Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-06 / 31. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. FEBRUÁR Ö., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 31. SZÄM Zárszámadásokról jelentjük Rekordot ért el a végegyházi Szabadság Tsz A végegyházi művelődési Télen is nagyüzem van a Szombathelyi Kertész Tsz-ben, ahol a nyolc hektárnyi üvegfelület alatt több mint nyolcvan- féle dísznövényt termelnek. Az üvegházakban nyílnak az orchideák. Az egy hektáron termelt egzotikus növény több mint száz fajtája bontott virágot, amelyeket hazai és külföldi piacokon értékesítenek (MTi-fotó: Czika László — KS) Ülésezett a Fogyasztók Megyei Tanácsa házban tegnap, csütörtökön tartotta zárszámadó közgyűlését a Szabadság Tsz. Szé- nási Sándor, a községi pártvezetőség titkára üdvözölte a megjelenteket, közöttük dr. Eleid’ Jánost, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárát, a térség országgyűlési képviselőjét, Rimovszki Mihályt, a megyei pártbizottság munkatársát, dr. Csiffári Lajosáét, a mezőkovácsházi városi pártbizottság titkárát és Csukás Gyulát, a Teszöv titkárhelyettesét. Barecz Mihály tsz-elnök tartotta meg a szövetkezet vezetőségének beszámolóját az elmúlt gazdasági évről és az idei tervfeladatokról. Bevezetőjében a gazdálkodás külső körülményeiről, a ■magyar népgazdaság elmúlt évi teljesítményéről beszélt. A továbbiakban a Szabadság Tsz számára rekorderedményt hozó 1986-os évet elemezte. A mintegy 2 ezer 500 hektár területen gazdálkodó Szabadság Tsz tavaly több mint 25 millió forint nyereséget állított elő, mindez 64 százalékkal haladja meg az 1985. évi nyereséget. Kiemelkedő eredményt ért el a növénytermesztési főágazat, különösen kukoricából és hibrid kukoricából termeltek magas színvonalon. A főágazat nyereségének felét, több mint 13 millió forint ágazati eredményt, produkálta a csaknem 400 hektáron termesztett hibrid kukorica. A tömegtakarmányok közül lucernából túlteljesítették a tervet. Az állattenyésztésben két főágazatuk van. Emelkedett az. egy tehénre eső tejtermelés, s elérte az 5360 litert. A sertéságazat teljesítette éves tervét, csökkent az elhullás, kedvezően alakult az ágazati eredmény. A háztáji ágazatban csökkent a sertésfelvásárlás, s a jelek Szerint további csökkenésre számíthatnak az idén. A téeszben szinte minden területen bevezették a teljesítménybérezést, mindez nagymértékben javította a szövetkezet gazdálkodását. Az elnök a továbbiakban a gondokról tett említést. JaVannak gazdaságok, amelyek azért nem vesznek fel különböző hiteleket termelésük fejlesztésére, mert félnek az eladósodástól. Mások azt vallják, hogy a hitel tönkre teszi, a gazdaságot. Ma még csak kevesen ítélik ■meg a hitel szerepét a termelés dinamikus növelésében úgy, ahogyan a Szarvasi Dózsa Tsz-ben: progresszívítani kell a munkafegyelmet, még mindig sok a táppénzes napok száma, s emelkedett a balesetek aránya. Befejezésül az 1987. évi tervekről tájékoztatta a tagságot. Ezt követően Bognár Ferenc, az ellenőrző bizottság elnöke terjesztette elő az ellenőrző bizottság jelentését.' A beszámolók feletti vitában öten mondták el véleményüket. Dr. Eleki János, a TOT főtitkára az országos tanács, a megyei pártbizottság és a megyei tanács elismerését tolmácsolta a végegyháziaknak. Ezután a magyar népgazdaság és élelmiszer-gazdaság elmúlt évi teljesítményét értékelte. Kiemelte: a mezőgazdaságban a 3-4 éve tartó aszály, valamint az értékesítési gondok nehezítették a fejlődést. Végegyházán a fiatal, új vezetés és a szorgalmas tagság egymásra talált, ennek a jó együttműködésnek köszönhető a kiemelkedő eredmény. Arról is beszélt a főtitkár, hogy rangja, szép múltja volt a Szabadság Téesznek és az időszakos megtorpanás után most ismét a felemelkedés útjára lépett a végegyházi szövetkezet. A továbbiakban hangsúlyozta : az alaptevékenység mellett, amely a nyereség több mint 95 százalékát adta, a jövőben keresni kell a termékek továbbfeldolgo- zásának lehetőségeit. A belső érdekeltségi rendszer további finomításával, a jobb ösztönzéssel a meglevő tartalékok feltárhatók. Ezt követően szólt a készülő új földtörvényről, amelyet várhatóan az Országgyűlés tavaszi ülésszakán fogadnak el. Beszámolt arról is, hogy jelenleg dolgoznak a szövetkezeti törvény korszerűsítésén, továbbfejlesztésén. Befejezésül azt emelte ki, hogy a kölcsönös bizalom alapján a vezetés és tagság keresse az újat, a hatékony módszereket, amivel még jobb eredményt érhet el a jövőben. A közgyűlés elfogadta a vezetőség és az ellenőrző bizottság beszámolóját. V. L. ven. Ez a szövetkezet tulajdonképpen annak köszönheti mai átlagon felüli létét, hogy a legnehezebb időben mert vállalkozni, és okosan vállalkozott is! A hatvanas évek, végén olyan megtorpanásféle volt náluk, ez jellemezte munkájukat, a szövetkezet egész működését. Azután felismerték a megújulás szükségességét, és egy nagyon következetes programot készítettek a gazdálkodás fejlesztésére. Keresték a kibontakozás útját, lehetőségét, a saját eszközök mobilizálásának módját, az állami erőforrások hitelek formájában való megszerzésének útjait, s nem utolsósorban a tagság megtakarított pénze közösségi célokra fordításának feltételeit. A szövetkezetektől akkor még szokatlan tettre, földvásárlásra szánták magukat. A mezőtúri határ szarvasi, szomszédos részéiből kétezer hektárnál is nagyobb területet vásároltak az egyik megyén kívüli térme- lőszövetkezettől. Akkor mindketten örültek az üzletnek, de amint az a február 5-én tartott zárszámadási közgyűlésen egyértelműen megfogalmazódott, az öröm tartós része az övék maradt. Mekkora is ez a szarvasi öröm? Múlt évi, 1986-os árbevételük 724 millió forint volt. Ugyanez a szám 1972- ben 207 millió forint. Nyereségük meghaladta a 40 millió forintot! Különböző társulások támogatására, és később esedékes hiteleik törlesztésére ebből 16 milliót fordítottak. A közgyűlésen 24 millió felhasználása mellett döntöttek úgy, hogy majdnem 10 milliót a nyereség- tartalék-alapra tettek. Az érdekeltségi alapot feltöltötték, és minden lehetőséget megragadtak a kiegyensúlyozott 1987. évi gazdálkodás feltételeinek megteremtésére. Ez a szövetkezet termelési eredményeivel a megye élvonalába, az országosan is jegyzett, elismert gazdaságok Amíg a vastag hótakaró alatt békésen szunyókáltak a gabonatáblák, a Keverme- si Lenin Termelőszövetkezet irodájában lázas munka folyt egészen a tegnapi napig. Ekkor adott ugyanis számot a tsz párt- és gazdasági vezetősége a tagságnak az elmúlt esztendő eredményeiről. A helyi művelődési házban délelőtt 10 órára a termelőszövetkezet szinte minden aktív dolgozója megjelent a zárszámadó közgyűlésre. Farkas Béla, a termelő- szövetkezet elnöke beszámolt az 1986-os esztendőben végzett munkáról, s örömmel közölhette az egybegyűltekkel, hogy jó évet zártak, hiszen 35 millió forintos nyereséget ért el a szövetkezet. Fő ágazatuk a növény- termesztés, melyből különösen jól jövedelmezett a kukorica és a cukorrépa. Az elért eredmények alapján az idén tovább növelik a termőterületet kukoricából. Az közé küzdötte magát. Azok a korábbi elképzelések, melyeket Kovács Péter, tsz-elnök még annak idején a gazdálkodás intenzifikálására megfogalmazott, mind bejöttek. Lényegében a szövetkezet műszaki gárdája, dolgozói valamennyien felsorakoztak a jó elképzelések valóra- válátására. Ebben a nagy munkában mindenki megtalálta számítását, hiszen az egy főre jutó átlagos keresetszint 92 467 forint, a tervezettnél 19 százalékkal több! De emögött a többlet- jövedelem mögött többlettermelés is van. A növénytermelés, az állattenyésztés, az ipari ágazat, a háztáji integrálása mind, mind jövedelemtermelésével tűnt ki 1986-ban. De itt nemcsak többet termeltek, hanem a költségek alakulására is ügyeltek. A hatékonysági mutatók több milliós megtakarításokról tanúsítják a tagság értő szorgalmát. Itt ebben is érdekeltté tették^ az embereket. Jött, hozták is az eredményt. Vállalkozásaik között legjelentősebb az energiaracionalizálási program, a hévíz hasznosítása és a 3,5 millió brojlercsirke felnevelése. De ide sorolhatjuk a 40 000 tonna keveréktakarmány 'előállítására épített takarmánykeverőjüket, és az öntözésfejlesztésre fordított erőfeszítéseiket is. A közgyűlés munkájában részt vett és felszólalt Vrbovszki ■ György, az MSZMP városi bizottságának első titkára és dr. Bruzs Gyula, MÉM-főosztályvezető. D. K. állattenyésztés eredményeit sem kell szégyellniük, bár ebben még vannak tartalékok. A melléküzemáguk gazdaságosabbá tételére adapterek, illetve mezőgazdasági gépalkatrészek gyártásáról tárgyalnak az orosházi Mezőgéppel. A termelőszövetkezet a jövőben nagyobb gondot fordít a kevés nyugdíjjal rendelkező tagjaik megsegítésére, melynek megvalósításához a tagság egyhangúlag elfogadta a tsz alapszabálymódosítási tervét. Az ez évi tervek megvalósulása esetén 25 millió forint nyereség elérését tűzte ki célul a kollektíva, mely teljesítmény reálisnak tűnik. Az egybegyűlt tagság egyhangúlag megválasztotta Kotroczó Józsefet, az időközben megüresedett elnök- helyettesi állás betöltésére. Egyúttal a közgyűlés újjáválasztotta a döntőbizottságot is. B. A. Tegnap, február 5-én kibővített ülést tartott Békéscsabán a Fogyasztók Megyei_ Tanácsa Steigerwald György elnökletével. Először Varga Lajosné, a megyei NEB gazdasági szakértője, FMT-tag tájékoztatta a résztvevőket arról a népi ellenőri .vizsgálatról, amely a lakosság ügyeinek munkaidőn kívüli intézésének tapasztalatait összegezte. Elmondotta többek között, hogy az 1982-es alapvizsgálat óta sok határozat született a munkaidő- alap védelmében, de a kívánt eredményt nem érték el. A tavaly novemberben megtartott utóvizsgálat szerint a munkaidőn kívüli ügyintézést nem mindenütt • igényli a lakosság, inkább főmunkaidőben intézik ügyes-bajos dolgaikat. Az is igaz: a tanácsok a különböző rendelkezések hatására meglehetősen sűrűn változtatták az elmúlt két esztendőben az ügyfélfogadási rendet. Az oktatási intézményekben szinte mindenütt Dr. Markója Imre igazságügyminiszter tegnap országos igazságügyi vezetői értekezletet tartott a Magyar Jogászszövetség székházában. A tanácskozáson elemezték az igazságszolgáltatás időszerű feladatait, köztük elsősorban azokat a tennivalókat, amelyek a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről szóló, február elsején hatályba lépett határozatából adódnak a jogalkalmazó szervek számára. Dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár bevezető előadásában arról szólt, mi tette szükségessé a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek újraalkotását, és a jogpolitikai elvek ismerete az ítélkezés mindennapi gondjaival foglalkozó bírákat hogyan segítheti a törvényes, szakmailag megalapozott döntésben. A jogalkalmazás jogpolitikai elveinek — miként az államtitkár hangsúlyozta — elsődlegesen az a rendeltetésük, hogy orientálmunkaidőn kívül tartották a tanévnyitót, a tanévzárót, a szülői értekezletet és az egyéb rendezvényeket. A nyújtott munkaidőben dolgozók viszont azt panaszolták, hogy az iskolákban a szülői értekezletet általában hétfőn tartják, így munkaidőben kénytelenek ezen részt venni. Sajnos, az egészségügyi intézmények működési rendjében sincs kedvező változás. A kereskedelmi és szolgáltató vállalatok, szövetkezetek nyitva tartási idejüket nem minden esetben egyeztették a helyi tanáccsal. Az üzletek egy része szombaton továbbra is zárva tart. Ezután elfogadták a Fogyasztók Megyei Tanácsának 1987. évi munkatervét, amelyben szerepel egyebek között a szabadpiaci árusítás, a megyei vendéglátás színvonalának, az Állami és a Hungária Biztosító szolgáltatási tevékenységének vizsgálata. ják a jogalkalmazót: a jogszabályt milyen társadalmi, politikai célok megvalósítása érdekében kell alkalmazniuk. Ez az útmutatás — tette hozzá — erősíti a törvényességet is. A bűnüldöző és igazság- szolgáltató szervezetekkel szemben támasztott büntető jogalkalmazási követelmények 5 fő kérdés köré csoportosultak. Ezek: a bűnözés megelőzése, illetve az elkövetett bűncselekmények feltárása; a vádlottat megillető eljárásjogi garanciák biztosítása; az eljárás gyors és alapos lefolytatása; a büntetések és intézkedések differenciált alkalmazása; a büntetés-végrehajtás nevelő hatása. A polgári, gazdasági, családjogi, munkajogi és szövetkezeti tagsági ügyekben a jogpolitikai elvek az adott jogágak sajátosságaihoz igazodnak. A meghatározó jellegű követelmény a polgári (Folytatás a 3. oldalon) Állagot javító gazdálkodás a Szarvasi Dózsa Tsz-ben a tervezettnél 15 millió forinttal több nyereség a Kevermesi Lenin Tsz-ben Igazságügyi vezetők országos értekezlete
