Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-19 / 15. szám
f 1987. január 19., hétfő rávágta: „Mert nem akartam elkésni !** Ha mások nem is érkeztek ilyen korán, de minden csapat befutott, így a második forduló valamennyi, szám szerint 10 mérkőzését lejátszották. Íme az eredmények: Nők. NB-s csoport. Szirén SE —Bcs. Előre Spartacus I. 21—19 (11—14). Az első félidőben a szarvasiak idegesen, kapkodva játszottak. Ld.: Hegedűs 9. Borgulya 4, ill. Kovács 9, Sávolt 4. Megyei csoport. Békés—Bcs. Előre Spartacus 26—25 (13—13). Közepes színvonalú mérkőzésen a szerencsésebb csapat nyert. Ld.: Gyebnár 9. Sivó 7, ill. Leszkó 13, Lipták 5. Serdülők. Szirén SE—Bcs. Előre Spartacus I. 13—13 (9—7). Reális eredmény. Ld.: Hajdú 5, ill. Szabó 5. Férfiak. NB-s csoport. Szarvasi Főiskola Medosz—Oh. Honvéd Dózsa 22—21 (9—12). Két ellentétes félidő. Ld.: Rafaj 7, Jova, Laurik 4—4, ill. Barta, Tábori 7—7. Megyei csoport. Lakótelep SE —Békés 30—27 (14—12). A teremkupa örök rangadóján a rutinosabb lakótelepiek nehezen nyertek a fiatal békésiek ellen. Ld.: Gregor 8, Maróti 7, ill. Bakucz 10, Szatmári 5. Bcs. Volán—Gyomaendrőd 22— 21 (12—11). Fülöp Máté (Gyomaendrőd) sportszerűtlen magatartásáért az 59. percben ki lett zárva a játékból. Ld.: Hankó, Turbucz, Mezei 4—4, ill. Levente 6, Csalah, Weigert 4—4. Ifjúságiak. Bcs. Előre Spartacus—Bcs. Volán 21—11 (12—6). Nagy technikai fölényben játszottak a lila-fehérek. Ld.: Bencsik 10, Kollár 4, ill. Tóth 5. Szarvasi Főiskola Medosz— Bcs. Volán 34—16 (15—6). A jobbik csapat nyert. Ld.: Pusztai 13. Szigeti 9, ill. Suhajda 5. Békés—Bcs. Előre Spartacus 21—20 (ll—ll). Küzdelem, sok hibával mindkét oldalon. Ld.: Léié 7, Kovács I. 5, ill. Dögé 10, Kiss J. 4. Serdülők. Gyomaendrőd—Bcs. Előre Spartacus II. 26—9 (12—4). Az eredmény önmagáért beszél. Ld.: Kelemen 9, Búza 8, ill. Benkő, Pál, Nika 3—3. A találkozókat Nyári—Veszter, Kerepeczki—Szrnka, Kékes Csaba, Kékes Pál—dr. Szekeres, Zsilák párosok vezették. A Békéscsabai 2-es Számú Általános Iskolában — ahol tegnap a XXX. Békéscsabai Népújság teremkézilabda-kupa második fordulóját rendezték — már reggel 7 órakor akadt jelentkező, holott az első mérkőzés 8 órára volt kiírva. Brjezsnyik Róbert, a Békéscsabai 4—8-as Számú Általános Iskola tanulója, a Békéscsabai Volán serdülő Felvételünk a Népújság Kupa 2. fordulóján készült: támadnak a sötét mezes békéscsabai serdülő fiúk. Egy gól a gyomaendrődiek hálójában Fotó: szőke Margit Győzelem a Kner Kupában Békéscsabai Előre Spartacus—Hódiköt 25-24 (12-12) Kner Kupa férfi kézilabda-mérkőzés, Hódmezővásárhely, 300 néző. V.: Klucsó, Lekrinszki. Békéscsaba: Tóth Gy. — Balogh 2 (2), CSU- VARSZKI 4, GAVAI 5, Ferencz 2, FELFÖLDI 9, Bene. Csere: Tye- tyák (kapus), Bogárdi 2 (1), Szentmihályi i, Czombos. Edző: Be- reczky György. Hódiköt: Busa — Czibere, VIZSNYICZAI 8, HORVATH 6, NOEL 8 (4), Schuster 2, Mészáros. Csere: Pengő (kapus), Kun. Edző: Kincses Pál. Kiállítások: 6-6 perc: Hétméteresek: 3/3, ill. 4,4. Az eredmény alakulása: 16. perc: 5—7, 39. perc: 15—16, 43. perc: 19—17, 53. perc: SÍ—20, 59. perc: 24—24... Nem akart elkésni A vendéglátók kezdtek jobban, hol egy, hol két góllal vezettek. Ekkor főleg Horváth volt elemében. A fordulás után elfáradtak a házigazdák, s ekkor a lilafehérek elsősorban Felföldi és Gávai révén mindinkább eredményesebbek voltak, fokozatosan átvették a játék irányítását. Jobb hajrájával megérdemelten győzött a lila-fehér csapat a Kner Kupa második fordulójában a mindinkább „kifújó” hódmezővásárhelyiek ellen, akik közül a véghajrát már csak Vizsnyiczai bírta. A legközelebbi fordulóban már a hazai közönség előtt mutatkozik be a békéscsabai csapat: január 21-én, szerdán 17.30 órai kezdettel az újonc Ózdi Kohász gárdáját látják vendégül a 2. sz. általános iskolában. A játékvezetők: dr. Gyöngyösi, K. Szabó. csapatának játékosa sportszatyorral a hóna alatt toporgott a előtérben, amikor az egyik ren- dező megkérdezte tőle: „Miért jöttél ilyen korán?’» Nem jött zavarba a fiatalember, rögtön Jugoszláv döntés Márkus Gyula, az MTI belgrádi tudósítója jelenti: Belgrádban a szövetségi alkotmánybíróság törvényellenesnek minősítette a Jugoszláv Labdarúgó-szövetség (JLSZ) játékosok státuszára, átigazolására, a fegyelmi eljárásokra, a bajnokságok lebonyolítására és a játékvezetők működésére vonatkozó szabályzatait. Ezzel lezárult egy ötéves bírósági per, amelyet a Mladoszt című ifjúsági lap szerkesztősége indított még 1981-ben a JLSZ ellen azzal a váddal, hogy számos szabályzata alkotmányellenes, tevékenysége rendszeresen megsérti a törvényességet. Az alkotmánybíróság az ügyben kikérte a parlament, a népfront országos választmánya, a szocialista ifjúsági szövetség, valamint a testnevelési és sport- bizottság véleményét is. Ezután hozta meg mostani döntését, amely felszólítja a JLSZ-t, hogy az alkotmányos elvekhez igazítva módosítsa szóban forgó szabályzatait. Az alkotmánybíróság állásfoglalása január 24-én lép életbe. A szövetségi alkotmánybíróság határozata egyebek között kimondja, hogy a labdarúgókat sajátos feltételek között működő szocialista önigazgatású vállalatok dolgozóinak kell tekinteni. A társult munkáról (vállalati gazdálkodásról) szóló törvény tehát rájuk is maradéktalanul vonatkozik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a játékosnak nem lehet eszmei értéke, s nem létezhet átigazolási vagy nevelési díj. Továbbá az egyesületek a játékosokkal kötött szerződésekben nem irányozhatnak elő semmiféle rendkívüli juttatást (például lakást vagy személygépkocsit stb.). Az ifjúsági játékosok 16. életévük betöltésekor automatikusan szabaddá válnak. Szabadon választhatnak maguknak klubot. Ha nevelőegyesületük nem köt velük profi szerződést, akkor nyomban új klubhoz léphetnek át. Érvényét veszti az az eddigi JLSZ-előírás, amely szerint a futballisták csak 28. életévük betöltése után távozhatnak külföldre és igazolhatnak külföldi klubokba. Ha a játékost nem köti érvényes szerződés hazai klubhoz, ha szerződése lejárt, akkor bármilyen korban, bármikor szabadon külföldre igazolhat. A játékostól külföldre távozásakor volt egyesülete nem kérhet átigazolási összeget. Az alkotmánybíróság törvény- telimnek minősítette a fegyelmi szabályzatnak azt a paragrafusát, amely szerint a klub előírásainak megsértéséért a játékost fizetése és prémiuma 30 százalékának levonásával is büntetheti. A büntetés összege legfeljebb a kereset 10 százaléka lehet — ugyanúgy, ahogy a vállalati dolgozók esetében. Ha a játékos olyan súlyos fegyelmi vétséget követ el, hogy jövedelmének több mint 10 százalékát le akarják vonni, akkor a munkaügyi bíróságnál kell feljelentést tenni ellene. Röviden ^ A Vietnamban túrázó Magyar Néphadsereg labdarúgó-válogatottja újabb győzelmet aratott: Magyar Néphadsereg válogatottja—Da Nang 2—0 (1—0). Da Nang, 15 ezer néző. Góllövők: Hajszán (22. p), Pecha (58. p). Ötödik mérkőzésén is sikeresen helytállt a katonaválogatott a nagyon lelkes, technikásán adogató hazaiak ellen. Az eddigi mérleg: 5 mérkőzés, 5 győzelem, 12—1-es gólkülönbség. Lapunk holnapi számában közöljük a megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság tavaszi menetrendjét. Totóeredmények A totó 3. heti játékszeivényén szereplő mérkőzések eredményei: 1. Como—Roma 0-0 X 2. Atalanta—Sampdoria 1-0 1 3. Fiorentina—Avellino 2-0 1 4. Internazionale—Empolt 2-1 1 5. Juventus—Udinese 2-1 1 6. Verona—Torino 2-1 1 7. Bari—Genoa 0-0 X 8. Cagliari—Catania 3-1 1 9. Cesena—Bologna 1-0 1 10. Lazio—Pisa 1-0 1 11. Messina—Lecce 1-0 1 12. Taranto—Samben. 0-0 x 13. Triestina—Parma 1-1 x PÓTMÉRKÖZÉSEK: 14. Ascoli—Milan 1-0 1 15. Cremonese—Lanerossi 2-1 1 16. Pescara—Arezzo 2-1 1 — A vezetőség igyekezett lelket verni beléjük. Nehezen ment. Nagyon szégyellték magukat. Nagyon féltek. Pedig otthonról szép táviratok jöttek. Bicskey színművész, pártfunkcionáriusok, gyárak vezetői, egyszerű melósok mind biztatták őket. „Ez csak tévedés volt, ne adjátok fel, veletek vagyunk!” Mezey felolvasta nekik a kanadai mérkőzés előtt. Ettől megint föllelkesedtek. „Ha csúszva-mászva is, de hoznunk kell a meccset!” De a franciák után aztán már mindenrlek vége volt. Hiszed vagy nem, sírtak a játékosok. Nézd, még most is elcsuklik a hangom ... Róth Anti olyan sírógörcsöt kapott, hogy kezelni kellett... És erre a csapatra mondták,-hogy cinikus! Hogy nevettek a vereség után ... — Nyugodj meg, Imre ... — Nem tehetek róla, én még ma is siratom ezt a csapatot. Mert csapat volt! Igazi csapat! Tudod te, mit jelent ez? Itt minden játékos megpuszilt mindenkit, még a gyúróját is! Tudod te, mit jelent ez? Itt mindenki tűzbe ment a kapitányért! Itt mindenki szívből énekelte a Himnuszt. Zászlót csináltunk magunknak, piros-fehér-zöldet, egy lámpaoszlopra én vittem fölakasztani. Alatta mindennap friss virág volt. A melegítőnkön kokárda. És nem műhazafiságból, pózból, hanem mert tudtuk, hogy egy darab Magyarország vagyunk. Ez egy csapat volt, közösség volt. Folyton vicceltünk, mar- háskodtunk. Az én szobámban kint is, Tatán is, mindig lebzselt tíz-tizenöt játékos. Nagy állatkórust szerveztem belőlük. A 85 kilós Kardos bernáthegyi volt. Garaba kiskutya. De volt ott macska, disznó, meg kakas. Felálltam a masszőr- padra, úgy vezényeltem őket. Játszottunk tanyát is. Hajna- lodik. Intettem Szendreynek: kukurikúúú! Megszólalt a kakas. Felkelt a gazda, nyekken, kiment az ólba, ahol a disznó éhesen röfögött. Majd megszakadtunk a nevetéstől. Az újoncok rendszerint békák voltak. Brekekekutykuruty. Egyébként is sokat ugrattuk őket. A holland meccs után például a srácok egy holland sportláp munkatársaként felhívták a Fitost. Kérték, öltözzön futballdresszbe, vigyen magával öt labdát bőröndben, és a hátsó pályán várja a riporter. Sok idő elmúlt. Mentünk vacsorázni. Az asztalnál egy hely üres volt: Fitosé. Kint várakozott a pályán, bár közben vaksötét lett, de gondolta, vakuval csinálják majd a képeket. Kardossal még aljasabb trükköt eszeltünk ki. Tatán történt. A vécé ajtaja tíz-tizenöt centiméterrel magasabban van a földnél, benyúltam hát egy hosszú tűvel, és megszúrtam a lábát, és közben egy vonagló műkígyókat csúsztattam a cipője elé. Óriási ordítás volt. Kardos keretestül esett ki az ajtón! Egyébként volt Tatán divatbemutató is. A tévéből is ismert Molnár Margit konferált. Azt mondja, húszas számmal a tavasz legszebb modellje következik. Erre förtelmes göncökben bejött egy kikent-kifent kurva! Molnár Margit zavartan rámeredt. A közönségen is fölháborodott morajlás futott végig. Másodpercek múlva jöttek rá, hogy én vagyok. A parókámnak többször is hasznát vettem. Egyszer befeküdtem a Nyilasi ágyába. Nem lehettem valami igézetes látvány, mert rémülten rohant ki, hogy valami nőszemély van a szobájában. — Ügy látszik, ezért írták rólad, hogy a csapat kivitt magával Mexikóba egy bohócot. — Tudod mit? Vállalom. Az embereket megnevettetni nagyon jó dolog. — És most kit nevettetsz? Hogy alakult a sorsod? — Tatabányán dolgozom. A válogatottól természetesen leváltottak. De persze — és nálunk, Magyarországon ez is természetes — nekem egy árva szót se szóltak róla. Nem mondták isten áldjon, nem mondták, köszönöm. A tévéből tudtam meg, hogy Tóth Kálmán lett a gyúró. Ne érts félre, én tulajdonképpen megértem, hogy Komora Imre a saját emberével kíván dolgozni. De ezt talán megmondhatta volna ő maga. De talán fölajánlhatta volna az utánpótlást vagy az olimpiai csapatot, tudván, hogy el úgysem vállaltam volna. Elvégre álszerénység nélkül mondhatom, hogy a szakmát nem akárhogy tudom. De mindegy. Nekünk bűnbak kell. Felelősségre vonás. De figyeld meg, kiket bírálnak, kritizálnak mindig? Akik már nincsenek pozícióban. Mezei András: Ki beszél itt már I Mexikóról? Válaszok Végh Antalnak A nyugdíjas Buda István, az exelnök Szepesit. És Mezey Györgyöt, akiről már Mexikóban, a kudarc előtt tudtuk, hogy nem lesz tovább szövetségi kapitány. Sok sikert neki! Tudod, én mindig csodáltam azokat a közismert, alkotó embereket, akiket ugyan még alkotó erejük teljében, „érdemeik elismerése mellett” nyugállományba helyeztek. Mindig is szerettem volna megérezni, hogy mit éltek át ott abban a „kitüntetett” pillanatban. Hát, mit mondjak, ezt az érzést most „érdemeim elismerése” nélkül — nem is akárhogyan — sikerült átélnem. — Egy jó szót se, egy elismerő sort se kaptál az MLSZ-től? — De. Kaptam. Igaz, közel fél év után érkezett meg a levél az MLSZ főtitkárától. El kellett ismernem, hogy „formaruházatban részesültem”, és ezért 15 napon belül ki kell fizetnem 4998 forintot. —1 Hát persze, hogy elismertem, és postáztam is azonnal, annak ellenére, hogy a spanyol világ- bajnokság után és általában mindeddig ilyesmiért nem kellett fizetni. Ezt a felszólítást pedig — jobb híján — mint végső búcsúszót, „elbocsátó szép üzenetet” emlékeim közé elteszem. Itt van, ha gondolod, tegyed bele ezt is a könyvbe. — Ez legyen az utolsó szavad? — Nem. Az utolsó szó jogán szeretném megköszönni a játékosoknak és Mezey György szövetségi kapitánynak azt a boldog három évet, amit velük tölthettem. Nem én segítettem rajtuk, hanem ők segítettek rajtam, bár sosem éreztem, hogy munkámmal ezt nem érdemeltem meg. — Hát mit éreztél? — Csak azt, hogy Mezey György sok olyan emberen is segített, akikről utólag derült ki, hogy sajnos ők nem érdemelték meg. — De aki á-t mond, mondjon b-t is. Ha nem is az egész abc-t. — Jó. Mondom. Számomra ez az utolsó „betű” maradt meg az egész abc-ből, akár egy állókép. Már elvesztettük a franciák elleni meccset. Maradnunk kellett Mexikóban. Meg kellett várni, amíg a 24-es döntő valamennyi mérkőzését lejátsszák. Fogadás Mexikó Cityben a magyar követségen. Meghívás pacalpörköltre. A csapat korábban érkezik. Amíg az ebéd elkészül, ki-ki mással tölti el az idejét. Egyesek pingpongoznak. Komora a kertben kártyázik. Láthatóan jól megy a lapja. Komora vidám. Körülállják. Mezey nem messze tőle egymagában ül egy asztalnál. Mint egy színházi előadásban, már a mozgásoknak megvan a maguk „koreográfiája” — már mintha mindenki helyezkedne egy kicsit. Elnéztem a magára maradt Mezeyt. Felidézte bennem „A hosszútávfutó magányosságát” — de azt is, hogy azért az edzősors hosszútávfutás, és ha akkor nem is tették meg, talán majd később a játékosok is rájönnek, hogy azért egy- egy pillanatra odaülhettek volna Mezey asztalához: Gyurikám, ne búsulj — mi is hibásak vagyunk. (Folytatjuk) ALAPÍTVA: 1*01 MAGYAR LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG »UORPEST, VI. NÉPKÖZTÁRSASAG 0T|R »7. - TÉL, «1.11«. UMI7 -.CAM: MUZ «UOAPEIT CORRESPONDENCE: «»1. RUOAPEST - POSTAPHDK 115. TTLEX JU-IOÍ Budapest, 1986. okt . 16. Ügyintéző: MesterházyS. Tárgy: Formaruha - térítés fizetési felszólt - tás SÁNDOR Imre TATABÁNYA Tisztelt Sándor sporttárs l Az 1986. évi mexikói világbajnokságra készülő magyar labdarúgó-válogatott keret tagjaként Ön a Magyar Labdarúgó Szövetség által biztosi - tott formaruházatban részesült. Kérj ük, hogy az előírásoknak megf elelően a té- rítési díj 4998.-Ft összegét az ÁISH Gazdasági Igazgatóság részére a mellékelt csekken, a kézhezvételtől számított 15 napon belül bef izetni szíveskedjék. \ <:_i,- yDr. Páncsics Miklós/ főtitkár BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyettes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csaia János. Telefon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesftő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hőnapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapQzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrziink meg és nem küldünk vissza.
