Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

IZHiWmcj-----------­S zerződéses kapcsolatok Érvényesüljenek a kölcsönös érdekek ___ 1987. január 3-, szombat M egkérdeztük: Hogyan szabályoz a január 1-én életbe lépett rendelet? Gépkocsiutalvány mozgáskorlátozottaknak — Vásárlási támogatás — Benzinjegy helyett: anyagi térítés Hazánkban a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásának eredményességét döntően az árukapcsolatok alakulása ha­tározza meg.- A mezőgazda- sági ágazat fejlesztésének tő kérdései az árukapcsolatok­ban, a gazdasági szabályo­zókban, a minőségben és az ehhez kapcsolódó termeiői árak meghatározásában dől­nek el. A termelőszövetkeze­tek önállósága az áruforgal­mi tevékenység keretében válik valósággá. Békés me­gye termelőszövetkezeteinek kiemelkedő árukapcsolati je­lentőségét jól érzékelteti, hogy 1985-ben a nettó árbe­vételük több mint 20 mil­liárd forintot tett ki. Ugyan­akkor a termeléshez szüksé­ges ráfordítások (anyag, energia stb.) értéke elérte az 5,5 milliárd forintot. Bővüld áruforgalom Gyakori panasz a tsz-ve- zetők részéről, hogy a szer­ződéses kapcsolatokban még mindig nem tekintik egyen­rangú partnereknek az álla­mi vállalatok a szövetkeze­teket. Az utóbbi években történt előrelépés ezen a te­rületen, de a mezőgazdasá­gi termékkínálat növekedé­se, az anyagi-műszaki ellá­tottság további romlása egy­re nehezebb helyzetet alakí­tott ki a termelők számára az értékesítésben. Különösen a legutóbbi három évben a kedvezőtlen külpiaci hatá­sok, valamint ezek pénzügyi gondjai rontották érezhető­en az áruforgalmi pozíciót. A jelenleg érvényben lé­vő minisztertanácsi rendele­tek, az ebekre épülő, évente kiadásra kerülő MÉM-utasí- tások igyekeznek a változó követelményekhez igazítani a feltételeket. Néhány terü­leten azonban eltérés tapasz­talható a jogszabályoktól. Például az érvényes szabvá­nyoktól eltérő szigorításokat írnak elő egyes vállalatok, megváltoztatják a teljesítés helyét egyes felvásárló szer­vezetek. A gondok mellett megál­lapítható. hogy az utóbbi öt esztendőben nagy jelentősé­gű változások következtek be. A vállalatok szervezeti korszerűsítése, a forgalmi rend módosítása nagyobb önállóságot' adott egyes tröszti szervezetekből kivált vállalatoknak. Tíz évvel ez­előtt mindössze 30 termelte­tő-felvásárló partnere volt a termelőszövetkezeteknek, napjainkra ez a szám meg­haladja a nyolcvanat. A szabad partnerválasz­tás a nagy jelentőségű áru­cikkekben továbbra is csak elvi lehetőség maradt. Egyes vállalatok továbbra is az erőfölény pozíciójából igye­keznek meghatározni a szá­mukra kedvező feltételeket. A termelőszövetkezetekben úgy tartják, hogy nemcsak a tsz-ből kimenő árukat kelle­ne minősíteni, hanem az ál­taluk vásárolt ipári termé­kek minőségét is ellenőrizni kellene egy pártatlan, füg­getlen szervezetnek. Ugyan­csak gondot jelent, hogy az iparból származó áruk mint­egy 60 százaléka szabad áras termék, míg a mezőgazdasá­gi termékek felvásárlási ára jórészt meghatározott. Nem javult a fegyelem Évek óta visszatérő gond a vállalatok egymás közötti kapcsolatában a szerződéses fegyelem megsértése. Gyako­ri eset, hogy a szövetkeze­tek követeléseinek nem tesznek eleget időben egyes monopolhelyzetben lévő cé­gek. Előfordul, hogy a túl- tartás költségei az állatte­nyésztésben, a minőségrom­lás anyagi hátrányai mind­mind a termelőket sújtják. A szerződéses feltételek kialakításánál érezhető a termelőpartnerek többségé­nél az egyenlőség érvényesí­tése, a jó szándék kinyilvá­nítása. A tényleges gyakor­lati megvalósítás során azon­ban már gyakrabban jelent­keznek problémák. A közös kockázatvállalás nem min­dig érvényesül, sokszor ke­rül előtérbe a vállalat kizá­rólagos érdeke. Sajnos, a termelőszövetkezetek közül csak kevés él a fizetési ké­sedelmi kötbér igényével. Előfordul, hogy nem jól mérik fel a feldolgozó ka­pacitás és a termés mennyi­ségét, és ilyenkor a vállala­tok a göngyölegek visszatar­tásával törekednek kiegyen­líteni a feldolgozási ütemet, s nem ismerik el az áru mi­nőségromlását. Az utóbbi években megtörtént, hogy azért zártak ki zöldborsóte­rületet, mert nem volt elég üveg a feldolgozáshoz. Nem egyértelműek a szerződések sem, gyakran a terület mel­lett a mennyiséget is feltün­tetik a megállapodásokban, azzal a megegyezéssel, hogy a teljes terület termését kö­teles a tsz átadni. Többlet­termés esetén a vállalat mégsem veszi át az árut, így a veszteség a szövetke­zetnél jelentkezik. Erősíteni a versenyt A fent leírtak is azt tá­masztják alá, hogy a mező- gazdaságban nagyobb szere­pet kell adni a felvásárló szervezetek piaci versenyé­nek. El kell érni, hogy a termeltetők versenyezzenek a jövőben a termelő cégek áruiért. Fontos feladat, hogy a tsz-ekben megteremtsék azokat a feltételeket, ame­lyek jobban igazodnak az új követelményekhez. A szer­ződéskötéseknél támaszkod­ni kell az érdekképviseleti szervek véleményére, az üze­mi jogtanácsosok munkájá­ra. Hazánkban a mezőgazda- sági termékek piacán a jö­vőben a belső fogyasztás szerény mértékű növekedése miatt túlkínálat várható. Fo­kozottabban előtérbe kerül a szerződéses termelés. Növe­kednek a minőségi követel­mények, bővül az exportra kerülő áruk mennyisége. A szabványok részletes ismere­te, annak pontos betartása napi feladattá kell hogy vál­jon. Emelkedik a felvásárló és termeltető szervezetek száma. Mindez kedvező fel­tételeket teremt a több csa­tornás értékesítésre. El kell érni: az árut küldő tsz-ek időben kapjanak tájékozta­tást a minősítésről, hogy az esetleges nézeteltérések tisz­tázását minői előbb el tud- ' ják végezni. A termelőszövetkezetek ke­reskedelmi vállalatát, a Tsz- kert a jövőben az állami vállalatokhoz hasonló elbí­rálásban kellene részesíteni. Az egyes árucikkekből je­lentkező többlettermelés nö­vekvő exportot feltételez, ezért bővíteni kell a terme­lő üzemeknek adható anyagi ösztönzőket. A szabványok korszerűsítésénél jobban fi­gyelembe kell venni a tsz- ek érdekeit. Köztudomású, hogy a magyar mezőgazda- sági szabványok nemzetközi mércével mérve is igen szi­gorúak, ugyanakkor az ipar­ból származó termékek mi­nősítésénél jelentős lemara­dása van a hazai vállalatok­nak. A népgazdaság minden egyes területén el kell érni, hogy a piaci igények, a mi­nőség és az egyenjogú part­nerkapcsolatok dominálja­nak. Ezen a téren bőven van lemaradásunk, s lassan a 24. órában járunk. Ha nem lé­pünk időben, az elkövetkező időszakban is viseljük ennek hátrányát a nemzetközi meg­méretésben. Verasztó Lajos 1987. január 1-én lépett hatályba az egészségügyi mi­niszter rendelete az egyes mozgáskorlátozott emberek személygép jármű vei vei kap­csolatos kedvezményekről. A rendelet értelmezéséről, az előzőekhez képest történt változásokról beszélgettünk dr. Rácz László főorvossal, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjével és Niedzielsky Gézával, az egészségügyi osztály főelő­adójával. Hatályát veszti a többi ko­rábbi rendelet, közlemény, irányelv és utasítás. A gép­kocsi-kiutalással kapcsolatos folyamatban levő, korábbi kérelmeket az illetékesek fe­lülvizsgálják. Január 1-től, az eddigi indokoltságtól füg­getlenül, gépkocsit csak a jogszabályban foglaltak alapján lehet kiutalni. Azok a mozgáskorlátozottak, akik korábban kaptak üzem­anyag-utalványt, de az új jogszabály szerint szociális helyzetük alapján nem len­nének erre jogosultak — a jelenleg használt gépjármű­vük üzemben tartásáig ré­szesülnek évi 100 liter nor­málbenzin árának megfelelő költség-hozzájárulásában. A be nem váltott üzemanyag­utalványok az új év első napjától már nem válthatók be. — Kik azok a mozgássé­rültek, akik jogosultak Tra­bant Hycomat vagy más tí­pusú személygépkocsi-ki­utalásra? — Három komoly feltétele van. Először is az, aki csak ilyen gépjármű vezetésére alkalmas és ezt orvosszakér­tői vélemény igazolja, vala­mint jogosítványa van. A kérelmek 40 százaléka dől el a következő feltételnél: mun­kavállaláshoz, rehabilitációs átképzéshez vagy tanulmá­nyai folytatásához szükséges az igénylőnek az autó. Az a mozgáskorlátozott ember, aki gépkocsivezetésre alkal­matlan minősítést kapott, de közvetlen hozzátartozója nyi­latkozatban vállalja a gép­jármű vezetését, a mozgás- korlátozott szállítását, kap­hat más típusú személygép­kocsi vásárlására engedélyt. Természetesen akkor, ha 3 éven belül újként vásárolt - gépkocsija nincs. Korábban a vezetésre alkalmatlan moz­gáskorlátozott is kaphatott Hycomatot, ezentúl nem. — Az új rendelkezés cél­ja az igazságosabb, egysége­sebb elosztás. A végrehajtás gyakorlatának könnyítésére az egészségügyi miniszter irányelveinek megfelelően tájékoztattuk a tanácsi ügy­intézőket a tennivalókról. Tudomásom szerint Buda­pesten kívül Békés megyé­ben várakoznak legtöbben Hycomatra. A lakosság szá­mának arányában ezen a vi­déken él a legtöbb mozgás- korlátozott és rokkantnyug­díjas. Hycomatért körülbelül 500-an állnak sorba és évfen­te 60—70 gépkocsit kap a megye. A rendeletet követő felülvizsgálat csökkenti majd a jogosultak számát. Az orvosszakértői bizottság, amely Békéscsabán a Luther u. 3. szám alatt dolgozik, felkészült a jogosultság el­bírálására. A rendelet ki­egészítése pontosan megha­tározza, mely betegségcso­portok esetén adható az autó. A korábbiakban is jogá­szokból, orvosokból, a moz­gáskorlátozottak egyesületei­nek képviselőjéből álló tár­sadalmi bizottság döntött a gépkocsik elosztásáról, ez­után is így lesz. — Hogyan lehet igényelni a mozgássérülteknek autót? — Ha a már felsorolt fel­tételek adottak, hatévenként egy alkalommal kaphat a mozgáskorlátozott személy- gépkocsi vásárlására jogosí­tó engedélyt. Kérelmét az állandó lakóhelye szerint il­letékes tanácsi szakigazgatá­si szervhez kell adnia. A kérelemhez (amely a megyei egészségügyi osztályhoz ke­rül majd hivatalos úton) mellékelni kell: az orvos- szakértői bizottság vélemé­nyét az igénylő egészségi ál­lapotáról (képes-e a vezetés­re. vagy sem), a helyi szak- igazgatási szerv igazolását arról; munkához, tanulás­hoz, rehabilitációs átképzés­hez kell-e az autó, s ha vá­sárlási támogatást kér, kere­seti igazolás is szükséges a család egy főre eső jövedel­méről. — A Trabant Hycomat- kiutalás fontos feltétele a jo­gosítvány. Hol lehet ilyen gépkocsi vezetését megtanul­ni? — A legtöbb megyében olyan autó sincs, amelyen ta­nulhatnának. Békés megyé­ben három helyen; Békés­csabán, Gyulán és Szarvason tanítják a Trabant Hycomat vezetését. A mozgáskorláto­zottak évében ingyen is ta­nulhattak ezek az emberek, sajnos, ma már nem. Okta­tásuk ugyanis többe kerül másokénál (üzemanyag, idő­tartam) és a megfelelő gép­kocsi is kevés. — Mit jelent a vásárlási támogatás? — Erre a kedvezményre azok jogosultak, akiknél a család egy főre eső átlagjö­vedelme nem több a legki­sebb összegű saját jogú nyugdíj kétszeresénél, azaz januártól 4980 forintnál. Ilyenkor a megyei főorvos gépkocsinként engedélyezhet 30 ezer forint vissza nem té­rítendő hozzájárulást. A vá­sárlási támogatás iránti ké­relmet ugyancsak a helyi ta­nácsokhoz kell benyújtani. A feltételek együttléte esetén nemcsak Trabanthoz, más tí­pusokhoz is lehet támoga­tást kapni. — Milyen gondokat vetet­tek fel beszélgetéseik során az ügyintézők? — Fontos téma az autóhoz jutás átfutási ideje. A rá­szorultságtól függően válto­zó lehet. Aki megkapta az engedélyt, 30 napon belül kérnie kell a kocsit a Mer­kúrtól. Kivételesen méltá­nyos esetben újabb 30 nap haladékot kaphat. Ezeket az autókat 6 évig csak a ki­utaló tanács engedélyével le­het jogosultnak eladni. Az orvosszakértői vizsgálatot megyénkben csak Békéscsa­bán a Luther utcában vé­gezhetik el. A nálunk levő kérelmeket újra elbíráljuk, de például 6 évenként csak akkor tu­dunk autót adni, ha lesz mi­ből. Sok a gond az alkat­részellátással. Márpedig, ha a kocsi nem felel meg a műszaki vizsgán, ki kell vonni a forgalomból. Me­gyénkben 1400—1500 Hyco­mat közlekedik, bennük leg­alább 700 olyan ember, aki az autón kívül csak tolóko­csival tud „járni”. — Sok a félreértés a ko­rábbitól eltérő üzemanyag­térítési rendszerrel kapcso­latosan? — Igen, mert megszűnik a mozgáskorlátozottak ben­zinjegye. Helyette üzem­anyagköltség-térítést kap­hat az, aki 2000 köbcenti­méternél nem nagyobb lö­kettérfogatú, benzinüzemű személyszállításra szolgáló jármű tulajdonosa vagy őt a közös háztartásban élő hozzátartozója rendszeresen szállítja. A szociális hely­zetre tekintettel az az em­ber kaphat támogatást, aki­nél a család egy főre eső jövedelme nem több a 4980 forintnál. — Az üzemanyag-térítés automatikusan jár vagy ad­ható? — Kérni kell minden év január 31-ig (tehát 1987-ben is!) a lakóhely szerint ille­tékes tanács szakigazgatási szervénél. Ehhez szükséges a gépkocsi forgalmi engedé­lye, saját vagy hozzátartozói jogosítvány, kereseti igazo­lás, a mozgáskorlátozottságot igazoló orvosi iratok. A tá­mogatás mértékéről a ta­nács dönt. Előnyben részesül az, aki munkavégzéshez, ta­nuláshoz, rehabilitációhoz használja az autót. A rendelet részletesen fog­lalkozik azzal, milyen egész­ségkárosodás alapján jár a gépkocsi és az üzemanyag­térítés. Kértük a tanácsokat, a mozgássérültek szerveze­teit, keressék meg azokat az embereket, akik korábban kaptak benzinjegyet, nehogy indokoltság esetén lemarad­janak az üzemanyag-támo­gatásról. — A támogatás mértékét (amely 100—420 liter normál­benzin ára lehet) hogyan bí­rálják el? — Minden benzinnel haj­tott, motorikus közlekedési eszköz, amely mozgássérül­tet szállít (nemcsak autó, hanem Velorex vagy segéd­motor-kerékpár is), akár 50 —60 köbcentiméteres kaphat valamilyen összegű térítést. Egyébként egyéni elbírálás alapján, helyben (ahol a legjobban ismerik a kérel­mezőt, szociális helyzetét, munkához, tanuláshoz, élet­viteléhez használja-e az autót) döntenek. Ha valaki nem elégedett az első fokú döntéssel, újabb kérelmet ír­hat másodfokú eljárást kér­ve, ekkor meg kell hallgat­ni a mozgáskorlátozottak szervének képviselőjét is. * * * Beszélgetésünkből kiderült, sok fontos kérdés felvetődik még a rendelet végrehajtása során. Reméljük, rugalmasan és humánusan oldják meg ezeket nemcsak a megyei.de országos szinten is. Bede Zsóka fl múlt évben készült el Az ország földgázellátását javítja a szegedi szénhidrogén-medencében üzembe helyezett gáznyomásfokozó kompresszorüzem Fotó: MTI—KS

Next

/
Oldalképek
Tartalom