Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1987. JANUAR 27., KEDD Ara: 1,10 forint XLII. ÉVFOLYAM 22. SZÁM fl hóesés ismét próbára teszi a közlekedést Héfödte sínpályák Nem múlt el nyomtalanul a közlekedésben sehol sem az elmúlt napok keményebb időjárása. Jelzi ezt az égi áldásnak nem nevezhető hó- tömeg, amely röyid idő alatt zúdult az országra. Az újabb hófelhőkkel újabb „gond­felhők” is gyülekeztek a közlekedésszervezésben. Sok helyen az élet még nem zökkent vissza a megszokott kerékvágásba. Fennakadások vannak a közúti és a vasúti közlekedésben. A nehézségek fő okozója a szél, pontosab­ban a szél által hordott hó. Miként jelent ez akadályt a vasúti közlekedésben? Erről hallottunk néhány informá­ciót a MÁV Békéscsabai Vontatási Főnökségének ve­zető mérnökétől, Hankó Andrástól. Elmondása szerint a pá­lyák állapotát folyamatosan figyelemmel kíséri a pálya- fenntartási főnökség. Az esetleges hóátfúvásokat, me­lyek elzárják a sínpályákat, azonnal jelentik a szolgálat­nak. A szolgálat bejelentése nyomán szervezi meg a men­tést a hóügyelet. Azokon a helyeken kell a gyors segít­ség, ahol a hótakaró magas­sága miatt elakadnak a sze­relvények. A hó eltakarításá­ra hókotró meneteket állíta­nak össze, mely két mozdony összekapcsolását jelenti hó­kotró ekével felszerelve. Ezekkel hatékonyan lehet el­távolítani a havat a sínek­ről, A nap folyamán Bihar- nagybajom és Püspökladány térségéből jeleztek fél méte­resnél nagyobb hóakadályt. A hókotró menet az állomá­si tartalékszolgálatból és a tartalékból származó mozdo­nyokból állt össze. Gyors át­szerelés után útnak indítot­ták a szomszédos megyékbe a mentőszerelvényt. Az el­sődleges feladat a folyamatos teher- és személyszállítás biztosítása, valamint a tete­mes késések csökkentése. Hamarosan útnak indul a vasúti „hókotró menet” Áldatlan állapotok, elhanyagolt utak Továbbra is áldatlan álla­potok uralják a megye ala­csonyabb rendű útvonalait. A múlt hét végén, pénteken és szombat hajnalban lehul­lott havat ezekről az utak­ról csak részben takarították el. A vasárnap és hétfő virradóra feltámadt szél hó­torlaszokat emelt Vésztő és Okány között. Hasonló hóát- fúvások voltak Gyula és Lö- kösháza között, valamint Revenues térségében is. Ezen az útszakaszon autóbu­szokat kellett kimenteni a hóból. Egy-két busz árokba is csúszott. Tegnap a reggeli órákban ■kritikussá vált a közlekedés Medgyesbodzás—Med gyes­egyháza között. A KPM Közúti Igazgatóság hómaró gépeket irányított a körzet­be, hogy szabaddá tegyék az utat. A múlt hét közepe óta semmit sem változott az utak állapota Mezőkovács­háza térségében. Tegnap a déli órákig még csak az utak megtisztítására utaló moz­gással sem találkoztunk a Medgyesegyháza utáni ma­gyarbánhegyesi—kunágotai elágazástól egészen Mezőhe­gyesig. Ezen belül. Végegy­házától a mezőhegyesi ka­maráspusztai bekötőútig rossz állapotokat tapasztal­tunk. A KPM Közúti Igazgató­sága tájékoztatása szerint folyamatosan tisztítják a közutakat. A hóátfúvások okozta akadályok megszün­tetése végett 39 munkagép dolgozik éjszakai műszakban is. Hóesés esetén a sószórók is járni fogják a megye út­jait, Nagyobb hófúvást Kö- rösladány és Zsadány kö­zött, valamint Szeghalom, Füzesgyarmat és Bucsa tér­ségéből jelentettek. A me­gye déli részein az utak jár­hatók, kisebb akadályokról hír csak a Kevermes és Kunágota közötti utakról ér­kezett. Dupsi Károly —Gurabi Attila Képünk Medgyesbodzás és Medgyesegyháza között készült, amint a KPM Közúti Igazgató­ságának hómarója Liker Imre irányításával takarítja az utat Fotó: Fazekas Ferenc, Dupsi Károly Népfrontvita a népszavazásról Mint ismeretes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kezdeményezte a lakossági helyi szavazást, másképpen a népszavazás intézményének a bevezetését, a jogi feltételek megteremtését. A rendelet- tervezetről tartottak vitát tegnap, január 26-án Békés­csabán, a HNF-székházban, ahol a jogi, államigazgatási szakembereket, népfrontakti- vistákat Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára üdvö­zölte, közöttük dr. Lovász Matildot, a megyei pártbi­zottság titkárát. Először dr. Luczi József, a megyei tanács osztályvezető­helyettese kért szót. Arról beszélt többek között, hogy társadalmi fejlődésünk alap­törvénye a szocialista demok­rácia bővítése, gyakorlati gazdagítása. Ez a folyamat a különböző fórumok össze­hangolt fejlesztését és új lehetőségek megteremtését igényli. A helyi kezdemé­nyezés a gazdaság, a kultú­ra számos területén, a tele­pülések építésében, szépíté­sében, a kisebb közösségek egyre nagyobb önállóságot kapnak ügyeik intézésére, így tovább bővíthető a la­kosság közvetlen részvétele a város, a község, a falu egé­szét érintő alapvető kérdé­sek eldöntésében. A résztvevők elmondották észrevételeiket, javaslatai­kat a készülő rendeletterve­zettel kapcsolatban. Hasznos vitában körvonalazták azokat a politikai, társadalmi, eljá­rásjogi és közigazgatási te­endőket, amelyek elengedhe­tetlenül fontosak e nem min­dennapi jogszabály megalko­tásához. S. S. Korrózióvédelmi társaság Több mint harminc közle­kedési vállalat részvételével, a Közlekedési Minisztérium és az OMFB támogatásával, szakmai felügyeletével a kö­zelmúltban megalakult a Közlekedési Korrózióvédelmi Társaság. A közlekedés eszközeinek értéke meghaladja az 500 milliárd forintot. Mindehhez járul még a lakosság tulaj­donában lévő másfél millió személygépkocsi. Évente több mint 10 milliárd forint­ra tehető az a kár, melyet a korrózió okoz ebben az ágazatban. Alapvető kérdés tehát a korrózió, a gyors el­használódás elleni védelem. Az elkövetkező időszakban elsősorban a felületelőkészítő eljárások gépesítésére, a fe­lületvédelmi technológiák korszerűsítésére, a közúti és vasúti hidak, betonutak kor­rózióvédelmének fejlesztésé­re, továbbá a közúti és re­pülőtéri jégolvasztás környe­zetkímélő módszereinek ki­dolgozására tesznek erőfeszí­téseket. A Ganz Electric gyulai relégyártó leányvállalata erősáramú és híradástechnikai jelfogókat készít, elsősorban vasútbizto­sító berendezésekbe. Évente öt fő típusban mintegy ötszáz­ezer jelfogó és összeszerelt reléegység kerül ki innen. Főként vasútállomásokon, motorvonatokban használják fel. Képün­kön Sújtó István relészerelő a Dominó 55-ös reléegység mágneskapcsolőjának huzalozását végzi Fotó: Szóke Margit 11 nyugdíjasok helyzetéről tanácskozott a MEDOSZ megyei bizottsága A MEDOSZ Békés Megyei Bizottsága a napokban tár­gyalt a nyugdíjasok helyze­téről. A mezőgazdasági szak- szervezethez tartozó üze­mekben megyénkben 5500 nyugdíjast tartanak számon, ebből 2150 a rokkantnyugdí­jas. A számok önmagukért beszélnek: az erdő- és me­zőgazdaságban, a vízügyi szerveknél télen-nyáron a szabad ég alatt végezték ne­héz fizikai munkájukat. Sok az egyedül élő, a súlyos be­teg ember. Százhetvenkilen- cen ápolásra, gyors segítség­re, a nyugdíjas házaspárok közül pedig 148-an szerve­zett gondozásra szorulnak. A szakszervezeti bizottsá­gok teljes körű felmérést vé­geznek. öt és fél ezer vá­laszleveles kérdőívet küldtek, megkérdezték, milyen körül­mények között, hogyan él a nyugdíjas, milyen segítséget vár. Eddig a megkérdezettek 70 százaléka válaszolt. Min­denkit személyesen megke­resnek, hogy a leginkább rá­szorulókon segítsenek a leg­gyorsabban. Együttműködik az szb a községi tanácsokkal, közösen osztják fel a segély­kereteket. A mezőgazdasági nyugdí­jasok 60 százalékának mind­össze 2560 forintot visz a postás havonta. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ezek az em­berek zömmel szétszórtan, az üzemektől távolabbi falvak­ban és a tanyavilágban él­nek. Nem tudják megszer­vezni a rendszeres látogatá­sukat. Az aktív dolgozók napközben több kilométert nem utazhatnak, viszont a vállalkozó, mozgékonyabb nyugdíjasok felkereshetik a magányos idős betegeket. A Békéscsabai Állami Gaz­daságban például több száz dolgozót tartanak nyilván. Korábban a Telekgerendáson működő állami gazdasághoz csatolták a Gyulai Állami Gazdaságot is, így földrajzi­lag igen nagy a gazdaság te­rülete. A gyulai körzetben Vincze Ferénc nyugdíjas — utcabizalmiak segítségével — rendszeresen látogatja az időseket, segít ügyes-bajos dolgaik elintézésében. Taná­csi, egyéb hivatali gondjait leveszi a vállukról, ha szük­séges, gyógykezelésüket is szorgalmazza. Esetenként so­ron kívüli beutalót szerez a MEDOSZ megyei bizottságá­tól. A telekgerendási körzet­ben lakók érdekeit hasonló lelkesedéssel képviseli Szel- csányi György nyugdíjas. Az utazási költségek térítésének módján gondolkoznak a szakszervezeti bizottságok. Gond, hogy a nyugdíjasok egy részé nem szakszervezeti tag. így az szb-nél nincsenek nyilvántartva. Sok idős em­ber nem tárja a világ elé gondjait, gyakran még a leg­közelebbi tanyán sem tud­nak róla. A szakszervezetiek nagy körültekintéssel válo­gatják ki a méltányossági nyugdíjemelésre javasolta­kat. A társadalombiztosítási tanáccsal együttműködve így próbálnak az idős emberek gondján enyhíteni. A jó pél­dák mellett akadnak olyan üzemek is, ahol a nyugdíja­sok nehézségeinek megoldá­sát csak állami feladatnak tartják. A testületi ülésen felszó­lalt Borbás Lajos, a ME­DOSZ nyugalmazott főtitká­ra is. Elmondotta, hogy a nyugdíjasok helyzetének tel­jes körű felmérését országo­san elsőnek Békés megye szakszervezeti bizottságai kezdték meg. A. R. MHSZ-székház Gyomaendrääsn Tegnap a városi jogú nagyközségben felavatták a hazafias, honvédelmi és in­ternacionalista nevelés helyi székiházát. Az MHSZ megyei titkára, Frontó András al­ezredes köszöntötte az ün­nepségen megjelent megyei és helybeli politikai, állami és társadalmi szervek veze­tőit. Beszédében méltatta az MHSZ-székház jelentőségét, szólt a nevelőmunka felada­tairól, a klubok, a vezetőség munkájáról, a további teen­dőkről. A jövőben az új MHSZ-székház egyaránt szí­vesen vár fiatal és idős em­bereket falai közé. A három és fél millió fo­rintos beruházást, az MHSZ- székházat Kiss Lajos, az MHSZ gyomaendrődi vezető­ségének titkára vette át a tagság nevében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom