Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-17 / 14. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG a MEGYEI PARTBIZOnSAG ES a MEGYEI TBHÓCS LBPIB 1987. JANUÄR 17., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XLII. ÉVFOLYAM, 14. SZÄM Hétvégi munkával pótolják a termeléskiesést Megyei körkép az üzemekből, szövetkezetekből Alapos felmérés természetesen még nem készülhetett arról a termeléskiesésről, -lemaradásról, amely az elmúlt hét időjárásának rovására írható. Az első becslések azt mutatják, hogy a megye termelő üzemei összességében nem szenvedtek pótolhatatlan veszteséget. Igaz, sok helyen lassabban haladt a munka, de komolyabb gond csak ott adódott, ahol nem tudták szállítani az alapanyagot, a végterméket, illetve szénsavgázt, oxigént, olajat. Két mezőgazdasági nagyüzem pedig a szó szoros értelmében kárt szenvedett az időjárás miatt. Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Pinke Sándorné kereskedelmi igazgatóhelyettes: — Pontos adataink még nincsenek. Körülbelül hat- van-hetven százalékos kapacitással dolgoztunk a kritikus napokon, részben az akadozó árubeszállítás miatt, részben azért, mert dolgozóinknak csak 65—70 százalékát tudták behozni munkahelyükre autóbuszaink. Hétfőn a délutáni, kedden a délelőtti műszak maradt el, szerdától csökkent kapacitással, péntektől kezdve teljes kapacitással dolgozunk. Munkanap-áthelyezésre nincs szükség, mert be tudjuk hozni a lemaradást. szerint alakult. Mégis azt kell mondanom, lehet majd nálunk is bizonyos termelés- kiesés, de ez esetleg csak később jelentkezik. A fonodáknál ugyanis, ahonnan hozzánk a fonal érkezik, volt kiesés, s ez valószínűGyulai Húskombinát Kiss Lajos kereskedelmi igazgató: — Mind a személyi, mind a tárgyi feltételeket biztosítani tudtuk a termeléshez a héten is. Minden felkínált élő állatot átvettünk és átveszünk, nem mondtunk le az élő árut. Elégett tettünk a megyei ellátási feladatunknak és a szerződésnek megfelelően teljesítjük a főváros húsellátásából vállalt feladatainkat is. Igaz, élő árut nem mindig tudtunk juttatni leg a mi anyagellátásunkat is érinti. Előfordulhat az a furcsa helyzet, hogy hó már nem lesz sehol, mi mégis akkor kényszerülünk esetleg leállni, mert nem kapunk fonalat. Budapestnek, így ezt is hússal, úgynevezett tőkesertéssel pótoltuk. Ma is például 9 vagon indult tőlünk Budapestre. Vonalainkon a beütemezettnél több jószágot vágtak, hiszen a beszállított pluszárut is fel kellett dolgozni. Hadd mondjam még el, hogy igen jó együttműködést tapasztaltunk a partnereinknél, így a MÁV-val, a Volánnal, s szállítmányaink fogadásánál a fővárosiaknál. Gyulai Harisnyagyár leányvállalat Vidó Miklós igazgató: — Vállalatunknál a termelés nem állt le, rendelkeztünk még a folyamatos termeléshez szükséges készlettel, amit bizonyos átcsoportosításokkal, egyes termékek előbbrehozásával feldolgoztunk. Ugyanakkor az alapanyag-igényes gmk-kat leállítottuk. Mindent egybevetve a termelés a terveink Dr. Vass György igazgató: — Negyven dolgozónkat kellett hazaküldeni három napra, a festőüzemben és a nagygyantéi részlegben ugyanis leálltunk, mert nem volt olaj. Ráadásul nem érkezett Répcelakról szénsavgáz, emiatt is lemaradtunk, összességében, pénzben kifejezve kb. egymillió forint így a kiesésünk. A mai gaz(Folytatás a 3. oldalon) Békéscsaba: Megtartotta ünnepi állománygyűlését a munkásőrség megyei törzse Tegnap Békéscsabán, az MSZMP Oktatási Igazgatóságán ünnepi állománygyűlést tartott a munkásőrség megyei törzse. Az elnökségben helyet foglalt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára; Budaházi Gusztáv, az országos parancsnok tanácsadója; Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke; valamint Frank Ferenc, a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára. Az eseményen részt vettek a párt-, állami, és társadalmi szervek, a társ fegyveres erők képviselői, továbbá az alapító munkásőrök feleségei. A Himnusz és a szavalat elhangzása után Kutas Gyula levezető elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Tóth Pál ezredes, megyei parancsnok beszámolója következett. Ebben név szerint is megemlítette azokat a munkásőröket, akik a testület alapításának 30. évfordulóját már nem élhették meg. Emléküknek egyperces néma felállással adóztak a résztvevők. Ezután a megyei parancsnok rövid történelmi áttekintést adott a nemzetközi munkásmozgalomban létrejött fegyveres szervezetekről, önvédelmi alakulatokról. amelyeknek tagjai bátran harcoltak a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért, az emberiség igaz ügyéért. A beszámoló ezután kitért a munkásőrség megalakulásának előzményeire. (Közben eredeti hangfelvételről lehetett hallani Kádár Jánosnak 1956. november 4-én elhangzott beszédét.) Mint ismeretes, az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1957. január 29-i határozata alapján februárban megjelent az Elnöki Tanács rendelete a testület létrehozására. így Békés megyében is megkezdődhetett az első munkásőrszázadok szervezése. A bázisüzemek 1957. május 1. és 1958. augusztus 20. között csapatzászlókat adományoztak az egységeknek. A hatvanas években lehetővé vált, hogy a pártonkivüliek is a munkásőrök soraiba lépjenek. Az állományépítő munka — a formát és a módszert tekintve — folyamatosan fejlődött. Ma már igen sok olyan munkásőr van, aki különböző választott tisztségeket tölt be a pártszervekben, a tanácsi és a HNF-testületekben. Több mint 1200-an dolgoznak a szocialista brigádokban. A megyei törzs tagjainak, parancsnokainak felkészültsége magas színvonalat ért el, amit a különböző gyakorlatok is tanúsítanak. A munkásőrök aktívan részt vesznek a fiatalok hazafias-honvédelmi nevelésében, s természeti csapások idején a mentési munkálatokban és a károk felszámolásában. Jó az együttműködés a bázisüzemekkel, valamint a társ fegyveres erőkkel. (Folytatás a 2. oldalon) Tóth Pál ezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka beszámolót tart A Fogtechnikai Vállalat Békéscsabai Laboratóriuma 25 fog- technikust foglalkoztat. A megye 37 fogászati rendelőjének dolgoznak. Rögzített és kivehető fogpótlásokat készítenek. Nagyfrekvenciájú öntőgép végzi a fém olvasztását. Képünkön Bakos Zoltán fogtechnikus az eredményt ellenőrzi. Korábban a fémolvasztást ívfénnyel végezték Fotó: Gál Edit az aszály ellenére nyereséges évet zárt a Gyulai Köröstáj Tsz Sorrendben immár 20. zárszámadó közgyűlését tartotta meg tegnap, pénteken Gyulán az Erkel Művelődési Központban a helyi Köröstáj Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A közgyűlés munkájában részt vett Kutas Gyula, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Győrfi Károly, a Teszöv titkára, dr. Marsi Gyula, az MSZMP Gyulai Városi Bizottságának első titkára és dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke. Az 1967 januári közgyűlés döntése alapján a három jogelőd — a Vörös Csillag, a Béke és az Erkel •— egyesült és létrejött a jelenlegi Köröstáj. A húsz év közül az eléggé mostoha adottságok ellenére csupán 1974-ben nem zárta nyereséggel a tsz az évet. Közben kétszer érdemelte ki a „Kiváló Termelőszövetkezet” elismerő címet. Ezzel kezdte zárszámadó közgyűlésén beszámolóját Prohászka Tamás, a szövetkezet elnöke, majd elmondotta, hogy az aszály ellenére kukoricából 9,13 tonna, cukorrépából 49.23 tonna termést takarítottak be, ami a tsz történetében új rekordnak számít. De nincs szégyenkeznivalójuk a többi növények esetében sem, bár a gabonából a tervezettnél valamivel kevesebbet takarítottak be. Az állattenyésztésről szólva elhangzott, hogy az éves tervüket összességében teljesítették, de nem mindenben tudták a kitűzött célokat megvalósítani. Az egy tehénre jutó tejtermelés tavaly már mgehaladta az 5 ezer litert. Hosszú évek után sikeTársadalmi összefogás szükséges ahhoz, hogy mindenki rendes ivóvizet ihasson Magyarországon — hívta fel a figyelmet a közös teendőkre a Hazafias Népfront Országos Elnökségének környezetvédelmi bizottsága. Ennek érdekében társadalmi akcióprogramot hirdetnek az ivóvízkészletek védelméért. A víz minőségével, a kistelepülések vízellátásával foglalkozó múlt évi ülésüket mintegy kiegészíti a szennyvízkezelés kérdését is napirendre tűző január 21-i rendezvényük. A két ülésen elhangzott vélemények összesítését követően még ez év első felében közzéteszik a társadalmi akcióprogramot, s rés évet zárt a baromfiágazat. Kedvezően alakult az állategészségügyi helyzet, amelynek eredményeként jelentősen csökkent az elhullás. Szó volt arról is, hogy a következő évek sikeres gazdálkodása nagymértékben függ a jól megválasztott és végrehajtott fejlesztésektől, beruházásoktól. Ezekre a célokra az elmúlt gazdasági évben több mint 20 millió forintot fordítottak. A jelentős összegből jutott a melioráció folytatására — területükből eddig több mint ezer hektár a vízrendezett. Elkészült a Bábolna típusú szemestermény-száritó — igen rövid határidő alatt — és igaz, nem annyi pénz, mint amennyit szerettek volna, de futotta szociális létesítmények felújítására, korszerűsítésére is. Mindezeket figyelembe véve, a Gyulai Köröstáj Mg. Termelőszövetkezet csaknem 220 millió forintos árbevételt ért el, nyeresége megközelítette a 18,5 millió forintot. Ez a megnehezedett gazdasági helyzet ellenére is több mint 30 százalékkal magasabb a tervezettnél. A beszámolót követően Kátai András, az Ellenőrző Bizottság elnöke tartott tájékoztatást munkájukról, majd kitüntetések átadására került sor. Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó kitüntetést vehetett át Kiss László II., Képíró Ferenc, Szikom Mihály és Zielbauer Mihály. A kitüntetetteken kívül a jubileum alkalmából az alapítók sorából heten, köztük Laszli Pál, a szövetkezet nyugdíjas elnöke, kapta az erre az alkalomra készített emlékplakettet. r, o. az 1987-es munkatervben már szerepel a program kezdeti tapasztalatainak értékelése is. Jelenleg az ország lakosságának körülbelül 15 százaléka nélkülözi a vezetékes vizet, s csaknem 800 kistelepülésen közegészségügyileg kifogásolható a helyi, ásott kutakból nyert ivóvíz minősége. A VII. ötéves terv során vízműépítésekkel, az ipari, mezőgazdasági vízművekre csatlakozással e települések fele jó ivóvízhez jut. de sok kisközség továbbra is az odaszállított vízre szorul. A vízkészleteket számottevő mértékben veszélyezteti a csatornázás hiánya. Hz egészségesebb környezetért Szellőző Művek 3. számú gyára, Sarkad
