Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-05 / 3. szám
1987, január 5„ hétfő o Intézkedik a Videoton Mit tegyünk a Color Starral? Ez a tv jól működik, de a szerelők itt is ellenőriznek majd Fotó: Kovács Erzsébet Január 3-án a rádió és a televízió több alkalommal adta hírül, hogy a szilveszteri mátyásföldi tv-tűz következtében sorsdöntő lépésre szánták el magukat a Videoton vezérkarában. Felülvizsgálják a Color Star tv-ket, segítik a televíziók cseréjét. Országszerte, így megyénkben is jó néhány családra ijesztett rá, okozott jelentős kárt, netán tragédiát is ez a típusú tv. A Békés megyei tűzoltóság ügyeletese, Men- gyán Béla zászlós kérésünkre utánanézett, hogy 1986- ban a tűzoltóság tudomása szerint megyénkben három televízió által okozott tűz volt. Kettőt Color Star okozott; Békésen 80 ezer forint anyagi kár. Gyulaváriban 45 ezer forint kár volt a következménye. Kisebb anyagi kárt, de nem kevesebb ijedelmet okozott egy kigyulladó Super Star. Fáskerti Jánosék a gyulai tüdőkórház dolgozói — otthonuk is a kórház területén van — a szerencsétlenül jártak közé tartoznak: — Pár évvel ezelőtt történt — mondják —. a kislányunk betegen feküdt a szobában. Szórakoztatására kapcsoltuk be a televíziót. Kikísértük a kezelőorvost, s öt perc múlva arra lehettünk figyelmesek, hogy az ablakon kifelé gomolyog a füst. Kimentettük a lányunkat, a körülöttünk dolgozó emberek pedig oltani próbálták a tüzet. Sikertelenül. Életünk emlékezetesen szomorú eseménye volt az az év. Zsilák Pál békéscsabai televízió-műszerész jó tanácsa szerint; — Ha képhibát tapasztalnak, bal oldalról becikázik a kép. bemákosodik. villog, sziszegő hangot hallanak. kapcsolják ki, áramta- lanítsák a Super Start. A televízió nem gyullad ki azonnal. Legalább félórás helytelen működés után következhet be a baj. Az emberek gyakran üzemelés közben magára hagyják a készüléket, s már csak a tüzet veszik észre. A fényjelenséget bakelitszag kíséri. Tévhit, hogy a képcső felrobban, legfeljebb elpukkan. Amikor Color Start javítok, mindig ellenőrzőm a forrasztásokat, nem fenyegette ilyen meghibásodás. Mondták, hogy mi szerelők nem szívesen porta- lanítjuk a készüléket. Az oka. hogy ha hosszabb ideig üzemel és portalanításra szétbontjuk, olyan kontakt hibák keletkezhetnek, amelyek miatt elromlik a tv. Ha a fent említett jelenségeket, az egy pontból kiinduló égés gyanúját tapasztalják. azonnal áramtalanit- sák a televíziót, hívjanak szerelőt! Még egy fontos tudnivaló: ne helyezzék el a televíziót zárt térbe, vagy sugárzó hő közelébe, tegyék jól szellőző helyre. B. Zs. Veszélyes játékok! (?) Személyvonat robog a végállomása felé, az utasok egykedvűen üldögélnek a fülkékben. Ezekben a napokban a késő délutáni órákban kint már sötét van. Többen az ablakhoz nyomják fejüket, hogy jobban lássák merre is járnak. A vonat zakatolását egyszer csak nagy csattanás, üvegcsörömpölés zavarja meg. Az ablaknál álló egyik utast a kitört ablaküvegek véresre sértik. — Mi történt? — kérdik egymástól a döbbent utasok. A választ röviddel később a jegy vizsgáló adja meg: — Valaki kővel megint megdobálta a vonatot. Az említett epizód nem kitalált esemény. Legutóbb december elején történt Kisszállás és Kelebia vasútállomások között. És ez csak egy abból a sok veszélyes játékból (?), amelyeket a közlekedő vonatokkal szemben elkövetnek. De kik azok, akik ilyen dologra vetemednek: gyerekek vagy vandál személyek? A MÁV Szegedi Igazgatóságán elmondották: 1986-ban több mint negyven alkalommal veszélyeztették valamilyen formában a vonatok biztonságos közlekedését. Sajnos, megyénkben is előfordultak ilyen esetek. Kővel dobálták meg a vonatokat, különféle tárgyakat helyeztek a sínekre, vagy megrongálták a vasúti jelzőket. E cselekmények önmagukban is mindmind veszélyesek. Hiszen nemcsak a vasúti berendezések megrongálásával járnak, hanem veszélyeztetik mások testi épségét, életét is. • A gyerekes csíny tevésnek gondolt kódoljál ás súlyos következményekkel járhat. A nagy sebességgel haladó vonathoz hajított kő iszonyú erővel csapódik a kocsikhoz, vagy az ablakon át be a fülkébe. Tavaly Kiskundorozsma közelében egy ilyen kőtől sérült meg a Budapestről jövő gyorsvonat egyik utasa, akin fejműtétet is kellett végrehajtani. De a betört ablak szétrobbant szilánkjai is súlyos sérüléseket okozhatnak. Az utóbbi időben egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor idegen tárgyakat, így köveket, vasdarabokat, farönköket, sőt távbeszélőoszlopot is helyeztek, illetve helyeznek a sínekre. Ennek veszélye főleg akkor nagy, ha a mozdonyvezető későn észleli az akadályt. Ugyancsak veszélyesek a jelző- és fénysorompó-rongálások is. Többször célpontnak használták a jelzők optikáját, annak üvegét kitörték, s nemegyszer megrongálták a jelzők szerkezetét is. (Pl. Csorvás—Telekgerendás között 1986. XL 21-én.) Így a berendezés már nem tudja betölteni szerepét, ezáltal nem az előírtaknak megfelelően reagál a közeledő vonatra, s ez veszélyekkel járhat a közúton közlekedőkre is. Az említett cselekmények csaknem 40 százalékában az elkövetők személyét a hatóságok kiderítették. De a rongálok többsége eddig ismeretlen maradt. Mit lehet tenni? Mindenhová rendőrt sem lehet állítani, minden berendezést non lehet őrizni. A megoldás eszköze egyedül a meggyőzés lehet. A cselekmények veszélyességére utaló meggyőző szó szükséges otthon a családban, az iskolákban, és az étet minden területén. A közös összefogás, értékeinkre való vigyázás, a „csínytevők” és a vandálok megfékezése lehet csak az egyedüli célravezető eszköz. G. J. A kormányszóvivő tájékoztatója A Minisztertanács ülését követő — idei első — kormányszóvivő-tájékoztatót derűs hangütéssel kezdte dr. Bányász Rezső államtitkár. A lengyel kormányszóvivő nevére utalva tréfásan megválaszolta azt a kérdést, amelyet korábban föltettek neki is, hogy miért vezették be — úgymond — Lengyelország után Magyarországon is ezt a tisztséget. — Mert mi is „Urban”-izálódunk — hangzott a csattanó. Ezt követően a lapok képviselőinek komoly kérdéseit vette sorra. NÉPSZAVA: Az utóbbi időben gyakran esett szó a munkaidő jobb kihasználásáról, sőt, erre kormányhatározat is született. Vajon a munkaidőalap védelme ebben az esztendőben is központi kérdés marad-e? — Igen, az marad — válaszolta az államtitkár. — Amíg szép számmal akadnak olyan vállalatok, intézmények, ahol a nyolcórás munkaidőt mondvacsinált okok miatt vagy éppen bevallottan ok nélkül csak félgőzzel dolgozzák végig, addig a munkaidő jobb hasznosulása kardinális problémánk marad. A Minisztertanács Titkársága az elmúlt hónapok sajtóját tanulmányozva elgondolkodtató beszámolókkal találkozott. Például egy más célra hivatott vállalat potom 4— szinte alig hihető! — 5 ezer forintért egynapos „menedzser- képzőre” invitálta a gazdálkodó szervezetek felső vezetőit. Most ne beszéljünk arról, hogy mennyiben lehet komoly egy néhány órás stúdium. De vajon kik; a résztvevők vagy a munkaadók fizették-e a borsos tandíjat, az utazás és a munkakiesés költségeit? Többre megyünk talán a jó példák bemutatásával — folytatta. — A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke 1987. január 1-i hatállyal szabályozta a tanácsi szervek munkarendjét, munkaidő-beosztását és az ügyfélfogadással kapcsolatos kötelességeiket. MAGYAR RÁDIÓ: Országgyűlési képviselők is többször szóvá tették, hogy nagyon nehézkes az orvosi műszerek és berendezések javítása. Tervezi-e a kormány az orvosi műszerek országos szervizhálózatának létrehozását? — Az orvosi műszerek országos szervizhálózata már működik. Nem az a gond, hogy ki végezze el a munkát, hanem hogy mivel! Elsősorban ugyanis az alkatrészellátás okoz gondokat, másodsorban néhány jól képzett, a legkorszerűbb technikát ismerő és alkalmazni tudó szakember hiányzik — főleg vidéken. S nemcsak egyik-másik külföldi partne- rüűk, de a hazai gyártók sem jeleskednek a pótalkatrészek előállításában. A Magyar Rádiónak egv másik kérdésére válaszolva azt is elmondta a szóvivő, hogy ugyancsak egy, a kormány előtt szereplő KNEB- vizsgálat szerint az utóbbi években megszaporodtak a közérdekű bejelentések. Ezek között számos olyan névtelen levél van, amely vezetők munkáját bírálja. A kormány annak is örül, hogy a sajtó nyíltabban, gyakrabban ad hírt a közérdekű bejelentések alapján lefolytatott vizsgálatokról, azok eredményeiről. — Persze, abban is lehet igazság — tette hozzá —. hogy helyenként csökkent a kötelező előrelátás, hogy ne mondjam; éberség. A KNEB jelentése is rámutat arra. hogy sok helyütt megelégszenek pusztán a vétkes felelősségre vonásával, de nem tárják fel az események mozgatórugóit. Változó gazdasági életünkben — úgy tűnik — a korábbiaknál több szerencselovag, kalandor tűnt fel. A közösséget megkárosítók, a nyerészkedők ellen a továbbiakban is minden lehető eszközzel, vagyis a törvény teljes szigorával fogunk eljárni. MAGYAR HÍRLAP: Szeretném tudni, hogyan értékelte a kormány a Magyar Hírlap tevékenységét. — A kormány úgy találta, hogy a Magyar Hírlap — a kormány félhivatalos lapja — a kormányzati döntések hátteréből jól tájékoztatja olvasóit. eredményesen mozgósít a határozatok végrehajtására, megfelelő fórumot ad a tanácsi munkának — mondta dr. Bányász Rezső. — A kormány arra hívta fel a Magyar Hírlap szerkesztőségét. hogy fokozza vitakészségét, s ezzel erősítse tovább immár kialakult, sajátos karakterét. Az intézkedések megszületése előtt bátran adjon teret a széles társadalmi vitáknak, az olvasói levelek közlésével, cikkekkel és riportokkal segítse az úgynevezett visszacsatolás folyamatát, vagyis a döntéshozó lórumok sokrétűbb tájékoztatását NÉPSZABADSÁG. Az 1986. szeptember 1-én életbe lépett sajtótörvény „betűi” az eltelt négy hónap alatt hogyan érvényesültek? — Az alig valamivel több mint egynegyed év átfogó értékelésre, elemzésre természetesén rövid időszak, sok tekintetben azonban máris kedvező változások tapasztalhatók — állapította meg az államtitkár, majd utalt arra, hogy bátrabb a vitaszellem, amely a szocialista demokrácia fejlődésének bizonyítéka, s a sajtó tájékoztatásának kötelezettsége alaposabban érvényesül, mint korábban. Az újságírók így könnyebben szerezhetnek információt, s az igazság nyomába eredve — ha találkoznak is nehézségekkel, akadályoztatással —, maguk mögött érezhetik a törvény nyújtotta védelmet. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy sajtónk színvonala örvendetesen tovább javul. MAGYAR NEMZET: Kapcsolódva az előző kérdéshez, arra lennék kíváncsi, milyen visszhangot keltett a tőkés világban a magyar sajtótörvény? — A nyugati sajtó elsősorban a tájékoztatási kötelezettség jogintézményének jelentőségét emelte ki mint a sokrétű, demokratikus tájékoztatás alapját. VASÁRNAPI HÍREK. Több forrásból is hallottuk már, hogy kedvezőnek ígérkezik az idegenforgalom 1986. évi mérlege. Olvasóinkat érdekelnék a közelebbi adatok. — Az elmúlt esztendő idegenforgalmi mérlege az év eleji, emlékezetes gyenge kezdet után kedvezőre fordult — válaszolta dr. Bányász Rezső. — A hozzánk látogató külföldiek száma elérte a 16 milliót. Eredmé__ n yeink felülmúlják a korábbi éveket: devizabevételeink csaknem' 25 százalékkal, forintban számolt bevételeink kereken 15 százalékkal emelkedtek. Idegenforgalmi fizetési mérlegünk 190 millió dollár aktívumot mutat. Az irántunk megnövekedett érdeklődés egyik összetevője, hogy javult az idegenforgalmi vállalatok piaci tevékenysége, gazdagodott a programajánlatuk. Konvertibilis valutabevételeinkben jelentős tétel az úgynevezett kongresszusi turizmus bővülése. Ügy tűnik, nem volt rossz befektetés a Hungaro- ring megépítése sem, A környező szocialista országokból hozzánk látogató turisták száma nem változott lényegesen. bár a megszigorított kiutazási feltételek következtében Romániából csaknem felére csappant az évű vendégforgalom. A magyar állampolgárok nyugati utazásaira áttérve az államtitkár elmondta, hogy ezek száma 1986-ban csaknem 20 százalékkal emelkedett. Erre az esztendőre idegenforgalmunk 6-7 százalékos növelését tervezzük — fejezte be tájékoztatóját a kormányszóvivő. Diáklapszemle Suli Híradó A szarvasi Vajda Péter Gimnázium Suli Híradójának karácsonyi száma időben eljutott az olvasókhoz, hiszen már december 18-án megjelent. Az újság első Január 9. és 11-e között ismét Békéscsaba ad otthont az országos szólótáncfesztivál rendezvényeinek. A fesztivált, melyre az ország egész területéről több mint 60 táncos érkezik, nyolcadszor rendezik meg. A program január 9-én kötelező próbával kezdődik, másnap. 10-én reggel 9 órai kezdettel az ifjúsági és úttörőházban nyitják meg a rangos eseményt. A legizgalmasabb pillanatok fél óra múlva kezdődnek, hiszen 9.30-tól néhány oldala azzal az örömteli ténnyel foglalkozik, hogy a gimnázium gazdagabb lett egy videofelszere- léssel és egy rádiós gyorsmásolóval. Ezen felbuzdulva a diákok máris hozzáláttak egy videostáb toborzásához. Részletesen számol be a Suli Híradó a gyomaendródi gimnáziumban megrendezett Kiss Lajos-napról, már csak azért is, mert a sportverseeste 19 óráig egymást váltják a versenyzők a színpadon, hogy összemérjék, mélyítőjük ismeri, s tudja bemutatni legjobban a különböző néptáncokat. Aki még bírja, este folytathatja a táncot, hiszen e nap záróprogramja mi más lehetne a fiatalok közt. ha nem táncház? Ez utóbbit a Megyei Művelődési Központban tartják. Január 11-én a zsűri értékeli a bemutatott produkciókat. melynek elnöke Nonyeken és a vetélkedőkön született néhány szarvasi siker is. Olvashatunk a lapban a karácsonyról elmélkedő írást és egy nagyon kedves levélpárbajt a IV’C és a IIE osztályok között. Igen tanulságos egy harmadikos „irodalmár” elemző dolgozata a tolsztojánizmus- ról, Murphy törvényei helyére viszont más is kerülhetett volna. vák Ferenc, a Honvéd Művészeti Együttes vezetője, tagjai: Fügedi János. Varga Zoltán, Zsuráfszky Zoltán, Erdélyi Tibor, dr. Osskó Endréné és Gyalog László. Az Országos Közművelődési Tanács, Békéscsaba Város Tanácsa, valamint a Békés Megyei Művelődési Köz_ pont által rendezett VIII. országos szólótáncfesztivál 11 én délután 3 órakor eredményhirdetéssel, majd — a város néptánckedvelő közönsége nem kis örömére — gálaműsorral zárul, melyen a legsikeresebben szerepelt táncos szólisták mutatják be műsorukat. Széléiáncfesztivál Békéscsabán