt vonattak le. Tovább szigorították a kereskedelmi vezetők felelősségre vonását, s ezért több a szabálysértési eljárás.
