Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-15 / 12. szám

1987. január 15,, csütörtök NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT Ma: Irány Hajdúszoboszló! Sem a hideg, sem a hó — nem változtat a programon ÉTI-kazán Szekeresnek Hol napi két, más esetben három edzéssel folytatja a téli felkészülést a Békéscsa­bai Előre Spartacus NB I-es labdarúgócsapata — sem a hideg, sem a hó nem változ­tat a programon. A délelőtti tornatermi edzést így dél­után a szabadban végzendő gyakorlatok követik. Csank János vezető edző leggyak­rabban a békéscsabai repü­lőtérre vezényli a játékoso­kat, de hogy változatosabb legyen a munka: kedden például a Dobozi úton tar­tottak „hófutást” a játéko­sok. Mindeddig úgy tűnik, bírják a hideget, a 30-40 cen­timéteres havat a labdarú­gók. Ma reggel egyébként útra- , kel a társaság, s az eredeti­leg tervezett hajdúszoboszlói edzőtáborozással folytatják a felkészülést a tavaszi sze­zonra. A tervek szerint ja­nuár 15—28. között zajlik a tábor, ugyancsak napi két, vagy három edzéssel, s bíz­nak abban, hogy a helyszí­nen több edzőpartnert talál­nak, akikkel felkészülési mérkőzéseket vívhatnak. Tegnap délelőtt Békéscsa­bán a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat igazgatója, dr. Moskovics Sándor ünne­pélyes keretek között átadta a gyár termékét, egy ÉTI— 25-ös gázkazánt Szekeres Jó­zsef válogatott labdarúgónak. Mint ismert, az Előre Spar­tacus csatára nyerte a szur­kolók szavazatai alapján a pontversenyt az 1986—87-es bajnokság őszi idényében. Fotó: Gál Edit Röviden Mint már yról beszámol­tunk, Békéscsabán, a 2. sz. ál­talános iskolában játsszák a Ma­gyarország—Románia felnőtt vá­logatott férfi kézilabda-mérkő­zést. A találkozó január 22-én, csütörtökön, 18.00 órakor lesz. Jegyek elővételben vásárolhatók a megyei sporthivatal Kórház u. 4. sz. alatti helyiségében, január lS-től. ^ A Mezőkovácsházi Torna Egylet labdarúgó-szakosztálya a tsz-étteremben vacsorával és sportbállal egybekötött szurkolói ankétot tart január 17-én, szom­baton 17.30 órától. A Szarvasi Főiskola-Medosz NB Il-es férfi kosárlabdacsapa­ta bajnoki mérkőzésen a Sze­gedi Postás együttesét látta ven­dégül. A találkozót 38:42 (50:22) arányban a szegediek nyerték. A szarvasiak legjobb dobói: Szalontai (16), Szőke, Ónodi, Bodnár, Varga (6—6). A mezöberényi téli terem­labdarúgó-torna küzdelmei két csoportban zajlanak. Az A cso­portban az Építők Gyomaendrőd csapata, a B csoportban a Me- zőberényj Áfész gárdája áll az első helyen. Gyula város egyéni nyílt bajnoksága január 13-én kezdő­dik, a volt járási hivatal (Petőfi tér 2.) tanácstermében. A kilenc fordulós, svájci rendszerű ver­senyt heti két fordulóval (hétfő és péntek) rendezik meg. Neve­zés a helyszínen 13-én, hétfőn, 17 órakor. Évadzáró-évadnyitóra ké­szülnek az Orosházi Petőfi Tsz szabadidős klubjának tagjai. A kyokushinkai karate szakosztályt működtető tsz rendezvénye hol­nap, pénteken lesz 17 órakor, a szövetkezet szentetornyai kultúr- házában. ^ Cselgáncstanfolyam. A Hon­véd Szalvai SE az utánpótlás biztosítása érdekében cselgáncs- tanfolyamot indít, az 1371—79. között született fiúk részére. Je­lentkezni lehet Békéscsabán, az 1. sz. iskola tornatermében, ja­nuár 13-tól január 20-ig, 18—20 óra között, Radnai Csaba edző­nél. Szintén Békéscsabán, a ll­es iskolában az 1975—79. között született fiúk jelentkezését várja január 13-tól 20-ig, 18—20 óra kö­zött Tóth István edző. Vasárnap már téli erdei túra Indul a 25 + 5 érintőpontos túramozgalom A Békés megyei természetbarátok legna­gyobb rendezvénye tavaly, a SZOT-kongresz- szus tiszteletére is szervezett jubileumi tú­rasorozat volt. A 25, megyénk nevezetessé­geit célba vett túra, különösen a téli és ta­vaszi hónapokban bizonyult népszerűnek, s ez arra biztatta a szövetség vezetőit, hogy az idén ismét meghirdessék mozgalmukat. Ezúttal nem 25, ha­nem 25+5, érintőpontos túrát írtak ki. Valamennyi nyílt túra, melyen mindenki részt vehet. A januártól decembe­rig tartó rendezvénysorozat valamennyi állomását hosszú lenne felsorolni, ám aki az idén szeretne aktív résztvevő lenni, annak bízvást ajánlhatjuk a honismereti kirándulás­sorozatot kellemes és hasznos hétvégi kikapcsolódásként. A természetbarátok egy percet sem késlekednek, és már szombaton útra kelnek. A január 17-i kirándulást elsősor­ban a téli erdők kedvelőinek ajánljuk. Budai Zsigmondtól, a túravezetőtől tudjuk, hogy a doboz—sarkad—remetei er­dőbe szervezett túrára legszerencsésebb Békéscsabáról, a Hunyadi térről 8.40 órakor induló busszal utazni. A gyüle­kezés Dobozon az étterem előtt lesz, majd 9.15-kor „rajt”. A végcél a József-szanatóriumi vasúti megálló. Ezen a na­pont mintegy 10 kilométeres gyaloglás várja a téli táj mel­lett az érdeklődőket. Januárban még egy program lesz, igaz, ez helyben, a békéscsabai Munkácsy Múzeumba tett „kirándulást” je­lenti. Csak néhány címszó a további gazdag kínálatból. Február: Bandika-fa. Március: Kárászmegyer. Május: Nagykopáncs, Árpád-kori templomrom. Június: Kígyós­puszta, vincellérház. Augusztus: bodoki vízügyi múzeum, torzsási holtág. December: Fok-köz. Ezek a címszavak, s többnyire a célállomást jelzik. Atlétika A hót vegén az idei első fedettpályás atlétikai ver­senyt is megrendezték már, amelyen rajthoz álltak Békés megyei sportolók is. A fővá­rosban, az Olimpiai csarnok­ban zajlott a serdülő A kor­osztályú Budapest-bajnokság, amelyen a békéscsabai An- csin Tímea nyerte a leányok magasugrását, 164 centimé­terrel. A gyulai Kukla And­rás 340 cm-es teljesítménye az ezüstéremhez volt elég. Az Előre Spartacus fiatalja, Pánti Anita a 400 m-es sík­futásban nyert bronzérmet, 61,3 mp-cel. Ugyanott délután a Bp. Honvéd felnőtt versenyszá­mokból álló sorozatot rende­zett, s ezen a békéscsabai Medovarszkj Éva a női tá­volugrásban bronzérmes volt, 569 cm-rel. ® Nem Végh Antal — külföldi szakemberek! Meglepe­téscsapatnak várták. És akkor hirtelen kaptunk két gólt. Az első gólt egy pechesen — most újra, többször megnéztem, mint annyian mások — lepattanó labdából rúg­ták. A második — Sonntagscussnak hívják németül — affé­le „ünnepnapi lövésből” született. De hát az igaz: abban a percben összeomlott minden. Ez a csapat felkészült minden­re, de egy 6 gólos vereségre nem. Ez volt az a perc, amikor kiütötték Mezeyt és kiütötték a csapatot. Én nem hiszek az utólagos érzéseknek. Az utólagos nyilatkozatoknak. A játé­kos keresi a magyarázatát annak, amire nincs magyarázat. Az első támadást elég fergeteges iramban mi vezettük a mérkőzésen. Utána egy teljesen szokványos és veszélytelen szabadrúgáshelyzetből lepattan a labda. Két játékos is rosz- szul fordul. A kapus rosszul helyezkedik. Megvan az első. Utána valaki rárúgja „kígyótérről” a labdát és megvan a második. Ebben a percben igenis erővesztést érezhették. Nerh magamat idézem, mert én nem értek annyira a labdarúgás­hoz, mint Dettmar Cramer. Nagy baj van, mondtam neki a meccs után. „Uram, a világon semmi baj nincs. A Bayern is kikapott 7—0-ra otthon a Schalkétől. Utána nagyon fontos kupameccseket nyertünk. Egyetlen titok van: semmiféle bűn­tudat! Vergessen! Vergessen! — Elfelejteni! Elfelejteni 1 El­felejteni! Mi a Bayernnel azt csináltuk ilyenkor, hogy el­engedtük a játékosokat, nőzzenek, igyanak. Másnap este ta­lálkozunk, és csak előre! Előrenéztünk. Csinálják ezt maguk is” — mondta Dettmar Cramer. — De nálunk, magyaroknál ez lehetetlen, mert menetrend­szerűen megérkezik a bűntudat. — Jött egy csomó biztató távirat is. De jött a magyar bűn­tudat — a 0—6-ért. Én is nagyon rosszul aludtam. Nem tud­tuk, hogy mi van odahaza. Mezey úgy kompenzálta ezt, hogy a táviratokat lobogtatta. Azt a tucatot följátszotta több száz­ra. Napok múltán több ezerre. Az igazi bajt én akkor és ab­ban láttam, amikor 1—0-ra vezettünk Kanada ellen, egy cso­dálatos gyors és szép góllal, és egyszerre csak azt vettem észre, hogy a játékosok lába remegni kezd. Akkor már tud­tam, hogy baj van. — Bűntudat és félelem... — Akik félnek a pályán, azoknak elmegy az erejük? — Ez a csapat mérkőzések egész sorozatát úgy nyerte meg, hogy Mezey azt mondta: meg kell próbálni nyerni, de nem számít, ha vesztünk. De jó volt az! De itt már féltek a ku­darctól. — A már nem is sportbeli felelősséget még a politika is a hátukra púpozta? — Horváth István, a KB titkára a vb előtt nyilatkozott a Képes Sportban. Azt mondta, hogy ez nem társadalmi kér­dés. Ami a sportot illeti, nekünk az ifjúság, a népesség nem kielégítő edzettségi, egészségi állapota jelent igazi vereséget, akárhogy alakul Mexikóban. — Mégis társadalmi kérdés lett belőle! — Hát persze. Ennek megvannak a történelmi gyökerei a sporton kívül. Más kérdés, hogy ebből a „társadalmi kérdés­ből” hányán húznak hasznot. Szokványos sportújságírói for­dulat az, hogy „ez a város megérdemli, hogy NB I-es csapa­ta legyen”. De hót melyik város nem érdemli meg? Ha ilyen alapon megy ide vagy oda a pénz, akik azt hiszik, hogy a pénz automatikusan meghozza az eredményt, rendszerint té­vednek. Utána azonban az a bűnös, aki „ennyi pénzért” nem győzött! Vagy „ennyi bizalomért”! Végh Antal alapállása ugyanez tulajdonképpen. Mit mondott Dettmar Cramer? — És ha azt állítom: Mezey György a második gól után feladta. Hogy ez volt az igazi baj, nem a gyors két gól. Hogy Mezey György feladta a világbajnokságot... — Egyetértek. — Ha ott van egy tapasztalt játékos — Nyilasi —, hátra­húzódnak védelembe. Nem kapnak hatot... — Ez így van. De mint említettem. Mezey György min­denre fölkészült, csak erre nem. Mezei András: Ki beszél itt már Mexikóról? Válaszok Végh Antalnak — Hogy nyilatkozhatta azt, hogy „nem tudok magyaráza­tot arra, ami történt”?! — Kimondom: Mezey György abban hibázott, hogy nem ismert el egyértelmű fogalmazással bizonyos hibákat. De en­nek az az oka, hogy mindmáig nem tért igazán magához. Mindmáig nem tudja, hogy mi történt valójában. Te is azt kifogásolod, kedves Mezei András, hogy kurtán-furcsán az igazat nyilatkozta. Azt, hogy „nem tudja, mi történt”. Ebből lett a felfújt könyv: a „Végh-tragédia”? Nem. Az igazi nagy baj abban van, hogy nálunk katasztrofálisan rövid az embe­rek emlékezete. Hát akik a magyar—brazilt látták?! Ne mondják nekem utólag, hogy az nem volt meccs. De meccs volt! Ök pedig elfelejtették, mint ahogyan arra sem emlé­keznek, hogy hányán figyelmeztették utána arra, hogy na­gyon szép este volt — de egy barátságos mérkőzésből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni! Mezey is ezt mondta! — 1954 óta élő örök és talán hiú reménnyel a tömegek megint reménykedtek és csalódtak. „Költő hazudj, csak rajt’ ne kapjanak — Miért nem hazudott nekik valamit Mezey? — Köszönöm Köszönöm. Ezt akartam mondani. Dettmar Cramer azt mondta a meccs után: Kérem, vannak labdarú­gó-eredmények, amire nincs magyarázat. Nem is kell rá magyarázatot keresni, mert csak tovább növelik a bajt. Me­zey fölvehette volna a pózt, hogy valamit kitalál. Bevallom, hogy én ajánlottam is neki. Erre azonban ő — becsületére legyen mondva — (vagy hiányzik belőle a taktikai érzék, vagy a fejébe szállt a dicsőség?) nem volt hajlandó. Páncél­lal vette körül magát. Szinte rögeszmésen mondta — koráb­ban már idehaza is —, hogy mennyien várnak az ő bukásá­ra. Én ezt tartom hallatlanul méltánytalannak: akik a leg­többet tették, akik minden erejüket megfeszítve dolgoztak, hogy ez a csapat vigye valamire, azokat áldozzák... Pedig ő, Mezey György is, korábban írtak, nyilatkoztak mindarról, mint veszélyről, amiről Végh Antal csak utólag írt könyvet. Tessék végignézni szépen sorrendben Mezey György rádiós, tévés és egyéb nyilatkozatait. Ott vannak! Szepesi öt vagy hat cikket írt csak a Képes Sportba, amikben mind ott áll, hogy: van egy ilyen jó, becsülendő, de vékony válogatot­tunk. Adja isten, hogy ez minél tovább tartson, de nem tarthat soká! Nincsenek futballistáink! Ilyen és ilyen bajok vannak. Mezey György a sikerei csúcsán kezdett egy akciót, hogy a labdarúgás utánpótlására központót létesítsenek Ta­tán. Részvétlenségbe fulladt. írtam Várakozás címen egy cikket, ami akkor jelent meg, amikor a fiúk Mexikóba el­utaztak. Benne volt, hogy túlzottan nagy a várakozás. A csapat a lehetőségei határáig jutott el. Kénytelen volt föl­fedni káryáit, kevés kijátszható kártyája van. Ez nem ma­radt''meg az emberekben?! Csak a címlap, hogy „Ria, ria, Hungária!”?? A piros-fehér-zöld — ez maradt meg. Gyó- gyitßatlan? Kérem szépen, itt az emberek nagy része a lel­ke mélyén még vagy monarchiabeli (amikor apánk Ferenc József volt), vagy rákosista. És azt hiszik, hogy amit „apánk” elrendel, az megvalósul. És ha nem, csak meg kell keresni az „ellenség kezét”. Itt most Mezeyt... Jöjjön a bevált prekoncepció — ha valami nem stimmel, azt valakik elrontották. Keressük meg, hogy kik rontották el. Olvassuk rá az illetőnek az egész múltját, így értékeljük utólag. Min­dent ki lehet forgatni. Valaki azt nyilatkozza a meccs előtt, hogy nem számítok győzelemre, utána a csapat kikap? Meg lehet írni, hogy kishitű és ezért vesztettek. Ha pedig azt nyilatkozza, hogy győzelemre számítok? Elbizakodottsága át­ragad a csapatra! — mondhatná Végh Antal. Sándor Csikar mondta annak idején, hogy mindig három meccs van: egyet játszunk a pályán, egy van a Népsportban, egyet közvetít Szepesi. — Most utólag. Végh Antal közvetített megint egy másik meccset. Mert a mexikói 0—6 után nem volt akkora felháborodás, mint ma. Vitray visszafogottan komrhentálta a dolgokat. Tisztességes, felelősséget érző ember, nem volt és nem hajlandó a legalantasabb indulatokra játszani. Mert azért akik itt végül is sportban veszítettek, legfeljebb sajná­latra méltó emberek, de nem bűnösök! Véghnek egy érve van az igaza mellett: a 250 ezer példány. De ebből a 250 ezer vásárlóból én nem tudom mennyi, hogy ez most 25 ezer vagy 200 ezer — undorodik a könyv elolvasása után. A könyv szitkozódik, de nem elemez. Ha így lehetne a semmiből vá­logatottat csinálni, mint futballkönyvet, akkor egyszerűbb lenne a labdarúgás helyzete. Azért én optimista maradok. Bízom benne, hogy Mezeynek lesz sikeresebb utódja, a lab­darúgásnak lesz utánpótlása, Véghnek nem. (Folytatjuk) BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Árpást Zoltán. Főszerkesztő-helyet- tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. P(.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601, Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom