Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-16 / 13. szám

NÉPÚJSÁG 1987. január 16., péntek Az időjárás újabb próbatétele (Folytatás az 1. oldalról) azonban semmiképpen sem szeretnék elvenni. Fűtőolaj sem érkezett a gyárba. a környező üzemekből, gazda­ságokból összegyűjtöttek annyi olajat, ami arra elég lesz, hogy a héten ne álljon le az egész gyár, ám ha to­vábbra sem érkezik fűtőolaj, szénsav, oxigén, akkor a sarkadiak a januári tervtől elmaradnak. A Csepel Autógyár 4. szá­mú szeghalmi gyára részben ugyancsak leállt a szénsav­hiány miatt. Szerda óta száz hegesztő munka nélkül ma­radt, s jelenleg csak a forgá­csolók dolgoznak, így az üzem jó, ha az e napokra tervezett munka 30 százalé­kát el tudja végezni. A szén­savhiány a dévaványai és a körösladányi gyáregységet is érintette, ők 50 százalékos kapacitással dolgoztak. A szeghalmiak a kényszerszü­netet karbantartásra hasz­nálják. A kiesett munkát hét közben és hétvégeken pótolják majd, a lemaradást azonban legjobb esetben a negyedév végére tudják be­hozni, kaptuk a tájékozta­tást Szarka András főköny­velőtől. A Körös Volán telexen új­ra megkereste a répcelaki szénsavgyárat, mivel onnan ma reggelre ígértek szállít­mányt. A Vas megyeiek azt válaszolták, hogy a nyugat­dunántúli úthelyzet az el­múlt 24 órában teljesen bi­zonytalanná vált, a havazás és az ónos eső miatt a szál­lítmányokat tegnap délig nem merték útnak indítani. Amikor a szénsav megérke­zik Békéscsabára, a Körös Volán azonnal teríteni tud­ja a megyét, így a sarkadia- kat és a szeghalmiakat is ellátják a hegesztéshez nél­külözhetetlen anyaggal. II fiatalok is segítenek A napokban a KISZ KB felhívást intézett az ország fiataljaihoz, minél többen se­gítsenek a hóeltakarításban, járuljanak hozzá a közös munkához, és különösképpen figyeljenek oda az időseb­bekre. Békés megyében is hallották a felhívást a KISZ- esek, és többek között Szarvason, Szeghalmon és Gyomaendrődön is jelent­keztek hóeltakarítási mun­kára. Mi a megyeszékhelyen kutattuk fel a segítőkész diá­kokat. Az első csapattal az Univerzál Áruház előtti par­kolónál találkoztunk. Zacsok Ferenc, a kis csoport vezető­je: — Ezen a területen tizen­hármán dolgozunk — mond­ja —, mindannyian a 611-es szakmunkásképzőben tanu­lunk, és ifjúgárdisták va­gyunk. Természetesen hal­lottuk a KISZ KB felhívását, és kötelességünknek éreztük, hogy segítsünk. A tanáraink is nagyon megértőek voltak, a mai órák alól felmentést kaptunk. Délelőtt fél 10-től délután kettőig fogunk dol­gozni. A sétálóutcán hala­dunk végig, reméljük, hogy sikerül a javát megtisztítani a fagyott hótól. — Milyen a hangulat, nem fáztok nagyon? — Nem, nem fázunk. Sze­rencsére ma nincs olyan hi­deg, mint az előző napokban. Jó hangulatban folyik a munka, és ha kell, holnap is szívesen jövünk. A járda tisztogatása mellett eddig egy teherautót és egy Ladát szabadítottunk ki a hó és a jég fogságából. A fiúk teljes erőbedobás­sal lapátolták a jéggé fa­gyott havat, és igyekeztek a lehető legkevesebb kellemet­lenséget okozni a járókelők­nek. Tovább haladva, a Csa­ba Szálló előtt láttunk két fiatalembert, amint a járdát tették szabaddá. Mint kide­rült, a vendéglátóipari szak­munkásképzőbe járnak, és jelenleg szakmai gyakorlaton vannak a Csabában. Most a legsürgetőbb feladat megóvni a vendégeket a kéz- és láb­töréstől, ebben segítenek a diákok. Találkoztunk még havat lapátoló fiatalokkal a Rózsa Ferenc téren és az autóbuszállomás környékén is. Ok a 635. számú szak­munkásképzőből jöttek, és ugyancsak a KISZ KB felhí­vásának tettek eleget. Harminc fok különbség A mentők megyei szolgá­latának vezető főorvosa, dr. Bumbera József tájékoztatá­sa szerint még mindig a leg­sürgetőbb betegellátási fel­adatokat tudják vállalni. A közel 30 fokos hőmérsékleti különbség, amely 1-2 nap alatt alakult ki, - nagyon megviseli az emberi szerve­zetet, főként a szív- és ér­rendszeri megbetegedésben szenvedőket. Két olyan tra­gikus esethez is kivonultak, amikor a férfibetegek a helyszínen meghaltak, felte­hetően infarktus miatt, egy beteget pedig súlyos infark­tus gyanújával szállítottak kórházba. Közúti balesethez nem kel­lett a mentőknek menniük, s ez bizonyosan a lelassult közlekedésnek, a nagyobb óvatosságnak köszönhető. Bár bizonyosan sokan eles­tek a síkos járdákon, úttes­teken, de kéz-, láb- és egyéb törés miatt nem kellett be­teget kórházba vinniük. To­vábbra is ajánlják az idős, nehezebben közlekedő embe­reknek, lehetőleg ne keljenek útra. ü tanítás folyamatos A megyében a tnuronyi általános iskolában taní­tási szünetet tartanak áram­kimaradás, és az isko­lai gázfűtés keringtető szivattyújának meghibáso­dása miatt. A hibát tegnap óta megjavították. A gyere­kek azonban január 19-én mennek újra iskolába, ha az időjárás nem fordul zor­dabbra. A napközis ellátás ezen a héten is biztosított. Gyomaendrődön ugyancsak gázprobléma miatt kellett egy óvodát bezárni, a gyere­keket azonban a többi óvo­dában el tudták helyezni. Ecsegfalván csak kedden nem volt tanítás, szerdán már mehettek a gyerekek is­kolába. Füzesgyarmaton a központi iskolaépület fűtésé­vel nincs gond, a telepi isko­lákban azonban hűvösebb a levegő. Fűtőolajuk és szenük van elegendő. A napközisek­ről megfelelően tudnak gon­doskodni. A váltakozó taní- tású osztályokat délutánon­ként négy órakor hazaenge­dik. hogy a gyerekeknek ne kelljen a sötét hidegben ban­dukolniuk. Orosházán az iskolákban nem nagyobb a hiányzás a szokásosnál. A hét eleji nagy hidegben a messziről érke­zett tanulókat igencsak me­lengetniük kellett a pedagó­gusoknak. A szentetornyai is­kolában egynapos szünetet kaptak a gyerekek. Domb­egyházáról az iskola bezárá­sáról érkezett hír, amely meg­alapozatlannak bizonyult. Csizmadia János tanácselnök szavai megnyugtatóak, egész éjszaka fűtenek a tanter­mekben, hogy reggel me­legben fogadják a gye­rekeket. A tanítás folya­matos. Bucsán a bölcső­dében, az óvodában és az is­kolában zajlik az élet. A köz­ség területén megfelelő az élelmiszer-ellátás, a tejszál­lítás akadozik. Az itt élők tejszükségletét a helyi tejfel­vásárló telepről biztosítják. A tudósításokat írták: Bede Zsóka, Béla Vali, Gajdács Emese, Tóth Ibolya és Ungár Tamás. Szerda éjszaka mindenki tette a magáét. Az ónos eső „üveg­be öltöztette” a megyét, a gépek küzdöttek a fagyos áldással Fotó: Gál Edit Teli raktárak Megyénk élelmiszerüzleteit zömmel a Kunság Élelmi­szer- és Vegyiáru-kereske- delmi Vállalat békéscsabai és orosházi raktárháza látja el áruval, mindenekelőtt alap­vető élelmiszerrel. Milyenek a készletek? — kérdeztük, elsőként Moravszki Pálnét, a békéscsabai raktárház igaz­gatóját. — Mintegy 90 millió fo­rint értékű árukészlettel ren­delkezünk, ami a mostani időjárás esetén is megfelelő tartalékot jelent. Alapvető élelmiszerekből mintegy há­rom hétre elegendő a tárolt áru. Folyamatosan szállítunk a boltokba, s ebben segít most a Körös Volán, vala­mint a honvédség a speciális járműveivel. Néhány telepü­lésre ugyanis a Belkereske­delmi Szállítási Vállalat gép­kocsijai nem tudnak eljutni. Most Sarkad, Vésztő, Mező- berény és Békés jelentkezett soron kívül alapvető élelmi­szerért, s minden igényt ki tudtunk elégíteni. Déligyü­mölcs viszont nincs, nem ér­kezett szállítmány. A fagy­veszély miatt leállítottuk tú­rajáratainkon a gyógyvíz­szállítást. A vállalat orosházi raktár­házában Kristóf István igaz­gatóhelyettestől kaptunk tá­jékoztatást. — A jelenlegi vásárlási ütem mellett egy hónapra elegendő a készletünk, van bőven alapvető élelmiszer, van liszt, cukor, só, olaj, ipari margarin és húskon­zerv is. Eddig nem tapasz­taltuk, hogy ugrásszerűen nőtt volna a felvásárlás a lakosság körében. Az tény — de bizonyára megérti a la­kosság —, hogy nem pontos a szállítás, ám, ha késéssel is, de megérkeznek az áruk. Azt hadd mondjam még el, hogy szombaton is lesz szál­lítás, és szó van vasárnapi ügyelet szervezéséről is. A Csabai Húskernél is a kiszállítással van gond — tudtuk meg dr. Lagzi György általános igazgatóhelyettes­től. — A készletünk bőséges, a burgonya például körülbelül júliusig elegendő. Közel 4 ezer tonna árunk van raktá­ron, s ennek a fele burgo­nya, amire most fűtenünk kell, nehogy megfagyjon. Fokhagymát is beszereztünk nem is egy, hanem három forrásból, és az első osztá­lyú egységesen 130, a má­sodosztályú 100 forint kilón­ként. Egyes fűszereket is forgalmazunk, leginkább azokat, amelyek a disznó­öléshez nélkülözhetetlenek. Tizenötmillió forint értékű a készlet konzervfélékből, szá­raztésztából. Ha akadozva is, de szállítjuk mindezek mel­lett a tápot, takarmányt is. * * * A megye diákotthonaiban és kollégiumaiban a hét vé­gén is gondoskodnak a gye­rekek ellátásáról és felügye­letéről. Azokon a helyeken, ahol a hazautazás biztonsá­gos, a kollégium igazgatója engedélyezheti az eltávozást. A megyei tanács művelődési osztálya kéri a szülőket, ne aggódjanak, ha gyermekeik a hét végén nem tudnak ha­zamenni, a diákotthonokban mindenkiről gondoskodnak. II posta elnézést kér Olvasóink napok óta panaszolják, hogy nem kapják meg lapunkat, vagy csak késve, a központi újságokkal együtt. Holott — mondják t— ők a megyében történtekről csak in­nen szerezhetnek tudomást, míg az országos eseményekről a rádióból és a televizióból is értesülhetnek. Tegnap délután például — imilyen a sors iróniája — egy nyugdíjas kézbesítő hívott bennünket Békésről, és elmondta, hogy se tegnap, se tegnapelőtt nem kapott Népújságot. Azt még csak megérti — tette hozzá —, hogy központi napilapokat nem kap, de hogy a megyeit sem viszik ki .— amiből a megyei viszonyokról tá­jékozódhatna — azt már sehogy sem érti. Már csak azért sem, mert a levélkézbesítők közben járnak, viszik a levelet. A terjesztés, mint közismert, a posta feladata. Tudjuk, hogy vannak fontosabb tennivalók most, mint a reggeli lap­szállítás. De hát, az újságkihordók — úgy gondoljuk — nem mennek el havat lapátolni, sem síneket tisztítani. Megkér­deztük a posta vezetőit, hogyan irányítják a lapterítést? Szántó István megyei hivatalvezető elmondta, hogy úgy tart­ják ésszerűnek, ha megvárják a központi lapokat, és együtt viszik ki azokat a (megyeivel. így az olvasók egy-két órás ké­séssel ugyan, de hozzájuthatnak a Budapesten nyomott új­ságokhoz. Ha viszont reggel 8 órára nem érkeznek meg a központi lapok, akkor tovább nem várva kiszállítják a Nép­újságot. Tegnap a jeges utakra hivatkozva már erre a késői lap­szállításra sem vállalkozott a posta. Kerek perec közölték, majd ma viszik ki a tegnapi újságot. A késésért természete­sen ezúton is megértést és elnézést kérnek az olvasóktól. Mit lehet ehhez hozzátenni? Bár a sajtóban szokatlan az ilyen jellegű közlemény, mégis a tisztánlátás kedvéért és a magunk védelmében szükségesnek tartjuk leírni: a szerkesz­tőség a helyén van, és dolgozik. A rendkívüli körülmények idején általános, felfokozott információigényt igyekszünk a legteljesebb módon kielégíteni. A nyomdászok is dolgoznak. Az utazási gondok miatt fele létszámmal, kemény munkát végeznek. így az újságot még a legnehezebb napokban is időben átadtuk a postának terjesztésre. A tények ismereté­ben tehát mondhatnánk: a többi a postán múlik. Csakhogy, jól tudjuk, a munkánk akkor ér valamit, ha az újság, amit készítünk, eljut az olvasóhoz. A tétel most ezekben a napok­ban különösen igaz, hiszen a megye életét irányító operatív bizottság és a lakosság között jószerével a Népújság az egyet­len összekötő kapocs. Ügy tűnik, hogy ez a kapcsolat most megszakadt, vagy legalábbis rosszul, késve működik. Sokunk bosszúságára. Illést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hi­vatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a tárca­közi bizottság vezetőjének jelentését a rendkívüli időjárás miatt szükségessé vált intézkedésekről. Elismerését és kö­szönetét fejezte ki mindenkinek, aki áldozatos munkájával és helytállásával hozzájárul a nehézségek leküzdéséhez. A kor­mány szükségesnek ítéli, hogy a helyzet normalizálásával egyidejűleg megkezdődjön a termelési kiesések gyors és ma­radéktalan pótlásának előkészítése. A tárcák vezetőit kötelez­te, a társadalmi szervezeteket pedig felkéri, hogy nyújtsanak segítséget az ehhez szükséges feltételek biztosításához. A kormány a gazdaságirányítás szervezeti feltételeinek ja­vítása céljából módosította az állami tervbizottság feladatait, megszüntette a gazdasági bizottságot, egyidejűleg létrehozta a gazdaságfelügyeleti bizottságot és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát. Kormányszóvivői tájékoztatú Az ülést követő kormány- szóvivői tájékoztatóján Bá- nyás Rezső külön is szólt a zord tél okozta nehézségek­ről, és a leküzdésükben ta­núsított helytállásról. Hang­súlyozta: a kormány úgy ítélte meg, hogy a rendkívüli helyzetben létrehozott orszá­gos tárcaközi koordinációs operatív bizottság és a me­gyei, illetve a fővárosi koor­dinációs bizottságok hasznos, jó munkát végeztek. Helye­sen mérték fel a közlekedés­ben, az egészségügyben, az ellátásban, az energiahely­zetben kialakult viszonyokat, és gyorsan, hatékonyan in­tézkedtek. így lehetségessé vált, hogy úrrá legyünk az előre nem látott nehézsége­ken is. Külön kiemelte: kö­szönettel tartozunk azoknak — a közlekedés és a szállí­tás, a kereskedelem, a szol­gáltatások dolgozóinak —, akik az elmúlt napokban ke­mény, hősies munkát végez­tek. Utalt fegyveres erőink és testületeink és a szovjet hadsereg alakulatai katonái­nak helytállására, segítségé­re. A szóvivő elmondotta, hogy a kormány mostani ülésén úgy értékelte: ener­giaellátásunk kiegyensúlyo­zott, jelenleg korlátozásra nincs szükség, az áram- és a gázellátás zavartalan. Ugyan­akkor hozzáfűzte: a csütör­tök reggeli ónos eső néhány helyen elszakította az elekt­romos vezetékeket, s ez áramkimaradást okozott, ám mindenütt nagy erőkkel dol­goznak a hibák kijavításán. A tüzelőanyag-telepeken elegendő szén és tűzifa áll a lakosság rendelkezésére. Az Ipari Minisztérium megfele­lő intézkedéseket dolgozott ki arra az esetre is, ha to­vább támadna a tél és sú­lyosabb nehézségek adódná­nak. A kormányban a személyi változások nyomán megvál­tozott munkaköri felosztás­ról, valamint a kormánybi­zottságok feladatköréről el­hangzott kérdésekre vála­szolva elmondotta: a Minisz­tertanács dr. Maróthy Lászlót, a Minisztertanács elnökhelyettesét á tudomány- politikai bizottság, valamint az Állami és Kossuth-díj Bizottság elnöki tiszte alól, Marjai Józsefet, a Minisz­tertanács elnökhelyettesét a gazdasági bizottság elnöki tiszte alól felmentette. Egy­idejűleg Maróthy Lászlót az Állami Tervbizottság elnöké­vé, Berecz Frigyest, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sét a gazdaságfelügyeletí bi­zottság elnökévé nevezte ki. Dr. Csehák Juditot, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sét a tudománypolitikai bi­zottság, valamint az Álla­mi- és. Kossuth-díj Bizott­ság elnökévé. Marjai Józse­fet pedig a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bizottsá­gának elnökévé nevezte ki. A honvédelmi bizottság el­nöke továbbra is Czinege Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Ojra szabályozta a kor­mány az Állami Tervbizott­ság feladatait. Eszerint a testület feladata egyebek kö­zött a gazdaságpolitikai, va­lamint a népgazdasági ter­vekre vonatkozó javaslatok véleményezése, döntésre elő­készítése a Minisztertanács részére. Állást foglal a kor­mányzati döntést igénylő fej­lesztési, beruházási javasla­tok ügyében. A gazdaságfelügyeleti bi­zottság — amely nevében is jobban kifejezi a kormány és a gazdálkodó szervek kö­zötti új viszonyt — figye­lemmel kíséri a népgazdasá­gi terv és a költségvetés teljesítését, legfőbb feladatai között van a gazdaságszerve­zés, a terv megvalósulásának útjában álló akadályok el­hárítása. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának létrehozását az indokolja, hogy e kapcsolatok egyre na­gyobb szerepet játszanak a magyar népgazdaságban. A testület feladatai három pil­léren nyugszanak: a KGST- ben betöltött szerepünk és lehetőségeink további elem­zése, az elvi irányítás e te­rületen; a kéto|dalú gazda­sági kapcsolatok vizsgálata; a nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervekkel kötendő megállapodások előkészítése. Továbbra is készen állunk arra, hogy kölcsönösen elő­nyös megállapodásokat kös­sünk, itthon és külföldön közös vállalatokat hozzunk létre, s a kormány számít arra is, hogy az új bizottság tevékenysége nyomán javul majd vállalataink és az egész ország külpiaci tevé­kenysége — tette hozzá a szóvivő. Valamennyi bizottság ha­tározatai csak a Miniszterta­nács jóváhagyásával válnak hatályossá, kivéve, ha a kor­mány külön döntéssel vala­mely kérdésben erre az érin­tett bizottságot felhatalmaz­za. Az aprófalvak, a gazdasá­gilag elmaradott térségek fejlesztéséről szólva Bányász Rezső kifejtette: e területek népességmegtartó erejének növelése, az elvándorlás megállítása az 1985-ben elfo­gadott hosszú távú terület- és településfejlesztési kon­cepcióra alapozódik. A tá­mogatás fő forrása a hetedik ötéves tervben előirányzott mintegy hárommilliárd fo­rintnyi területfejlesztési alap. az összeg jelentős részével a közvetlenül érintett hét aprófalvas megye rendelke­zik. A hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását sok más forrás, köztük a vízügyi alap és a meliorációs állami támogatás is segíti. Mindez azonban csak kiegészítheti a gazdálkodó egységek és a tanácsok saját pénzügyi for­rásait, s a lakosság öntevé­keny munkáját. A társközsé­gekben alakult elöljáróságok többsége egyébként jól él jogaival, a helyi társadalom szervezőjévé vált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom