Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-08 / 6. szám

1987. január 8., csütörtök o Az út Gesztnél véget ér. Nincs tovább. S ez átvitt ér­telemben is igaz. Gesztre egyetlen út vezet Nagygyan- tén, Mezőgyánon át. És visz- sza ugyanúgy. Eldugott, is­ten háta mögötti település, alig ezernél több lakossal. Főbb jellemzői: önálló községi tanács működik, tár­sadalmi vb-elnök vezetésé­vel. A vb-titkár Mezőgyán- ból jár át az ügyeket intéz­ni heti két alkalommal. Párt- szervezet, termelőszövetke­zet, s a Gyula és Vidéke Áfész egymillió forintból felújított éttermet, bisztrót (kocsmát), ABC-t, tüzéptele- pet, normálbenzin-töltő állo­mást és néhány kisebb bol­tot üzemeltet. Statisztikai adatok szerint a lakosság 26 százaléka fia­tal, 30 éven aluli. Tavaly 8 házasságkötést jegyeztek anyakönyvbe, s egyetlen csa­ládi ház építésére adtak ki engedélyt. Az általános is­kolába 140 gyerek jár, fele alsó, a másik fele pedig fel­ső tagozatos. A tanulók 30 százaléka cigány. Működik egy postahivatal és egy ta­karékszövetkezeti kirendelt­ség is. Nincs orvos, nincs gyógyszertár, s olyan mun­kahely, ahol a 140 tsz-tagon felüli munkaerőt foglalkoz­tathatnák. Ezért a községből sokan ingáznak Békéscsabá­ra a Baromfifeldolgozó Vál­lalathoz, a Déléphez, az Ál­lami Építőipari Vállalathoz, Gyulára a húskombináthoz és Budapestre. Az otthon maradottak a háztáji gazda­sággal egyre kevesebbet tö­rődnek. Geszt ma öregebb, mint eddigi történetében bármikor. FRISS SZÉL FÜJ Ülünk a tanácsháza egyik irodájában. Szerb József, az általános iskola igazgatója, társadalmi tanácselnök az utóbbi években bekövetke­zett geszti változásokról be­szél. — Ügy érzem, friss szél fúj Geszten. Rendkívül hát­rányos a helyzetünk a többi községhez képest. Amikor felismertük a bekövetkezett tényt, próbáltunk valamit változtatni, javítani, amihez volt erőnk, azokat a lépése­ket megtettük. Most már 19 pedagógust foglalkoztatunk, közülük négy képesítés nél­küli. őket úgy sikerült ide hívnunk, hogy szolgálati la­kást ígértünk. Természetesen meg is kapták, de kaptak más kedvezményt is: külön­böző pótlékokat és háztáji, pedagógusföldet. Most négy állást hirdettünk meg szol­gálati lakással, de jelentke­ző nincs. Viszont Kosztin Magdolna, geszti születésű, akit mi küldtünk pedagó­giai főiskolára, eredményes vizsgái után visszajött a fa­luba és itt tanít, itt dolgo­zik velünk. Azt is ered­ménynek tartom, hogy egy főiskolát végzett pedagógus Nyíregyházáról hozzánk te­lepült. A gyerekek szempontjából nagyon fontos: az elmúlt években sikerült elérnünk, hogy minden nyolc osztályt végzett továbbtanulhatott valamelyik gimnáziumban, szakközépiskolában vagy szakmunkásképzőben. Kö­zülük négyen-öten évről év­re visszatérnek a faluba, itt állnak munkába. őket az Egyetértés Tsz tanulmányi szerződés keretében ösztön­díjjal támogatja. A gond a cigánylakosság gyerekeivel van. Közülük kevesen jutnak el a nyolc osztály végére. Abbahagyják a tanulást hamarabb, és az­után élik a cigányok meg­szokott életét. A gyermekál­dás náluk sokkal nagyobb, mint az őslakos gesztieknél. Mi igyekszünk ezeket a gye­rekeket is olyan nevelésben részesíteni, mint általában mindegyiket. Van közöttük jóravaló, a társadalomba be­illeszkedő, munkát vállaló, velünk együtt gondolkodó, haladó, de van közöttük más beállítottságú is. Beilleszke­désük a társadalomba több nemzedéken át tartó, elhú­zódó folyamat, melynek so­rán a türelmünk nem fogy­hat. LAKÁSÉPÍTÉS ÉS AZ ÖREGEK Közben Forró Ilona vb- titkár összeszámolta, hogy az elmúlt öt évben mennyi la­kást építettek Geszten. Hi­vatalosan 36-ot. Ez azért ennyi, mert az 1980-as bel­víz miatt sok lakás tönkre­ment, megrongálódott, s a kormány olyan kedvezmé­nyeket biztosított, amit bűn lett volna nem igénybe ven­ni. Viszont, amikor az akció lement, a lakásépítések szá­ma megcsappant. Tavaly — amint már említettük — csak egy építési engedélyt adtak ki, ifi. Göndör Sán­dor tsz-gépkocsi vezető részé­re, aki az idén kezdi el az építkezést. Geszten a magányosan élő öregekkel törődik legtöbbet a tanács. A házi szociális gondozóra sok munka jut. Könnyítés céljából létrehoz­ták az öregek, az idősek klubját. Ez napközis jelleg­gel működik. Jelenleg 19-en mindennap bejárnak a klub­ba. Napi ellátásban részesül­nek. Aki a klubtagok közül megbetegszik, annak haza­hordják az ebédet. A tanács az idős emberek támogatá­sára 709 ezer forintot költ évek óta. Ez az összeg ma­gába foglalja a klub fenn­tartását, a rendszeresen fo­lyósított szociális segélyeket és a házi szociális gondozás költségeit. A TEHO ÉS AZ ÖSSZEFOGÁS — Hogyan ítélte meg a lakosság a teho bevezetését? — kérdem a vb-titkártól. — A teho fogadtatása ná­lunk kedvező volt. A la­kosság egyértelműen támo­gatta. Nem csoda, hiszen be­vezetésével évente 30—40 ezer forint a lakosság zse­bében marad a korábbi ko­fához képest. Most kevesebb pénzből többet követelnek tőlünk — folytatja Szerb Jó­zsef. — Ezt a többet mi a lakosság erőforrásainak mozgósításával teljesítjük. Nézze meg, milyen szépen rendbe szedték a falu re­formátus templomát! A pap, aki nyugdíjasként most ta­nul a teológián, építészmér­nök, Szegedről jár. Kapcso­latai révén hozott egy kis pénzt Budapestről. Mi is ad­tunk hozzá egy kisebb ösz­szeget, a hívek pedig a hi­ányzót. Megújult a templom. Gondoltuk, egy utca la­kosságát is lehetne hasonló módon mozgósítani az út­építésre. Ki is jelöltünk egy utcát, ahol lakossági támo­gatással 700 méter új, por- talanított utat szeretnénk építeni 1987-ben. Az utcabe­liektől portánként 4400 fo­rint hozzájárulást kértünk. Ezzel a példával csak azt szerettem volna bizonyítani, hogy a körülményekhez ké­pest itt Geszten is lehet előbbre lépni, ha jól választ­juk még a célt, a lakosság támogat bennünket, sőt saját életkörülményeinek javítá­sára kész anyagi áldozatra is. — Milyen terveik vannak még? — Különböző cserékkel szeretnénk gyógyszertárat összehozni. Ehhez, itt hely­ben néhány intézményt meg kell mozgatnunk, hogy egy kis pénzhez jussunk. Az or­vosi rendelőt is szeretnénk felújítani, de jó lenne fog­orvosi rendelőt' is létesíteni. Valószínű, sikerrel jár a me- zőgyániak megnyerése a fog­orvos közös foglalkoztatásá­ra. Ehhez az orvosi és fog­orvosi rendelőhöz kértünk egymillió forint támogatást. Bízunk benne, hogy meg­kapjuk. Azután van itt egy úgynevezett kiskastély. Húsz éve nem használjuk semmi­re. Rendbe hozva lehetne valami ipari tevékenységet kezdeni, a munkaerőt hely­ben foglalkoztatni. OLVASÁS ÉS TAKARÉKOSKODÁS A postán Tárnok Andrásné hivatalvezető igen érdekes keresztmetszetet ad az ol­vasottságról: — Népszabadságból 40, Népszavából 4, Magyar Nem­zetből 2, Népsportból 22, Magyar Hírlapból 3, Békés Megyei Népújságból 90, Nők Lapjából 65, Képes Újságból 61, Szabad Földből 150, Rá­dió- és Tv-újságból 88, Fü­lesből és „Ludasból” 18-25 jár rendszeresen a faluba. A posta másik szolgáltatá­sát, a takarékpénztári mun­kát 362-en veszik igénybe, itt 4-6 milliós betétállományt kezelnek. A Kétegyházi Takarékszö­vetkezet geszti kirendeltsé­gén jelentős az ügyfélforga­lom. Cirják Lajosné kiren­deltségvezető dicséri is a ta­karékos gesztieket, akik 8-9 millió forintot helyeztek el betét formájában, s ebből kétmillió a kölcsönállomá- nyuk. A takarékos emberek között sok a fiatal. Cirjákné szerint ők azért takarékos- kodnak, hogy Gesztről ne üres zsebbel menjenek a vá­rosba. Különben a legjobban menő hitelformájuk a mező- gazdasági termelést szolgálja. Sok a jelentkező, nem tud­ják a hiteligényeket kielégí­teni. Minden más kölcsön- forma másodlagosan fontos, a kistermelés támogatása Geszten elsőrangú takarék­szövetkezeti feladat. MI JELLEMZI A HÁZTÁJIT? Érdekes, hogy a kisterme­lés fejlesztésére fordított ta­karékszövetkezeti hitelek ha­tása nem érzékelhető a ház­táji gazdaságok teljesítmé­nyén. Góz István állatfelvá­sárló adatai szerint a hízott sertés értékesítése vissza­esett. Tavaly, 1986-ban 1152-t vásárolt fel az 1985. évi 1500-zal szemben. Hízott bi­kára senki sem szerződött, a tehenektől is sokan igyekez­nek megszabadulni. Tavaly 35-öt adtak le vágóra. Urbancsok Károly, az Egyetértés Tsz főagronómusa sokat vár a január 1-től munkába lépő Sújtó Árpád­tól, akit a háztáji termelés szervezésére agronómusként foglalkoztatnak. A háztáji árutermelés rohamos csök­kenését szeretnék megállíta­ni. Ehhez megvan minden adottságuk, hiszen Geszten sokkal több kocát tartanak a háztájiban, mint eddig bármikor. Az akcióban for­galmazott kocák egy része sajnos nem vált be, az egy­más közötti kocaforgalmazás elindult, de itt csak egy megbízható törzstenyészet segíthetne az állattenyésztői kedv fokozásában. Geszten több kistenyésztő malacérté­kesítésre rendezkedett be. Ugyanakkor a húsipar nem vásárol fel malacokat, így azok a piacon kupecek ke­zébe kerülnek, és a megyén kívül adják el őket. Urbancsok Károly szerint a hibridkukorica-vetőmag termesztése körül kialakult vita elülőben van. A hozam meggyőzte az embereket, hogy ezzel a növénnyel ér­demes foglalkozni. A múlt évi 51 hektárral szemben az idén már 100 hektáron ter­melnek kukorica-vetőmagot. A hosszan tartó aszály pénz­bevételi kieséseket okozott, melyeket a vetőmag-kukori­ca és a cukorrépa jó termése mérsékelt. A TSZ-NEK NINCS PÉNZE Arra a kérdésre, hogy mi­ben látja a gazdaság erősö­dését, népességeltartó szere­pének növekedését, a talaj termőképességének meliorá­ció útján való fokozását je­lölte meg és a szövetkezet fafeldolgozó üzemének to­vábbfejlesztését említette. Ez utóbbira 32 milliós beruhá­zásra lenne szükség, főként állami eszközökkel, mert a tsz-nek erre nincs pénze. Szakemberek munkába állí­tására is gondoltak. Tavaly két új szolgálati lakást épí­tettek. A négy szakember­lakásból kettő üresen áll. várja a Gesztre telepedőket. A felsoroltakon kívül több helyen is megfordultunk a geszti valóság megismerésé­re. Sorra jártuk az áfész egységeit. A tüzéptelepen szén- és tűzifahegyek alatt roskadozik a föld. Hazai da­rabos szenek, dorogi, mecse­ki brikett, koksz és nyugat­német import szén! Ez utób­bi, igaz, inkább csak volt, mert ahogyan érkezett, úgy kapkodták szét. Balogh Vla­dimir telepvezető ehhez még hozzáteszi: — Évente 100 ezer liter fűtőolajat is érté­kesítenek. Végigjárva a raktárakat szembeötlik a takarmány- és tápforgalmazás szokatlan társítása. — Kis község, kis forga­lom, mi pedig ebből a ke­reskedőszakmából szeretnénk megélni — mondja Balogh Vladimir. — Évente 6 ezer mázsa tápot adunk el. Ennek java része hízótáp, de forgal­mazunk koca-, malac- és süldőtápot is. A táp keres­lete valamicskét emelkedett. Az ABC-ben Sújtó János boltvezető a havi 600-650 ezer forintos forgalommal nem nagyon elégedett. Itt, ahol valójában á-tól cett-ig mindent árulnak, nagyobb forgalomra vágyik. De hát a kínálat szűkös, nem városi a választék. Érthető, a kis forgalom a nagy készletet nem bírja el, így azután megesik, hogy Gesztről Sar­kadra, vagy éppen Gyulára járnak vásárolni. Végül joggal kérdezheti a kedves olvasó, hogy a geszti kép láttán milyen vélemény alakult ki az újságíróban a hátrányos helyzetű telepü­lésről? Geszt nagyon sajátos han­gulatú kisközsége Békés .me­gyének. Nagyszerű, törekvő emberek szervezik a falusi életet. Meg is tesznek min­dent a közösségért, ki-ki a maga területén. Dupsi Károly Munkásarcok A mesekönyveket még mindig szeretem Lipcsei Endre, 37 éves, nyomdász gépmester, a Kner Nyomda gyulai Dürer Üze­mében. Az ütemesen kattogó Planéta nyomógép zajától tá­volabb egy kis irodahelyi­ségben beszélgetünk hivatá­sáról, szakmájáról, magán­életéről. — Szinte adódik az első kérdés, hogyan lett nyom­dász? — Véletlenül. Soha a csa­ládban, a rokonságban sen­kinek sem volt hasonló pá­lyája. A nyomda — akkor még Békés megyei Nyomda­ipari Vállalat — kapuján lé­vő munkaerőfelvételi táblá­ján olvastam az álláshirde­tést. Három nap próbaidő után kötöttem tanulmányi szerződést 1967. szeptember 1-én. A vállalaton belüli iparitanuló-képzés keretében lettem magasnyomó szak­munkás. — Azóta is megmaradt a vonzalom a nyomdászat iránt? Vagy voltak periódu­sok, amikor más szakma felé kacsingatott? — Soha. Egyszer még az elején csábítottak ugyan más vállalathoz, bár akkor is a szakmában maradtam volna, mégsem bántam meg, hogy nem azt választottam. — Az idén lesz 20 éve, hogy ebben az üzemben dol­gozik. Az eltelt időszak alatt nemcsak a nyomda neve változott meg többször, de valószínűleg a munkaeszkö­zök is. Milyen műszaki fej­lődések történtek itt azóta? — Ipari tanuló koromban matuzsálem korú tégelysaj- tókkal dolgoztunk. Elvétve akadt csak egy-két korszerű nyomógép. Az ofszettechno­lógia térhódításával azután hozzánk is megérkeztek a síknyomó gépek. Átjártunk Békéscsabára továbbképzés­re, s szakmunkásképesítést szereztünk ezekre a gépekre is. Azóta is ofszetnyomógé­pen dolgozom. Tény, hogy mindig újabb és újabb gé­pek jelennek meg a piacon, de ez így természetes. Szíve­sen vállalnám az újabb be­tanulást, hiszen a fejlődés velejárója, hogy a modern gépek megjelenésével a gép­mester szakmailag is lépést tartson. — Vannak-e emlékezetes nyomtatványai? — Az első komolyabb szí­nes- munkám a Román Ka­lendárium fedőlapja volt. Ezt nem sokkal a pályára kerülésem után nyomtattam de szinte már majdnem mindenfajta nyomdaterméket készítettem. Legkedvesebb munkáim közé mégis a Kosárexport. Az új év el­ső napjaiban javában arat­ják az amerikai nemes fűz­vesszőt az Erdőgazdasági Fűz-, Nád- és Kosáripari Vállalat lenti fűzfafeldolgo­zó üzeme számára. A vesszőt a hetési tájegység másra nem használható, mintegy 350 hektáros területén ter­mesztik. Eközben a feldolgo­zó üzemben már az 1987-es külföldi szállításra készülnek a bevásárlókosarak. A jövő évben 45 ezer vesszőkosár kerül Lentiből a nyugat-eu­rópai országokba. Vadfeldolgozó Soponyán. Megkezdi a konyhakész, tisz­tított, darabolt, fóliába cso­magolt vadhús exportját 1987-ben a mezőföldi állami erdő- és vadgazdaság. A szarvas, az őz, a vaddisznó és a muflon — feldolgozásá­ra üzemet építettek Sopo­nyán, ahol már szerelik a gé­peket. Ügy tervezik, hogy az üzemi próbákat követően márciusban indítják meg a folyamatos termelést. Kez­detben évente 300 tonna va­dat dolgoznak fel, s később az igényeknek megfelelően növelhetik a mennyiséget. A A festékezőművet szemmel kell tartani Fotó: Szőke Márgit könyvnyomtatás tartozik. Ezek közül is legjobban a színes mesekönyveket szere­tem csinálni, melyek közül nekem legjobban Arany László Magyar népmesék cí­mű könyve tetszett. A kiváló könyvek versenyében díjat is kapott. Egyébként a gyulai nyomda könyvei közül min­den évben akad egy-kettő, amelyik elismerést kap. — Hazánkban különösen nagy hangsúlyt fektetnek az utóbbi időben a minőségre. Mit tehet ez ügyben a nyom­da, pontosabban egy gépmes­ter, akinek ma már egyre in­kább hazai alapanyagból kell dolgoznia? — A nyomdák már nagyon hozzászoktak az import alap­anyagokhoz. Most meg kell tanulniuk hazai festékkel, magyar papírral szépet pro­dukálni. Ez több odafigyelést, lelkiismeretesebb munkát követel a gépmestertől is. és nagyobb fegyelmet. A gépek óránként 6 ezer példánynál is többet képesek nyomtatni, és egy-két perces figyelmet­lenség következtében ma két-háromszor annyi selejt keletkezhet, mint 20 évvel ezelőtt. A mai papíráraknál ez nem megengedhető. — De ne csak a munkáról beszéljünk, hanem a család­ról, a szabadidőről is ejtsünk néhány szót. — Feleségem a harisnya­gyárban statisztikus, három gyermekünk van. Hétvége­ken gyakran járunk a kis­kertünkbe, s nemrég régi vágyam teljesült, felvettek végre a vadásztársaságba. Másodállásom nincs, nem vagyok gmk-tag, nem mint­ha nem kellene az a plusz- jövedelem, de így is jól megvagyunk. Bacsa András gazdaság eddig „szőrben- bőrben”, azaz feldolgozatla­nul exportálta a vadhúst. Az új üzemtől azt várják, hogy jobb árat kaphatnak a vad­húsért, és újabb piacokat szerezhetnek. Fejik a pisztrángokat Ga- radnán. Megkezdődött a se­bespisztrángok mesterséges megtermékenyítése a Borso­di Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság garadnai tógazda­ságában. A Lillafüredtől né­hány kilométernyire levő pisztrángtenyészetben 110 da­rabos törzsállománnyal dol­goznak a szakemberek. Az anyapisztrángoktól nyert ikrát a hímektől kifejt hal­tejjel termékenyítik meg, majd a petéket oxigéndús vízben keltetik. A két hét után kikelt apró ivadékokat másfél—két hónap után he­lyezik ki a helyi patakokba, s itt növekszenek az ínyen­cek asztalára való igazi se­bespisztrángokká. Február­ban majd a 350 darabot számláló szivárványos piszt­rángtörzsállomány fejésére kerül sor a tógazdaságban, ahol évente mintegy 800 ezer petét keltetnek ki. MAGYAR GAZDASÁ “777" II hátrányos helyzetű Geszt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom