Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1987. JANUÁR 3., SZOMBAT Ára: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 2. szám Munkásgyűlések megyeszerte Az évkezdet mindig új nyitány a vállalatok életében. Manapság egyre szigorúbb gazdasági szabályozás adja a gazdálkodás kereteit. A nemzetközi piac követelményei, belső gondjaink együtt szabják meg a haladás útját és sebességét. Aligha kell hangsúlyozni a rajtam és rajtunk múló kötelesség és felelősség szükségességét, de mindennek érvényt szerezni olyan irányítási módszerrel lehet, amely mindehhez egyenes ágú érdekeltséget teremt. Mindannyian kíváncsian tekintünk az alig néhány napja megkezdődött év sikerei elé, számolva azzal is, hogy a körülmények ehhez nem minden tekintetben kedvezőek. Mégis optimistán megítélni helyzetünket azért szükséges és lehetséges, mert létérdekünk szorítása ebből nem enged. A következetes munkához, az eredményes végrehajtáshoz segíthetnek a munkásgyűlések annyiban, amennyiben világosan ismertetik a feladatokat, az elvárásokat, s hozzáigazodnak a követelményrendszerek. Darabonként alaposan átnézik, válogatják, osztályozzák a libamájat a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál Fotó: Szóké Margit Gyulai Húskombinát A vállalati feladatokat Zám András ismertette* a kollektívával. Mellette Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára Az elmúlt esztendő mérlege a Gyulai Húskombinátban pozitív. A termelési érték meghaladja a 4,4 milliárd forintot, eredményes gazdálkodásukat jelzi a közel 90 millió forint nyereség. A 2 százalék körüli eredménynek azért különösen nagy a jelentősége, mert a hazai húsipari vállalatok többsége veszteségesen termel. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt 1986. december 31-én megszűnt, és az új rendelkezések értelmében a vállalat önálló gazdálkodást folytathat 1987-től. Ez nem jelent könnyebbséget, de kevesebb kötöttséget mindenképpen. A tegnapi munkásgyűlésen erről is szólt Zám András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója. A reggeli műszak kezdetén több mint 500 dolgozó hallhatta, milyen évet zárt a nagyvállalat, s milyen célokat tűztek maguk elé az idén. A munkásgyűlésen részt vett és hozzászólt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Gyula város ország- gyűlési képviselője. A vezérigazgató az elmúlt évről a következőket mondotta : — A kedvezőtlen sertéstermelési helyzet ellenére Békés megyében jók a felvásárlási adottságok. így a tavalyra tervezett 880 ezer sertésből 850 ezret kínáltak megvételre. Ebből a mennyiségből 525 ezer darabot vágtunk le és értékesítettük, illetve feldolgoztuk. Az exporttervet teljesítettük, a tervezett 20,6 millió dollár bevételt túlteljesítettük, eladásaink meghaladták a 21 millió dollárt, illetve a 12 millió rubelt. A 2,4 százalékos túlteljesítés a Békés megyei alapanyagháttérnek köszönhető, amelyeket meg kell őrizni, erősíteni a termelést. A vezérigazgató ezt követően szólt a még mindig irritáló fluktuációról, s arról, hogy a munkaidő-kihasználásban nem értek el megfelelő eredményeket. A bérek növelését az tette lehetővé, hogy a kisebb feladatok miatt csökkent a létszám, s az ebből eredő bérnövelési lehetőségek eredménye, hogy 5.2 százalék helyett 9,2 százalékos bérfejlesztést valósítottak meg. A jobb munkaszervezés, az anyag- és energiatakarékosság még kínál lehetőséget a költségek visszaszorításárá. Egy nap alatt 433 ezer forintot fordítanak villamos és földgázenergiára, ivóvízre. Ezek a költségek igen magasak, lehetne velük takarékosabban bánni. Az viszont tény, hogy ebben a nagyüzemben naponta 17,1 millió forint a termelési érték. Mindebben jelentékeny részt vállalnak a szocialista brigádok. A kollektívák munkájának objektívabb megítélése érdekében új, pontozásos értékelést vezetnek be. A Csepel Autógyár szeghalmi telephelyén a ’87-es év első munkanapján, délután 2 órára munkásgyűlésre hívták meg a kollektívákat. A szép számban megjelent dolgozók, valamint a Az idei feladatokat sorra véve az a legszembetűnőbb, hogy a múlt évi 31 ezer tonnával szemben kisebb tételű, 23 ezer tonna termék exportjáról szólnak a tervek. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a kisebb értékű I élőállat-eladás helyett az értékesebb, kidolgozott húsrészek kivitele növekedik. Szabó Miklós hozzászólásában kiemelte, hogy a Gyulai Húskombinát a megye első számú legnagyobb exportőre, s igen fontos kérdés: milyen gazdálkodás folyik ennél a vállalatnál, hogyan dolgozik, milyen az érdekeltsége az itt dolgozó kollektíváknak. Mint hangsúlyozta, a nem mindig közvetlen érdekeltség ellenére látni kell, hogy csak a minőségben magas színvonalú, piacképes termékek előállításával, költségtakarékos gazdálkodással és jó munkával teremthetők meg a továbbfejlődés, a beruházás megvalósításának alapjai. A Gyulai Húskombinátban tegnap délután 2 órakor a második műszaknak is tartottak munkásgyűlést a Béke sugárúti szárazárugyárban. — Számadó — meghívott vendégek — közöttük Kerekes Kálmán, a városi pártbizottság első titkára — köszöntése után Boros Mihály, a szeghalmi gyár igazgatója beszámolt az elmúlt évben végzett munkáSzeghalom, Csepel Autógyár ról, majd az idei esztendő feladatairól szólt. Elöljáróban megemlítette, hogy a gyár dolgozói jó munkát végeztele 1986-ban, mellyel nagyban hozzájárultak a termelési feladatok eredményes teljesítéséhez. Ezt bizonyítja többek között az a tény is, hogy a termelés s a készáru-árbevétel növekedése a tervezett 8 százalékkal szemben meghaladta a 10 százalékot. Majd így folytatta: — A tervteljesítés értékeléséhez a vitathatatlan eredmények mellett az is hozzátartozik, hogy nem sikerült megvalósítani azt, hogy a dollárelszámolású piacon növeljük eladásainkat. Mégis lényeges, hogy az eredményes jelszót tartalmában értelmezzük és ne igyekezzünk az utóbbi időben eléggé elterjedt módon a tartalom elmaradását megmagyarázni. A magyarázkodástól1 nem lesz nagyobb eredmény és enélkül nem képzelhető el hosszabb távon a fejlődés, fejlesztés, és az életszínvonal javulása. A népgazdasági helyzet alapvetően a vállalatok, gazdasági egységek eredményeitől függ, s ezért az itt folyó munkát eredményessé kell tenni. A Központi Bizottság megfogalmazta ezeket a tennivalókat, de a tartalmas, gyakorlati megvalósítás a mindennapokon múlik. A KB-határozat szellemében, ugyanakkor az élet és a szabályzók kényszerítő hatására a vállalati és a dől- I gozói érdekek hosszabb távú szolgálata figyelembevételével állította össze gyárunk az 1987. évi termelési és | pénzügyi tervét. A vállalati j terv 1987-re az elmúlt évi | eredményhez viszonyítva mintegy 5-6 százalékos termelési, illetve árbevétel-növekedést, és közel 1 milliárd forint nyereség elérését tűzte célul. Ennek elérését csak a gazdálkodás minőségének javítása útján tudjuk biztosítani. Ehhez alapvető feltétel a termeléshez szükséges műszaki feltételek és az alapanyag időbeni biztosítása. A termelési feladat végrehajtását a munkaidő- alap jó kihasználásával kell garantálni. Ennek érdekében nagyobb figyelmet és ellenőrzést kell fordítani a távolmaradások okainak vizsgálatára. Az 1987. évi feladatúink tehát adottak, munkánk van és jó minőségű teljesítése biztosítja gyárunk dolgozóinak növekvő jövedelmét is. A munkásgyűlés befejező- i seként a dolgozók kormmu- 1 nista műszakokban végzett társadalmi munkájuk ellenértékéből 45 ezer forintot gyermekintézmények fejlesztésére, fenntartására ajánlottak fel. (Bacsa) (Folytatás a 3. oldalon) Gumiipari gépek Vietnamba A Taurus Gumiipari Vállalat háztartási gumikesztyűk készítésére alkalmas gyártósort adott el Vietnamba. A berendezéseket már útnak indították Ho Si Minh városba. A gépeket az ottani gumigyárban állítják munkába, a tervek szerint 1987 első negyedében. A termelés korszerűsítéséhez vásárolt gyártósor üzembe helyezését és a technológia elsajátítását magyar szakemberek segítik majd. A gépek eladását követően a partnervállalatok tárgyalásokat kezdtek arról, hogy a magyar berendezéseken a későbbiekben a Taurus részére is készítenének háztartási gumikesztyűket. Ez az együttműködés igen előnyös lenne mindkét vállalatnak. A vietnami gyár számára ez kedvező értékesítési lehetőségeket jelentene, a Taurus pedig így készen jutna hozzá a hazai piac ellátásához szükséges háztartási gumikesztyűk egy részéhez, amelyeknek az előállításához egyébként távoli országokból — főként a Távol- Keletről — szerzi be az alapanyagot, a nyers kaucsu- kot. Hasonló együttműködést alakított már ki a magyar nagyvállalat az ugyancsak vietnami Hoc Mon városbeli gumigyárral, amely kerékpárgumikat szállít Magyarországra. Számítógépes portás Számítógépes portás működik januártól Szolnok megye legnagyobb gépipari üzemében, a Jászberényi Hűtőgépgyárban. A központi gyár portáin elektronikus rendszer rögzíti és tartja nyilván, hogy ki érkezett, ki távozik. Regisztrálja ' azt is, hogy a dolgozó főmunkaidőre, túlórára vagy gmk-mun- kára érkezik a gyárba, illetve a munkaidőből mennyit volt távol. A gyári kapuknál elhelyezett műanyag kártyával működő készülékek egy célszámítógéphez csatlakoznak, ez személyre szólóan összegyűjti és feldolgozza az adatokat. A vállalati munkacsoport által kidolgozott rendszer szolgáltatja az alapot a havi bérelszámoláshoz, a dolgozók csak annyi óra után kaphatnak bért, amennyit ténylegesen ledolgoztak. A számítógépes portásrendszert a közeljövőben a vállalat külső gyáraiban is bevezetik. Növekvő üdítőital-kínálat 1986-ban tovább növelték teljesítményüket a fővárosi üdítőitalgyártó üzemek, hazai alapanyagból is több üdítőt állítottak elő, mint egy évvel korábban. A korábbinál nagyobb mennyiségben készítettek az egészségesebb táplálkozást segítő, a gyerekek számára is megfelelőbb gyümölcsnektárokból. A Budapesti Likőripari Vállalatnál 1986-ban mintegy 34 millió liter üdítőitalt palackoztak, ami öt százalékkal meghaladja az előző évit A vállalat Coca Colából — külföldi alapanyag felhasználásával — a szerződésben vállalt mennyiséget átadta a kereskedelmi és a vendéglátó vállalatoknak. Egy év alatt 50 millió két deciliteres és 10 millió egyliteres palackot töltöttek meg ezzel az itallal. Egyre keresettebb termékükké vált 1986-ban az angol alapanyagból készülő Schweppes, amelyet főként literes adagokban igényeltek a fogyasztók. A hazai alapanyagból készített üdítők közül az Alfa-meggy kereslete ugrásszerűen megnövekedett, ebből harminc százalékkal többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. Újdonsággal is szolgáltak: a meggy szűrt levével készített Meteor-italt nemcsak a fővárosba, hanem vidékre, az üdülőövezetekbe is szállították. A Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalatnál december elejéig 8 százalékkal több szénsavas üdítőt gyártottak, és 10 százalékkal több ásványvizet palackoztak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az egyre keresettebb Kristály málnát, Kristály keserűt és a Vitist a vállalat hazai alapanyagokból készítette; 1986-ban ezek adták üdítőital-kínálatuk csaknem egyharmadát. Növekvő kérésiét mutatkozott kólából is: tizenegy hónap alatt 12,5 millió liter Pepsi Colát gyártottak, 2,5 millió literrel többet, mint egy évvel korábban. Az állandósult munkaerőhiány ellenére ásványvízből — nyújtott műszakok révén — a tavalyinál egymillió literrel többet, összesen 11 millió litert palackoztak. Így olyan településekre is több ásványvizet küldhették, ahol az egészségtelen ivóvizet kellett pótolni.
