Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TflNACS LAPJA 1987. JANUAR 20., KEDD Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM 16. SZÁM Várkonyi Péter Norvégiába látogat Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter Knut Frydenlund norvég külügyminiszter meghí­vására január 20—22. között hivatalos látogatást tesz Norvégiában. (MTI) Tegnap, január 19-én délután megkezdődtek a Békés megyei kisipari hetek. Békéscsabán, a Kiosz-székházban megtartott aktívaértekezleten részt vett többek között Rimovszki Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Varga István, a megyei tanács pénzügyi osztályának helyettes vezetője, Szikszai Ferenc, a (Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Ott voltak az eseményen az illetékhivatal, a társadalombiztosítási igazgatóság, a megyei tanács ipari osztálya, a Kisipari Termeltető Vál­lalat képviselői. Vitaindítót Bordiné Szilá­gyi Ilona, a Kiosz megyei titkára tartott. Hangsúlyoz­ta: az aktívaértekezlet fel­adata meghatározni a kö­vetkező időszak feladatait, amelyhez elengedhetetlen az eddigi tapasztalatok összeg­zése, értékelése. A tisztség- viselők ’ felkészítése során nagy figyelmet kapott az ér­dekvédelem gyakorlati meg­valósítása. E munka legfon­tosabb tényezője a kisiparos. Viszont az is egyértelmű, hogy a Kiosz csak reális ér­dekeket képvisel. Jogos az a korábbi megállapítás, mi­szerint csökkennének az adóztatással kapcsolatos gon­dok, ha a Kiosz nagyobb hangsúlyt helyezne a segítő, tájékoztató munkára. Ezekre a tájékoztatókra azonban meglehetősen kevesen jönnek el. Általános tapasztalat, hogy a tagság nem kötődik eléggé a szervezethez, csak akkor keresik meg a szerve­zetet, ha valamilyen gond­juk van. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a területi felké­szítők tapasztalatai ismét megmutatták: a tagságnak hiányos a közgazdasági szemlélete. Nem csupán az adózásban kell ezt a szem­léletet erősíteni, hanem a gazdálkodás egészében. Ebbe beletartozik a műszaki fej­lesztés, az innováció, a kal­kuláció, a helyes árképzés. A kisipar előtt álló feladato­kat meghatározzák a megyei és az országos küldöttgyűlés, illetve a megyei pártbizott­ság határozata, a megye VII. ötéves terve. Megyénkben ebben az időszakban a meg­levő szolgáltatóhálózatra kell alapozni, mivel a fejlesztés központi pénzügyi lehetősé­gei lényegesen csökkentek. Ezért kívánatos, hogy a kis­ipari szolgáltató tevékenység részaránya a jövőben növe­kedjen. Különösen fontos az ellátatlan területeken jelent­kező igények kielégítése. Szá­mítani kell arra is, hogy a kiemelt ágazatok, mint az építőipar, a gépjárműjavítás jelentősége továbbra sem csökken, de nagy figyelmet kell fordítani a hagyomá­nyos személyi szolgáltatá­sokra is. Az előadó kijelentette: a kisipar szolgáltatásaira ed­dig elsősorban az extenzív fejlesztés volt a jellemző. Ugyanakkor ebben a terv­időszakban a továbblépés egyik feltétele a műszaki fej­lesztés, a kapacitások jobb kihasználása, a megfelelő szolgáltatóhálózat kialakítá­sa, a verseny megteremtése. A szolgáltatási igények ki­elégítéséhez feltétlenül szük­ség van a jelenlegi létszám­ra. Ezért erősíteni kell a felvilágosító, tájékoztató, propagandamunkát. Folya­matossá és tervszerűbbé te­szik a kezdő kisiparosok szervezett oktatását. Tavaly az előző évhez képest 120- szal nőtt a létszám, a köz­ségekben 70-en, a városok­ban 50-en váltottak iparen­gedélyt. A vitaindító után számos kisiparos mondta el véle­ményét és kérdését, amelyre a fórum szakemberei vála­szoltak. c o Körkérdésünk: Mi újság zárszámadás előtt a téeszekben? Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei közül ezúttal öt termelőszövetkezetben kér­deztük meg, milyennek ígér­kezik az elmúlt gazdasági évet összegző zárszámadás? Biharugrai Szabó Pál Ter­melőszövetkezet, Fiam Fe­renc főkönyvelő: — Elkészültünk a mérleg­gel, amely szerint 1986 az előző esztendőhöz hasonlóan nyereséges, sőt, több is a nyereség, mint tavalyelőtt. Növénytermesztési ágazatunk adja az üzemi eredményünk 65 százalékát. Jól sikerült most a kender, a cukorrépa, közepes termést adott a bú­za. Napraforgóból annyi ter­mett, hogy nem tudtuk el­adni, a szerződés feletti mennyiséget nem vették át tőlünk. így kénytelenek va­gyunk 32 vagonnyit tárolni, kezelni. Ez a plusz naprafor­gótermés nekünk szűkített önköltséggel számolva mint­egy 2 millió forint mínuszt jelent a mérlegben. Nyeresé­get hozott a varrodánk is. — Beruházásra költöttek tavaly? — Gépműhelyt építettünk, és a 12 millió forintba került bekötőút költségeinek felét is álltuk. Vettünk két kom­bájnt, munkaeszközöket. Mindent egybevetve, hadd mondjam el, nagyon sokat dolgozott tavaly a tagság, és már év közben is látszott, hogy ennek meg kell hoznia az eredményt. Csanádapácai Széchenyi Tsz, Mitróné Oláh Éva fő­könyvelő-helyettes : — Jól haladunk, főkönyvi kivonatunk rövidesen elké­szül. Az előzőnél jobb ered­mény, jobb nyereség várha­tó, legalábbis az eddigiek alapján. A növénytermesz­tésben a kukorica sokat se­gített, az aszály ellenére meghaladta a tervet az át­laghozam. Az állattenyész­tésben a szarvasmarha-ága­zat javult az előző évhez ké­pest. — Hogyan vált be az ön­elszámoló egységenkénti el­számolási rendszer? — 1986. január 1-jével vezet­tük be ezt a rendszert, a tavalyi tehát afféle próbaév volt. Lényegében most derül majd ki, mennyire vált. be. Az eddigi tapasztalat az, hogy a növénytermesztésben jó volt, a szarvasmarha- és sertéságazatnál adódott több gond, de ennek számos ösz- szetevője van. Idei terveink egyébként szintén egységen­ként készülnek el. — Mire költöttek tavaly? — Még 1984-ben kezdő­dött, és ebben az évben ak­tiváljuk a meliorációt, amely 2500 hektárt érint, és 15 és fél millió forintba került. Elkészült a folyékonyműtrá- gya-telep, amellett a szarvasmarhatartó telep épü­leteinek egy részét is felújí­tottuk. Okányi Haladás Tsz, Gon- da Károly elnök: — Február 4-re tervezzük a küldöttgyűlést, ahol arról adhatunk számot, hogy nye­reséges volt az 1986-os esz­tendő. Szépen termett a ku­korica, a napraforgó, az ál­lattenyésztésben pedig a hízó csibe sikerült igen jól, félmilliót szállítottunk a fel­dolgozó iparnak. Viszonylag gyengén termett a búza, ami megsínylette az aszályt. Nye­reséges lett a juhászatunk, mindig is az volt. Varro­dánk, amely a Békötnek dolgozik bérmunkában, kö­rülbelül félmillió forintos ágazati eredményt hozott. — Hogyan alakultak az önköltségek? — Miközben a termés- eredmények növekedtek, az önköltséget sikerült csök- kentenünk; szinte azonos költséggel, mint 1985-ben, több termést értünk el. Ked­vezett az időjárás, és job­ban oda is figyeltünk. (Folytatás a 3, oldalon) Sportfelelősök háromnapos felkészítése Békéscsabán, a politikai képzési központban három­napos sportfelelősi felkészí­tést rendezett a KISZ Békés Megyei Bizottsága. A hu­szonhat résztvevő a megye városaiból és községeiből ér­kezett. A rendezvény fő cél­ja az 1987. évi fő feladatok megbeszélése és a jövő évi sportesemények kiírása. Január 19-én dr. Dombó­vári Ottó, a KISZ KB sport­osztályának vezetője tartott előadást. Többek között el­mondta, hogyan alakulnak a diáksportkörök, diáksport- egyesületek, mire kell legin­kább ügyelni ezek szervezé­sénél. Mindenekelőtt támo­gatni kell a lakóhelyi, spor­tolni vágyó közösségeket, az ifjúsági turizmust, ezen be­lül is a nomád, vándortábo­rokat. Az idén például vízi, kerékpáros és gyalogos ván­dortáborokba jelentkezhet­nek a fiatalok az Expressz nemrégiben megalakult di­ákturisztikai csoportjánál. A területi diák sport-egye­sületek alakításánál célul kell kitűzni a szülők, tanárok, igazgatók bevonását az egye­sületbe, pártoló tagokként. Fiatalítani kell a szervező- gárdát, s ezt szolgálja példá­ul az is, hogy megújult a di- áktúra-vezetői képzés. Egy­szerűbb, gyorsabb lett, re­mélhetőleg egyre többen fog­ják elvégezni. Dr. Dombóvári Ottó elő­adása után a felkészítés résztvevői gyakorlati foglal­kozáson is szereznek tapasz­talatokat a tornateremben. Január 20-án délelőtt Fel­legváriné Priskin Terézia, az MSZMP megyei bizottságá­nak politikai munkatársa tart tájékoztatót. Feladataink a testnevelés és a sport te­rületén címmel; ezt követően pedig a megyei tanács ifjú­sági és sportosztályának cso­portvezetője, Vidó György és főelőadója, Domokos Gabri­ella beszél sportszervezésről. Délután Schmidt Pál, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság fő­titkára tájékoztatja a jelen­lévőket az olimpiai mozga­lom helyzetéről. Január 21- én Molnár László, a KISZ megyei bizottsága politikai munkatársának előadása zár­ja a háromnapos felkészí­tést. (gajdács) Madách­emlékünnepség Madách Imre születésének 164. évfordulóján emlékün­nepséget rendeztek tegnap Salgótarjánban. Ebből az al­kalomból Nógrád Megyei Madách-díjjal tüntették ki dr. Valter Ilona régészt, Bódi Tóth Elemér költőt és dr. Kecskeméthy Gyuláné népművelőt. A díjakat Dev- csics Miklós, a Nógrád Me­gyei Tanács elnöke nyújtot­ta át. Nyilvánosságra hozták az évről évre meghirdetett Ma­dách irodalmi pályázat ered­ményét is. Szépirodalmi ka­tegóriában az első díjat Ónagy Zoltán kapta Balla­dák nyara című elbeszélésé­ért. A tanulmány kategóriá­ban Monostori Imre Né­meth Lászlóról írt értekezé­se bizonyult méltónak az el­ső díjra. Gyalogosan Békéscsabán lavuló viszonyok Úttisztítás, szemétszállítás közlekedés A nagy fagyok, a havazás után hétfőn délelőtt köd te­lepedett a megyére. Ez a ter­mészeti jelenség azonban ko­rántsem hátráltatta a ko­rábbi napok időjárásához hasonlóan a közlekedést. Időben elindultak a Körös Volán járatai, a helyközi já­ratokon tapasztalhattak az utasok 5-10 perces késést. A még mindig csúszós, síkos utak miatt közlekedtek las­sabban, óvatosabban az au­tóbuszok. Vasárnap a buda­pesti, menetrend szerinti já­rat nem ért el a fővárosba, mert a jeges útviszonyok miatt Kecskemétről vissza­irányították Békéscsabára. Az autóbuszon egyébként Budapestre utazó ember nem tartózkodott. A hétfő reggeli indításnál nem volt különö­sebb probléma. A nagy hi­deg, a rossz útviszonyok azonban műszakilag megvi­selik az autóbuszokat. Gya­kori a légrugók meghibáso­dása, s ez 2-3 órás javítási időt igényel. A MÁV a tervek szerint a téli menetrendben szereplő személyszállításra szolgáló vonatait most már indítja. Az utasforgalom kevesebb a megszokottnál. A hókotróval ellátott mozdonyokat még nem szerelték le, hátha újabb hóesés hátráltatja a forgalmat. Pénteken értesí­tette a MÁV a fuvaroztató gyárakat, üzemeket, hogy áruikat az igényeik szerint tudja szállítani. Így a bel­földre, s az exportra szánt áruk azonnal útnak indul­hatnak. A vasúti váltók, fel­ső vezetékek, sínek, iparvá­gányok megfelelő műszaki állapotban vannak, s arra kéri a MÁV a szállíttatókat, hogy saját iparvágányaikat is tartsák tisztán, üzemképes állapotban. A megyeszékhelyen sokan panaszkodtak a hókásás, jégbordás fő- és mellékutak- ra, a lakótelepek takarítat- lanságára, a szeméttől tor­nyosodó kukákra. A Békés­csabai Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, Bo- tyánszki János és főmérnö­ke, Szabó Lajos elmondták, hogy a kampánymunkák idején rangsorolniuk kellett az úttisztítás menetrendjét. .Először a legforgalmasabb főközlekedési utakat, a sű­rűn közlekedő autóbuszjá­ratok útjait, a kórházhoz, egészségügyi -intézményekhez vezető utakat kellett szabad­dá tenniük. Véleményük sze­rint a megyeszékhely takarí­tása nem maradt el a megye többi városáétól. A város­gazdálkodási vállalat felsze­reltsége nem a legkorsze­rűbb és legjobb az ilyen idő­járási megpróbáltatások gondjainak megoldásához. A szemétszállító autók hid­raulikája lefagyott, ezért a hét elején lemaradtak a ku­kák elhordásávgl. Hétfőn es­tére bepótolják az elmara­dást — mondották — és keddtől visszaáll a normális munkarend. Nagyon fontos, hogy az emberek a kukák környékét tegyék megközelít­hetővé. b. zs. Kerékpáron Mezőberényben Fotó: Gál Edit, Fazekas Ferenc Megkezdődtek a kisipari ketek Megyei aktívaértekezlet Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom