Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES D MEGYEI TANÁCS LOPJD 1987. JANUAR 6.. KEDD Ara: 1,80 forint XUI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Munkásgyülések Békéscsabán Folytatódtak a munkásgyűlések, ahol elhangzottak a tavalyi gazdálkodásról az első értékelések, az 1987-re ki­tűzött célok. A Békéscsabai Hűtőháaban igazgatóváltás következett be, a Hafe megpróbál a kialakult nehéz hely­zetén változtatni, az építőipar alkalmazkodni az igények­hez, a magasabb követelményekhez. A Forcon is meg­újulni készül, amennyiben a feltételek segítik, s nem visszafogják a fejlődést. A várakozás óriási, a tettre- készség sem hiányzik, ami önmagában még nem lebet garancia a sikerre. A gazdasági helyzet és a vállalati le­hetőségek együttesen az emberi tenniakarással hozhat­nak csak eredményt. Erről és ezért gyűltek tegnap egybe az üzemekben az emberek, s hallgatták, vezetőik szerint milyen is lebet 1987? Versenyfelhívás az építőknél Az építőknél rendezett munkásgyülés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Szőke Margit Sokéves hagyomány már, hogy az új esztendő első munkanapját munkásgyűlés­sel kezdik a csaknem 2 ezer fős Békés Megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Így volt ez tegnap, hétfőn reg­gel is, amikor a vállalati kollektíva a békéscsabai központi telep üzemcsarno­kában találkozott. Vasas Pál szb-titkár üdvözölte a meg­jelenteket, többek között Pö­dörné Birgés Katalint, az MSZMP KB tagját. az SZMT vezető titkárát, Knei­fet Antalt, az építők szak- szervezete megyei titkárát és Pintér Lajost, a megyei pártbizottság munkatársát. Ezt követően Jámbor Ferenc igazgató lépett a mikrofon­hoz, hogy a vállalat dolgozói előtt értékelje az elmúlt esz­tendőt, ismertesse az idei célkitűzéseket. Az igazgató először a ta­valyi munkásgyűlésen kitű­zött célokra -emlékeztetett, s minderről, elmondhatta: — Tájékoztathatom a mun­kásgyűlést arról, hogy együt­tes tevékenységünk eredmé­nyeként a tavalyi célkitűzé­seinket teljesítettük, a gaz­dálkodásunkat kifejező mu­tatók döntő többségükben el­érik a tervezettet, jó néhány esetben kedvezőbbek annál. Mindez mit is jelent? A vállalat 720 millió forintot elérő építési-szerelési terme­lést produkált, a tervezett­nél 10 százalékkal többet. Az egy építőmunkásra jutó ter­melés az 1985-ös évhez vi­szonyítva több mint 20 szá­zalékkal, a tervhez képest 7 százalékkal növekedett. A vállalat teljesítette lakásépí­tési tervét, határidőkre átad­ta az iskolákat, az egyéb lé­tesítményeik a vállalkozási szerződéseknek megfelelően, a beruházók pénzügyi lehe­tőségét figyelembe véve va­lósultak meg. A minőség te­kintetében vegyesek az ered­mények. Nem sikerült a la­kások 'minőségében lényege­sen előrébb lépni. A műszaki fejlesztés ered­ményeként a vállalat poli- gonüzemében gyártott ter­mékekből épül Békéscsabán a tanítóképző főiskola, a belvárosi általános iskola, Gyulán és Orosházán laká­sok. Ami a gazdálkodást illeti: a vállalatnál az elmúlt évre 45 millió forint nyereség el­érését tűzték célul. Az elő­zetes adatok szerint ez a szám 1-2 millió forinttal nő. Az idei elképzelésekről el­hangzott: 1987-et optimáli­san kezdi a vállalat annak ellenére, hogy a téliesítési elképzeléseiket nem sikerült minden területen teljesíteni. A vállalat kapacitása 1988 közepéig teljes egészében le­kötött, négy munkájuk ér­tékhatára meghaladja a 100 millió forintot. Az idén to­vábbra is kiemelt program­ként szerepel a lakás- és az iskolaépítés. Jámbor Ferenc után Fo- dorné Birgés Katalin szólt, s mondott köszönetét az épí­tőknek tavalyi munkájukért. Hangsúlyozta, hogy a BÁÉV országosan is azon kevés vállalatok sorába tartozik, amelyek teljesítették célki­tűzéseiket. Kérte a vállalati kollektívát, hogy az idén is maximális erőfeszítéssel ve­gyen részt a lakás- és az .iskolaprogram megvalósítá­sában, s a lakásokat úgy ké­szítsék, mintha saját maguk­nak, az iskolákat pedig olyan színvonalon adják át, mintha saját gyerekeiknek építenék. Sztoján János, a Május 1. szocialista brigád vezetője felhívással fordult a válla­lat brigádjaihoz, hogy csat­lakozzanak a nagy októberi szocialista forradalom 70. év­fordulója tiszteletére kibon­takozó munkaversenyhez, a vállalat pedig csatlakozzon az SZMT által kezdeménye­zett „Békés megye fejlődé­séért” pályázati felhíváshoz. A felhívás tartalmazza, hogy a vállalati kollektíva idei tervének' megvalósításá­ra, egyebek között az isko­laprogram teljesítésére te­gyen ígéretet, jobb minősé­gű munkával. Ezen felül ha­táridőre 400 lakást jó minő­ségben adjanak át. A tech­nológiai fegyelem megtartá­sával a már elkészült mun­kák megvédésére hívták fel a figyelmet, a jobb gazdál­kodást a termelési költségek csökkentésével, fokozottabb takarékossággal és a jobb munkaszervezéssel segítsék. A munkásgyűlés végén ki­tüntetések átadására került sor. „Kiváló Munkáért” ki­tüntetésben részesült Papp László festő, „Kiváló Dol­gozó” kitüntetést kapott An- dó János művezető, Marik Andrásné gépkezelő és Hu­szár Mihály darukezelő. Az MHSZ dicsérő oklevelét nyújtották át Bogár Szabó Adám telepvezetőnek. — szekeres — Új igazgató a Békéscsabai Hiitöház élén A Magyar Hűtőipar terme- zettnél mintegy 15 százalék- lési tervét mindössze 97,8 kai több árut bocsátottak a százalékra teljesítette. Ami- vásárlók rendelkezésére. Az ben kiemelkedőt nyújtottak, országos vállalat tőkés ex- az á belföldi ellátás, a terve- portja az igényeknek megfe­lelően alakult. Bt. Gulyás Béla, a Magyar Hűtőipar vezérigazgatója, ennyiben foglalta össze a Békés me­gyei gyárban tegnap megtar­tott munkásgyűlésen az 1986- os gazdasági év eredményeit. Az 1987-es programról el­mondotta, hogy mintegy 14 százalékos termelésnöveke­dést szeretnének elérni, ha­tékony termeltetésű gazdál­kodási munkával, ugyanak­kor a minőség további javí­tásával. A tőkés piacokra az 1986-os eladáshoz képest ér­tékben 6 százalékkal, meny- nyiségben 20 százalékkal kí­vánják növelni a kivitelt. Ügy szeretnének a Magyar Hűtőiparban dolgozni, hogy a 380 millió forint nagyvál­lalati eredményt elérjék. Terveik megvalósításához, mintegy 7 százalékos bér­emelést terveznek. A békéscsabai gyár a Ma­gyar Hűtőipar egyik legna­gyobb üzeme, amely az el­múlt esztendőben teljesítette tőkés exporttervét, s gaz­dálkodásuk eredményeként 46 millió forint nyereséget értek el. Az idén 10 százaié- ' kos termelésnövekedéssel számolnak az 1986. évi 16 ezer tonna késztermék előál­lításával szemben. 1987-ben 18 ezer tonnányi áru gyártá­sára vállalkoznak. Az ered­ményt 60 millió forintban jelölték meg, s mintegy 9-10 ezer tonna termék tőkés pia­ci értékesítését tervezik. Ez a munkásgyűlés rend­hagyó volt, ugyanis a gyár kollektívája előtt dr. Gulyás Béla búcsúztatta el Márton Pál igazgatót, aki 25 éven át állt a Magyar Hűtőipar bé­késcsabai gyárának élén. Mint mondotta a vezérigaz­gató, Márton Pál úttörősze­repet vállalt magára az iparágon belül, elsőként va­lósult meg a földszintes hű­tőház Békéscsabán, amely azután Európa-szerte elter­jedt. Elsőként itt állítottak elő 10 ezer tonna, majd 20 ; ezer tonna terméket egy esz- i tendő alatt, s ugyancsak in- j nen indult útjára egy gazda- ’ sági év alatt 10 ezer tonna áru a tőkés piacokra. Kivé- :: teles az a vezetői magatartás, í amelyet az új dolgok iránt ; tanúsítottak ebben a gyár- ; ban, s ahogyan a manufak­turális feldolgozástól eljutot- I tak a mai modernizált ter­melésig. A kollektíva szeretettel bú­csúztatta a régi igazgatót, aki annyit mondott: „Nekem könnyű volt, mert olyan kok lektíva állt mögöttem”. Az új igazgatót, Horváth Imrét, a vállalat eddigi fő­könyvelőjét is üdvözölte a vezérigazgató, akitől Deme­ter Istvánná szb-titkár a kollektíva nevében jó terme­lési programokat kért. A rendhagyó munkásgyűlés ez­után Csatári Bélának, a megyei pártbizottság titkárá­nak hozzászólásával folytató­(Folytatás a 3. oldalon) Sikerek és gondok a kereskedelemben Zsúfolásig megtelt az SZMT-székház nagyterme a KPVDSZ megyei aktívaérte­kezletén, melynek előadója az aktuális feladatokról a szakszervezet főtitkára. Vas János volt. A jelen tennivalóit az egy éve tartott kongresszus ha­tározataiból, az azóta tör­tént dolgokból vezette le a főtitkár, különös tekintettel az ország gazdasági hely­zetére, s azon belül a keres­kedelem és a vendéglátás dolgozóit érintő kérdésekre. Mindnek a lényege pedig az, hogy változás, változtatás szükséges mind a gazdasági, mind a szakszervezeti mun­kában. A tavalyi évben nehéz szabályozási feltételek mel­lett is a kereskedelem és a vendéglátás jelentős része a vártnál jobb eredménye­ket ért el. A belkereskedel­mi ellátás javult, és remény van az idei még nehezebb esztendő terveinek teljesíté­sére. A kínálatnak azonban alkalmazkodni kell a vevő­kör differenciálódásához, mert nőtt az igény a fino­mabb és drágább áruk iránt, ugyanakkor jóval na­gyobb az eddiginél az ol­csó cikkek kereslete. Mind­kettőt ki kell elégíteni, még­pedig kulturáltabb módon, udvariasan, figyelmesen, a vevők megelégedésére. Beszámolt arról is, hogy a szakszervezet négy megol­dandó kérdéssel fordult a kormányhoz. Az első a ke­reskedelmi árrés rendezése, mivel a jelenlegi igen ala­csony, az élelmiszereké 8-18 százalék, az iparcikkeké 10- 14. Ez nem elég a legszük­ségesebb fejlesztésre, s egy komoly bérrendezésre, ami 20 esztendeje várat magára. Az árrés kellő mértékű — azonnali — megoldására nincs mód, csak évekre el­nyúló fokozatossággal. Szó volt a három nagy szálloda- vállalat ügyeinek rendezésé­ről, valamint a kis falusi boltok kedvezményeiről, és mindkettőről kedvező döntés született. A negyedik fölve­tés. a 40 órás munkahét be­vezetése a kereskedelemben nem oldódott meg, azzal az indokkal, hogy a nyitva tar­tási idő most is kevés, to­vábbá mert csak saját erő­ből lehetne megcsinálni, er­re viszont nincs pénzük a vállalatoknak. A szakszerve­zet szerint a mostani mun­kaerőhelyzetben a jelenlegi rendelet megtartása is ne­héz, de azért arra töreked­nek, hogy ahol szükséges, hetenként néhány napon és szombat délután hosszabb legyen a nyitva tartás, hogy a többi dolgozó munkaidő után tudjon vásárolni. A fentiek részletes kifej­tése után a főtitkár több ál­talános kérdéssel foglalko­zat a párthatározat szelle- •mében, majd a beszámolót azzal fejezte be, hogy a szakszervezetek mindenütt álljanak a fejlődés mellé, támogassák az előrevivő, okos vállalati kezdeménye­zéseket. s csak a jó munka nyerjen elismerést. Vass Márta Országos történelemtanitási konferencia Országos történelemtanítá­si konferencia kezdődött tegnap Budapesten a Veres Péter Gimnáziumban. Az Országos Pedagógiai Intézet által rendezett tanácskozá­son mintegy kétszáz szak­ember — általános és közép­iskolai történelemtanár, va­lamint történész — vett részt, hogy megvitassa a tantárgy tanításával össze­függő időszerű tartalmi és módszertani kérdéseket, a tananyag fejlesztésének ten­nivalóit. A kétnapos tanácskozást Szabolcsi Miklós, az OPI fő­igazgatója nyitotta meg, majd Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézeté­nek igazgatóhelyettese tar­tott bevezető előadást a tör­ténelemtudomány és az ok­tatás kapcsolatáról. A hétfői eszmecserén szó volt a tör­ténelem tantárgynak az is­kolai oktatásban-nevelésben betöltött sajátos szerepéről, a komplex történelemtanítás gyakorlatáról arról, hogy a történelmi ismeretek miként hasznosíthatók más tárgyak oktatásában. Az előadások s az azt követő viták egyebek között elemezték a korszerű tanárképzés és az újabb történeti ismeretek feldolgo­zásának összefüggéseit is. Az eszmecsere mai prog­ramjának középpontjában a történelemtanítás jelenlegi gyakorlata áll maid: így a tananyag kiválasztása, a tantárgy fejlesztését szolgáló új elképzelések, valamint a hazai és külföldi törekvések a történelemtanítás metodi­kájának megújítására. Vegyes vállalatok Magyarországon Több mint hetven vegyes vállalat működik már Ma­gyarországon külföldi cégek részvételével. Számuk az el­múlt két év során megdup­lázódott. Zömmel közepes nagyságú külföldi cégek vesznek részt bennük, de, ta­lálható köztük több nagy világcég is, például az NSZK-beli Siemens, BASF, vagy az egyesült államokbe­li ITT cég európai leányvál­lalata. Az új vállalkozások között jelentős számban vannak termelő vállalatok. Segítsé­gükkel fejlett technológiák, korszerű munkamódszerek honosodnak meg az ország­ban. Hozzájárulnak a tőkés export bővítéséhez is. A ve­gyes vállalatok többségénél az alaptőke 51 százaléka ma­gyar, 49 százaléka pedig külföldi tulajdonban van. 1982-től lehetőség nyílt ar­ra, hogy a pénzügyminiszter: engedélyével külföldi tulaj­dontöbbséggel is létrehozza­nak vállalkozásokat. Ma már több ilyen vegyes vál­lalat működik, köztük a Kö­zép-európai Nemzetközi Bank és a Citibank, vala­mint néhány termelőválla­lat. A vegyes vállalatokba befektetett külföldi tőke összege jelenleg megközelíti a százmillió dollárt. A rész­vételben a legaktívabbak az osztrák és az NSZK-beli cé­gek, de működik már indiai, japán, nortugál és görög cég részvételével alapított ve­gyes vállalat is. A vállalkozási kedv növe­kedéséhez hozzájárult, hogy 1986-ban egyszerűsödött az engedélyezési eljárás, és változott az adózás is. Az adókedvezményeket a vál­lalkozók ma már nem eseti elbírálás alapján kaphatják meg, hanem akkor, ha telje­sítik a jogszabályban előre megszabott feltételeket. En­nek megfelelően például az árutermeléssel, szállodaépí­téssel és -üzemeltetéssel fog­lalkozó vegyes vállalatok, amelyek alaptőkéje megha­ladja a 25 millió forintot, s ebből a külföldi részesedés több mint 30 százalék, az általában érvényes 40 száza­lékos nyereségadó helyett az első öt évben csak 20, a ha­todik évtől pedig 30 száza­lék nyereségadót fizetnek. A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos ágaza­tokban működő vegyes vál­lalatokat az első öt évben mentesítik a nyereségadófi­zetése alól, s az alapításu­kat követő hatodik évtől kezdve 20 százalékos nyere­ségadót fizetnek. Ezek az intézkedések szá­mottevő érdeklődést váltot­tak ki külföldön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom