Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-08 / 6. szám
1987. január 8., csütörtök o Az út Gesztnél véget ér. Nincs tovább. S ez átvitt értelemben is igaz. Gesztre egyetlen út vezet Nagygyan- tén, Mezőgyánon át. És visz- sza ugyanúgy. Eldugott, isten háta mögötti település, alig ezernél több lakossal. Főbb jellemzői: önálló községi tanács működik, társadalmi vb-elnök vezetésével. A vb-titkár Mezőgyán- ból jár át az ügyeket intézni heti két alkalommal. Párt- szervezet, termelőszövetkezet, s a Gyula és Vidéke Áfész egymillió forintból felújított éttermet, bisztrót (kocsmát), ABC-t, tüzéptele- pet, normálbenzin-töltő állomást és néhány kisebb boltot üzemeltet. Statisztikai adatok szerint a lakosság 26 százaléka fiatal, 30 éven aluli. Tavaly 8 házasságkötést jegyeztek anyakönyvbe, s egyetlen családi ház építésére adtak ki engedélyt. Az általános iskolába 140 gyerek jár, fele alsó, a másik fele pedig felső tagozatos. A tanulók 30 százaléka cigány. Működik egy postahivatal és egy takarékszövetkezeti kirendeltség is. Nincs orvos, nincs gyógyszertár, s olyan munkahely, ahol a 140 tsz-tagon felüli munkaerőt foglalkoztathatnák. Ezért a községből sokan ingáznak Békéscsabára a Baromfifeldolgozó Vállalathoz, a Déléphez, az Állami Építőipari Vállalathoz, Gyulára a húskombináthoz és Budapestre. Az otthon maradottak a háztáji gazdasággal egyre kevesebbet törődnek. Geszt ma öregebb, mint eddigi történetében bármikor. FRISS SZÉL FÜJ Ülünk a tanácsháza egyik irodájában. Szerb József, az általános iskola igazgatója, társadalmi tanácselnök az utóbbi években bekövetkezett geszti változásokról beszél. — Ügy érzem, friss szél fúj Geszten. Rendkívül hátrányos a helyzetünk a többi községhez képest. Amikor felismertük a bekövetkezett tényt, próbáltunk valamit változtatni, javítani, amihez volt erőnk, azokat a lépéseket megtettük. Most már 19 pedagógust foglalkoztatunk, közülük négy képesítés nélküli. őket úgy sikerült ide hívnunk, hogy szolgálati lakást ígértünk. Természetesen meg is kapták, de kaptak más kedvezményt is: különböző pótlékokat és háztáji, pedagógusföldet. Most négy állást hirdettünk meg szolgálati lakással, de jelentkező nincs. Viszont Kosztin Magdolna, geszti születésű, akit mi küldtünk pedagógiai főiskolára, eredményes vizsgái után visszajött a faluba és itt tanít, itt dolgozik velünk. Azt is eredménynek tartom, hogy egy főiskolát végzett pedagógus Nyíregyházáról hozzánk települt. A gyerekek szempontjából nagyon fontos: az elmúlt években sikerült elérnünk, hogy minden nyolc osztályt végzett továbbtanulhatott valamelyik gimnáziumban, szakközépiskolában vagy szakmunkásképzőben. Közülük négyen-öten évről évre visszatérnek a faluba, itt állnak munkába. őket az Egyetértés Tsz tanulmányi szerződés keretében ösztöndíjjal támogatja. A gond a cigánylakosság gyerekeivel van. Közülük kevesen jutnak el a nyolc osztály végére. Abbahagyják a tanulást hamarabb, és azután élik a cigányok megszokott életét. A gyermekáldás náluk sokkal nagyobb, mint az őslakos gesztieknél. Mi igyekszünk ezeket a gyerekeket is olyan nevelésben részesíteni, mint általában mindegyiket. Van közöttük jóravaló, a társadalomba beilleszkedő, munkát vállaló, velünk együtt gondolkodó, haladó, de van közöttük más beállítottságú is. Beilleszkedésük a társadalomba több nemzedéken át tartó, elhúzódó folyamat, melynek során a türelmünk nem fogyhat. LAKÁSÉPÍTÉS ÉS AZ ÖREGEK Közben Forró Ilona vb- titkár összeszámolta, hogy az elmúlt öt évben mennyi lakást építettek Geszten. Hivatalosan 36-ot. Ez azért ennyi, mert az 1980-as belvíz miatt sok lakás tönkrement, megrongálódott, s a kormány olyan kedvezményeket biztosított, amit bűn lett volna nem igénybe venni. Viszont, amikor az akció lement, a lakásépítések száma megcsappant. Tavaly — amint már említettük — csak egy építési engedélyt adtak ki, ifi. Göndör Sándor tsz-gépkocsi vezető részére, aki az idén kezdi el az építkezést. Geszten a magányosan élő öregekkel törődik legtöbbet a tanács. A házi szociális gondozóra sok munka jut. Könnyítés céljából létrehozták az öregek, az idősek klubját. Ez napközis jelleggel működik. Jelenleg 19-en mindennap bejárnak a klubba. Napi ellátásban részesülnek. Aki a klubtagok közül megbetegszik, annak hazahordják az ebédet. A tanács az idős emberek támogatására 709 ezer forintot költ évek óta. Ez az összeg magába foglalja a klub fenntartását, a rendszeresen folyósított szociális segélyeket és a házi szociális gondozás költségeit. A TEHO ÉS AZ ÖSSZEFOGÁS — Hogyan ítélte meg a lakosság a teho bevezetését? — kérdem a vb-titkártól. — A teho fogadtatása nálunk kedvező volt. A lakosság egyértelműen támogatta. Nem csoda, hiszen bevezetésével évente 30—40 ezer forint a lakosság zsebében marad a korábbi kofához képest. Most kevesebb pénzből többet követelnek tőlünk — folytatja Szerb József. — Ezt a többet mi a lakosság erőforrásainak mozgósításával teljesítjük. Nézze meg, milyen szépen rendbe szedték a falu református templomát! A pap, aki nyugdíjasként most tanul a teológián, építészmérnök, Szegedről jár. Kapcsolatai révén hozott egy kis pénzt Budapestről. Mi is adtunk hozzá egy kisebb öszszeget, a hívek pedig a hiányzót. Megújult a templom. Gondoltuk, egy utca lakosságát is lehetne hasonló módon mozgósítani az útépítésre. Ki is jelöltünk egy utcát, ahol lakossági támogatással 700 méter új, por- talanított utat szeretnénk építeni 1987-ben. Az utcabeliektől portánként 4400 forint hozzájárulást kértünk. Ezzel a példával csak azt szerettem volna bizonyítani, hogy a körülményekhez képest itt Geszten is lehet előbbre lépni, ha jól választjuk még a célt, a lakosság támogat bennünket, sőt saját életkörülményeinek javítására kész anyagi áldozatra is. — Milyen terveik vannak még? — Különböző cserékkel szeretnénk gyógyszertárat összehozni. Ehhez, itt helyben néhány intézményt meg kell mozgatnunk, hogy egy kis pénzhez jussunk. Az orvosi rendelőt is szeretnénk felújítani, de jó lenne fogorvosi rendelőt' is létesíteni. Valószínű, sikerrel jár a me- zőgyániak megnyerése a fogorvos közös foglalkoztatására. Ehhez az orvosi és fogorvosi rendelőhöz kértünk egymillió forint támogatást. Bízunk benne, hogy megkapjuk. Azután van itt egy úgynevezett kiskastély. Húsz éve nem használjuk semmire. Rendbe hozva lehetne valami ipari tevékenységet kezdeni, a munkaerőt helyben foglalkoztatni. OLVASÁS ÉS TAKARÉKOSKODÁS A postán Tárnok Andrásné hivatalvezető igen érdekes keresztmetszetet ad az olvasottságról: — Népszabadságból 40, Népszavából 4, Magyar Nemzetből 2, Népsportból 22, Magyar Hírlapból 3, Békés Megyei Népújságból 90, Nők Lapjából 65, Képes Újságból 61, Szabad Földből 150, Rádió- és Tv-újságból 88, Fülesből és „Ludasból” 18-25 jár rendszeresen a faluba. A posta másik szolgáltatását, a takarékpénztári munkát 362-en veszik igénybe, itt 4-6 milliós betétállományt kezelnek. A Kétegyházi Takarékszövetkezet geszti kirendeltségén jelentős az ügyfélforgalom. Cirják Lajosné kirendeltségvezető dicséri is a takarékos gesztieket, akik 8-9 millió forintot helyeztek el betét formájában, s ebből kétmillió a kölcsönállomá- nyuk. A takarékos emberek között sok a fiatal. Cirjákné szerint ők azért takarékos- kodnak, hogy Gesztről ne üres zsebbel menjenek a városba. Különben a legjobban menő hitelformájuk a mező- gazdasági termelést szolgálja. Sok a jelentkező, nem tudják a hiteligényeket kielégíteni. Minden más kölcsön- forma másodlagosan fontos, a kistermelés támogatása Geszten elsőrangú takarékszövetkezeti feladat. MI JELLEMZI A HÁZTÁJIT? Érdekes, hogy a kistermelés fejlesztésére fordított takarékszövetkezeti hitelek hatása nem érzékelhető a háztáji gazdaságok teljesítményén. Góz István állatfelvásárló adatai szerint a hízott sertés értékesítése visszaesett. Tavaly, 1986-ban 1152-t vásárolt fel az 1985. évi 1500-zal szemben. Hízott bikára senki sem szerződött, a tehenektől is sokan igyekeznek megszabadulni. Tavaly 35-öt adtak le vágóra. Urbancsok Károly, az Egyetértés Tsz főagronómusa sokat vár a január 1-től munkába lépő Sújtó Árpádtól, akit a háztáji termelés szervezésére agronómusként foglalkoztatnak. A háztáji árutermelés rohamos csökkenését szeretnék megállítani. Ehhez megvan minden adottságuk, hiszen Geszten sokkal több kocát tartanak a háztájiban, mint eddig bármikor. Az akcióban forgalmazott kocák egy része sajnos nem vált be, az egymás közötti kocaforgalmazás elindult, de itt csak egy megbízható törzstenyészet segíthetne az állattenyésztői kedv fokozásában. Geszten több kistenyésztő malacértékesítésre rendezkedett be. Ugyanakkor a húsipar nem vásárol fel malacokat, így azok a piacon kupecek kezébe kerülnek, és a megyén kívül adják el őket. Urbancsok Károly szerint a hibridkukorica-vetőmag termesztése körül kialakult vita elülőben van. A hozam meggyőzte az embereket, hogy ezzel a növénnyel érdemes foglalkozni. A múlt évi 51 hektárral szemben az idén már 100 hektáron termelnek kukorica-vetőmagot. A hosszan tartó aszály pénzbevételi kieséseket okozott, melyeket a vetőmag-kukorica és a cukorrépa jó termése mérsékelt. A TSZ-NEK NINCS PÉNZE Arra a kérdésre, hogy miben látja a gazdaság erősödését, népességeltartó szerepének növekedését, a talaj termőképességének melioráció útján való fokozását jelölte meg és a szövetkezet fafeldolgozó üzemének továbbfejlesztését említette. Ez utóbbira 32 milliós beruházásra lenne szükség, főként állami eszközökkel, mert a tsz-nek erre nincs pénze. Szakemberek munkába állítására is gondoltak. Tavaly két új szolgálati lakást építettek. A négy szakemberlakásból kettő üresen áll. várja a Gesztre telepedőket. A felsoroltakon kívül több helyen is megfordultunk a geszti valóság megismerésére. Sorra jártuk az áfész egységeit. A tüzéptelepen szén- és tűzifahegyek alatt roskadozik a föld. Hazai darabos szenek, dorogi, mecseki brikett, koksz és nyugatnémet import szén! Ez utóbbi, igaz, inkább csak volt, mert ahogyan érkezett, úgy kapkodták szét. Balogh Vladimir telepvezető ehhez még hozzáteszi: — Évente 100 ezer liter fűtőolajat is értékesítenek. Végigjárva a raktárakat szembeötlik a takarmány- és tápforgalmazás szokatlan társítása. — Kis község, kis forgalom, mi pedig ebből a kereskedőszakmából szeretnénk megélni — mondja Balogh Vladimir. — Évente 6 ezer mázsa tápot adunk el. Ennek java része hízótáp, de forgalmazunk koca-, malac- és süldőtápot is. A táp kereslete valamicskét emelkedett. Az ABC-ben Sújtó János boltvezető a havi 600-650 ezer forintos forgalommal nem nagyon elégedett. Itt, ahol valójában á-tól cett-ig mindent árulnak, nagyobb forgalomra vágyik. De hát a kínálat szűkös, nem városi a választék. Érthető, a kis forgalom a nagy készletet nem bírja el, így azután megesik, hogy Gesztről Sarkadra, vagy éppen Gyulára járnak vásárolni. Végül joggal kérdezheti a kedves olvasó, hogy a geszti kép láttán milyen vélemény alakult ki az újságíróban a hátrányos helyzetű településről? Geszt nagyon sajátos hangulatú kisközsége Békés .megyének. Nagyszerű, törekvő emberek szervezik a falusi életet. Meg is tesznek mindent a közösségért, ki-ki a maga területén. Dupsi Károly Munkásarcok A mesekönyveket még mindig szeretem Lipcsei Endre, 37 éves, nyomdász gépmester, a Kner Nyomda gyulai Dürer Üzemében. Az ütemesen kattogó Planéta nyomógép zajától távolabb egy kis irodahelyiségben beszélgetünk hivatásáról, szakmájáról, magánéletéről. — Szinte adódik az első kérdés, hogyan lett nyomdász? — Véletlenül. Soha a családban, a rokonságban senkinek sem volt hasonló pályája. A nyomda — akkor még Békés megyei Nyomdaipari Vállalat — kapuján lévő munkaerőfelvételi tábláján olvastam az álláshirdetést. Három nap próbaidő után kötöttem tanulmányi szerződést 1967. szeptember 1-én. A vállalaton belüli iparitanuló-képzés keretében lettem magasnyomó szakmunkás. — Azóta is megmaradt a vonzalom a nyomdászat iránt? Vagy voltak periódusok, amikor más szakma felé kacsingatott? — Soha. Egyszer még az elején csábítottak ugyan más vállalathoz, bár akkor is a szakmában maradtam volna, mégsem bántam meg, hogy nem azt választottam. — Az idén lesz 20 éve, hogy ebben az üzemben dolgozik. Az eltelt időszak alatt nemcsak a nyomda neve változott meg többször, de valószínűleg a munkaeszközök is. Milyen műszaki fejlődések történtek itt azóta? — Ipari tanuló koromban matuzsálem korú tégelysaj- tókkal dolgoztunk. Elvétve akadt csak egy-két korszerű nyomógép. Az ofszettechnológia térhódításával azután hozzánk is megérkeztek a síknyomó gépek. Átjártunk Békéscsabára továbbképzésre, s szakmunkásképesítést szereztünk ezekre a gépekre is. Azóta is ofszetnyomógépen dolgozom. Tény, hogy mindig újabb és újabb gépek jelennek meg a piacon, de ez így természetes. Szívesen vállalnám az újabb betanulást, hiszen a fejlődés velejárója, hogy a modern gépek megjelenésével a gépmester szakmailag is lépést tartson. — Vannak-e emlékezetes nyomtatványai? — Az első komolyabb színes- munkám a Román Kalendárium fedőlapja volt. Ezt nem sokkal a pályára kerülésem után nyomtattam de szinte már majdnem mindenfajta nyomdaterméket készítettem. Legkedvesebb munkáim közé mégis a Kosárexport. Az új év első napjaiban javában aratják az amerikai nemes fűzvesszőt az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat lenti fűzfafeldolgozó üzeme számára. A vesszőt a hetési tájegység másra nem használható, mintegy 350 hektáros területén termesztik. Eközben a feldolgozó üzemben már az 1987-es külföldi szállításra készülnek a bevásárlókosarak. A jövő évben 45 ezer vesszőkosár kerül Lentiből a nyugat-európai országokba. Vadfeldolgozó Soponyán. Megkezdi a konyhakész, tisztított, darabolt, fóliába csomagolt vadhús exportját 1987-ben a mezőföldi állami erdő- és vadgazdaság. A szarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon — feldolgozására üzemet építettek Soponyán, ahol már szerelik a gépeket. Ügy tervezik, hogy az üzemi próbákat követően márciusban indítják meg a folyamatos termelést. Kezdetben évente 300 tonna vadat dolgoznak fel, s később az igényeknek megfelelően növelhetik a mennyiséget. A A festékezőművet szemmel kell tartani Fotó: Szőke Márgit könyvnyomtatás tartozik. Ezek közül is legjobban a színes mesekönyveket szeretem csinálni, melyek közül nekem legjobban Arany László Magyar népmesék című könyve tetszett. A kiváló könyvek versenyében díjat is kapott. Egyébként a gyulai nyomda könyvei közül minden évben akad egy-kettő, amelyik elismerést kap. — Hazánkban különösen nagy hangsúlyt fektetnek az utóbbi időben a minőségre. Mit tehet ez ügyben a nyomda, pontosabban egy gépmester, akinek ma már egyre inkább hazai alapanyagból kell dolgoznia? — A nyomdák már nagyon hozzászoktak az import alapanyagokhoz. Most meg kell tanulniuk hazai festékkel, magyar papírral szépet produkálni. Ez több odafigyelést, lelkiismeretesebb munkát követel a gépmestertől is. és nagyobb fegyelmet. A gépek óránként 6 ezer példánynál is többet képesek nyomtatni, és egy-két perces figyelmetlenség következtében ma két-háromszor annyi selejt keletkezhet, mint 20 évvel ezelőtt. A mai papíráraknál ez nem megengedhető. — De ne csak a munkáról beszéljünk, hanem a családról, a szabadidőről is ejtsünk néhány szót. — Feleségem a harisnyagyárban statisztikus, három gyermekünk van. Hétvégeken gyakran járunk a kiskertünkbe, s nemrég régi vágyam teljesült, felvettek végre a vadásztársaságba. Másodállásom nincs, nem vagyok gmk-tag, nem mintha nem kellene az a plusz- jövedelem, de így is jól megvagyunk. Bacsa András gazdaság eddig „szőrben- bőrben”, azaz feldolgozatlanul exportálta a vadhúst. Az új üzemtől azt várják, hogy jobb árat kaphatnak a vadhúsért, és újabb piacokat szerezhetnek. Fejik a pisztrángokat Ga- radnán. Megkezdődött a sebespisztrángok mesterséges megtermékenyítése a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság garadnai tógazdaságában. A Lillafüredtől néhány kilométernyire levő pisztrángtenyészetben 110 darabos törzsállománnyal dolgoznak a szakemberek. Az anyapisztrángoktól nyert ikrát a hímektől kifejt haltejjel termékenyítik meg, majd a petéket oxigéndús vízben keltetik. A két hét után kikelt apró ivadékokat másfél—két hónap után helyezik ki a helyi patakokba, s itt növekszenek az ínyencek asztalára való igazi sebespisztrángokká. Februárban majd a 350 darabot számláló szivárványos pisztrángtörzsállomány fejésére kerül sor a tógazdaságban, ahol évente mintegy 800 ezer petét keltetnek ki. MAGYAR GAZDASÁ “777" II hátrányos helyzetű Geszt