Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-06 / 4. szám
NÉPÚJSÁG 1987. január 6„ kedd Orosházi Állami Gazdaság Ha 18 millió tonna teremne... Ahol a teljesítményt fizetik meg Az elmúlt években, de különösen az utóbbi hónapokban egyre inkább felerősödött az az igény, hogy gazdaságunkban csak a ténylegesen elvégzett munkát fizessék meg. A vállalatoknál, üzemekben igyekeznek az újszerű követelményekhez alkalmazkodni, természetesen gyors, robbanásszerű változást nem lehet elérni egyik napról a másikra. Különösen az állattenyésztésben nehéz a valóságos termeléshez igazodó bérezési rendszer kialakítása. Az Orosházi Állami Gazdaságban többéves folyamat eredményeként tavaly a második félévben vezették be az egységes alapokon nyugvó, hozamérték- elszámolási rendszert, amelynek lényege, hogy összhangba kerüljön a vállalati és az egyéni érdek. Dr. Béres József, a gazdaság állattenyésztési főága- zatvezetője a következőképpen fogalmaz: — Az állattenyésztésben, a termelésben részt vevők mindegyike valamilyen formában hat az állatokra. Nálunk a sertéstelepen a havi fizetéshez kötött érdekeltséget teremtettük meg. Ennek lényege, hogy a tárgyhónapot követően két-három napon belül ismerjük a naturális mutatókat. Ezek figyelembevételével kapják meg a bérüket a telepen dolgozók. Tehát nálunk nincsen alapbér, hanem a teljesítményektől függően részesülnek díjazásban az állattenyésztési dolgozók. Mondok egy példát, hogy közérthetőbb legyen ez az új módszer. A tenyésztési részlegben 15-en tevékenykednek, inszeminátorok és kocagondozók. Optimálisan havonta 4200 malacnak kell születnie a telepen. A tenyésztési részleg dolgozóinak bére tehát attól függ, hogy a 4 hónappal korábban vem- hesített kocák hány malacot adnak. Korábban az inszeminátorok abban voltak érdekeltek, hogy minél több malac szülessen. Csőszi Zoltán fiatal insze- minátor 1981-től dolgozik az állami gazdaságban, időközben katona is volt. Ö így vélekedik a rendszerről. — Most valamennyien abban vagyunk érdekeltek, hogy minél kevesebb kocától állítsuk elő az optimális malacszámot. Ügyelni kell arra, hogy időben válogassam ki a búgó kocákat, hogy kedvező időben történjen a termékenyítés. Nagy gondot fordítunk az egészség megóvására, a betegségek megelőzésére. A nyáron szereltem le, s amikor egy hetet lehúztam a telepen, olyan jók voltak a mutatók, hogy naponta több mint 400 forintot kerestem. Jó néhány területen előrelépésre van még szükség, a jelenlegi száraztakarmány-etetésről jó lenne minél előbb áttérni a nedvestakarmány-etetésre. Az Orosházi Állami Gazdaságban az idén a közgazdasági csoporton belül létrehoznak egy 2-3 tagú innovatív csoportot. Ezeknek a szakembereknek a feladata az lesz, hogy feltérképezzék az országban meglevő, anyagi érdekeltségi. rendszereket, megvizsgálják ezek bevezetésének jogi lehetőségeit. A legfrissebb szakirodalom tanulmányozása mellett helyszíni szemléken győződnek meg az új eljárások kedvező voltáról. A későbbiekben majd saját körülményeiket figyelembe véve tesznek javaslatot az egyes rendszerek bevezetésére. Az idén előre kívánnak lépni a havi értékelésben és már a közgazdasági számításokon alapuló mutatókat' veszik figyelembe a dolgozók bérezésénél. A sertéstelepen a tmk-sok, valamint a takarmánykeverőben dolgozók is új rendszerű bérezésben részesülnek. A korábbi órabér helyett a műszaki szakemberek az egyes fázisok- eredményeitől függő bért kapnak. A takarmánykeverőben korábban a meny. nyiségi szemlélet uralkodott. Jelenleg a közvetlenül legyártott táp mennyisége csak egyharmadát teszi ki a havi jövedelemnek, a többit az ágazatban elért súlygyarapodás és az értékelhető mutatók alapján kapják. A műszakvezetők, főága- zatvezetők is mozgóbérrendszerben dolgoznak, azaz a ténylegesen megtermelt érték alapján részesülnek anyagi juttatásban. Év közben, negyedévenként időarányosan megvizsgálják a nettó eredményt, megnézik a ráfordításokat. Ha pozitív eltérés van a tervhez képest, akkor megkaphatják a vezetők a prémiumot, ha negatív a mérleg, akkor a következő negyedévet ezzel a hiánnyal indítják. Év végén összesítik ezeket a mutatókat és ennek figyelembevételével kapják meg a prémiumot a dolgozók. Újdonságnak számít az is, hogy tavaly a negyedéves prémiumrendszert a dolgozókra is kiterjesztették. Az egyes szocialista brigádok saját szorzókulccsal szorozhatják fel a mutatószámokat és így kapják meg az eredménytől függő pénzt. Ennek az új rendszernek a hatására az első félévben dinamikus eredménynövekedés indult meg, amely a második félévben megtorpant. A visszaesésnek több oka (állategészségügyi, takarmány stb.) van. 1983-ban került a fiazta- tóba Széli Péterné gondozó. Tőle arról érdeklődtünk, megéri-e a sertéstelepen dolgozni ? — Megtalálom a számításom a telepen. Jómagam 40 kocát gondozok és azok szaporulatát. Sajnos, a második félévben hozamelmaradás volt, de igyekszünk keresni, kutatni a visszaesés okait. Mi az elhullási százalék és a választási súly alapján részesülünk fizetésit sertéstelepről A Békés megyei állami gazdaságok társulásos t ormában, az Orosházi Állami Gazdaság gesztorságával, 1972-ben hozták létre a pavi- lonos rendszerű, holland Big—Dutchmann technológiájú sertéstelepet. Később átvette az Orosházi A. G. az egész létesítményt. Kezdetben évente mintegy 20 ezer malacot termelt a telep. 1975-től 1980-ig mintegy 40 ezer malacot állítottak elő évente. Korábban több fajtával kísérleteztek, 1978 óta a Kahybot tartják. 1981-ben álltak rá az optimálisnak nevezhető évi 50 ezer malac előállítására. Több vezetői váltás után 1981-ben alakult ki a jelenlegi szakgárda. Napjainkban mintegy 180-an dolgoznak a telepen, 2200 kocát gondoznak.’ A Gyulai Húskombinátnak tavaly több mint 10 ezer hízó sertést adtak át, s az állomány 95 százaléka volt I—H. osztályú minőségű, az országos 88 százalékkal szemben. Múlt évi árbevételi tervük 185 millió forint volt, s várhatóan mintegy 180 millió forintra teljesül ez a célkitűzés. Nyereségtervük 36 millió forint volt, GMV takarmányköltségen számolva. Ezt sikerült túlteljesíteniük, a jelenlegi adatok szerint 36—38 millió forint nyereséget állít elő a telep, s több mint a felét adja a sertéságazat az összvállalati eredménynek. ben. Átlagosan kijött a 6 ezer forint havonta, jelenleg olyan 5700 körül viszek haza. Reggel 7-től délután negyed négyig tart a műszak, folyamatos munkarendben dolgozunk, vannak váltósaink. Most is már előre megegyeztünk, kik dolgoznak a karácsonyi ünnepek alatt. Dr. Béres József főága- zatvezető a továbblépés lehetőségeiről a következőket mondja: — Ez a teljesítményhez igazodó bérezési rendszer új gondolkodásmódot is igényel a dolgozóktól.. Éppen ezért igyekszünk továbbképezni az embereket. Nem régen fejeződött be a sertéságazatban a tanfolyam, amelyen 15-en szereztek bizonyítványt. Egy hónapja kezdődött egy ugyanilyen tanfolyam a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozóknak. Az idén a szarvasmarha-ágazatban szeretnénk bevezetni a havi teljesítménybérezési rendszert. Az elképzelések azt a célt szolgálják, hogy növekedjenek a teljesítmények, csökkenjenek a költségek. Ha sikerül, már az idén megvalósítjuk a közös kockázaton alapuló, . vállalkozói díjjal honorált rendszert a sertéstenyésztésben. A másik elképzelés, hogy a már most alkalmazott teljesítménybéres rendszert továbbfejlesztjük, még inkább segítségül hívjuk a számítógépet a költségek optimalizálásánál. Az Orosházi Állami Gazdaságban a VII. ötéves terv során mintegy 100 millió forintot fordítanak az állattenyésztés korszerűsítésére. Már jó ütemben halad a szarvasmarhaprogram megvalósítása, s az idén megkezdik a sertéstelep rekonstrukciós programjának kidolgozását. Az elavult gépi berendezéseket, technológiát igyekeznek fölváltani egy korszerűbbel, a sertések igényeihez jobban igazodóval. Várhatóan a tervezett technológiai csere 1988-ban kezdődik. Dr. ’ Násztor Sándor, az állami gazdaság igazgatója így fogalmaz: — Valamennyiünk előtt ismert pártunk jelenlegi gazdaságpolitikája, amelynek lényege a teljesítmények fokozása. Nálunk a főágazatok nagyfokú önállóságot élveznek, saját maguk döntenek arról, hogy hogyan használják fel a meglevő anyagi, műszaki feltételeket. Sertéstelepünkön évente mintegy 40—42 ezer hízót nevelünk, s ezek jelentős része exportképes. Bővítettük a házi vá- góhidunkat, tavaly mintegy 27 ezer állatot vágtunk itt le. Mindez sertésenként 3— 400 forint többletjövedelmet eredményez. Sok fiatal szakember dolgozik nálunk, akik hívei az újításoknak, az okos ötletek megvalósításának. Várhatóan ennek köszönhető, hogy a több mint 10 millió forintos aszálykár ellenére a múlt esztendőben elértük a 40 millió forintos vállalati nyereséget. 4* Az orosházi példa azt bizonyítja, keresni, kutatni kell azokat a módszereket, amelyek megteremtik a dolgozók anyagi érdekeltségét az egyes termelési folyamatokban. Természetesen nem lehet receptszerűen alkalmazni ezt a bérezési formát, de a helyi sajátosságokhoz igazodva, a körülményeket figyelembe véve bizonyára sok helyen hasznosíthatók a módszer egyes elemei. Verasztó Lajos Hogy mik vannak? Láttam, egy szobrot az Űjkígyósi Aranykalász Tsz-ben Bozó József termelési főmérnök, elnökhelyettes irodájában. Egy Robert névre hallgató törzskant ábrázol. A szobor élethű, akkora, mint egy jókora választott malac. Arányos, tehát bármikor az eredeti méretre kinagyítható. Szobrászművész alkotta, Domokos Béla több hasonló teljesítményű más állatszobrok hazai készítője. Eddig még mindenki megcsodálta — hallottam a szobor őrzőjétől Rögvest felvetődött bennem: miért tartják ilyen becsben Újkígyóson Róbertét? A válasz roppant egyszerű. Ez a Herceghalomról származó kan, süldőkorában került a téesz törzstenyészetébe több társával együtt. Teljesítményével elismerésre méltó tettet hajtott végre, mert genetikai értelemben megalapozta, országos hírűvé tette az Űjkígyósi Aranykalász Tsz sertéstörzstenyészetét. Állami intézményekben ellenőrizték Robert utódait. Az elismerés úgy szállt vissza a téeszre, hogy a legszigorúbb felügyelet és ellenőrzés mellett az utódok 2,50 kiló abrak elfogyasztásával gyarapodtak egy kilót. Kígyóson évek óta jelentős jövedelemtermelő ágazat a sertéstenyésztés és -hizlalás. Tavaly, 1986-ban 30—35 millió forint ágazati eredményt értek el. A háztájiban tenyésztett és tartott Robert lányai is hasonló jövedelmezőséget biztosítanak. Hát ezért a nagy becs. Kérdés: lesz-e ebből a Róbertból köztéri szobor? A gondolattal évek óta barátkoznak. Egyelőre tartanak a közvélemény előítéletétől. Lehet, hogy sznobnak kiáltanák ki őket? Nincs kizárva, de azok, akik ilyen véleményre helyezkednek, nem ismerik a világot, melynek több országában a Roberthez hasonló nevezetességekről már készítettek köztéri szobrokat. Hollandiában az egyik város főterén tejelő tehén szobra vonja magára a látogató figyelmét. A szobor talapzatán „ANYÁNK” felirat áll. Ez nyilván átvitt értelemben értendő, mert az életet adó, a megélhetést biztosító anyjukról lehet szó. Űj-Zélandon nemrégiben avattak fel egy juhnyájat őrző kutyaszobrot, szintén valamelyik köztéren. Az avatóbeszédet maga a miniszterelnök mondta. Ilyen távolról nem tudjuk megítélni cselekedetük helyességét. De bizonyára igazuk lehet a tehén és a kutya teljesítményének köztiszteletbe állításával. Valószínű, mindkét esetben a tények mögött az ember áll, akin, vagy akiken a szoborrá merevített két állat segített, vagy segít. Emlékeztető ez egészen a javából. Valószínű, hogy Üíklavóson is ilyesmi lehet a dolgok mélyén. Ezért tisztelettel beszélhetünk róluk. j) k Mit tegyünk a gabonával? Ma már bizonyosra vehető, hogy a gabonatermés mennyisége elmarad a tervezettől. Ezt már tavaly nyáron lehetett tudni, hiszen az aszály megtizedelte a kalászos növényeket. A kukorica termése ugyan valamivel több lett a vártnál, de a gazdaságok bevételei ösz- szességében kedvezőtlenül alakultak. 1986 a második esztendő, amikor a gabona rosszul fizetett. A cél pedig ennek éppen a fordítottja, hiszen a VII. ötéves tervidőszak végére 17,5-18 millió tonna gabonát kellene termelni. Ennek elsőrendű oka. hogy a mezőgazdaság, illetve annak fontos részeként a gabonatermelés a mostaninál is nagyobb arányban szolgálja a külgazdasági egyensúly javulását. Nyomott árak Ez utóbbinak nemcsak a kedvezőtlen időjárás miatti kár, hanem a világpiac jelenlegi helyzete is ellentmond: a felgyülemlett készletek miatt ugyanis nyomott a gabona ára. A fejlett országoknak a felesleges, a fejlődőknek a hiányzó gabona okozza a gondot. Végül is volna helye a készleteknek, de ahol a fogyasztás növekedésére lehetne számítani, ott nem tudnak az áruért fizetni. Magyarország szempontjából a világpiac telített gabonával, hiszen mi elsősorban a hozzánk közelibb országokba exportálhatunk. A szállítási távolságok növekedése ugyanis megkérdőjelezi az export gazdaságosságát, mert a fuvarköltségek elérhetik az eladási ár 30-40 százalékát is. Ahová viszont a fuvarköltségek miatt érdemes szállítani, ott alig bővíthető a piac, s telítettsége miatt az árak is alacsonyak. Jelenleg a 100 dollárt sem éri el a búza tonnánkénti világpiaci ára, s ez éppen csak fedezi a hazai termelés és a felvásárlás költségeit. A nyugat-európai országokban számottevő bővülésre nem is számíthatunk, lényegében maradnunk kell hagyományos piacainknál. Az exportból származó bevételek persze nemcsak a feldolgozatlan termék értékesítéséből származhatnak. Gyakori érv az export bővítése mellett, hogy eladhatnánk lisztet, kukoricacsíra- olajat. izocukrot és még számos, gabonából készített terméket. A felmérések szerint azonban e termékek piacán is erőteljes a verseny, ugyanakkor a hazai feldolgozó kapacitás szűkös, és a technológia is elmarad a világszínvonal mögött. Maradna még a vetőmagexport növelése, de ennek is sok korláta van. A kukorica „kozmopolita-növény”. vagyis a világ számos térségében termeszthető, ugyanakkor a vetőmagexportot szolgáló nemesítésben elmaradunk a világ legjobbjai mögött. A búza nemesítésében élenjárunk, e növény vetőmagjának exportja viszont csak korlátozott területen lehetséges. Húshegyek Nyugat-Európában Jelenleg 10 millió tonna gabonát használnak fel az országban takarmányozásra, 2,7 millió tonnát étkezési és ipari célokra, félmillió tonna a vetőmag, megközelítően ennyi az éves veszteség. Az összes szükséglet kereken 13,5 millió tonna. Az export eddig is az úgynevezett maradékelv szerint történt, vagyis azt a meny- nyiséget adtuk el a külpiacon. amelyre itthon nem volt szükség. Jelenleg a „maradék” 2—2J5 millió tonna, amely elegendő arra, hogy a hosszú távú szerződésekben megfogalmazott kötelezettségeinket teljesítsük. A tervek azonban a termelés bővülésével számolnak, így változatlan hazai felhasználás mellett növekvő meny- nyiség jut majd exportra, melynek gazdaságos elhelyezése a nyomott világpiaci árakon nehézkes. A termelés bővítését a világpiaci árak önmagukban nem tagadják, hiszen a régi paraszti bölcsesség szerint a gabonát „bőrben” is el lehet adni. Vagyis: előbb fel kell etetni az állatokkal, s azok húsából készített termékeket exportálva térülnek meg a gabonatermelés költségei. A legutóbbi években azonban a hús világpiaci ára is csökkent, s egyes termékek gazdaságtalanul értékesíthetők. Mégis szükség van rá Az eddigiekből látszólag az következik, hogy nincs értelme a gabonatermelés fejlesztésének. Mindez csak látszólagos, s a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében az alacsony világpiaci árakból nem következik az, hogy a gabona- é? a hústermelést fékezni lehetne. A százmil- liárd forint értékű élelmiszerexportra ugyanis mindaddig szükség van a külgazdasági egyensúly megőrzése érdekében, amíg ennek csökkenését más népgazdasági ágak nem képesek pótolni. A gabonatermés a mostani feszültségekkel együtt is alkalmas arra. hogy jól szolgálja a hazai ellátást, valamint a szerény gabona- és tekintélyes mennyiségű állati termékek exportja révén a külgazdasági egyensúlyt. Jövője több tényezőtől is függ: befolyásolja a világpiac alakulása s az egész magyar gazdaság teljesítő- képessége. Ezek mélyreható elemzése, ismerete és egyeztetése nélkül nem lehet dönteni a gabona sorsáról, legyen az fejlesztés, szinten tartás, vagy visszafejlesztés. V. Farkas József hírek a világgazdaságból ELVÁNDORLÁS AZ EMÍRSÉGEKBŐL. Elvándorolnak a vendégmunkások az olajországokból. Az Egyesült Arab Emírségekből például egyetlen hónap alatt — novemberről szóló statisztika szerint — csaknem 6 ezer külföldi munkás utazott el. Az elvándorlások fő oka, hogy a lecsökkent olajárak miatt megcsappantak a beruházások, és így a munka- alkalmak is. Az emírségek hatóságai korábban be is jelentették terveiket, hogy mérsékelni fogják a külföldi munkaerő létszámát, ám nemrégiben — attól tartván, hogy a tömeges elvándorlás a fejlesztési tervek megvalósítását veszélyezteti — enyhítettek a külföldiekre vonatkozó rendszabályokon; megengedték, hogy családtagjaikat is behozhassák az emírségek területére. IRÁNI—TÖRÖK OLAJÜGYLET. Hatmillió tonna iráni olaj ez évi vásárlásáról állapodott meg Törökország Iránnal és a két ország tárgyal egy Iránból induló vezeték építéséről is. Irán olaját az Opec által decemberben Genfben megállapított hivatalos szerződéses áron — hordónként közel 18 dollárért — adja. A megállapodás egyik jele a jó kétoldalú kapcsolatoknak, tűnik ki a jelentésekből, miként az is, hogy az iráni miniszter- elnök Törökországba utazik.
