Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TflNACS LAPJA 1987. FEBRUÁR 27., PÉNTEK Ára: 1,86 forint XLII. ÉVFOLYAM 49. SZÁM Cselekvési programot fogadott el a megyei tanács a gazdaságpolitikai feladatok megvalósítására Békés Megye Tanácsa február 26-án, tegnap — Gyula­vári Pál megyei tanácselnök vezetésével — ülést tartott. Az elnökségben foglalt helyet Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára, Szálkái Tóth István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese, Szikszai Fe­renc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, valamint a megyei tanács tisztségviselői. A napirendek a következők voltak: — A tanácsok gazdaságpolitikai feladatai, cselekvési program az MSZMP KB 1986. november 19—20-i ülésé­nek határozata alapján; — A tanács és bizottságai 1987. évi munkaterve; — A megyei népi ellenőrzési bizottság 1987. évi ellen­őrzési terve, beszámoló a KNEB munkájáról; — Bejelentések. A testület elsőként elfo­gadta a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága két ta­nácsülés közötti tevékenysé­géről szóló tájékoztatót, majd Araczki János, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese fűzött szóbeli kiegészí­tőt az első napirendhez. — A VII. ötéves pénzügyi terv előkészítése során a ta­nácsok, a testületek és a la­kosság széles körét vonták be a tervezői munka előké­szítői szakaszába. — mon­dotta. — Így mindenki előtt ismertté vált az a tervezett feltételrendszer, amely alap­ján a VII. ötéves terv prog­ramját összeállítottuk. Saj­nos időközben az általános gazdasági feltételrendszer oly mértékben változott, hogy ez érezteti hatását a tanácsok gazdálkodásában is. Tavaly csaknem 100 millió forint volt a bevételkiesés a megyében. Ez a helyzet arra késztet, hogy a tanácsok gzadaságpoltikai feladatai is­mételten előtérbe kerüljenek, keresve azokat a forráslehe­tőségeket és megoldási mó­dokat, amelyek hozzásegíte­nek a kedvezőtlen hatások ellensúlyozásához. A cselekvési program meg­valósításával hármas célt kell elérni. Ki kell gazdál­kodni a tanácsoknak a terv­ben zárolt tartalékként sze­replő 30 mililó forintot. Az előző év tapasztalata alap­ján bevételi kieséssel lehet számolni, melynek ellensú­lyozására szolgálhat a meg­takarítás. Végül a bevételi többlet, illetve a megtakarí­tott összeg a leginkább fe­szítő gondok megoldására fordítható. Mindezen túl elő kell segíteni az intézményi gazdálkodás korszerűsítésé­nek gyorsítását, a gazdasági önállóság növelését, az intéz­ményi és személyi érdekelt­ség fokozását, az ésszerű fel­adatellátást, a teljesítmény­növekedést eredményező vál­lalkozások kibontakozását. Mint azt a cselekvési prog­ram is tartalmazza, nem új feladatokról van szó, hanem olyan, hosszú távra szóló magatartási normákról, melynek segítségével a VII. ötéves terv célkitűzései meg­valósíthatók. A vitában felszólalt dr. Takács Lőrinc (Gyula), aki az önállóság fokozását, az ésszerűbb létszámgazdálko­dást hangsúlyozta. Ez utóbbi kapcsán elmondta, hogy mi­közben az ésszerű létszám- gazdálkodásról beszélünk, új szervezeteket, bizottságo­kat hozunk létre, s ez az el­lentmondás nehezen oldható fel. A pénzgazdálkodásról szólva elmondta, lehet taka­rékoskodni, ha van önálló­ság és van miből takarékos­kodni. Dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyet­tese egyetértve a cselekvési programmal, arra intett, hogy az abban .lefektetett jó elvek ne bukjanak meg a végrehajtáson, mindenki a maga helyén tegyen meg azok megvalósításáért min­dent. Vonatkozik ez különö­sen a két „nagy fogyasztó” ágazatra, az egészségügyre és az oktatásra, illetve művelő­désre. Ne a mennyiségi szemlélet, hanem a teljesít­hető és színvonalasan meg­valósítható feladatok domi­náljanak. A testület a vitában el­hangzottakkal együtt elfo­gadta a cselekvési progra­mot, amelyet lapunk 5. ol­dalán közlünk. A következőkben a testü­let elfogadta a tanács és bi­zottságai 1987. évi munka­tervét. A harmadik napirend a megyei népi ellenőrzési bizottság beszámolója volt, amelyhez Józsa Béla, a me­gyei NEB elnöke fűzött szó­beli kiegészítőt. A megyei népi ellenőrzési bizottság legutóbb 1985-ben számolt be munkájáról a megyei ta­nácsnak. Az azóta eltelt idő­szakban mind a központi, mind a helyi ellenőrzések tervszerűen, színvonalasan folytak. A fontosabb vizsgá­latok közé tartozott az ál­lampolgárok ügyei munka­időn kívüli intézése lehető­ségeinek elemzése, az iskolai tanteremellátás, a zöldség- gyümölcstermeltetés, -felvá­sárlás, -forgalmazás vizsgá­lata. Foglalkoztak a környe­zetvédelemmel, a kereske­delmi ellátással, a lakossági Szolgáltatással. Ami a szám­szerűséget illeti, tavaly a lefolytatott vizsgálatok szá­ma 97, a vizsgált egységeké 430 volt. Az intézkedések so­rán 121 esetben felhívással fordultak a vizsgált szervhez a törvényes állapot helyreál­lítására, 26 fegyelmi, 3 kár­térítési, 14 szabálysértési és 5 büntetőeljárás volt. Éven­te 140-160 bejelentés érkezik a bizottsághoz, összességé­ben megállapítható — fogal­maz a beszámoló —, hogy a népi ellenőrzés megyei szer­vei betöltötték szerepüket. Eleget tettek a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a tanácsok által meghatáro­zott feladatoknak. A vizsgá­lati megállapítások reálisak, a határozatok és az intézke­dések összhangban vannak azokkal. Mindez azt bizo­nyítja, hogy a csaknem 1700 népi ellenőr eredményes, színvonalas munkát végez. A napirend vitájában fel­szólalt Goda Péter (Gyula), aki méltatta azt a segítséget, amit a népi ellenőrzés ad munkájukhoz. Szólt arról, hogy ne csak védjük a mun­kaidőalapot, hanem gazdál­kodjunk is vele. Jenei Bá­lint (Gyomaendrőd) ugyan­csak az ellenőrzések hasz­nosságát emelte ki. Gond a Károly (Szeghalom), a mun­katervre tett javaslatot. Szálkái Tóth István, a KNEB elnökhelyettese elismeréssel szólt a megyei népi ellen­őrök munkájáról. A testület a vitában elhangzottakkal együtt a jelentést elfogadta, majd bejelentésekkel zárta munkáját. S. F. Magyar—jugoszláv pártközi megbeszélések Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Milanko Re- novicának, a JKSZ KB El­nöksége elnökének vezetésé­vel csütörtökön hivatalos magyar—jugoszláv pártközi megbeszéléseket tartattak Budapesten. A magyar tárgyalócsoport tagja volt Szűrös Mátyás, a KB titkára, Kótai Géza, a KB osztályvezetője és Györ- ke Sándor, hazánk jugoszlá­viai nagykövete. A jugoszlá­viai küldöttség részéről Mar­ko Orlandics, a KB Elnök­ségének tagja, Sztaniszlav Sztojanovics, a KB Elnök­ségének végrehajtó titkára és Milovan Zidar, Jugoszlávia magyarországi nagykövete ült a tárgyalóasztalhoz. Az elvtársi, baráti légkörű megbeszéléseken az időszerű belpolitikai kérdéseket is­mertetve a küldöttségek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást arról, miként teljesül­nek a két párt XIII. kong­resszusának határozatai. Vé­leményt cseréltek a magyar —jugoszláv kapcsolatok fej­lődéséről, majd a nemzetkö­zi helyzet alakulását értékel­ve a népek biztonságával, az európai együttműködéssel és a fegyverkezési hajsza meg­fékezésével összefüggő kér­déseket vitattak meg. Ugyan­csak véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom aktuális problémáiról. A magyar—jugoszláv meg­beszéléseket követően az MSZMP Központi Bizottsága ebédet adott a Parlamentben a Milanko Renovica vezette jugoszláv pártküldöttség tisz­teletére. Az ebéden a két tár­gyalócsoport tagjai mellett (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájé­koztatást adta: A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette Lá­zár Györgynek, a kormány elnökének Olaszországban tett hivatalos látogatásáról és vatikáni tárgyalásairól szóló tájékoztatóját. A kormány megerősítette az Országos Szövetkezeti Ta­nács, valamint az Ipari, a Mezőgazdasági és a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsának legutóbbi kong­resszusain elfogadott alap­szabályait, s egyúttal felszó­lította az illetékeseket a kor­mányzati intézkedést igénylő kongresszusi ajánlások meg­vizsgálására és hasznosításá­ra. (Folytatás a 3. oldalon) II mongol ifjúsági delegáció tegnapi programja A vendégek a kötöttárugyárban Két-három hét múlva kezdik a tavaszi vetést a Pusztaföldvári Lenin Tsz-ben — a gép­műhelyben javában folyik az előkészítő munka. Képűnkön Csizmadia Imre és Holecska Béla RAV-EXAKTA vetőgép vegyszerszóró tartályait szerelik fel Fotó: szőke Margit Újoncok bevonulása A Magyar Néphadsereg éves kiképzési tervének meg­felelően az elmúlt napokban országszerte bevonultak az újoncok. A katonai szolgála­tukat megkezdő fiatalokat a kiegészítő parancsnokságok és a néphadsereg alakulatai­nak képviselői ünnepélyes külsőségek között fogadták a fővárosi és a vidéki bevo­nulási helyeken. A szülők és a hozzátarto­zók jelenlétében köszöntöt­ték az újonc katonákat a he­lyi párt-, állami szervei, il­letve a társadalmi szervek vezetői is. A bevonulás után a katonafiatalok megérkez­tek alakulataikhoz, ahol megkapták felszerelésüket, s gondoskodtak elhelyezésük­ről. A feltételek valamennyi helyen biztosítottak a hétfőn kezdődő alapkiképzéshez. A most bevonult katonák ünnepélyes eskütételét már­cius 28-án délelőtt tartják. Mint arról tegnap beszá­moltunk Cerendorzsijn Na- rangerel, a Mongol Forra­dalmi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága első titkárának vezetésével mon­gol ifjúsági delegáció vendé­geskedett megyénkben. A mongol küldöttség tegnap délelőtt Békéscsabán a Kö­töttárugyárba látogatott el, ahol Such Mihályné főköny­velő és Tuska Katalin KISZ-bizottsági titkár mu­tatta be a gyárat. Ezután a Gyulai Húskombinátba láto­gattak, ahol Zám András vezérigazgató és Bihari La­jos KISZ-bizottsági titkár tájékoztatta a vendégeket a húskombinát munkájáról. Ebéd után a mongol dele­gáció Gyula nevezetességei­vel ismerkedett meg, majd a SZOT-szállóba látogatott el, ahol Dömény Ferenc igazga­tó kalauzolta a vendégeket. A Békés megyei látogatás végén arra kértük Cerendor­zsijn Narangerel-t, hogy fog­lalja össze a kétnapos Békés megyei látogatás tapasztala­tait. A következőket mondta: — Ez alatt a két nap alatt, amíg Békés megyében jártunk, sok, otthon is hasz­nosítható tapasztalatot sze­reztünk. Az élelmiszer- és fogyasztási cikkek ellátása mindenütt jó. A háztáji gaz­daságok láthatóan nagy se­gítséget adnak a kiegyensú­lyozott áruellátáshoz. A gaz­dasági reform továbbvitele a lakossági ellátás további ja­vítását eredményezheti. Az elért eredményekben látha­tóan nagy szerepe van a vál­lalatok önállóságának, önál­ló gazdálkodásának, kezde­ményezéseinek. — Azt is megemlíteném, hogy a megye politikai ve­zetése nagy figyelmet fordít a fiatalokra. Szembetűnő, hogy a Békés megyei fiata­lok szabad idejük egy részét hasznos termelő munkára fordítják, de emellett meg­van a lehetőségük a kultu­rált szórakozásra és a, sza­badidő hasznos eltöltésére is. A mongol és magyar kapcso­latok az utóbbi években is fejlődtek, és remélem, hogy ez így lesz a következő idő­szakban is. Másodszor járok Magyarországon, és most is nagyon jól éreztem magam. Ez alatt a néhány nap alatt teljes egészében nem ismer­kedhettem meg Békés me­gyével, de meggyőződésem, hogy amit láttam, az a me­gye más településeire, válla­lataira, szövetkezeteire is jellemző. L. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom