Békés Megyei Népújság, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

1987. február 2., hétfő Matlock moszkvai missziója A közmondás szerint „új seprű jól seper”. Erre szük­sége is lesz Jack Matlock- nak, az Egyesült Államok most kinevezett moszkvai nagykövetének, hiszen a szovjet kiszolgálószemélyzet távozása óta az amerikai diplomaták maguk kénytele­nek takarítani a képviselet épületeit, s ők lapátolják a járdákon a havat is. A do­gok odáig fajultak, hogy a távozó - nagykövet, Arthur Hartman, maga kényszerült vezetni saját kocsiját, s Art Buchwald, a legendás humo­rista vitriolos .hangvételű szatírát írt a politikai mun­ka helyett a mosógép javí­tásával bíbelődő diplomaták­ról. Matlock moszkvai misszió­ja persze nem korlátozódik majd a nagykövetség háza tájának gondozására. Ennél valamivel talán fontosabb a szovjet—amerikai kapcsola­tok ápolása, a világpolitika két meghatározó nagyhatal­mának kölcsönös viszonya. Ha valaki, úgy Matlock is­meri a Szovjetuniót. Eddig már háromszor dolgozott Moszkvában különböző be­osztásokban, s a most ötven- hét éves hivatásos diploma­ta jól beszél oroszul is. Az utóbbi években ő volt Was­hington elsőszámú „kremli- nológusa”, s ilyen minőségé­ben Reagan elnök egyik fő tanácsadója. A nagykövetek kinevezése általában nem szokott na­gyobb visszhangot kiváltani. A szovjet—amerikai kapcso­latok kiemelt jelentőségén kívül azonban most más okok is közrejátszottak ab­ban, hogy mégis elsőoldalas hír lett a Hartman—Matlock váltásból. Már az a tény is figyelmet érdemel, hogy ez­úttal eltértek attól az ameri­kai hagyománytól, amely más területeken szerzett „érdemekért" kívülállóknak, jószerivel teljesen laikusok- nak juttatja a nagyköveti posztokat. Ez arról tanúsko­dik, hogy az Egyesült Álla­mok érdekelt a Szovjetunió­ban zajló folyamatok mély elemzésében és a kapcsola­tok fenntartásában, javítá­sában. Ez némi derűlátásra késztette az első kommentá­rok szerzőit — reméljük nem alaptalanul. A Szovjetunió nagy figye­lemmel kíséri az amerikai politika alakulását és ismé­telten kifejezte készségét az átfogó tárgyalásokra a lesze­relés és az enyhülés érdeké­ben. Azt sem szabad kihagy­ni a számításból. hogy Moszkvát évtizedeken át igen tekintélyes személyisé­gek képviselték az Egyesült Államokban — például a jelenlegi államfő, Andrej Gromiko is —, s az utolsó nagykövet, Anatolij Dobri- nyin hazatérése • után az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára, a külpolitika egyik meghatározó irányító­ja lett. Matlock akkor fogja be­tölteni küldetését, ha híven tájékoztatja kormányát a Szovjetunió szándékairól és érdekeiről, ha segít leküzde­ni a Washingtonra még min­dig jellemző bizonytalansá­got és gyanakvást a szovjet kezdeményezéseket illetően. Csak remélni lehet, hogy magának a nagykövetnek is ez a szándéka. Külön képernyő minden látogatónak A párizsi Georges Pompi­dou kulturális centrum, amely tíz évvel ezelőtt. 1977. február 2-án nyitotta meg kapuit, megnyerte a népsze­rűség csatáját. Kétszer any- nyian látogatták meg. mint az Eiffel tornyot, háromszor annyian, mint a Louvre mú­zeumot. Tíz év alatt 74 mil­lió látogató: ez valóban dia­dal. A kulturális központ épü­lete meglepő. Hasonlít egy hajó gépházához: plasztik­csövekben elhelyezett moz­gólépcsők kígyóznak hatal­mas termek fölött. Pompidou köztársasági elnök, a kultu­rális központ alapítója anz nak idején kijelentette: so­kan tiltakozni fognak, ami­kor megpillantják az épüle­tet, de én nagyszerűnek tar­tom. Igaza lett. Olyan az egész, mint egy hatalmas áruház, minden megtalálható benne. Iroda­lom, festmények, filmszín­ház, színház, gyerek-játszó­tér, könyvtár. A könyvtár a kultúra valóságos önkiszol­gáló étterme: 1800 ülőhely van benne, 320 ezer könyvet és újságot lehet megtalálni a világ minden részéről. Ele­gendő egy mikrofilm-kata­lógust kérni és leülni egy képernyő elé, úgyszólván pillanatok alatt megtalálhat­ja mindenki a kért művet. S nem kell kitölteni semmi­féle nyomtatványt, nem kell felmutatni igazolványt, fő­képpen: semmit sem kell fi­zetni. Minden ingyenes. A lopást a könyvek között ügyesen elhelyezett mágne­ses kártyák akadályozzák meg. De kevés kísérlet tör­ténik, a riasztócsengő“ álta­lában csak naponta 10-szer szólal meg a kijáratnál. A videónak köszönhetően mindenki megtekintheti a kívánt filmet. Minden láto­gató külön képernyő elé ül­het le és karosszékben ülve végignézheti a kiválasztott alkotást. , A Pompidou-központban rock-koncerteket és színielő­adásokat is rendeznek. Leg­nagyobb sikere azonban a kiállításoknak van. A Párizs —Berlin kiállítás 400 ezer látogatót vonzott, a Párizs— Párizs 450 ezret, s ugyan­ennyit a Párizs—Moszkva. A hatalmas épületben bárki kénye-kedve szerint sétálgathat, senki sem zavar­ja. Csak a dohányzás tilos. A termek hatalmasak, fá­rasztó végigjárni mindent. De pihenni is lehet, a te­tőn elhelyezett kávézóról gyönyörű kilátás nyílik Pá­rizsra. Tíz évvel alapítása után néhány konzervatív beállítá­sú párizsi lakos még mindig szidja az épület külsejét. De a Pompidou-központ győzel­me e tíz alatt vitathatatlan­ná vált. Horváth Gábor Reagan dilemmái Ahogyan az US News and World Report rajzolója látja Rea­gan helyzetét: birkózás a demokrata többségű törvényhozás­sal — háttérben a problémák (balról jobbra: iráni—nicara- guai botrány, mérleghiány, fegyverzetcsökkentési tárgyalá­sok, kábítószer, kereskedelem) Falkland (Malvin)-szigetek: II pénz nem számít Tegnap életbe lépett a brit rendelet a Falkland(Malvin)-szigetek körüli halászati övezetről: a brit hatóságok 150 mérföld sugarú képzeletbeli kört vonnak az At­lanti-óceán déli részén, Argentína közelé­ben levő szigetek köré, amelyet a brit ten­gerészet és a légierő járőrei tesznek majd valóságossá. Csaknem öt évvel a szigetek birtokáért vívott brit—argentínai háború után a brit fennhatósághoz ragaszkodó szigetlakok attól tartanak, hogy megbéké­lés helyett ismét összetűzésekhez vezethet ez a döntés, Londonban pedig azt firtat­ják, hogy a „korona jogainak” ismételt, Argcntínuout __-"ben barátságtalan erő­s ítgetése, a birodalmi politika e karikatú­rájának fenntartása vajon arányban áll-e a ráfordításokkal? 1982-ben 6,8 milliárd dollárba került a brit „anyaországhoz" képest a világ túlsó felén megvívott ütközet, beleértve a harc­ban elvesztett hadianyag pótlását is. Azóta 661 millió dollárt költöttek egy légitámasz­pontra, amely a szigetek székhelyétől, Port Stanleytől 50 kilométerre épült. Ezen fe­lül számolandó a szigetcsoportocska vé­delmének folyó költsége, amely évente 214 millió dollárt tesz ki. Ebből négy Phantom vadászgépet állandó riadókészültségben tartanak, és fedezik a szigeteken állomá­sozó 2000 brit katona és egy fregatt el­tartását. A kietlen szigeteken élő, főként juhtenyésztéssel foglalkozó (január 1-én) összesen 1902 brit alattvalóra fejenként vagy 3,8 millió dollárt költött tehát 1982 óta a londoni kormány. És az eredmény? Nincs remény a dip­lomáciai viszony rendezésére Argentíná­val, Nagy-Britannia ebben az ügyben el­szigetelődött az ENSZ-ben, rossz szemmel néznek rá más latin-amerikai kormányok is, és újabban már az amerikai kormány — a latin-amerikai megbízott, Philip Ha­bib mesterdiplomata útján — is puhítani szeretné a brit makacsságot. A szigetla­kok, akikre Londonban hivatkoznak, ma­guk sem jártak igazán jól. A londoni se­gélyek ellenére gazdaságukat képtelenek fejleszteni, mert el vannak vágva korábbi természetes piacuktól, Argentínától. Az idegenforgalom fellendítésére szőtt tervek nem sikerültek: évente alig néhány tucat látogató vállalja a szigetekre teendő, több mint húszórás repülőutat a brit légierő „járatán”, egy Tristar szállítógépen, csak azért, hogy megtekintse a csatateret és a kopár sziklákat, a hideg, sós permettel csapkodó állandó szélben. Ám a jelek arra vallanak, hogy minden­nek ellenére Londonban tovább álmodják a „birodalmi álmot" — kerül, amibe ke­rül. i i.»uwam i ««ss I1EH3EHCKA51 .... *' Ú J 5?ranfíurtcr.\ll«tmrí;fe MaíyarSióz MI DÜHÍTI A DARAZSAKAT? A támadó természetű, re­dős szárnyú darazsakat szú­rásra ingerli a feketére le­sült ember bőre, és az élénk színű vagy virágos mintájú ruha. Ugyancsak gyakran késztetik őket támadásra az erősen illatosított kozmeti­kai szerek és a hajlakk. A mainzj egyetem bőrgyógyá­szai szerint az embert a da­razsak támadó kedve ellen legjobban az védi meg, ha fehér, zöld vagy világosbar­na ruhában jár, s kerüli az erős illatú kozmetikai szere­ket. JAVÍTÁSI HIBA OKOZTA A JAPÁN LÉGI KATASZTRÓFÁT Rosszul elvégzett javítá­sok okozták a japán Jal lé­gitársaság Boeing—747-es re­pülőgépének katasztrófáját 17 hónappal ezelőtt, amely­ben 502 ember vesztette éle­tét. Erre a következtetésre jutott a japán közlekedési minisztériumnak az a bi­zottsága, amelyet a szeren­csétlenség okainak kivizs­gálásával bíztak meg. A Boeing Társaság technikusai, akik még 1978-ban javítot­ták a gépet egy kisebb ron­gálás miatt, rosszul készítet­ték el azt a válaszfalat, amely a kabint a gép farká­tól választja el. Éppen eaen a válaszfalon képződtek re­pedések, majd a felszállás után teljesen megrongáló­dott. JÖVEDELEM HADIHAJÓKBÓL Azok a hadihajók, ame­lyek tavaly a portugál kikö­tőben tartózkodtak, 10 mil­lió dollárt jövedelmeztek az országnak. Húsz országból 278 hajó vetett horgonyt a kikötőkben, ahol összesen 783 napon át tartózkodtak. A legtöbb hajó Nagy-Britanniá- ból érkezett, összesen 101, ez­után következik Franciaor­szág 59 hajóval. Amerika 37, Nyugat-Németország 22, Spa­nyolország 18, Hollandia és Belgium 7—7, Olaszország 6 hadihajóval stb. SÜKET A KIFUTÓPÁLYÁN Csaknem végzetes repülő­téri katasztrófát okozott egy 81 esztendős gépkocsitulajdo­nos Palma de Mallorcában. Tévedésből a 'helyi repülőtér kifutópályájára hajtott, cs súlyos hallássérülése miatt nem hallotta meg sem a ri­asztó szirénákat, sem az őt üldöző rendőrautóból hang­szórón kiáltott felszólítást. A hivatalos tájékoztatás szerint a Hapag Lloyd légi- társaság egyik repülőgépét az utolsó pillanatban tudta az irányítótorony ügyeletese ér­tesíteni a veszélyhelyzetről. A gépkocsi agg vezetőjét őri­zetbe vették, s ekkor derült ki, hogy egy nagyáruház be­járatának vélte a repülőtéri kaput. Behajtott, s mivel nem hallotta a figyelmezte­tést, sem a hajtóművek mo­raját, örömmel vágott neki a teljesen elnéptelenedett „or­szágúinak”. A majdnem vég­zetes tévedés nyomán pénte­ken este a spanyol szállítási, távközlési és idegenforgalmi minisztérium vizsgálatot tar­tott, és arról jelentést tett közzé. FÉMPÉNZ LOMONOSZOV ÉVFORDULÓJÁRA Mihail Lomonoszov szüle­tésének 275. évfordulójára egyrubeles érmét adtak ki. A fémpénz átmérője 31 mil­liméter. DÉLELŐTT A LEGGYAKORIBB AZ INFARKTUS Az amerikai kardiológiai egyesületek állítása szerint a legtöbb infarktus reggel 6 órától délig történik. A leg­kevesebb infarktus éjjel tör­ténik, s a legbiztonságosabb időszak reggel 4 és 5 között. A tanulmány készítői szerint a délelőtt azért veszélyes, mert akkor a legmagasabb a vérnyomás, és ekkor sza­badulnak fel leggyakrabban a vérerekre lerakodott zsír­rétegek, amelyek azután el­tömhetik a vékonyabb vér­ereket. EDWARD HEATH, MINT KARMESTER Edward Heath, volt brit miniszterelnök fogja vezé­nyelni a Pekingi Filharmó­niát április 18-án egy jóté­kony célú hangversenyen. A pénzen egy rehabilitációs otthont építenek a mozgás- sérültek számára. A hang­verseny' műsorán többek kö­zött Dvorak- és Csajkovsz- kij-szerzemények szerepel­nek. TOVÁBB KUTATJÁK A KHEOPSZ-PIR AMIST Egyiptom japán szakértő­ket hívott meg,. hogy ultra­modern berendezésekkel se­gítsenek a Kheopsz-piramis felkutatásában. Francia szakértők nemrég nagy si­kert értek el, mikroszkopi­kus nagyságú kamerákat csúsztattak be a vastag fa­lak közé, így fedezve fel még eddig ismeretlen helyi­ségeket. A műszaki problé­mák azonban egyre jobban fcltornyosHltak. s ezért kel­lett japán szakértőket hívni. Amikor annak idején beha­toltak a Kheopsz-piramis- ba, á fáraó termében nem találták meg az arany szar­kofágot. Azt hitték. hogy valaki ellopta, de a leg­újabb francia—egyiptomi kutatások során kitűnt, hogy a piramisban még eddig felfedezetlen helyiségek is vannak. SILVA NOVA Facsemeteültető-gép proto­típusát dolgozták ki Stock­holmban. A Silva Novának nevezett gép traktorhoz kap­csolva, óránként 1800 facse­metét ültet el úgy, hogy köz­ben a talajelőkészítést is el­végzi. A növénysűrűség be­tartását egy mikrokoordiná- tor ellenőrzi. VENDÉGEK FŐZNEK EGY GLASGOW-I ÉTTEREMBEN Glasgow skót városban egy vendéglős a következőképpen oldotta meg, hogy a vendé­gek ne panaszkodjanak az ételek minőségére. Szakács­sapkát nyomott a fejükbe, főzőkanalat a kezükbe, és a konyhába invitálta őket, hogy főzzenek. A vendégek először meglepődtek, de mi­vel a személyzet mindenben segítségükre volt, végül is szórakoztak az egészen, és nagyon meg voltak eléged­ve. Főleg akkor, amikor ki­tűnt, hogy mosogatniuk azért mégsem kell. flz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat felvételre keres — baromfifeldolgozó, daraboló-, csomagolóüzemébe, valamint vörösáru-, ételkonzervgyártáshoz: női segédmunkásokat — hűtőházi rakodáshoz: férfi segédmunkásokat Felveszünk továbbá: — gépkocsivezető (E—D kategória) — gépkocsikísérő — lakatos — kőműves — elektroműszerész — gépjárműszerelő munkatársakat. Munkát vállaló dolgozóknak magas színvonalú szociális ellátást biztosítunk: — üzemi étkeztetést — igény szerint gyermekük részére óvodai elhelyezést — vidéki dolgozók részére saját gépjárműveinkkel munkásszállítást. Érdeklődni részletes felvilágosítás iránt a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. OROSHÁZA, OKTOBER 6. U. 8. TELEFON: 46 125-ÖS MELLÉK. Orosháza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom