Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

1987. január 17., szombat NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON Teázzunk! Nálunk igazi hagyománya — mint egyes népeknél —, nincs a teázásnak, bár az utób­bi időben, mintha megtört volna már a jég. Néha-néha — hivatalos, vagy baráti látoga­táskor — így szólnak hozzánk: kávét vagy teát kérünk? De ez még közel sem általános, s főleg nem az, hogy otthon vagy a mun­kahelyen, a napi ki tudja hány feketét teá­val helyettesítenénk. Legalább egyet, kettőt. Élvezetből is megérné pedig, mert a jól elkészített tea vetekszik a kávéval, s az or­vosok már régen ajánlják. Igaz, mostaná­ban mintha kevesebbet kerülne szóba a ká­vé mértéktelen fogyasztásának egészségre káros hatása, de azért ez tény. Ott szerepel a szívinfarktus kockázati tényezői között éppúgy, mint a dohányzás, vagy a helyte­len táplálkozás, a mozgáshiány és a súlyfö­lösleg. Árt a magas vérnyomás betegségében szenvedőknek, a gyomorfekélyeseknek, már a baj kezdeti stádiumában. Később még in­kább. S az állandó sok kávé az idegeknek sem használ. De ha az egészségesebb életmód vágya nem elég erős csábítás, talán a sokféle fi­nom tea kipróbálása segít a teázók táborát gyarapítani. S van miben válogatni, hiszen hazánkban igen nagy és változatos a tea- fűkínálat. Az orosz teától — grúz stb — a kínai és ceyloniig szinte minden kapható. Válogathatunk a különféle Liptonak kö­zött, vehetünk Darjeeling-et, jázmint, vilá­gosat, barnát, feketét, aprót és hosszabbat, egészen a nálunk nagyon kedvelt Earl Grey-ig. Mind más és más, és mind finom a maga nemében. Van, aki épp ezért minden ízesítés nélkül issza, mert az eredeti aromát véletlenül sem cseréli föl semmivel, mások cukorral, cit­rommal, rummal, vagy tejjel, tejszínnel sze­retik. Ügy is teáznak, mint az angolok, va­jas, pirított kenyérrel, vagy apró édes süte­ményt fogyasztva hozzá. De a tea mellé a szendvics sem ritkaság. Megint mások vi­szont úgy isszák, akár a kávét: nem nagy mennyiséget, ám erősen. Jó teát csak nagyon forró — lobogó-zu- bogó — vízzel lehet készíteni, azt kell rá­önteni az előre kiszámított és készített tea­fűre, s állni hagyni egy kis ideig. A tea­adag nagysága attól függ, ki milyen erősen szereti, azt mondják, Ferenc Józsefnek egy csészéhez egy tetejes teáskanálnyit tettek. De ne hagyjuk magunkat semmiféle tekin­télytől befolyásolni, a magunk kedvét ke­ressük. Csak egyet ne felejtsünk el, a tea­főzés alfája és ómegája: nem a főzés, ha­nem a leforrázás. S ha divattá válik majd a teázás, egyre több átlátszóan finom csésze kerül elő a szekrényekből, talán még a nagymamák, vagy dédek gyönyörű készletéből. Feléled­nek a hosszú álomból, mint Csipkerózsika, mert elmúlik róluk lassan a kávétündér va­rázslata. Vass Márta flz első borfejtés. Az egyik legfontosabb bor­kezelési munkát, az első fej­tést sokan azért halogatják, mert a régi hagyomány alap­ján azt hiszik, hogy a hosz- szabb idejű seprőntartás hasznos a bor számára. A seprő (vagyis a hordó alján összegyűlő üledék) azonban igen könnyen bomló anyag, sok fehérjét, elhalt élesztő­sejtet és más hasonlóan gyor­san bomló anyagot tartal­maz, így kellemetlen íz és szag kerülhet a borba, s megzavarja az ital harmoni­kus fejlődését. Még az egész­séges termésből készült bor első fejtésével sem szabad hosszabb ideig várni. A fej­tés célja, hogy a bort a sep­rőtől elválasszuk, és hogy a levegőztetéssel elősegítsük a fejlődését. A munkát általában a za­jos erjedés után 6-8 hét múlva ajánlatos megkezdeni. A lágy típusú, kisebb alko­holtartalmú vagy rothadt szőlőből nyert borokat min­dig korábban fejtsük. Először is a lefejtendő borból vegyünk mintát, és végezzünk törési próbát. A vizsgálatra kivett borral öntsünk félig egy fehér (színtelen) palackot. Ezt összerázás után, dugaszolás nélkül tegyük szobahőmér­sékletű helyre, és egy-két napig hagyjuk ott. Az egészséges, jól kierjedt bor színe nem változik, szépen tisztül. A hibásan erjedt, tö­résre hajlamos, betegséget hordozó ital a levegőn már zavarosabb lesz, sőt a bor felülről lefelé gyűrűszerűén bámulni kezd. Súlyos eset­ben az egész bor kávébarna színű lesz, és kellemetlen, úgynevezett törött ízűvé vá­lik. Az egészséges bort nyíltan fejtsük, vagyis levegőztetve, és mérsékelten kénezzük. A nagyobb hordókat csap­ra ütjük. Ilyenkor az akona- dugót kiemeljük, a félig nyitott csap végét a csapnyí­láshoz tesszük — melyet pa­rafadugó zár el —, és faka­lapáccsal óvatosan beütjük. Miután a csap fordítóját elforgatjuk, és egy kevés bor már kiömlött, a csapot el­zárjuk és fakalapáccsal erő­sen beszorítjuk, a bort a kár­mentőbe engedjük, majd in­nen az előkészített, kénezett üres hordóba töltjük. A csapolást folyamatosan végezzük. A csap gyakori ki­nyitása és elzárása helyte­len, mert a seprőt felkavar­juk. A kisebb, csapnyílás nél­küli hordókat tiszta gumi­csővel fejtsük le. A seprő felkavarását ebben az eset­ben úgy kerülhetjük el, ha a hordóba dugott csőrészhez pálcát kötözünk. Először óvatosan dugjuk be az ako- nanyílásba a pálcát, egészen a hordó aljáig, s óvatosan kihúzva meglátjuk: meddig ér a seprő. E magasság fe­lett 3-4 centiméternyire kös­sük hozzá két helyen a fej­tőcső végét. Ha így előké­szítve dugjuk a hordóba a gumicsövet, a vége nem ér a seprőbe, nem kavarja fel. Ezután megszívjuk a fejtő­csövet, és munkához látunk. Ügyeljünk, hogy a fejtés ne szakadjon meg, mert a visz- szafolyó bor felkavarja a seprőt. Mindig csak tiszta, és 100 literenként fél szál azbeszt kénszelettel kénezett hordó­ba fejtsünk, és csak előze­tesen alaposan kimosott saj­tárt, vedret, töltikét törlő­rongyot használjunk. Az egészséges újbort is ké­nezni kell. Százliterenként könnyebb típusú borokhoz általában 1 dkg borként, tes­tesebb italokhoz 2 dkg-ot használjunk. Ezt 5-10 liter borban alaposan elkeverve oldjuk fel, majd öntsük a fogadó hordóba. Sz.—M. F. fl kaktuszok télen A kaktuszokat egzotikus és igen szép küllemük mi­att sokan örömmel nevelge- tik, nyáron kertjükben, té­len pedig a lakásban. Leg­előnyösebb, ha a kaktuszok világos, de fűtetlen helyi­ségben telelnek. A hőmér­séklet ne legyen 0 Celsius- foknál alacsonyabb és 10 Celsius-foknál magasabb. Egyes termesztők télen át is a kertben hagyják a növé­nyeket, de ezt csak tapasz­talt kaktuszgyűjtő teheti, aki ki tudja választani a faggyal szemben ellenálló fajtákat. A kaktuszok családja mintegy ötezer fajt számlál, közöttük találhatók fagytű- rőek is. A téli hónapokban a nö­vényeket ritkán locsoljuk. Csak annyi vizet öntsünk alájuk, hogy a felső földré­teget megnedvesítsük. Ha sötétebb helyiségben állnak, a locsolást szinte teljesen mellőzhetjük. Világos, mele­gebb hőmérsékletű helyi­ségben időnként állott víz­zel öntözzük. A kaktuszok helyét lehe­tőleg ne változtassuk, a téli pihenő alatt alakulnak ki ugyanis a virágbimbók, és helyváltoztatás esetén a ta­vaszi virágzás esetleg elma­radhat. Ajánlatos 1-2 hóna­pig az öntözést is szünetel­tetni. A helyiséget gyakran szellőztessük, mert ez is ki­hat a jövendő virágzásra. Télutón a növényeket dugványokkal, hajtásról Egy-három éves, különböző fajú kaktuszok vagy szemzéssel szaporíthat­juk. A kaktuszkedvelők számára külön élvezet a nö­vény magról való szaporítá­sa. Ehhez cserépre vagy ki­sebb sekély edényre van szükség, amelyet háromne­gyedig durva homokkal töl­tünk meg. erre pedig egy réteg finom tőzeg kerül. Ajánlatos a szaporításra használt talajokat gőzzel fer­tőtleníteni ! A felszíni föld­réteget enyhén nedvesítsük meg (legjobb, ha ezt perme­tezővel végezzük), ezután a magot minél ritkábban ves­sük el. Ha a magok nagyob­bak, ezt .könnyedebben meg­tehetjük, ha pedig túl aprók, előzőleg száraz homokkal keverjük össze. Az elszórt magot 3 mm vastag finom homokréteggel fedjük be. A cserepet feltétlenül meleg és világos helyen tartsuk, és vízzel telt tányérkába állít­suk. Ajánlatos a cserepet a növények kihajtásáig üveg­lap alatt tartani, de az üve­get mindennap egy kis idő­re távolítsuk el. hogy a kis növények elegendő friss le­vegőt kaphassanak. Amikor a növénykék már kikeltek és néhány (szik-) levélkéjük is van, ültessük át egy másik edénybe, cse­répbe, amelyekbe az előző­vel azonos mennyiségű föl­det raktunk. A növénykéket egyenként emeljük ki a he­lyükről, és pálcika segítsé­gével ültessük az előkészí­tett edénybe (amely szintén fertőtlenített legyen!) 3-4 cm-re egymástól. Az átülte­tett növénykéket továbbra is meleg, világos helyen tart­suk, és permetezéssel a fel­színi földréteget tartsuk ál­landóan nedvesen. Szükséges tudni, hogy a magvak nemcsak nagyságuk, hanem csírázásuk ideje sze­rint is különböznek. Egyes fajok 7-10 nap alatt, mások 1-2 hónap múlva, ismét más fajok csak egy esztendő­múlva csíráznak ki. Krimi Rejtvényünkben nyolc — krimikből ismert — fősze­replő nevét találják. VÍZSZINTES: í. Bűnügyi re­gények ismert nyájas kínai de- tektívje. 10. ... River, a Missis- sipi mellékvize. 13. Elővételi jog. 14. Virág része. 15. Csordultig. 16. Dolgos állat. 17. Kis fuvola. 19. Legyőz, megver valakit. 21. Neves olasz festő (Guido, 1775— 1804). 22. öltögetéssel szakadást megszüntet. 23. Megszólítás. 26. A szabadba. 28. Román pénz többes számban 29. Kétárbocos vitorlás hajó. 30. Dohánytőzsde. 34. Tenisztrófea. 35. Japán ki­kötő Kyushu szigetén. 37. ... csatája (Liszt F. szimfonikus költeménye). 39. Lankadó. 42. Vadászkutyák. 45. Hógörgeteg. 47. Csúcs. 49. „ .. . infinitum" (a végsőkig). 51. A Fülöp-szigetek fővárosa. 53. Bányatelep Resica közelében. 54. Női becenév. 56. A francia frank rövidítése. 58. Szóösszetételekben szembenál­lásra utal. 59. Az „Éneklő ku­tya" írója (Jack). 61. A Majna hazai neve. 63. Rendjelek. 64. Az egyik legrégibb detektívfigu- ra. Conan Doyle mesterdetektív- je. 66. Az egykori Babilónia fő­városa volt. 67. Bécs, Bécsben. 68. Trója vesztét okozta. 69. Francia folyó, döntő csata szín­helye az első világháborúban. 71. Sietségben van! 72. E. S. Gard­ner híres védőügyvédje, ki sor­ra oldja meg a legrázósabb fel­adatokat. 73. Agathe Christie nagybajuszú belga detektívje. FÜGGŐLEGES: 1. Tévé-krimi- sorozat „ballonkabátos" nyomo­zója. 2. A hidrogén, a foszfor és az oxigén vegyjele. 3. Kana­dai légitársaság névjele. 4. ... van Winkle (P. Planquette ope­rettje). 5. A Loire mellékvize. 6. Vulkanizált kaucsuk. 7. Becé­zett női név. 8. Hebron párat­lan betűi. 9. Nagy költőnk név- betűi. 10. Tallinn régebbi neve. 11. Esni kezd. 12. Tévé-krimiso- rozat felügyelője, ki tévénkben „szakácsként” is bemutatkozott. 15. Meghatározott távolság. 13. Labdarúgó-trófea. 19. Ideghár­tya. 20. Meggyőz. 24. Török fér­finév. 25. A Duna mellékvize (névelővel). 27. Hahota. 31. Helyrag. 32. A hangok gyors egymásutánja. 33. Régi pén­zünk. 36. A háború és halál is­tene a germán mitológiában. 38. Ingszerü, fehér papi ruhadarab. 40. Régi nép. 41. Fekete színű féldrágákő. 43. Garay János ver­se. 44. Raymond Chandler bűn­ügyi regényeinek vakmerő ame­rikai magándetektfvje. 46. Rang­jelző. 48. Georges Simenon nép­szerű főfelügyelője. 50. Díszítő kőzet. 52. Növényvédő szer. 55. Cordillera de los . . • (dél-ame­rikai hegység). 57. Verskellék. 60. Folyó a Szovjetunióban. 61. Hullámtörő. 62. Verne Gyula egyik kapitányalakja. 64. Test­rész. 65. ISA betűi. 66. Az ENSZ nemzetközi rövidítése. 68. Tü­zelő. 70. Egyforma betűk. E. B. Beküldendő: a nyolc krimi- főszereplő neve. Fantáziapulóver 38-40-es méretre készült a rajzon látható kockás-kötött, gurtnigalléros moherpulóver. Színe: halványkék. Felhasz­nált anyagmennyiség: 45 dkg. 4,5-es kötőtűvel és 4-es horgolótűvel készült. A koc­kaminta: 15 sorszor 12 szem a kocka mérete, felváltva dzsörzé (egy sima, egy. for­dított) és lustakötéssel (1 sor sima, 1 sor fordított). Négy egyforma alapdarab készül, hatszor hét kockás méretű, ebből kettőre =5 centiméter hosszú, kettőre 20 centiméter hosszú 15-15 sor­magasságú passzét kötünk, 3,5-es kötőtűvel (két sima, két fordított váltakozása). A gurtnigallér a már összeál­lított pulóver csónakkivágá­sába kerül, horgolással. 10 DIVOT centiméter magasan, egyrá- hajtásos pálcasorokat horgo­lunk. Amikor kész, kifelé hajtjuk, és a rajzon látható módon láncszemsorral rög­zítjük a gurtnit. A modell szűk szoknyához előnyös. IÓ TUDNI II tűzálló üvegedényekről Az már általánosan is­mert, hogy a hőálló edényt nem szabad nyílt lángra ten­ni, vagy hirtelen hideg hely­re állítani. Használat előtt meleg vízzel öblítsük ki, kül­sejét töröljük szárazra, és így tegyük az ételt lángel­osztóra, vagy meleg sütőbe. Lényeg, hogy a hirtelen nagy hőmérséklet-különbségeket nem viseli el az üvegedény. Használat után a forró edényt lassan hűtsük le, nem lehet például a konyha kö­vére tenni, vagy hideg vi­zet csorgatni rá. Ami pedig a tisztítást il­leti, annak első feltétele, hogy az ételt kapargatás nélkül emeljük ki belőle, a rásült maradékot pedig áz­tassuk fel. Ha a szenny fel­lazult, akkor mosogatószerrel könnyen eltávolíthatjuk, dörzsikével leszedhetjük a foltokat is. Tűzhelytisztító permettel is oldhatjuk a rá­égett ételt, ha ráfújjuk, és néhány percig állni hagy­juk. Súrolóporral (VIM-mel) ne tisztítsuk, mert a por szemcséi karcolják az üve­get, és a megsérült felületen a szenny még jobban meg­tapad. Ezenkívül az üveg elveszíti csillogását is, matt lesz. Vigyázzunk azért is, mert a tűzálló üvegedények köny- nven megrepednek a csorbu­lások mentén, majd el is pattannak. Ilyenben egyéb­ként se tálaljunk, mert nem szép, gusztustalan. Beküldési határidő: 1987. január 27. Helye: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, Pf.: 111. 5601. Megfej­téseket csak levelezőlapon fogadunk el. A helyes megfejtők között hat darab 50 forintos könyvvásárlási utalványt sorso­lunk ki, amelyet postán küldünk el. A január 3-i rejtvény helyes megfejtése: — Pilátus macs­kája — Godémusz — Gagyabugyás — Kampis — Néci — Daimahodott — Pityalagos — Áslógos — Makutyi — Szal- vátos — Zinteredett — Kalantos — Nyifa — Troppó. Ez alkalommal sorsolásra nem került sor, mivel egyetlen helyes megfejtés sem érkezett. UTASSY JÓZSEF: GYEREKEKNEK Varjúlakodalom A gyémántló égen suhogó nagy fényben varjúlakodalom vonul tiszta feketében. A menyasszony fázik, fátyola szikrázik, dideregnek a menetben varjúnénik, bácsik. A vőfély boldogan károgat a sorban, jobbjában egy fényes fiaskó, abban piros bor win. Kardvirágon harmat: a vőlegény hallgat. Töri fejét a menyasszony: ugyan, mit akarhat?! Kacsint a násznagynak: bort a zenekarnak! Rázendít a rezesbanda, csakúgy csujjogainak! S a gyémántló égen suhogó nagy fényben: elvonul a varjúlagzi tűnő feketében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom