Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
1987. február 21., szombat e A Magyar Hűtőipari Vállalat békéscsabai gyárában néhány éve készül a BNV-díjas lekváros és túrós derelye. A termék, amelyet csak Békéscsabán gyártanak, igen népszerű a fogyasztók között, ezért a gyár a tavalyi 40 vagon helyett az idén 100 vagon derelye gyártását tervezi. Képünkön túrós derelyét mérnek a dobozokban. Egy műszak alatt 17 ezer dobozt töltenek meg, melyeket gyorsan elszállít a kereskedelem Fotó: Szóke Margit Újdonságok a kondorosi bemutatón A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság és a Kondorosi Takarmánykeverő Közös Vállalat szervezésében február 24- én takarmányozási tanácskozást és bemutatót tartanak Kondoroson. A szokásostól annyiban tér el ez a program a többitől, hogy az előadók. egy kivételével mind külföldi szaktekintély. Előadásaik témája: új ismeretek a teljes szójabab takarmányozási hasznosításáról; a lineáris és nem lineáris optimalizálás a takarmányozásban; és a Tylanról mint hozamfokozóról szóló tájékoztatás. Bemutatják a BOCCHI pelyhesítő berendezést is. A magyar előadó a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Hungahib Sertéshús- termelési és Takarmányozási Rendszer tevékenységét és eredményeit ismerteti. Ily módon a téma iránt érdeklődők a legfrissebb információhoz juthatnak első kézből, a legilletékesebbektől. D. K. „A* kategóriájú országos pamutipari vállalat pályázatot hirdet mezőberényi gyárában (5650 Mezőberány, Gutenberg u. 1.) omernoki munkakor betöltésére Feladata: a termelés technológiai és műszaki feltételeinek megteremtése, a rendelkezésre bocsátott eszközök hatékony és gazdaságos működtetése. A munkakör betöltésének feltételei: — műszaki egyetemi vagy könnyűipari műszaki főiskolai végzettség — hasonló munkakörben szerzett legalább 5 éves szakmai és vezetői gyakorlat — dinamikus, határozott, eredménycentrikus, új módszerek iránt fogékony vezetői magatartás. A pályázat tartalmazza a pályázó — jelenlegi munkahelyének, munkakörének és jövedelmének megnevezését — részletes szakmai tevékenységének leírásával bővített önéletrajzát — iskolai végzettségét igazoló okmányainak másolatát. Az alapbér megállapítása: a 23 1983. (XII. 17.) ÁBMH-rendelet szerint. A munkakör 1985. április l-gyel betölthető. Lakáslehetőség van. A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást ad: — a vállalat vezérigazgató-helyettese, telefon: 452-533 — a vállalat személyzeti igazgatója, telefon: 252-364. A pályázatokat a következő címre kérjük megküldeni: Pamuttextilművek személyzeti igazgatója, 1113 Budapest, Hauszmann A. u. 20. A PÁLYÁZAT BEKÜLDÉSI HATÁRIDEJE: 1987. MÁRCIUS 15. A döntésről a pályázókkal való beszélgetést követően a bizottság március 25-ig értesítést küld. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. Beszámoló taggyűlésen Vésztőn Ahol a vasutasoknak tekintélye van Nem lehet azt mondani, hogy könnyű időszakot élt át a vasút az elmúlt esztendőkben. Az önálló gazdálkodás tanulóévei, az igények növekedése és az anyagi lehetőségek csökkenése közötti ellentmondás, nem utolsósorban pedig az idei tél kemény próbatétel volt. A MÁV vésztői körzeti üzemfőnökségénél tetézte mindezt egy át-, pontosabban visz- szaszervezés. Tíz évvel ezelőtt ugyanis — ésszerűnek tűnőén — összevonták a különböző szakszolgálatokat, most pedig — megint csak az ésszerűségre hivatkozva — szétszedték őket. Szerencsére ez nem okozott akkora bajt, mint amekkorára ilyen esetekben számítani lehet. A vésztői vasutasok ugyanis sokszor bebizonyították már, hogy a legnehezebb helyzeteken is úrrá tudnak lenni. ■■■■■■ Nem a kesergés, a panaszkodás vagy a pesszimizmus volt a mostani összevont beszámoló taggyűlés alaphangulata sem. Sokkal inkább a reális helyzetfelmérés, a cselekvési készség tükröződött Molnár Mihály, az üzemi pártvezetőség titkára által előterjesztett beszámolóból és az azt követő hozzászólásokból is. Idézet a beszámolóból: „A népgazdaság teljesítőképessége mindenkor kihat a vasút teljesítőképességére is. Megállapítható, hogy az utóbbi években — részben a munkaerőhiány, a beruházási költségek csökkenése és egyéb objektív okok miatt — lényegesen csökkent a MÁV szállítási teljesítménye, romlottak a minőségi mutatók. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül saját munkánk gyengeségei, az irányítás fogyatékosságai mellett sem.” Korrekt, tisztességes fogalmazás, egyenes vállalása a hibák rájuk eső részének. Ám itt mégsem ezek dominálnak, inkább az eredmények. A beszámoló sorra vette a különböző szakágakat, a pályafenntartási főnökség, az épület- és hídfenntartók, a szertár, a körzeti üzemfőnökség tevékenységét, s az értékelés mellett a feladatokat is kitűzte. Elismeréssel szólt a pályafenntartási-felújítási munkákról, az építéskorszerűsítés eredményeiről, a költség- és készletgazdálkodásról (ez utóbbinál a gondokról is), a személy- és teherszállítás teljesítményeiről. Azután az üzemanyagfelhasználásról, amelyben a bürokrácia is szerepet játszik. Ügy például, hogy a mozdonyvezető átvéve a gépét, megtankol, s még félúton sincs, amikor át kell adnia azt egy másik üzemfőnökség mozdonyvezetőjének. Az üzemanyag-felhasználás a vételező üzemfőnökségen jelentkezik, a teljesítmény máshol. így fordulhatott elő, hogy csaknem egymillió forinttal nagyobb az üzemanyag-felhasználás, mint amit a teljesítmény indokol. Mintha nem is ugyanaz a MÁV tenné ugyanannak a kabátnak az egyik zsebéből a másikba a pénzt, összegezve a gazdasági munkát, a beszámoló így fogalmazott: ___Ügy ítéljük m eg, hogy munkánk és gazdálkodásunk megfelelt az elvárásoknak, de ma már egyértelmű, hogy 1987-ben ennél többre lesz - szükség”. Alighanem igazuk van. Foglalkozott a beszámoló a párt belső életével, a pártépítéssel. Az üzemfőnökség területén három alapszervezet működik, 101 párttagot tömörítve. Munkájukat az üzemi párt vezetőség koordinálja. Az elmúlt években tovább nőtt az alapszervezetek önállósága, erősödött a testületek szerepe a döntéshozatalban és az előkészítésben. A vezetőségi és taggyűlések rendszeresek voltak, az ezeken való részvétel megfelelő. Ez azért érdekes, mert a korábbi években a részvétel hiánya miatt voltak határozatképtelen taggyűlések is. Most inkább azzal van a gond, hogy a képzési és fel- készítési tervben foglaltaknak nem mindig tudnak eleget tenni. Magyarán, nem mindenki tesz eleget vállalt kötelezettségének. Ami a tag- felvételi munkát illeti, valamennyi új párttag KISZ- ajánlással és kellő politikai ismerettel került az alapszervezetekbe. S ha már a KISZ-nél tartunk, elismeréssel szólt a beszámoló az ifjúsági szervezetről és hasonlóképpen a munkásőrökről. A vitában — amely nemcsak a beszámoló, hanem a munkaterv fölött is folyt — elsőként Hunyadi József, az 1-es számú alapszervezet titkára szólalt fel. Többek között arról a helytállásról szólt, amit a vésztői vasutasok tanúsítottak a nehéz téli napokban. Ennek köszönhető, hogy a főnökség területén nem volt fennakadás a vasúti közlekedésben. A pártmunkával összefüggésben a tervszerűség javítását szorgalmazta. Kovács Sándor, a vontatási főnökség vezetője arra intett, hogy az átszervezés ne zavarja meg az embereket, a különböző szakszolgálatok ne egymással, hanem saját feladatukkal legyenek elfoglalva. Ne ők, hanem az utas minősítse munkájukat. Huszár János állomásfőnök egy újabb erőpróbáról, az állomás azóta már megkezdődött felújításáról szólt és ehhez kérte a megértést, a segítséget. Beszélt egy olyan dologról is, ami első hallásra úgy tűnik, nem tartozik egy beszámoló taggyűlésre. Nevezetesen a sorompó lezárásáról. Két oka van annak, hogy ez szóba került. Az egyik, hogy ez téma volt egy testületi ülésen a nagyközségben, mégpedig úgy, hogy miért kell olyan sokáig zárva tartani a sorompót. (Ez feltehetően máshol is így van.) A másik és ez adta a téma szomorú aktualitását, hogy két hét leforgása alatt két halálos baleset is történt a lezárt sorompó, illetve a piros jelzés figyelmen kívül hagyása miatt. Ügy fogalmazott az állomásfőnök: egy perc vélt időnyereségért haltak meg. S ez már állampolgári fegyelem kérdése, ha úgy tetszik, közügy, s mint ilyennek, létjogosultsága van egy párttaggyűlésen is. A következő hozzászóló Szőke István, a nagyközségi párt-vb tagja volt, aki a felsőbb pártszerv részéről minősítette a munkát, méltatva az üzemi pártvezetőség irányító, szervező, ellenőrző tevékenységét. Egyben felhívta a figyelmet a munkastílus, munkamódszer további csiszolására, a bürokratikus elemek felszámolására. Takács Zsigmond a párt és az ifjúsági szervezet kapcsolatáról, a fiatalok szerepéről szólt, különös tekintettel a KISZ KB nemrég megjelent Jövőnk a tét felhívásának helyi feladataira. Egy beszámoló taggyűlésről szóló írásnak nem feladata az adott helyen folyó pártmunka minősítése, de a taggyűlés tapasztalata alapján nem is lehet ettől elvonatkoztatni. Eszerint pedig csak megerősíteni lehet a bevezetőben leírtakat: a reális képet adó, önértékelő, feladatmeghatározó taggyűlés igényes, színvonalas politikai munkát tükröz az alapszervezetekben is. Seleszt Ferenc Az országban is egyedülálló vállalkozás Májlibahizlalás és broilercsirke-nevelés — egy szakcsoporton belül Nagy érdeklődéssel kísért tagértekezletet tartott február 20-án késő délután a Békéscsaba és Vidéke Áfész keretében működő májiibahizlaló szakcsoport 128 fős tagsága a Kakas étteremben. Mochnács Pál, az intéző bizottság elnöke ugyanis számvetése bevezető részében a tízéves sikeres erőfeszítést összegezte. Megannyi módon bizonyította, hogy az 1976. október 14-én mindössze 20 taggal megalakult szakcsoport miként lett az ország legnagyobb ilyen termelő közössége. Tíz év alatt a leadott májliba darabszáma meghaladta az egymilliót, vagyis a 760 vagon mennyiséget. Ez idő alatt csak a máj meny- nyisége több volt 50 vagonnál. Az- igazi meglepetés azonban akkor következett be, amikor Mochnács Pál így fogalmazott: „Mindent egybevetve szakcsoportunk tíz év alatt több mint 752 millió forintos árbevételt teljesített.” Felemelt fejjel szólhatott az intéző bizottság elnöke arról is, hogy az évről évre növekvő árbevételt mindig tisztes nyereség követte. A dinamikusan fejlődő békéscsabai májiibahizlaló szakcsoport eredményeire az országos szervek is felfigyeltek: 1981-ben, 1982-ben és 1983-ban, vagyis egymást követően háromszor érdemelte ki termelési eredményei alapján a Báldy Bálint emlékplakett arany fokozatát. A tíz év eredményeinek felsorakoztatása mellett nem hallgatta el az elnök a gondokat sem, melyek leginkább a hullámzó külpiaci igények miatt álltak elő. A tagság azonban minden esetben nagy önfegyelemmel reagált az adott - helyzetre. Az áfész, a Barnevál pedig mindig ott volt a szakcsoport mellett. Az 1986-os esztendőről külön is beszélt Mochnács Pál. Mert a tavalyi esztendő sem volt mentes a külpiaci gondoktól. A több mint 1 millió 776 ezer forintos árbevételnövekedés azonban a sikeres erőfeszítésről tanúskodik. Így 1986-ban a békéscsabai májiibahizlaló szakcsoport éves árbevétele közelítette a 106 millió 296 ezer forintot. Ugyanakkor a mérleg szerinti nyereség meghaladta a 353 és fél ezer forintot. A tíz évre visszatekintést és a múlt évi eredmények ismertetését azonban máris az új feladatok meghatározása követte. így mindenekelőtt az idei esztendő várható lehetőségeit latolgatva mondta a szakcsoport elnöke: „Az a megállapításunk, hogy 1987-ben a májliba előállítására és értékesítésére jók az esélyek.” Azzal folytatta, hogy az idén 187 ezer liba kihelyezését tervezik. Továbbá azt, hogy ebből legalább 170 ezer májra hízottként kerüljön leadásra. Ezt követően egy teljesen új tevékenységről hallhattak a tagértekezlet résztvevői. A Békéscsaba és Vidéke Áfész keretében működő májiibahizlaló szakcsoport ugyanis nem kisebb feladatra vállalkozott, mint egy broilercsirke-telep létrehozására. „A szakcsoportokat tekintve országosan is kevés az olyan — netán a mienk lesz az egyetlen —, mely az exportárualap előállításában és értékesítésében ezután is szeretne két lábon állni. Mi megpróbáljuk fokozni ilyen irányú tevékenységünket. Már teljes befejezéshez közeledik a broilercsirke-telep építése, mely jelenleg 70 ezer csirke befogadására alkalmas” — mondta a tagértekezleten a szakcsoport elnöke. Azt is tőle tudtuk meg, hogy az idén ezen a telepen 435 ezer naposcsibét fogadnak, melyből legalább 356 ezret broiler csirkeként szeretnének leadni a BOV- nak. Hogy mit vár az intéző bizottság a broiler csirke nevelésétől? További 38 és fél millió forintra tehető árbevételt. Így a libahizlalás és a broilercsirke-nevelés együttes árbevételét 1987- ben mintegy 174 millió forintban reméli a szakcsoport vezetése. Ez az árbevétel 64 százalékos forgalomemelkedést jelenthet. A mostani tagértekezlet beszámolója különösen * nagy tetszést váltott ki. A broilercsirke-telep létrehozásában ugyanis a szakcsoport tagjai az intéző bizottság kezdeményezőkészségét, rugalmasságát ismerték fel. Kedves színfoltja volt a békéscsabai májiibahizlaló szakcsoport tagértekezletén a már hagyománnyá lett legjobb termelők megjutalma- zása. Ezen a tagértekezleten adta át Mochnács Pál elnök £rdeleán Mihályné szakcsoporti tagnak az ötezer forintos gépkocsi-nyeremény- betétkönyvet, melyet az egy- milliomodik májliba leadásával érdemelt ki. Balkus Imre
