Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-06 / 4. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES D MEGYEI TANÁCS LOPJD 1987. JANUAR 6.. KEDD Ara: 1,80 forint XUI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Munkásgyülések Békéscsabán Folytatódtak a munkásgyűlések, ahol elhangzottak a tavalyi gazdálkodásról az első értékelések, az 1987-re kitűzött célok. A Békéscsabai Hűtőháaban igazgatóváltás következett be, a Hafe megpróbál a kialakult nehéz helyzetén változtatni, az építőipar alkalmazkodni az igényekhez, a magasabb követelményekhez. A Forcon is megújulni készül, amennyiben a feltételek segítik, s nem visszafogják a fejlődést. A várakozás óriási, a tettre- készség sem hiányzik, ami önmagában még nem lebet garancia a sikerre. A gazdasági helyzet és a vállalati lehetőségek együttesen az emberi tenniakarással hozhatnak csak eredményt. Erről és ezért gyűltek tegnap egybe az üzemekben az emberek, s hallgatták, vezetőik szerint milyen is lebet 1987? Versenyfelhívás az építőknél Az építőknél rendezett munkásgyülés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Szőke Margit Sokéves hagyomány már, hogy az új esztendő első munkanapját munkásgyűléssel kezdik a csaknem 2 ezer fős Békés Megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Így volt ez tegnap, hétfőn reggel is, amikor a vállalati kollektíva a békéscsabai központi telep üzemcsarnokában találkozott. Vasas Pál szb-titkár üdvözölte a megjelenteket, többek között Pödörné Birgés Katalint, az MSZMP KB tagját. az SZMT vezető titkárát, Kneifet Antalt, az építők szak- szervezete megyei titkárát és Pintér Lajost, a megyei pártbizottság munkatársát. Ezt követően Jámbor Ferenc igazgató lépett a mikrofonhoz, hogy a vállalat dolgozói előtt értékelje az elmúlt esztendőt, ismertesse az idei célkitűzéseket. Az igazgató először a tavalyi munkásgyűlésen kitűzött célokra -emlékeztetett, s minderről, elmondhatta: — Tájékoztathatom a munkásgyűlést arról, hogy együttes tevékenységünk eredményeként a tavalyi célkitűzéseinket teljesítettük, a gazdálkodásunkat kifejező mutatók döntő többségükben elérik a tervezettet, jó néhány esetben kedvezőbbek annál. Mindez mit is jelent? A vállalat 720 millió forintot elérő építési-szerelési termelést produkált, a tervezettnél 10 százalékkal többet. Az egy építőmunkásra jutó termelés az 1985-ös évhez viszonyítva több mint 20 százalékkal, a tervhez képest 7 százalékkal növekedett. A vállalat teljesítette lakásépítési tervét, határidőkre átadta az iskolákat, az egyéb létesítményeik a vállalkozási szerződéseknek megfelelően, a beruházók pénzügyi lehetőségét figyelembe véve valósultak meg. A minőség tekintetében vegyesek az eredmények. Nem sikerült a lakások 'minőségében lényegesen előrébb lépni. A műszaki fejlesztés eredményeként a vállalat poli- gonüzemében gyártott termékekből épül Békéscsabán a tanítóképző főiskola, a belvárosi általános iskola, Gyulán és Orosházán lakások. Ami a gazdálkodást illeti: a vállalatnál az elmúlt évre 45 millió forint nyereség elérését tűzték célul. Az előzetes adatok szerint ez a szám 1-2 millió forinttal nő. Az idei elképzelésekről elhangzott: 1987-et optimálisan kezdi a vállalat annak ellenére, hogy a téliesítési elképzeléseiket nem sikerült minden területen teljesíteni. A vállalat kapacitása 1988 közepéig teljes egészében lekötött, négy munkájuk értékhatára meghaladja a 100 millió forintot. Az idén továbbra is kiemelt programként szerepel a lakás- és az iskolaépítés. Jámbor Ferenc után Fo- dorné Birgés Katalin szólt, s mondott köszönetét az építőknek tavalyi munkájukért. Hangsúlyozta, hogy a BÁÉV országosan is azon kevés vállalatok sorába tartozik, amelyek teljesítették célkitűzéseiket. Kérte a vállalati kollektívát, hogy az idén is maximális erőfeszítéssel vegyen részt a lakás- és az .iskolaprogram megvalósításában, s a lakásokat úgy készítsék, mintha saját maguknak, az iskolákat pedig olyan színvonalon adják át, mintha saját gyerekeiknek építenék. Sztoján János, a Május 1. szocialista brigád vezetője felhívással fordult a vállalat brigádjaihoz, hogy csatlakozzanak a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaversenyhez, a vállalat pedig csatlakozzon az SZMT által kezdeményezett „Békés megye fejlődéséért” pályázati felhíváshoz. A felhívás tartalmazza, hogy a vállalati kollektíva idei tervének' megvalósítására, egyebek között az iskolaprogram teljesítésére tegyen ígéretet, jobb minőségű munkával. Ezen felül határidőre 400 lakást jó minőségben adjanak át. A technológiai fegyelem megtartásával a már elkészült munkák megvédésére hívták fel a figyelmet, a jobb gazdálkodást a termelési költségek csökkentésével, fokozottabb takarékossággal és a jobb munkaszervezéssel segítsék. A munkásgyűlés végén kitüntetések átadására került sor. „Kiváló Munkáért” kitüntetésben részesült Papp László festő, „Kiváló Dolgozó” kitüntetést kapott An- dó János művezető, Marik Andrásné gépkezelő és Huszár Mihály darukezelő. Az MHSZ dicsérő oklevelét nyújtották át Bogár Szabó Adám telepvezetőnek. — szekeres — Új igazgató a Békéscsabai Hiitöház élén A Magyar Hűtőipar terme- zettnél mintegy 15 százalék- lési tervét mindössze 97,8 kai több árut bocsátottak a százalékra teljesítette. Ami- vásárlók rendelkezésére. Az ben kiemelkedőt nyújtottak, országos vállalat tőkés ex- az á belföldi ellátás, a terve- portja az igényeknek megfelelően alakult. Bt. Gulyás Béla, a Magyar Hűtőipar vezérigazgatója, ennyiben foglalta össze a Békés megyei gyárban tegnap megtartott munkásgyűlésen az 1986- os gazdasági év eredményeit. Az 1987-es programról elmondotta, hogy mintegy 14 százalékos termelésnövekedést szeretnének elérni, hatékony termeltetésű gazdálkodási munkával, ugyanakkor a minőség további javításával. A tőkés piacokra az 1986-os eladáshoz képest értékben 6 százalékkal, meny- nyiségben 20 százalékkal kívánják növelni a kivitelt. Ügy szeretnének a Magyar Hűtőiparban dolgozni, hogy a 380 millió forint nagyvállalati eredményt elérjék. Terveik megvalósításához, mintegy 7 százalékos béremelést terveznek. A békéscsabai gyár a Magyar Hűtőipar egyik legnagyobb üzeme, amely az elmúlt esztendőben teljesítette tőkés exporttervét, s gazdálkodásuk eredményeként 46 millió forint nyereséget értek el. Az idén 10 százaié- ' kos termelésnövekedéssel számolnak az 1986. évi 16 ezer tonna késztermék előállításával szemben. 1987-ben 18 ezer tonnányi áru gyártására vállalkoznak. Az eredményt 60 millió forintban jelölték meg, s mintegy 9-10 ezer tonna termék tőkés piaci értékesítését tervezik. Ez a munkásgyűlés rendhagyó volt, ugyanis a gyár kollektívája előtt dr. Gulyás Béla búcsúztatta el Márton Pál igazgatót, aki 25 éven át állt a Magyar Hűtőipar békéscsabai gyárának élén. Mint mondotta a vezérigazgató, Márton Pál úttörőszerepet vállalt magára az iparágon belül, elsőként valósult meg a földszintes hűtőház Békéscsabán, amely azután Európa-szerte elterjedt. Elsőként itt állítottak elő 10 ezer tonna, majd 20 ; ezer tonna terméket egy esz- i tendő alatt, s ugyancsak in- j nen indult útjára egy gazda- ’ sági év alatt 10 ezer tonna áru a tőkés piacokra. Kivé- :: teles az a vezetői magatartás, í amelyet az új dolgok iránt ; tanúsítottak ebben a gyár- ; ban, s ahogyan a manufakturális feldolgozástól eljutot- I tak a mai modernizált termelésig. A kollektíva szeretettel búcsúztatta a régi igazgatót, aki annyit mondott: „Nekem könnyű volt, mert olyan kok lektíva állt mögöttem”. Az új igazgatót, Horváth Imrét, a vállalat eddigi főkönyvelőjét is üdvözölte a vezérigazgató, akitől Demeter Istvánná szb-titkár a kollektíva nevében jó termelési programokat kért. A rendhagyó munkásgyűlés ezután Csatári Bélának, a megyei pártbizottság titkárának hozzászólásával folytató(Folytatás a 3. oldalon) Sikerek és gondok a kereskedelemben Zsúfolásig megtelt az SZMT-székház nagyterme a KPVDSZ megyei aktívaértekezletén, melynek előadója az aktuális feladatokról a szakszervezet főtitkára. Vas János volt. A jelen tennivalóit az egy éve tartott kongresszus határozataiból, az azóta történt dolgokból vezette le a főtitkár, különös tekintettel az ország gazdasági helyzetére, s azon belül a kereskedelem és a vendéglátás dolgozóit érintő kérdésekre. Mindnek a lényege pedig az, hogy változás, változtatás szükséges mind a gazdasági, mind a szakszervezeti munkában. A tavalyi évben nehéz szabályozási feltételek mellett is a kereskedelem és a vendéglátás jelentős része a vártnál jobb eredményeket ért el. A belkereskedelmi ellátás javult, és remény van az idei még nehezebb esztendő terveinek teljesítésére. A kínálatnak azonban alkalmazkodni kell a vevőkör differenciálódásához, mert nőtt az igény a finomabb és drágább áruk iránt, ugyanakkor jóval nagyobb az eddiginél az olcsó cikkek kereslete. Mindkettőt ki kell elégíteni, mégpedig kulturáltabb módon, udvariasan, figyelmesen, a vevők megelégedésére. Beszámolt arról is, hogy a szakszervezet négy megoldandó kérdéssel fordult a kormányhoz. Az első a kereskedelmi árrés rendezése, mivel a jelenlegi igen alacsony, az élelmiszereké 8-18 százalék, az iparcikkeké 10- 14. Ez nem elég a legszükségesebb fejlesztésre, s egy komoly bérrendezésre, ami 20 esztendeje várat magára. Az árrés kellő mértékű — azonnali — megoldására nincs mód, csak évekre elnyúló fokozatossággal. Szó volt a három nagy szálloda- vállalat ügyeinek rendezéséről, valamint a kis falusi boltok kedvezményeiről, és mindkettőről kedvező döntés született. A negyedik fölvetés. a 40 órás munkahét bevezetése a kereskedelemben nem oldódott meg, azzal az indokkal, hogy a nyitva tartási idő most is kevés, továbbá mert csak saját erőből lehetne megcsinálni, erre viszont nincs pénzük a vállalatoknak. A szakszervezet szerint a mostani munkaerőhelyzetben a jelenlegi rendelet megtartása is nehéz, de azért arra törekednek, hogy ahol szükséges, hetenként néhány napon és szombat délután hosszabb legyen a nyitva tartás, hogy a többi dolgozó munkaidő után tudjon vásárolni. A fentiek részletes kifejtése után a főtitkár több általános kérdéssel foglalkozat a párthatározat szelle- •mében, majd a beszámolót azzal fejezte be, hogy a szakszervezetek mindenütt álljanak a fejlődés mellé, támogassák az előrevivő, okos vállalati kezdeményezéseket. s csak a jó munka nyerjen elismerést. Vass Márta Országos történelemtanitási konferencia Országos történelemtanítási konferencia kezdődött tegnap Budapesten a Veres Péter Gimnáziumban. Az Országos Pedagógiai Intézet által rendezett tanácskozáson mintegy kétszáz szakember — általános és középiskolai történelemtanár, valamint történész — vett részt, hogy megvitassa a tantárgy tanításával összefüggő időszerű tartalmi és módszertani kérdéseket, a tananyag fejlesztésének tennivalóit. A kétnapos tanácskozást Szabolcsi Miklós, az OPI főigazgatója nyitotta meg, majd Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese tartott bevezető előadást a történelemtudomány és az oktatás kapcsolatáról. A hétfői eszmecserén szó volt a történelem tantárgynak az iskolai oktatásban-nevelésben betöltött sajátos szerepéről, a komplex történelemtanítás gyakorlatáról arról, hogy a történelmi ismeretek miként hasznosíthatók más tárgyak oktatásában. Az előadások s az azt követő viták egyebek között elemezték a korszerű tanárképzés és az újabb történeti ismeretek feldolgozásának összefüggéseit is. Az eszmecsere mai programjának középpontjában a történelemtanítás jelenlegi gyakorlata áll maid: így a tananyag kiválasztása, a tantárgy fejlesztését szolgáló új elképzelések, valamint a hazai és külföldi törekvések a történelemtanítás metodikájának megújítására. Vegyes vállalatok Magyarországon Több mint hetven vegyes vállalat működik már Magyarországon külföldi cégek részvételével. Számuk az elmúlt két év során megduplázódott. Zömmel közepes nagyságú külföldi cégek vesznek részt bennük, de, található köztük több nagy világcég is, például az NSZK-beli Siemens, BASF, vagy az egyesült államokbeli ITT cég európai leányvállalata. Az új vállalkozások között jelentős számban vannak termelő vállalatok. Segítségükkel fejlett technológiák, korszerű munkamódszerek honosodnak meg az országban. Hozzájárulnak a tőkés export bővítéséhez is. A vegyes vállalatok többségénél az alaptőke 51 százaléka magyar, 49 százaléka pedig külföldi tulajdonban van. 1982-től lehetőség nyílt arra, hogy a pénzügyminiszter: engedélyével külföldi tulajdontöbbséggel is létrehozzanak vállalkozásokat. Ma már több ilyen vegyes vállalat működik, köztük a Közép-európai Nemzetközi Bank és a Citibank, valamint néhány termelővállalat. A vegyes vállalatokba befektetett külföldi tőke összege jelenleg megközelíti a százmillió dollárt. A részvételben a legaktívabbak az osztrák és az NSZK-beli cégek, de működik már indiai, japán, nortugál és görög cég részvételével alapított vegyes vállalat is. A vállalkozási kedv növekedéséhez hozzájárult, hogy 1986-ban egyszerűsödött az engedélyezési eljárás, és változott az adózás is. Az adókedvezményeket a vállalkozók ma már nem eseti elbírálás alapján kaphatják meg, hanem akkor, ha teljesítik a jogszabályban előre megszabott feltételeket. Ennek megfelelően például az árutermeléssel, szállodaépítéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó vegyes vállalatok, amelyek alaptőkéje meghaladja a 25 millió forintot, s ebből a külföldi részesedés több mint 30 százalék, az általában érvényes 40 százalékos nyereségadó helyett az első öt évben csak 20, a hatodik évtől pedig 30 százalék nyereségadót fizetnek. A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos ágazatokban működő vegyes vállalatokat az első öt évben mentesítik a nyereségadófizetése alól, s az alapításukat követő hatodik évtől kezdve 20 százalékos nyereségadót fizetnek. Ezek az intézkedések számottevő érdeklődést váltottak ki külföldön.
