Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
1S87. február 21., szombat o SZÜLŐFÖLDÜNK üdv-gyűjtemény egy üdv-gimnáziumban A sarkadi gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola 1972-től viseli Ady Endre nevét. S hogy a névadótól — ahogy szokás — ajándékot is kapjanak az iskola diákjai, hamar nekiláttak egy Ady-gyűjtemény létrehozásához. Ügy tervezték, az anyag jó szolgálatot tesz majd az irodalomoktatásban. így is történt, ám mint hamarosan kiderült, e gyűjtemény sokkal többet ad az iskola diákjainak: hagyománytiszteletre neveli, arra ösztönzi őket, hogy méltóak legyenek' arra a Sarkad határán is túlmutató hírnévre, melyre ezzel az Ady-múzeummal szert tettek. Mert lassan három esztendeje már. nemcsak a sarkadiak, hanem a gyulai SZOT-üdülő csoportjai is ellátogatnak ide, s viszik a hírt — ki, merre él —, hogy milyen gazdag gyűjteményt láttak a sarkadi gimnáziumban. Ügy látszik, az Ady nevét viselő iskolák általában jól ápolják a halhatatlan költő emlékét, hisz minden évben Ady-versenyt rendeznek egymás közt, s a sarkadiak mellett a nyolcból még egy iskola, a ráckevei fáradozik azon, hogy az ittenihez hasonló gyűjtőmunkával gyarapítsa házi múzeumát. * * * Ennyit bevezetőül, s most próbáljuk számba venni, mi minden gyűlt itt össze az évek során. Hála a Budapesti Irodalmi Múzeumnak, gazdag fotóanyag fogadja a látogatót Adyról, családjáról, barátairól, szerelmeiről. Másutt festmények, tusrajzok a falon. Würtz Adómtól Várkonyi Jánosig sokakat megihletett Ady költészete ... És a könyvek: verses kötetek csaknem minden kiadásban, más nyelveken is ... A tárlók szinte roskadoznak a sok látnivalótól. 247 könyv: Ady-kötetek. s Adyról írt kötetek... És olyan ereklyék, mint a Tanácsköztársaság-korabeli röplap, rajta „A csillagok csillaga”. Vagy egy boríték Ady Lőrinczné nagyságos asszonynak címezve, benne egy lap, kapkodva írt sorokkal: „Édes jó Anyám, néhány nap múlva levél és csomag megy. Beteges voltam ... Sok csók” ... — s a költő aláírása ... Miről is nem szóltunk még? Egy kötődés megyénk- hez: 1925-ben „Tóth és Mező könyvnyomtató mesterek” adták ki Szeghalmon az „Ady Koszorújá”-t. Szívesen beleolvasgatnánk a Nyugat vagy a Huszadik Század Ady-számába, melyet a költő halálakor jelentettek meg. És a gyűjtemény egyre gyarapszik... Hogy hogyan, erről a gondos tárlatvezetőtől, az iskolai Ady-múzeum kezelőjétől, a megszállott gyűjtőtől — s csak azért nem írunk többet róla, mert erre külön megkért minket —, Hadabás Jánostól, az intézmény nyugalmazott tanárától érdeklődünk. * * * A gyűjtemény első, szerény darabjait 1972-ben a névadó alkalmával állították ki a tanári szoba előtt. Fülöp Károlytól, a szeghalmi gimnázium akkor már nyugalmazott tanárától kerültek az első könyvek az iskola birtokába, aki maga is Ady-rajongó volt. Aztán Hadabás János elkezdte jár- ríi az antikváriumokat... Máskor az árveréseken találkozhattunk volna vele, melyeken hol sikerrel, hol kevesebb sikerrel próbált valami új „kincset” megszerezni iskolája számára. — Egyszer egy Ady névjegyével ellátott kötetet kínáltak — meséli —,12 ezer forintig mentem el. A könyv 16 ezerért kelt el. Máig is bánt, hogy otthagytam azt az értékes könyvet, azóta már határozott biztatást kaptam, nem számít az ára, ha van számunkra értéke, eszmei értéke... Hogy a sarkadi Ady-gyűj- teménynek híre ment, mi sem bizonyítja jobban, mint azok a híradások, melyek az ország más tájairól érkeznek : felbukkan egy Adyról készült festmény, vagy kapható egy ilyen vagy olyan Ady-kötet... És akkor Hadgbás János indul, szervez, vásárol... A kiállítás anyaga pedig szépen gyarapszik... Érdemes megnézni! Nagy Agnes Fotó: Fazekas Ferenc Helységneveink nyomában A helységnév előtagja az örmény néppel lehetett kapcsolatban, és arra utal, hogy a környéken valaha örmények élhettek, feltételezhetően marhakereskedők. A -kút utótag azonos az állatok itatására szolgáló víz- nyerőhelyet kifejező kút fői- névvel. A település neve eredetileg örmény barma (gulyája) kútja lehetett. örménykút lélekszáma 1986. január 1-én 784 volt. Fotó: Gál Edit Sarfcadi anziksz
