Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

o 1987., február 4., szerda II rekonstrukció negyedik üteme Egymillió dollár többletexport akadályai A Mezőkovácsháza és Vidéke Áfész vezetősége októ­berben, novemberben és decemberben minden eddigitől nagyobb erőfeszítéseket tett az 1986. évi tőkés export hazai lehetőségeinek kihasználására. Az év második fe­lében, a harmadik negyedévben ugyanig beszűkültek a piacok. Lecsökkent a kereslet a különféle tollak iránt. De a cirokszakáll sem kellett, a cirokmag iránti kereslet is lanyhult. A hízott liba és a libamáj sem érdekelte a vevőket. A paplangyártó részleg is raktárra termelt. Ilyen körülmények között szükség volt a személyes kapcsolatokra, ezek ápolására, a kereskedői barátságra, a korábbi együttműködések felelevenítésére. Nem is kés­lekedtek. Külföldre utaztak, és megpróbálták a lehetet­lent. Az erőfeszítés meghozta gyümölcsét, mert 1986 ne­gyedik negyedében minden kovácsházi termék előtt meg­nyíltak a nyugat-európai piacok kapui, sőt az USA is fo­gadta áruikat. Összesen 9,6 millió dollár exportbevételt értek el. A piacétvágy tehát megnőtt. Ekkor határozták el, hogy a következő években tovább kellene növelni a termékek feldolgozottsági színvonalát, jobban a piac igényeihez kellene igazítani termelésük lehetőségeit. Ez a legbizto­sabb módja annak, hogy év közben ne hullámozzék szá­mukra a tőkés piac árukereslete. Többlet dollár kitermelését vállalták 1987-től. Pályáza­tot készítettek, melyben a cirok és a toll szakma rekonst­rukciójának szükségességét fogalmazták meg. A követke­ző öt évben 1 millió dollár többletbevétel elérését céloz­ták meg, tehát évenként 200 ezer dollárral növelték volna az ország valutabevételét, ha 70 millió forint fej­lesztéshez jutnak. A banki szervek elfogadták és támogatták őket elkép­zeléseik valóra váltásában. Ezt leginkább az tanúsítja, hogy a fejlesztéshez szükséges hitelt részükre biztosítot­ták. A rekonstrukció mégsem kezdődhetett el, mert a Külkereskedelmi Minisztérium nem adott importenge­délyt a gépek behozatalára. Pedig nem is kértek sok valutát, mindössze 155 ezer dollárról volt szó. Mi ez az egymillió dolláros többletexporttal szemben? Az arány könnyen kiszámítható és meghatározható. Most már félő, hogy eddigi piacaikat is elveszítik, mert öreg gépeikről már tavaly sem tudtak az igényes vevők­nek megfelelő minőségű árut szállítani. Ezek a gépek kiszolgálták magukat. Egynémelyik már matuzsálemi korúnak számít. Éveken át sok millió dollár bevételt hoztak az országnak. És most, amikor a két szakma megújulása szükséges piaci pozíciók erősítésére, akkor az egyik szerv támogatást ad, biztosít, mert a távlatok erre inspirálják, a másik pedig ügyet sem vet törekvé­seikre, a holnap is fontos valutabevételek alapjainak megszilárdítására. Ki érti ezt? D. K. Csirkék előmelegített repülőgépeken Különös gonddal óvják ezekben a napokban a nagy értékű baromfiállományt a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban. A legnagyobb feladatot az istállók zavar­talan fűtése jelenti. Ennek érdekében több intézkedést tettek. Rendkívül nagy figyelmet igényel ilyenkor a naposcsi­bék elszállításának a meg­szervezése. Az istállóból már előmelegített kamionokba rakják a dobozokba csoma­golt csirkét. A gépkocsiveze­tők útközben gyakrabban el­lenőrzik a hőmérsékletet a légkondicionált járművek­ben. A kamionokat Ferihe­gyen ugyancsak előmelegí­tett repülőgépek várják. Most is naponta 2—4 repü­lőgéppel viszik a naposcsi­béket és az előnevelt jércé- ket Ferihegyről a Bábolnai Kombinát külföldi partnerei­nek. Folyamatosan, a vállalat teherbírásának és a népgaz­daság tőkés exportja növe­lését szolgáló beruházási le­hetőségek kihasználásával újul meg a Békéscsabai Ba­romfifeldolgozó Vállalat. Ed­dig 600 millió forintot fordí­tottak termelésbővítő fejlesz­tésekre. Ennek eredménye­ként a tőkés exportot évi 6,5 millió dollár értékről 18-19 millió dollárra növelték. Ugyanebben az időben a ba­ráti államokba irányuló ru­belelszámolású exportot is megháromszorozták. A vállalat teljes rekonst­rukcióját saját szervezésben — tervezés, kivitelezés, le­bonyolítás, importgép-be­szerzés — valósította meg, ami a műszakiak magasfokú felkészültségét tanúsítja. Most már lassan a mun­kálatok végén tartanak. A negyedik felújítási ütemben bizonyos technológiai meg­oldásokat követnek, de prog­ramba vették a csomagolási eljárás korszerűsítését is. A rekonstrukció egyes fá­zisaira termelésbővítő és exportnövelő céllal pályáza­tot készítettek. Ez a maguk részére feszes gazdasági programot tartalmaz. Érthe­tő, hiszen 600 millió forint felhasználásáról volt szó ed­dig, melyhez most újabb 157 millió forint jön a ne­gyedik ütem fedezeteként. Most némi termelésbőví­téssel szeretnék elérni a fel­dolgozó üzemben a bontási technológia automatizálását és a konyhakész termékek tetszetősebb, ízlésesebb, gusztább, a külföldi igények­nek mindinkább megfelelő csomagolását. Ettől a meg­újulási, szakasztól a piac jobb befolyásolását várják, ami az egyes áruféleségek keresletének növekedését hozza a békéscsabaiaknak. Ez a növekedés újabb 3,5 millió dollárral gazdagítja bevételeiket. Az üzemfejlesztésre készí­tett munkaokmányaikat a pénzintézeti szervek aláír­ták. D. K. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres — baromfifeldolgozó, daraboló-, csomagolóüzemébe, valamint vörösáru-, ételkonzervgyártáshoz: női segédmunkásokat — hűtőházi rakodáshoz: férfi segédmunkásokat Felveszünk továbbá: — gépkocsivezető (E—D kategória) — gépkocsikísérő — lakatos — kőműves — elektroműszerész — gépjárműszerelő munkatársakat. Munkát vállaló dolgozóknak magas színvonalú szociális ellátást biztosítunk: — üzemi étkeztetést — igény szerint gyermekük részére óvodai elhelyezést — vidéki dolgozók részére saját gépjárműveinkkel munkásszállítást. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. OROSHÁZA, OKTÓBER 6. U. 8. TELEFON: 46 125-ÖS MELLÉK. Orosháza Munkásarcok Traktorral a bronz fokozatig Jól megtermett, még ma is erős fizikumúnak tetsző, ám de mégis szerény ember Csepregi Pál. A Csorvási Lenin Termelőszövetkezet traktorosa ő, aki egyben tu­lajdonosa a Munka Érdem­rend bronz fokozatának. Ar­ra kértük, mesélje el^ mi­lyen életút vezet egy ilyen kitüntetésig. — A szomszédos község­ben, Gerendáson születtem 1930-ban. Tízéves koromban Csorvásra kellett költöz­nünk, ahol szerencsénkre tudtunk lakást bérelni. Hár­man voltunk testvérek, s apám korai, halála után édesanyám egyedül nevelt föl bennünket. A szegénység mindennapos vendég volt minálunk, így aztán a mun­kát is hamar megismertem. 1956-ban megnősültem, és a fiunk megszületése volt az első vagyonunk a felesé­gemmel. Mezőgazdasági munkás voltam, amikor meghirdették a gépesítést. Rögtön jelentkeztem én is a traktoros tanfolyamra. Soha nem voltam kibékülve a lo­vas-ekés szántással. Gondol­tam, az állatokkal való bá­násmód ismerete után ideje megbarátkozni a gépek lei­kével is. Merthogy a trak­tort sem lehet ám csak élet­telen tárgyként hajszolni, az is igényli a karbantartást, babusgatást. Olykor vissza- emlékszem azokra az idők­re amikor az első Hoffer- traktort birtokba vettem. Ügy vigyáztam arra a nagy dögre, mint a hímes tojás­ra. Ügy, mintha a sajátom lett volna. Mondogatom is a mai fia­tal traktorosoknak — talán néha már neheztelnek is ezért rám —, úgy bánjanak ezekkel a modern, 5-6 mil­liós értékű gépekkel, mint­ha a menyasszonyuk lenne. Szerencsére ők már csak hallomásból ismerik azokat az embernyúzó traktorokat, amiken én dolgozni kezd­A magyar élelmiszergazda­ság egyik legdinamikusab­ban fejlődő ága a növény­olajipar. ’A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat évi termelési értéke mintegy 12 milliárd forint. A válla­lat nyersnövényolaj-export- ja révén évente — a min­denkori világpiaci árak ala­kulásától függően — körül­belül mintegy 100 millió dol­lár bevételhez jut. Az egyik legfontosabb olajipari alapanyag a napra­forgó, amely az elmúlt év­ben azokhoz a növényekhez tartozott, amelyeknek kedve­zett a szokatlanul nagy me­leg, az aszály. A naprafor­gó vetésterülete 1980 óta megduplázódott hazánkban. A legfrissebb FAO-adatok szerint Európában a vetés- területet vizsgálva a negye­Csepregi Pál tem. Majd kirázták az em­ber lelkét, s bizony sok kollégám egészsége tönkre­ment rajta. Áztunk, fáztunk, és csontunkig hatolt a hi­deg egy-egy őszi szántás idején. Három évig dolgoz­tam a „körmössel”, mert magunk közt így hívtuk ezt a traktort a hátsó kerekein levő kapaszkodó karmok mi­att. Ezután lánctalpas DT- vel, majd később SZ—100- assal mászkáltam keresztbe- kasul a csorvási határt. Előbb a csorvási, majd az összevonás után az oroshá­zi gépállomás dolgozója vol­tam. A helyi Lenin Tsz meg­alakulása óta pedig ennek vagyok a tagja. Jelenleg egy, a cukorrépa-termesztésben használatos gép vezetőjeként dolgozom. A Heriau, francia gépsor, a vetéstől a betaka­rításig mindenre képes. Az adapterek cseréjével még a vegyszerezést is végre tud­juk velük hajtani, öt ilyen gépe van a tsz-nek, és ezek­kel dolgoztunk az elmúlt évben is, a mintegy 850 hektáros cukorrépaföldön. A termelőszövetkezet évek óta nyereségesen gazdálko­dik helyen állunk. A hektá­ronkénti hozamokat tekint­ve, Európában csak Francia- ország előzi meg hazánkat, amely 2,3 tonnát termeszt hektáronként a magyarorszá­gi csaknem 2 tonnával szem­ben. A Növényolajipari és Mo­sószergyártó Vállalat a VII. ötéves tervben folytatja az előző két középtávú tervidő­szak fejlesztőmunkáját, amit a vállalat hatodik, egyben legnagyobb teljesítményű üzemének, a Martfűi Nö­vényolajgyárnak a létrejöt­tével indítottak el. Legfon­tosabb feladatuknak az ex­portárualapok bővítését tart­ják. A vállalat továbbra is támogatja és koordinálja a mezőgazdasági nagyüzemek olajmagtermesztését, és ezzel összhangban fejleszti tároló­dik, így a keresetemmel elé­gedett vagyok'. Most télvíz idején készít­jük fel a gépsort a tavaszi munkákhoz. Főjavításokat végzünk a gépműhelyben. Amikor megindulnak a me­zőgazdasági munkák, már nincs idő késlekedni, a mu­lasztásokat kijavítgatni. Nagy feladat áll a • mezőgazdaság előtt erre az évre is. Ha az időjárást nem is tudjuk be­folyásolni, de a jól felké­szített gépekkel mi traktoro­sok is támogatni akarjuk a népgazdaságot, célkitűzései­nek elérésében. Azt hirde­tem, hogy nem szabad min­den gondot az aszályra há­rítani, hiszen egy szakszerű vetés felér egy kiadós eső­vel. Szabadidőmben a ház kö­rül dolgozgatok, van néhány jószágunk is. Esténként szí­vesen nézem a televíziót, hét végén esetleg kimegyek a meccsre. A fiunk tanul­mányai befejeztével a fővá­rosban telepedett le, a lá­nyunk pedig itt lakik ve­lünk. 1975 óta pártvezetőségi tag vagyok. Tíz évig voltam munkásőr, s fiatalabb éveim­ben, 1954-ben honvédelmi előkészítőket tartottam a községbeli bevonuló fiata­loknak, mindezt társadalmi munkában. Tavaly, november 7-én váratlanul ért a kitüntetés, amit kaptam, hiszen nem különleges az, amit én tet­tem az életemben. Nem ta­gadom viszont, hogy igye­keztem mindig becsületesen hélytállni, szívvel, lélekkel dolgozni, de hát ez így ter­mészetes. Erre próbálom ösztökélni a fiatalokat is. Ne érezzék kényszernek a mun­kát, hanem tudjanak lelke­sedni a rájuk bízott felada­tok elvégzéséért, hisz’ amit tesznek, saját magukért is teszik. Bacsa András és feldolgozókapacitását. A tervek között szerepel a ré­gi, korszerűtlen technológiá­val dolgozó üzemek rekonst­rukciója, ezenkívül új héj­tüzelésű kazánok üzembe helyezését is szorgalmazzák. Ezek a hazánkban kifejlesz­tett berendezések élénk ér­deklődést váltottak ki a vi­lágpiacon is. Másik jelentős célja a vál­lalatnak a hazai étolajellá­tás javítása. Tovább fejlesz­tik a margaringyártást, ezen belül a választék bővítését, a csészés margarin forga­lomba hozatalát és az étolaj palackozását. Egyúttal terve­zik az étolaj exportjának megkgzdését is. A harmadik nagyon fon­tos terület, amelyen előrelé­pésre van szükség, a válla­lat háztartás-vegyipari ter­melésének fejlesztése. Az elő­ző két évtizedben minderre nemigen volt lehetőségük. Növényolaj-ipari fejlesztések jJJjlrjl j] jWIÜjL’I UijtÜJjlúlJljljül Lékelik a halastavakat. Na­ponta lékelik a halastavakat Csongrád megye tógazdasá­gaiban, mert a vastag, hóval fedett, 15—20 centiméteres jégpáncél elzárja a halállo­mányt a fénytől és a leve­gőtől, ami a halak pusztu­lását okozhatja. A halászok 10—15 négyzetméteres léke­ket vágnak a jégen; csá­kánnyal, fejszével, motoros fűrésszel dolgoznak, attól függően, hogy hol milyen vastag a jégborítás. Emellett hosszú sávokban letakarítják a havat a jégről, úgyneve­zett világítóutakat csinálnak, hogy a fény ezeken át is be­hatolhasson, s így megfelelő mennyiségű oxigén képződ­jön a vizekben. A megye tó­gazdaságainak mintegy 200 teleltető medencéjében több mint ezer tonna pontyot és egyéb halat tárolnak, rész­ben folyamatos értékesítésre, részben továbbtenyésztésre, s a halászok legfontosabb fel­adata most az, hogy gondos­kodjanak az állomány vesz­teségmentes átteleltetéséről. (Dél-magyarország, 1987. jan. 29.) Tavaszig tart a munka. Tél a Fertőn? — Nádaratás! — Vágja rá a kézenfekvő sztereotípiát lapunk „gya­korlott” olvasója. S teszi ezt teljes joggal. A tó 87 négy­zetkilométeres magyarországi vízfelületének több mint fe­lét nádasok borítják, ame­lyekből évente két és fél millió kévényit aratnak le a Fertői Nádgazdasági Válla­lat dolgozói. A nádaratók szorgos nyüzsgése megszo­kott része a téli Fertő képé­nek . . . Megszokott látvány volt a nádaratás legalábbis mosta­náig minden évben a téli Fertőn. Az idei január azon­ban a szokásokat nem tart­ja tiszteletben .. . Harminc év alatt ilyen helyzetbe még nem kerültünk — mondja Zanathy János, a Fertői Nád­gazdaság termelési igazgató- helyettese. A nagy havazás s az erős szél, amely a köz­lekedést két héttel ezelőtt megbénította, többek között a fertői nádaratók munkáját is lehetetlenné tette. Ám amíg az iparban s a közle­kedésben már múlt időben beszélünk a kemény időjárás okozta késedelmekről, s eze­ken a területeken most min­denhol a lemaradások beho­zása van napirenden, addig a nádaratók továbbra is a jelen és a jövő időt kényte­lenek használni. (Kisalföld, 1987. jan. 28.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom