Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

1987. február 7., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Foglalkozási ártalmak ^É Egyre töb­bet hallunk, f olvasunk a foglalkozási ártalmak­ról, azok megelőzésé­nek lehetősé­géről és szük­ségességé­ről. Mi is tulajdonképpen a foglalkozási ártalom lénye­ge? Az utóbbi évtizedekben az orvostudomány mindinkább felismerte, hogy az emberi szervezet „élettani elhaszná­lódását”, igen sokféle be­tegség létrejöttét és lefolyá­sát erősen befolyásolják azok a károsító tényezők, ame­lyek a különböző foglalkozá­sokban érik a dolgozó em­bert. Ezek a nemkívánatos tényezők, amelyek döntően a munkakörülményekből adód­nak, rendkívül sokfélék és különböző erősségűek. A munkakörnyezet károsí­tó tényezői intenzitásuktól és a behatás idejétől függően heveny vagy idült ártalmat, illetve betegséget, úgyneve­zett foglalkozási megbetege­dést okoznak. A foglalkozási ártalmak, betegségek többsé­ge idült hatás következmé­nye. A „foglalkozási betegsé­gek” gyűjtőfogalom alá azo­kat a betegségeket soroljuk, amelyek főleg vagy kizáró­lag bizonyos foglalkozások­ban fordulnak elő, vagy egyes foglalkozásokban lé­nyegesen gyakoribbak, mint másokban. Ebből következik, hogy a foglalkozási betegség oka mindig a kérdéses fog­lalkozásokban előforduló egészségkárosító tényező vagy több ilyen együttes ha­tása. A foglalkozási betegsége­ket két csoportba soroljuk: specifikus és nem specifikus betegségekre. A specifikus foglalkozási betegség mindig valamely foglalkozásban előforduló sa­játos károsító tényező kö­vetkezményeként jön létre. Itt az ok tehát kizárólag a foglalkozással összefüggő, különleges károsító hatás. Ilyen például a bányászok kvarctartalmúpor-eredetű szilikózisa, a gázgyári dolgo­zók szénmonoxid-, a mező- gazdasági munkások nö- vényvédőszer-mérgezése, a kazánkovácsok zaj okozta süketsége stb. A specifikus foglalkozási betegségekben tehát a fog­lalkozásból származó káro­sító tényező és a megbetege­dés jellege között ok-okozati összefüggés minden egyes esetben egyértelműen megál­lapítható. Ezek bejelentése kötelező! A bejelentési kö­telezettség célja az, hogy az egészségügyi szervek a meg­betegedést előidéző körül­mények kivizsgálása alapján megtegyék mindazokat az intézkedéseket, amelyek se­gítségével újabb megbetege­dések megakadályozhatok, megelőzhetők. Ha a betegség átmenetileg vagy maradandó munkaké­pesség-csökkenést eredmé­nyez, a beteg járadékra jo­gosult. Mindazok tehát, akik­nek munkaképessége 15 szá­zalékot meghaladó mérték­ben csökkent, de nem rok­kant. A járadékra (kártala­nításra) igényt adó foglal­kozási betegségek jegyzékét kormányrendelet tartalmaz­za. Tágabb értelemben a fog­lalkozási betegségek közé sorolhatók azok a betegsé­gek is, amelyek bár minden foglalkozásban előfordulnak, de egyes foglalkozásokban szabályszerűen gyakrabban jelentkeznek, mint másokban. Ilyen esetben a megbetege­dések és a foglalkozásokból származó károsító tényezők közötti összefüggés csak a munkahely szerint feldolgo­zott megbetegedési statiszti­ka segítségével valószínűsít­hető, illetve állapítható meg. A foglalkozásból szár­mazó károsító tényező ilyen­kor nem egyedüli, kizáróla­gos oka a megbetegedésnek, hanem csak egyik tényezője. (Például: csigolyameszese­dést, ízületi megbetegedést kaphat a bányász, a köny­velő, az orvos, de a háztar­tását vezető asszony is, aki soha nem dolgozott üzem­ben ...) Meg k'ell azt állapítanunk, hogy a foglalkozási betegség nem szükségszerű következ­ménye a munkának, mert az esetek nagy részében az ártalmak száma és súlyos­sága — orvosi és műszaki in­tézkedéssel — jelentősen csökkenthető, sőt gyakran teljesen elhárítható. A meg­betegedések megelőzése, az egészségi állapotnak megfe­lelő foglalkoztatás biztosítá­sa minden orvos, műszaki szakember, különböző szintű vállalati vezető számára szükségessé teszi a munka és a 'munkakörülmények, a foglalkozási ártalmak, s az ellene való védekezés, a be­tegségmegelőzés ismeretét. A foglalkozási betegségek orvosi megelőzése az idő­szakos alkalmassági vizsgá­latok rendszeres végzését fel­tételezi, míg a műszaki meg­előzés a megfelelő technikai­technológiai intézkedések olyan alkalmazását jelenti, melyek lehetővé teszik, hogy a környezeti tényezők a ká­rosító, tehát a megengedhe­tőnél magasabb értéket ne érhessék el (szellőztetés, he­lyi elszívás, zárt gyártási el­járás alkalmazása, automa­tizálás, robottechnika, táv­vezérlés, zajmentes gépek beállítása stb.). Mindez a műszaki színvonal emelését is jelenti. Dr. Tóth Mihály megyei üzemi szakfelügyelő főorvos DIVAT Selyemblúz Három selyem téglalap: ilyen egyszerű a szabása a képen lát­ható bebújós alkalmi blúznak. Fontos, hogy a vállhajtásokat pontosan mérjük ki, mert kü­lönben elcsúszik a vállvonal, és a blúzt éppen jellegzetességétől fosztjuk meg. Tetszés szerint két vagy három, esetleg csak egy hajtást alkalmazhatunk, ki­nek mit diktál az ízlése, mi áll jól neki. Egy téglalap a blúz eleje-háta, és két téglalap az ujjai. Díszítésképpen a hajtáso­kat fehér vagy színes strassz- gombokkal láthatjuk el. Az idei téli színek: lila, hófehér, feke­te, mohazöld, élénkpiros. A blúz anyagául a Mirjam fantázianevű selymet ajánlhatjuk, amely kapható a hazai boltokban. KERT, HDZTÓJI A retek az egyik legked­veltebb téli csemege. Házikertekben érdemes haj tatásával foglalkozni, mert hőigénye igen alacsony, így a leghidegtűrőbb növények közé tartozik. Éppen ezért nem szabad megfeledkezni arról, hogy a hajtatás során, különösen a csírázást köve­tően, a fóliasátor levegőjé­nek váratlan felmelegedése következtében a gumókép­ződmények megnyúlnak, s az ilyen növények elvesztik faj táj ellegzetességeiket. A retek fényigénye alap­ján hosszú nappalos növény, gumóképződés csak erős fény hatására tökéletes. A savanyú talajokat nem kedveli, a gyengén lúgos talajokban fejlődik szépen. A megfelelő gumóképződés érdekében laza szerkezetű, jó minőségű, tápanyagban gazdag talajt kell biztosíta­ni számára. Hajtatásra hó- naposretekfajtákat érdemes használni. Házikertekben fűtés nél­küli fóliasátrakban js lehet hajtatni, de 30-40 cm vastag melegtalpon még biztonsá­gosabb, még sikeresebb a Olcsó és vitamindús téli saláták ÉTELRECEPT Még akkor is kerítsünk rá­juk sort, ha sok uborkát és paprikát tettünk el a nyáron — és még mindig van belő­le —, mert az üveges sava­nyúság mellett a frisset je­lentik. S az sem mellékes szempont, hogy nem kerül­nek sokba, továbbá, hogy a káposzta, meg a cékla ros­tos növény, s mint ilyen, a korszerű táplálkozás fontos elemét szolgáltatja. A babról köztudott, hogy a szervezet­nek oly szükséges foszfort is tartalmazza. Ezek akkor is lényeges dolgok, ha nem is azzal .ülünk le az asztalhoz, hogy különböző tápanyago­kat vegyünk magunkhoz, ha­nem „csak” jót akarunk en­ni. KÁPOSZTASALÁTA A felső, szennyezett leve­lektől megtisztított fehér ká­posztát kettőbe vágjuk, s éles, nagy késsel vékonyra fölszeleteljük, enyhén sózva egy kicsit állni hagyjuk. Annyi vizet készítünk lé­nek, hogy majd ellepje, s miután ecettel, sóval, cu­korral ízesítettük, beleadjuk a kicsavart káposztát, s jól átkevergetjük. Tetejére egy alaposan megmosott citrom felkarikázott felét rakjuk. Ebből a salátából az épp szükségesnél többet is ké­szíthetünk, mert hideg he­lyen akár egy hétig eláll. Vörös káposztából is ké­szíthetjük, csak akkor nem citrom jön a tetejére, hanem egy csipet őrölt bors. CÉKLASALÁTA A nagyon jól megmosott céklát kuktában megfőzzük, vagy sütőben megpuhítjuk. A sütés azért jobb, mert így vérpiros marad a cékla. Mi­kor hűlni kezd, a héját le­fejtjük, s vékonyan fölka- rikázzuk, s beletesszük az előre elkészített salátalébe, amelybe egy kevés kömény­magot szórtunk. Aki az erős ízeket szereti, tormát re­szelhet bele, s az is jó, ha egy céklát nyersen hagyunk és azt reszeljük hozzá a kész salátához. Ebből is praktikus többet készíteni — legalább egy kilóból —, mert üvegben eltehetjük későbbi fogyasz­tásra. Túli vers „Csak aztán, ha jégről s bálákból kilépnek, megmaradjon kedve a mulató népnek.” VÍZSZINTES: 1. Tóth Árpád egy februárról szóló verséből idézünk. A folytatás első része (zárt betűk: S, É, U, A). 14. Olyan drágakő, melyben apró idegen szemek vannak, mint zárványok. 15. Földre helyez. 16. Az asztácium vegyjele. n. Ke­nyeret vágott. 18. Mesebeli tör­pe. 19. Vízinövény. 22. Horgász­zsineg. 23. Vulkanizált kaucsuk. 25. Akadozva beszél. 27. Kávé! 28. Cseh férfinév. 29. Szomorú. 30. Népies női név. 31. NSZK- beli iparváros a Saar-vidéken, egy kalap névadója. 32. Luxem­burgi és NSZK-beli gépkocsik nemzetközi jelzése. 33. Guruló üléses könnyű evezős sportcsó­nak. 34. ... Ridge; város az USA-ban. 35. Mutató névmás. 36. Irkáló páros betűi. 37. Óko­ri római súlyegység. 38. Sza- bocs-Szatmár megyei község. 39. Kevert tér! 40. A zeneirodalom géniusza (Johann Sebastian). 41. Elvi következetesség. 43. A ki­csinyek kedvenc itala. 44. Síp szélei! 46. Azonos a vízsz. 22- vel. 47. Firnisz, névelővel. 48. Tarisznya jelzője lehet. 51. Is­métlés, röviden. 52. Ugyanúgy, ismét, latinul. 53. Francia fes­tőművész (Edgar, 1834—1917). 57. Félig éber! 58. Finnugor nyel­vű nép az Észt SZSZK terüle­tén. 60. Kis rész. FÜGGŐLEGES: 2. Előkelő. 3. Kiejtett betű. 4. Kacat. 5. Spa­nyol és kambodzsai autójel. G. Válaszadásra ösztönző szó. 7. Európai állam. 8. Földművelő eszköz. 9. Az aradi vértanúk egyike (Ernő). 10. Azonos be­tűk. 11. Népcsaló, népámító. 12. A vezetékben kering. 13. Cseh­szlovák politikus (Ján). 14. A versidézet második része (zárt betűk: z, U, G). 20. Elvégzen­dő munka. 21. Csekély kiterje­désű. 22. Népszerű színésznő (Annamária). 24. Nem, latinul. 25. Igásló szerszáma. 26. Ez a fok a savsűrüség mértéke. 29. Kedveskedő dicséret. 31. Arab bíró. 32. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község. 34. Könyvet for­gat. 36. Helyezni, tenni. 33. Il­lendő. 39. Évszak. 40. Zenei hangok, az első módosított. 42. Ez a had élősködő sereg. 43. Azonos betűk. 45. Kiváló úszó­nő (Magdolna). 49. A beszéd­hang írott jele. 50. Balázs Béla- díjas szinkronrendező, utóneve kezdőbetűjével. 54. Vége a libe­gősnek! 55. A nyelv viszonylag önálló része. 56. Római számok, összegük 1150. 59. Egyszerű gép. fordítva. 61. Azonos betűk. 62. Az antimon vegyjele. Beküldendő a vízsz. 1. és függ. 14. számú sorok megfej­tése. Jankov László Beküldési határidő; 1987. február 17. Helye: Békés Me­gyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, Pf. 111. 5601. Megfejtéseket csak levelezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos könyvvásárlási utal­ványt sorsolunk ki, amelyet postán küldünk el. A január 24-i rejtvény helyes megfejtése: Víg, bozontos emberek .— bajuszáról dér pereg, — „bicskát” köszörülnek ... Nyertesek: Fésűs András, Békés; Szilágyi Lajosné, Sar- kadkeresztúr; özv. Berecz Ferenc, Békés; Nőtáros Attila, Gyula, Szabó Gyula, Budapest; Rozsnyai Béla, Békés. n retek hajtatása Mire jó a börhulladék? hajtatása, öreg, tapasztalt kertészek megfigyelései sze­rint úgy kell időzíteni a talpkészítést, hogy az istál­lótrágya melegtartó képessé­ge biztosítani tudja a feb­ruár eleji vetést. A vetéshez lyuggatódesz- kát célszerű használni, mert így biztosítható legegysze­rűbben a 10x5 cm-es sor- és tőtávolság! A magvakat 1—1,5 cm mélységbe ves­sük, de a biztonságos kelés érdekében két szem magot helyezzünk egy-egy lyu- kacskába. Kelés után az erősebb növénykét kell meghagyni, a gyengébb nö­vekedési erejűt el kell tá­volítani. A gumók fejlődése kezde­tén 13 Celsius-fokot, ké­sőbb 16 Celsius-fokot kell biztosítani a retek számára. A gumóképzödés kezdetéig csak mérsékelten öntözzük, később a gumóvastagodás kezdetével ajánlatos növel­ni a vízadagokat. A retek harmonikus fej­lődése érdekében egy-két alkalommal 0,05 százalék Wuxált is tehetünk az ön­tözővízbe. Dr. Sz. Cs. KRUMPLISALÄTA A héjában megfőzött — személyenként .4-5 darab — apró burgonyát még mele­gen megtisztítjuk, karikára vágjuk és amikor teljesen ki­hűlt, az ízlés szerint elkészí­tett ecetes, sós, cukros lébe tesszük. Majd egy nagy fej vöröshagymát vékonyra föl- karikázunk, s összevegyítjük vele, s a tetejére törött bor­sot szórunk. BABSALÄTA Egy szűk bögre nagysze- mű sárga babot puhára fő­zünk, de úgy, hogy a sze­mek egészben maradjanak. A főzőlében hagyva kihűt­jük, s csak aztán tesszük a fentihez hasonló lébe, majd jól összekeverjük egy nagy fej, karikára vágott vörös­hagymával,' s meghintjük őrölt borssal. Használat előt­ti napon készítsük el, hogy összeérjen. Vass Márta SflRKáCSÖLÁS Bútorok felújítása során, vagy régebbi holmik átsza­básakor keletkezhet annyi bőr vagy műbőr hulladék, hogy felmerülhet a gondo­lat, ezekkel még érdemes lenne valamit kezdeni. Sok olyan apró tárgy lé­tezik. amit házilag is el le­het készíteni e maradékok­ból. Aki megbarátkozott a kis bőrdarabkák egymáshoz öltögetésével, akkor is foly­tathatja munkáját, ha már kifogyott a. házi készletből. Több használt anyag- és MÉH-kereskedésben is válo­gathat a mások által fel nem használt bőrökből. Amit egy bőrgyár már nem hasznosíthat, még jó szolgá­latot tehet háztartásunkban. Kemény vastag marha­bőrből asztali írószertartót vagy naptártámaszt érde­mes készíteni. Az 1. ábrán látható módon kézi lyukasz­tóval vághatok ki a bőrma­dzag vagy spárga befűzésé­re szolgáló helyek, vagy ún. popszegeccsel erősíthetjük össze a darabokat. Ám akad korszerűbb megoldás is. Ha van bőrragasztónk, ezzel erősíthetjük egymáshoz az egyes elemeket. A vékonyabb bőrökből kis tasakokat és pénztárcát a legegyszerűbb varrni. A szemüvegtok és két-három toll tárolására alkalmas toll­tartó összehozása sem ör­döngösség. Ez utóbbit ki­sebb gyermekek is könnye­dén meg tudják csinálni. A varráshoz vagy ún. bőrvarró cérnát vagy vékony damilt használjunk. Ellenkező eset­ben az állandó használat mellett gyakran kéne újra varrni a tárgyakat. A 2. ké­pen látható a pénztárcák és különféle tokok néhány változata. Vékony bőrökből készít­hetők hangulatos, különle­gességszámba menő faliké­pek is, de ezek elsősorban fakeretbe illesztve vagy vas­tag, merev bőrre felragaszt­va mutatnak jól. Csáky Ida Nyomtatott illat lllatmintát lehet nyom­tatni a prospektusokra, röp­lapokra az amerikai 3M új módszerével — új lehetőség a kozmetikai iparban a propagandára (olcsóbb és egyszerűbb, mint a minta- üvegecskék előállítása és osztogatása). Az illatszert mikrokapszulákba zárják és ragasztóanyaggal együtt a hordozópapír hajtásába nyomtatják. A körülbelül nyolcvanezer mikrokapszu- la egy négyzetcentiméter nyomtatási felületen oszlik el! Amikor a nedvesség el­párolog a ragasztóból, a mikrokapszulák fala meg­keményedik. Ha később a próbapapír hajtását szét­nyitják, a kapszulák két­harmadának felszakad a fala — kiszabadul az illat­szer. A többi kapszula akkor adja le illatát, ha a próba­papírt a bőrhöz dörzsölik. Hamisítatlan illatszer sza­badul ki a papírból, olyan, mint az eredeti illatszeres üvegből. A tokozás rendkí­vüli klimatikus viszonyok között is sokáig megőrzi a bezárt illatszert.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom