Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

1987. január 3-, szombat Folytatás? A csodálatosan szép, szinte arborétumnak nevezhető kert gazdája végigvezetett a biro­dalmán. A téli álomra készülő kert még most is egészen különleges szépségeket mutatott. A rengeteg, jrissen zöldellő tűlevelű mellett még nyíltak a rózsák is, leveleket őrzött a tulipánfa; és rend, táblácskák mindenütt. A gazda szinte név szerint „szólította” minden kedves növényét. A nap aranylóan sütött, de azután mintha elborult volna, pedig felhő sem volt az égen. Mert a gazda megszólalt: — Hetvenéves elmúltam. Igaz, még jó erő­ben vagyok, de mi lesz ebből a kertből, ha... Nem fejezte be a mondatot, de felesleges is volt. hirdette, hogy az utódok gondolnak azokra, akik előttük jártak. És a törődés nemcsak azt kell, hogy je­lentse: csomagot viszünk, küldünk, mond­juk éppen karácsonyra. Mert nem is annak örül igazán az idős ember, amit kap a gye­rekeitől, hanem annak, amit ö adhat, örül azért is, mert biztonságban szeretné tűdig. ami neki kedves. A nagymama varrógépét ajánlja szeretettel, mert hogy ő már nem lát dolgozni rajta. Ne felelje az unoka, hogy „ugyan, minek az nekem”, hanem fogadja el örömmel. Vagy használhatja is, de ha igazi régiség, akkor már lakásdísznek sem min­dennapi. A nagyapa öreg, százszor elolva­sott könyveit is akkor tudja biztonságban, ha fiatal szerettei örömmel veszik maguk­hoz azokat. Vagy a régi fényképek! Talán ezek azok. amiket az öregember a legjob­ban sajnál: mi lesz velük, kinek kellenek?! Mert tudtam, hogy van két fia, mind a kettő tanult ember, városban élnek, s bizony egyiknek sincs sem ideje, sem hajlandósága, hogy valaha is a kerttel törődjön majd. Hány idős embernek szíve fájdalma ez: megteremtett valamit a két keze munkájá­val, s mi lesz abból, ha majd ő nem tudja folytatni. Éppen azon a napon, amikor a cso­dálatos kertben jártam, virágerdő borította a közeli sirkertet, estére pedig ezernyi gyertya Hát kelljenek! Egy darab a múltunkból, az elődeinkből, a „gyökereinkből”. Érezze az idős ember, hogy nem megy semmi ebek harmincadjára, ha ö már nem bírja magát, vagy ha ő már nem lesz közöttünk. Ezek a gondolatok jutottak eszembe ott, a csodálatosan szép kertben járva. Persze, az idős embernek választ — a fiai helyett — nem adhattam ... (sm) Szönyegszerviz Az új szőnyeget legalább 2-3 hónapig ne poroljuk és ne porszívózzuk, csak köny- nyedén söpörjük le a felü­letét, vagy' szőnyegkefével keféljük át. Ennyi idő után a szőnyeg szálai eléggé leta- posódnak, nem húzódhatnak már ki, és ilyenkor már a szokásos módon gondozhat­juk, porszívózhatjuk, esetleg szintetikus tisztítószer hab­jával tisztíthatjuk. A sző­nyeget mindig a visszáján poroljuk, a színéről csak le­keféljük a port. Ha a szí­nén poroljuk, megsértjük a szőnyeg finom fonalait, és a port a szőnyegbe verjük. A szőnyeget ne hagyjuk mindig ugyanabban a hely­zetben feküdni. Időnként forgassuk meg, hogy oldalai cserélődjenek. így nem fa­kul a napfénytől mindig ugyanaz a sarok, és nem ko­pik mindig ugyanazon a he­lyen, például a székek vagy az asztal lábánál. A szőnyeg színeit felfris­sítjük, ha ecetes vízbe már­tott kefével átkeféljük. A bortól, sörtől, gyümölcs­szörptől foltos szőnyeget langyos vízzel tisztíthatjuk. Szintetikus szálakból készült vagy gumi alapú szőnyeghez ne használjunk oldószert tar­talmazó tisztítószert! A koromtól beszennyező­dött szőnyeget ne dörzsöl­jük. A foltot szórjuk be só­val, egy kis idő múlva a só és korom keverékét lesöpör­jük. Majd újra behintjük sóval, és keményebb sörté- jű kefével szedjük össze a piszkot. Ha mégis szétkenő- dött a szőnyegen valahol a korom, egy kis kefét vízbe mártunk, sortéit beszappa­nozzuk, és a kormos dara­bon addig keféljük, míg a szappan habos nem lesz. Ezután a nedves habot ronggyal letöröljük, és a ki­tisztított részt vízbe mártott, kicsavart ronggyal átdörzsöl­jük. Télen színével a frissen esett porhóra fektetve po­rolhatjuk ki a szőnyeget, így a színei is nagyon szé­pen felfrissülnek. A kitisztított szőnyegre csak akkor lépjünk, ha tel­jesen megszáradt, különben a gyapjúszálak könnyen ösz- szefilcesednek, és a lábnyo­mok megmaradnak rajta. Ha víz ömlött a szőnyeg­re, tiszta, száraz ronggyal azonnal töröljük szárazra, a nedves folt alá is tegyünk száraz rongyot vagy sziva­csot, hogy a nedvességet ma­gába szívja. Megesik, hogy a szőnyeg egy-egy sarka felkunkorodik. Ilyen esetben a sarkok alá varrjunk háromszögletű bőr­darabkát. B. K. KERT, HÓZTDII Hol kapni fügecsemetét? Még az elmúlt esztendőben kérdezte levelében Győrke Edit, szeghalmi olvasónk: „November 22-i számukban olvastam a fü­géről, illetve annak termeszté­séről. A mai napig nem láttam ilyen növényt. Szeretném tudni* hol lehet a növény termesztésé­hez szaporítórészeket beszerez­ni?” A kérdésre az idézett cikk szerzője. Halász Bálint kertész- mérnök adta meg a választ. Fü­gecsemetét a Baranya megyei települések heti piacain — érte­lemszerűen majd a tavasz kez­detét követően! — lehet kis téj telben vásárolni. Nagyobb meny- nyiségben előjegyhető, illetve megrendelhető a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem Faiskolá­jában (Keszthely, Festetics u. 7.). A rovatszerkesztő megjegyzé­se: a délszaki növény nem is­meretlen Békésben sem. Ha nem is minden, de igen sok kiskert­ben tartják, gondozzák. A ta­pasztalatok szerint a legtöbb he­lyen nem a legeredményesebben gondozzák: ezért is került sor az említett cikk közlésére. A megyénkre is jellemző klímavi­szonyok nem éppen kedveznek ennek a gyümölcsfélének. Csu­pán az vállalkozzék telepítésére, akinek van már némi gyakor­lata az ún. ..kényes” növények gondozásában. A füge csalódást is okozhat . . . Gumicsere Kockázatos a gépkocsi bármely alkatelemét olyan­nal felcserélni, amely nem az eredeti konstrukció sze­rint való. Jó példa erre az az eset, amikor valamely autó eredeti gumiabroncsait más gyártmányúakra és mé- retűekre cserélik fel. Ha az eredetinél szélesebb az új abroncs, nem is biztos, hogy elfér a korábbi helyén (Kü­lönösen a kormányzott ke­rekeknél adódhatnak ebből súlyos problémák.) De ép­pen így a gumiabroncs erede­ti átmérőméretétől sem le­het büntetlenül eltérni. Ám talán kevesen tudják, hogy némi kellemetlenség­gel akokr is számolni lehet, ha valaki diagonál abron­csait radiál gumikra cseréli ki. A kétfajta gumi külmé- rete ugyanis többnyire eltér egymástól: a diagonálé va­lamivel nagyobb. Perszenem annyival, hogy veszélyeztet­né az utazás biztonságát. A méretváltozás azonban a ki­lométeróra működését min­denképpen módosítja. HŰTŐ — MOTOR Az órát gyárilag egy bizo­nyos kerék-, illetve gumiab­roncsmérethez hangolják. Ha az abroncs méreté eltér et­től, az óra már nem a való­di értékeket mutatja. Ugyan­azt a távolságot ugyanis két különböző kerületű kerék más-más fordulattal teszi meg. Ha például valaki egy nagyobb méretű diagonál gumiról áttér egy kisebb ra­diál abroncsra, a különbség már 5-10 százalék is lehet! Így lehetséges, hogy csak 100 kilométert tettünk meg, közben pedig az óra 105-öt vagy annál is többet mutat. Ez utóbbiból azt a téves kö­vetkeztetést vonhatnánk le, hogy a motor fogyasztása csökken. Ha valaki a diagonál-ra- diál abroncscserét mindjárt az új kocsi első napjaiban hajtja végre, számítson rá, hogy minden ténylegesen megtett 10 ezer kilométer­hez még 500-1000 kilométert „hozzátesznek” a kisebb ke­rületű abroncsok, így az autó valójában „fiatalabb”, mint amit a kilométeróra mutat. Gumiabroncs cseréjekor a változást úgy tudjuk legjob­ban megállapítani, ha pont akkor megyünk el egy kilo­métertábla mellett, amikor az óra éppen vált. Hosszabb táv megtételét követően az­után ismét megfigyeljük, mi­kor haladunk el egy jelző­tábla mellett, pont a váltás pillanatában. B. I. ÉTELRECEPT Káposzta a tálban A káposztaféléket az Árpád­kor óta termesztik Magyarorszá­gon. A nyugatról érkező szerze­tes térítők több fajt hoztak ma­gukkal. Tehették, mert változa­tait : a fodros levelű kelt, az ,,ezer levelűnek” titulált acri ká­posztát (a karfiol és a broccoli ősét), a fejes káposztát már Pli- nius is leírja. A természet his­tóriájában és a honfoglalás előtt fél évezreddel már Európar szerte folyt a termesztése. A ,,szegény emberek” ette ká­posztaételek készítési módja nem maradt fenn az utókorra. Annyi bizonyos, hogy ez a nö­vény hús nélkül, önmagában is egyike a legtáplálóbb zöldfélék­nek ; kivált a nyári változata és a kel tartalmaz meglehetősen sok fehérjét, de még szénhidrá­tot is, viszont nehezen emészt­hető. Az itt közölt káposztás étel­receptek a kevésbé ismertek, il­letve az olcsóbbak közül valók. BECSAPÓS KÁPOSZTAFEJ Kell hozzá: 1 leveskocka, kg-os) édes káposzta, 4 szá­raz zsömle, 4 tojás, 5 dkg füstölt szalonna, só, bors. A kemény káposztafejet megmossuk. Külső borító le­veleiből hatot óvatosan le­fejtünk, ezek indáit megvé­konyítjuk, és lobogó, sós vízben 10 percig főzzük. A szalonnát összeaprítjuk, ki­olvasztjuk, és zsírján meg- lankasztjuk, megpirítjuk a meghagyott, lereszelt káposz­tát. Úgy sózzuk, borsozzuk, mintha tésztához készíte­nénk. A zsemléket beáztat­juk, majd kicsavarva az ap­rókáposzta közé morzsoljuk. Tiszta konyharuhát kiterí­tünk, és a kívülről beolajo­zott káposztaleveleket úgy terítjük rá, hogy középütt összeérjenek. A zsemlével elegyített pirított káposzta közé keverjük a 4 tojássár­gát, majd a keményre fel­vert habot. A laza masszát a káposztalevelekre töltjük, és a kendő sarkaival úgy húz­zuk össze ezeket, hogy újból borítólevéllé álljanak össze. A kendőt olyan hosszú nye­lű fakanálra bogozzuk, amely megáll a főzőfazék peremén. A káposztásbatyut a boton forró, sós vízbe lógatjuk úgy, hogy a víz elfedje, és kb 40 percig lassan főzzük, majd tálra téve kibontjuk, és a kendőt kihúzzuk alóla. Ha ügyesek voltunk, nem is lát­szik, hogy a levelek töltelé­ket borítanak. Olcsó és fi­nom egytálétel. KELKÁPOSZTA­KRÉMLEVES Kell hozzá: 1 leveskocka, kb 1 kg kelkáposzta, 2 tojás, vaj, liszt a berántáshoz, 2 deci tej vagy tejszín. A leveskockát 1 liter for­ró vízben feloldjuk, és a megmosott, összevágott kelt benne puhára főzzük, majd szitán vagy szűrőn áttörjük. A vajjal, liszttel világos rán­tást készítünk, a kelpürével vastagított léhez keverjük, és úgyszintén hozzátesszük a tejjel vagy tejszínnel elke­vert tojássárgákat. Csak egy­szer és egy pillanatig forral­juk. KÁPOSZTÁS RAKOTT HÚS Kell hozzá: 1/2 kg sertés- lapocka, vagy comb, 1 kg fejes káposzta, 3 evőkanál olaj, 4 paradicsom, 1 fej vö­röshagyma, só, bors, piros- paprika. A húst vékony csíkokra vágjuk, és az olajon meg- lankasztott, aprított hagymá­ra tesszük, együtt kipirítjuk. Kis vizet öntünk alá, 15 per­cig pároljuk. A káposztát csí­kokba vágva rátesszük, meg­sózzuk, megborsozzuk, némi kakukkfüvet is teszünk hoz­zá, és néhány kanál vízzel (nem többel, mert a káposz­ta is levet ereszt) fedő alatt pároljuk. A tűzállóedényt olajjal kikenjük, a káposz­tás húst beletöltjük, tetejét beborítjuk a karikára vágott paradicsommal, és alufóliá­val betakarva kb 40 percig sütjük kis lánggal. Tejfellel megpergetve tálaljuk. BOROS-KÁPOSZTÁS VIRSLI: Kell hozzá: 1 kg édes ká­poszta, 2 dl fehér bor, 4 pár virsli, 5 dkg füstölt szalonna, őrölt kömény, borsikafű, só. Az összeaprított szalonnát kiolvasztjuk, zsírjára tesz- szük a csíkokra metélt ká­posztát. Megsózzuk, fűszerez­zük, majd a bort rátöltve, abban puhára pároljuk. Ami­kor levét már csaknem be­főtte, beletesszük a lehaja- zott, karikára vágott virslit, és azzal még egyet rottyant- juk. KÁPOSZTÁS BATYU Kell hozzá: 30 dkg liszt, 1 kg burgonya, 3 4 kg káposz­ta, 1 evőkanál olaj, 1 kávés­kanál porcukor, 1 tojás, só, bors. A burgonyát megmosva, hajában puhára főzzük, majd hámozás után melegen áttör­jük, és összekeverjük a to­jással, liszttel, sóval. A ká­posztát lereszeljük, besóz­zuk, majd az olajon megpi­rítjuk, és ha már puha, a cukorral lebarnítjuk, majd megborsozzuk. A tésztát ki­nyújtjuk, 10 cm-es négyze­tekre vágjuk. Ezekre a ká­posztából akkora halomnyit teszünk, hogy a tészta szé­leit batyuként összefoghas­suk, összeragaszthassuk. Ola­jozott serpenyőben alul, fö­lül megsütjük. Nyerges Ágnes Szép is, hasznos is mm'iíiyií’Á Külföldi kutatók megálla­pították, hogy a télen több­nyire zárt ablakú lakások levegőjében mérgező formal­dehid gáz halmozódik fel. Ez a különféle szigetelőanya­gokból, tisztítószerekből, bú­torokból, faburkolatból, sző­nyegekből párolog ki és na­gyobb mennyiségben a la­kásban huzamosan tartózko­dóknak nyálkahártya-gyulla­dást, sőt, allergiát okozhat. A szobanövények levelei a formaldehid gázt elnyelik és közömbösítik. Ebben az ab­szolút csúcstartó a közönsé­ges zöld, illetve tarka levelű zöldike (Chlorophytum) és a szobai futó (Scindapsus au­reus, ill. variánsai) nevű közismert cserepes dísznövé­nyek. Amerikai kutatók sze­rint két és fél négyzetmé­ter alapterületre kell egy cserepes növényt számítani, ami igazán nem kevés, mert egy 50 négyzetméteres lakás­ban is húsz szobanövény el­helyezését teszi kívánatossá. De... Nemcsak hasznos, szép is! UTASSY JÓZSEF: Zúzmarás fa GYEREKEKNEK Tündér Holdnak udvarába él egy ifjú zúzmarás fa, zúzmarás fa. Csupa csipke, csupa fodor, ‘ mint egy menyasszonyi csokor, csupa fodor. Mókus iramodik neki, ágát rigó rezegteti, rezegteti. Pirkadattól napszálltáig úgy tündököl, mint a jáspis, mint a jáspis. Vőlegényét várja: jön-e?! S befödi a hófüggönye, hó függönye. , DIVAT A pulóverruha tulajdonképpen egy egyszerű bükié pulóver, amelynek nem a szokásos kötött 6 cm magas passzét kötjük az aljához, hanem ízlés szerint 35— 50 cm magasan, szorosan, rövid pálcákból álló sorokat horgolunk hozzá. Az ujja is csak látszólag rafinált, tulajdonképpen a rövid­ujjú szabásminta követésével ké­szül az eleje és a háta. Ezeket a darabokat összeállítjuk, az uj- jakat visszafelé kihajtjuk, és a* oldalillesztés magasságában kör­kötőtűre szedjük alulról, 50—60 szemre kezdve. A rajzon leol­vasható módon az eredeti mo­dell megfelel a 38-as méretnek. (A vállakat hosszú válltöméssel hangsúlyozzuk!) A boltokban most kapható barna-fekete spa­nyol bukléfonai az eredeti mo­dell anyaga, dísze pedig elöl csomóra kötött nercláb. Kiegé­szítője fekete harisnya és tűsar­kú fekete cipő. Pulóverruha

Next

/
Oldalképek
Tartalom