Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

BÉKÉS MEGYEI Vilá9 p"lettri!,i’ e9ves“lie,ek! A béke javára kell dönteni Gorbacsov beszéde a békefórum résztvevőihez Az emberiség nagyon közel került ahhoz a határvonal­hoz, „ahonnan nincs visszatérés” — hangsúlyozta tegnap délelőtt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki a Kremlben beszélt a moszkvai nemzetközi békefórum részt­vevői előtt. Bármilyen, az embereket érintő ügyről, különösképpen a nemzetközi politika dolgairól legyen szó, egyetlen pilla­natra sem szabad megfeledkezni arról az egész világ fölött ui alkodé ellentmondásról, amely a háború és a béke, az emberiség létezése és pusztulása között áll fenn. „Ezt az ellentmondást idejében, a béke javára kell megoldani” — 1987. FEBRUÁR 17., KEDD Ára: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 40. SZÁM jelentette ki a szovjet vezető. (Folytatás a 2. oldalon) NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LOPJA ló évet zártak Csanádapácán Közgyűlés a Szécheoyi Tsz-beo Minőségi követelmények a propagandamunkában és a káderképzésben A tsz-elnökhelyettes köszöntötte a vendégeket, mellette (képünkön jobbról) dr. Petrovszki István Fotó: Kovács Erzsébet Hamar megtelt a művelő­dési ház tagyterme február 16-án, tegnap délután Csa­nádapácán, ahol a helyi Széchenyi Tsz tartotta zár­számadó közgyűlését. Igaz, már korábban híre ment, hogy jó évet zárnak, a nye­reség háromszorosa az előző­nek. Feltűnően sok az idős ember — amint később az elnöki beszámolóból kiderült, jóval több a nyugdíjas, mint a dolgozó; az előbbi 625, a dolgozói taglétszám pedig 436. Az utolsó sor szélére si­került széket kerítenünk. Fejkendős, pirospozsgás asz- szony ül balról, s előttünk is ünneplő kendők sarka bil­len. Kérdezősködünk, nekik személy szerint milyen volt a tavalyi év. Szomszédunk tömören elintézi a kérdést; „Aki dolgozik, az itt keres. Ha mindig így menne, na­gyon jó lenne.” Ennyiben maradunk, mert kezdődik a közgyűlés. * * * A levezető elnök tisztében Benke Mihály, a Széchenyi Tsz elnökhelyettese köszön­tötte a megjelenteket, s a meghívott vendégek sorában dr. Petrovszki Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetőjét, vala­mint a párt, állami, érdek- képviseleti szervek megjelent vezetőit, képviselőit. A gazdálkodás múlt évi eredményeiről Mészáros Pál tsz-elnök számolt be. El­mondta egyebek között, hogy a tsz termelési szerkezete kialakult, ezen kisebb módo- - sításoktól eltekintve nem in­dokolt változtatni. Lépése­ket tettek az állattenyésztési ágazatok hatékonyabb ter­melésére, felszámolták a veszteségforrásokat, s hason­ló, eredményes intézkedést tettek az ipari melléktevé­kenység javítására is. A melioráció megvalósításával elejét vették a belvízkárok­nak. Kitért az elnök a TOT V. kongresszusára, majd az egyes ágazatok eredményeit ismertette. Ezek közül a leg­eredményesebb a növényter­mesztés. A termelés alapjait erősítette több olyan nagy­értékű beruházás, illetve an­Békés megyében 1986-ban a fő termelő ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazda­ság — egyike sem érte el a tervezett termelésnövekedési ütemet. Az értékesítési lehe­tőségek és a cserearányok romlása, a piaci igények vál­tozásához való alkalmazko­dás esetenkéhti lassúsága, valamint a már negyedik éve helyenként ismétlődő aszály kedvezőtlenül befo­lyásolta a termelés alakulá­sát. A szocialista ipar termelé­se az előző évinél valamivel jobban emelkedett, s a kül­kereskedelmi célú értékesíté­se is meghaladta az' 1985. évit. A kivitelező építőipar nak befejezése, mint a me­lioráció, a folyékonyműtrá- gya-üzem létrehozása és a gépvásárlások. Minden tá­mogatást megad a közös gazdaság a háztáji termelés­hez, amelynek forgalma ta­valy szintén meghaladta a termelése tovább csökkent. A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a tervezett növekedést megközelítette, a fontosabb termékek együttes felvásárlása nem érte el az előző évit. A szocialista szervek beruházásai összes­ségében meghaladták az 1985. évit. Az infrastrukturális fej­lesztésekkel (lakásépítés, közművesítés stb. következ­tében) — ha szerény mér­tékben is —* javultak a la­kosság életkörülményei. Az épített lakások száma a me­gye csaknem valamennyi területén meghaladta az egy évvel korábbit. A h aszná­tervezettet, összességében; a szövetkezet mérleg szerinti eredménye több mint 28 és fél millió forint. Ami pedig az idei terveiket illeti; 4 és fél, 5 százalékos termelésnö­vekedést szeretnének 1987- ben elérni. latba vett lakások 96%-a magánerőből épült fel, ami­nek jelentős szerepe volt abban, hogy a lakosság hi­telállománya — a betétállo­mánynál dinamikusabban — tovább nőtt. Az egész­ségügy területén az orvos­létszám növekedése a szük­séglet bővülésével nem tu­dott lépést tartani. A szociá­lis ellátás, valamint az ok­tatás feltételei — a tanerők és az osztálytermek számá­nak emelkedése következté­ben — javultak. Az 1986. évi fejlődést részleteiben az alábbiak jel­lemezték. (Folytatás az 5. oldalon) Felszólalt a közgyűlésen dr. Petrovszki István, aki el­ismeréssel méltatta a közös gazdaság eredményeit. Idei terveiket pedig szerénynek minősítette, s azt kívánta a tagságnak, olyan mértékben teljesítsék túl azokat, mint ahogyan az 1985-ös gazdasági év terveit túlteljesítették. Ehhez ugyanis minden adottságuk megvan, a szö­vetkezet 36 aranykoronás, te­hát a megyei átlagnál jobb minőségű földön gazdálko­dik. Márpedig a békési ter­mőföld is az ország legjobb­jai közé tartozik. Ezután ki­tért a magyar mezőgazdaság helyzetére, eredményeire, élelmiszerexportunkra, amelynek kapcsán bőven van még mit tennünk, töb­bek között atekintetben is, hogy a béltartalom méltó külső megjelenést kapjon. Ezután hangsúlyozta: az a dolgunk, hogy minden le­hetséges tartalékot tárjunk fel ami a tudásunkban, ami a földben, ami a szorgal­munkban rejlik. A közgyűlés a levezető el­nök zárszavával ért véget. T. I. A téli építőipari termeléskiesés pótlása Az építőiparban — amely­nek a tél egyébként is holt­szezonja — mintegy 650 mil­lió forint értékű termelés hiúsult meg a rendkívüli hi­deg januári hónapokban. El­sősorban a fedél nélküli munkahelyeken dolgozó mélyépítőipari vállalatokat sújtották a téli megpróbálta­tások, s a sok ingázó közle­kedési gondjai. Az építőipari vállalatok a termeléskiesés pótlására in- tékedési tervet készítettek. Az időjárás javulásával meg­kezdik a téli tartozás tör­lesztését. A vállalatok általá­ban március közepén-végén kezdik meg a nyári munka­rendet, s azzal számolnak, hogy az első félév végére fokozatosan pótolják a ja­nuári termeléskiesést. — Sok otthon a jószág? — állítjuk meg pár perces beszélgetésre a közgyűlés után Horváth Sándor tsz-tn- got, aki tagja a vezetőségnek is. — Sok. Van 3 fejőstehén, aztán üsző, hizómarhák, két anyakoca, 40 hízó sertés, a feleségem meg zöldségterme­léssel és nyúltenyésztéssel vesződik. Szabadföldi fűszer­paprikát termelünk. A legényfiam még otthon van, ő segít. Egyébként gépszerelő a téeszben, én meg állatte­nyésztő. — De ez rengeteg munkát ad! — Korán kezdjük a napot, és nincs megállás. — Pihenés nélkül? — így évközben se kocsma, se presszó, de minden nyá­ron elmegyünk külföldre. — Elhangzott a beszámolóban, hogy a téesz segíti a háztájit. — Csakugyan, eddig pontosan így van. Ha lucerna kell, akármennyi, megadják, a tagoknak kedvezménye­sen. Eladási áron kapunk szemes takarmányt is meg zöldtakarmányt, amennyi kell. Csak az eladással van gond. Jó lenne, ha egyszer megérnénk, hogy akkor szál­líthassuk, adhassuk le a jószágot, amikor eléri a súly­határt. A Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1986. évi fejlődéséről Tegnap az 1987/88. évi káderképzéssel és -tovább­képzéssel, valamint a tö­megpropaganda feladataival kapcsolatos értekezletet tar­tottak az MSZMP oktatási igazgatóságán, Békéscsabán. Ezen Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára köszön­tötte a megjelenteket, aki­nek dr. Bereczki Elemér, az intézmény igazgatója az 1986. évi beiskolázás tapasz­talatait, továbbá a politikai propagandára ’ vonatkozó párthatározatokat ismertette. Az általános elvekre vonat­kozóan hangsúlyozta, hogy a munka minőségi követelmé­nyeire kell fordítani a fi­gyelmet a jövőben. A konk­rét tartalmi tennivalókkal' kapcsolatban hangsúlyozta: a gazdasági témák ismertetése­kor és taglalásakor a mun­ka szerepe, s ennek anyagi, személyi és technikai felté­telrendszere kapjon nagyobb hangsúlyt a politikai okta­tásban. Az ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó tanfolya­mokon a Központi Bizottság, valamint a megyei pártbi­zottság határozatai mellett tekintetbe kell venni a helyi felmérések tapasztalatait is. (Egyébként május végén és június elején Békéscsabán kerül sor az országos elmé­leti tanácskozásra.) Az előadó egyebek között részletesen foglalkozott még a párt vezető szerepével, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára való felkészülés jelentőségé­vel, valamint az 1987/88. tanév szervezeti előkészítésé­vel. Befejezésül azokról az oktatási, képzési, tovább­képzési formákról; speciális tanfolyamokról beszélt, ame­lyekre a pártiskola nyújt le­hetőséget. Mint mondotta, az elméleti tanácskozásokon kí­vül politikai akadémiai elő­adásokat is rendeznek ebben az évben. A tájékoztató elhangzása után a kérdések megválaszo­lása és az aktuális teendők megvitatása következett. Az értekezleten részt Vett dr. Lovász Matild, a megyei pártbizottság titkára is. —y —n II gyulai szakmaközi bizottság feladatai A gyulai városi szakmaközi bizottság — új nevén a szak- szervezetek gyulai városi bi­zottsága — dr. Garami Emil elnökletével tegnap délután össztitkári értekezletet tar­tott a SZOT gyógyüdülőjé­ben. Az első napirendi pont­ban Dömény Ferenc titkár a szakmaközi bizottság elmúlt évi munkájáról szóló beszá­molót ismertette. Többek között elmondta, hogy a szakmaközi bizottság éves munkaprogram alapján dol­gozott, üléseit kéthavonta tartotta. Munkájuk közép­pontjában az MSZMP Gyulai Városi Bizottsága és a vá­rosi tanács területpolitikai feladatainak megvalósításá­ban való hatékony közremű­ködés állt. A város irányító testületéi igényelték a szak­maközi bizottság véleménye­ző, problémafeltáró és -meg­oldó javaslatait, számítottak a lakosság körében végzendő szervező, mozgósító és kez­deményező tevékenységére. A szakmaközi bizottság tavaly többek mellett áttekintette az áruellátás helyzetét és a fogyasztói érdekvédelem ta­pasztalatait. Értékelték az idősek helyzetének ja­vítását szolgáló határoza­tok végrehajtását és a szo­ciális otthonba kerülők élet- körülményeit. Az előadó részletesen elemezte a bi­zottság sport- és kulturális munkáját is. A beszámolóról heten mondták el véleményüket, köztük Cs. *Nagy Lajos, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkára, aki az elő­terjesztést előremutatónak értékelte, amely tükrözte a gyulai szakmaközi bizottság elmúlt évi jó munkáját. Ja­vasolta, hogy a jövőben fej­lesszék tovább kapcsolatai­kat a szakszervezeti alap­szervezetekkel és a város különböző testületéivel, szer­veivel. Galbácsné Stein Er­zsébet, az MSZMP városi bi­zottsága nevében és a HNF városi elnöksége megbízásá­ból a bizottság munkáját hasznosnak, eredményesnek minősítette és javasolta, hogy a várospolitikai felada­tok végrehajtásában az idén is hatékonyan működjön közre a testület. L. S. Sarkadi hét a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A sarkadi hét két jelentős eseményére került sor teg­nap. Délután kettőtől este hétig a nagyközségi pártbi­zottság székházában működött telefonos szolgálatunk, a vonalban vagyunk. Telefonon, személyesen, sőt az el­múlt héten szerkesztőségünkhöz érkezett levelekben is tucatnyi kérdést tettek fel az érdeklődők. Ezekre feb­ruár 23-i, hétfői lapunkban visszatérünk. A másik ese­mény a nagyközségi könyvtárban rendezett olvasói an­két volt, ahol zömmel lapunkkal kapcsolatos kérdéseket vetettek fel olvasóink é§ számos észrevételt, javaslatot tettek. Ma sem hiányzik sarkadi írás, a 3. oldalon Elmen­nek, vagy maradnak a fiatalok? című cikkünkben arra keressük a választ: milyenek a lakáshoz jutási lehető­ségek, találnak-e maguknak megfelelő munkát, van-e lehetőségük a kulturális, szórakozási igények kielégíté­sére?

Next

/
Oldalképek
Tartalom