Békés Megyei Népújság, 1987. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-02 / 1. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 'Ka Ql NÉPÚJSÁG 1987. JANUAR 2., PÉNTEK I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TANÁCS LAPJA m-í. Ara: 1,80 forint XLII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Losonczi Pál újévi köszöntője Kedves Honfitársaim! Az úi esztendő első napján tisztelettel köszöntőm hazánk minden állampolgárát. Sikerekben szerényebb, ám tanulságokban annál gazdagabb óévet hagytunk magunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb' feltétele, a béke. változatlanul fennmaradt. 1986 jellemzője volt a Genfben kibontakozott folyamat erősödése. A Seovjetunió Losonczi Pál, az Elnöki köszöntőjét mondja és a szocialista Tanács elnöke újévi országok új elemeket tartalmazó békekezdeményezései újraélesztették a népek bizakodását az enyhülés visszatérése iránt. A reykjavíki szovjet—amerikai csúcstalálkozón ismét meggyőződhettünk, hogy tárgyalóasztal mellett, őszinte eszmecserében, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával a nemzetközi élet legsúlyosabb problémái is közel kerülhetnek a megoldáshoz. Ugyanakkor azt is jól tudjuk: jelentősek még azok az erők. amelyek a bizalmatlanság szításával fékezik a népek közötti normális kapcsolatok kialakítását, zavarják a békés egymás mellett élést. Hazánk a bonyolult világpolitikai helyzetben is tovább bővítette nemzetközi kapcsolatait. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának eddig is egyik legmarkánsabb vonása volt, hogy a baráti szocialista országokkal együtt, összefogva a világ haladó erőivel, szorgalmazza a fegyverkezési verseny megállítását, a leszerelést, a nemzetközi biztonság, az államok közti bizalom és a béke erősítését. Mindenkor síkraszálltunk a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködéséért, kiálltunk a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése mellett. Tárgyalunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társadalmi rendünket, szövetségi kapcsolatainkat és a kölcsönös érdekek elismerése alapján akar velünk szót váltani. Val-1 lőttük és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy enyhülhetnek, ha a népek közösen munkálkodnak orvoslásukon. Csakis a kölcsönös bizalom és egymás érdekeinek tiszteletben tartása viheti előbbre az emberiséget. Csakis így távolíthatók el azok a mesterségesen emelt, politikai természetű akadályok, amelyek az országok közötti együttműködés útjában állnak. Kedves Barátaim! Szűkebb értelemben vett hazai dolgainkat tekintve, elmondhatjuk, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk új létesítményekkel gazdagodott, erősödött gazdaságunk és társadalmunk átfogó reformfolyamata, úi tudományos eredmények, szociális és kulturális alól. Későn ismertük fel a külső hatásokat, nem készültünk fel következményeire, nem igazodtunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelményekhez. Pártunk Központi Bizottságának 1986 novemberi határozata joggal állapította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsékeltebb teljesítményében saját munkánk gyengeségei, a vezetés és irányítás fogyatékosságai, a végrehajtás következetlenségei is jórészt tükröződnek. Bár az emberek többsége becsületesen dolgozik, még nem vált általánossá a korszerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelmezett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsúlyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha előre akarunk haladni. Az életkörülmények javítása és a jogos fogyasztási igények kielégítése csak úgy lehetséges, ha a maga területén mindenki az eddigieknél eredményesebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalmazott célokat nemzeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésükhöz szükséges feladatokat végrehajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizonyítja, hogy népünk a legnehezebb helyzeteken is úrrá tudott lenni, ha értelmes célok érdekében egyesítette erőit. Az országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az idei költségvetést, és tervünk tartalmazza a legfontosabb tennivalókat. Eredményes teljesítése elengedhetetlen gazdaságunk élénküléséhez. Arra van szükség, hogy már az év elejétől — a termelésben és minden más munkahelyen — a lehető legjobban hasznosítsuk erőforrásainkat. Különösen fontos a munka minőségének javítása és az ésszerű takarékosság. Szocialista fejlődésünk és egyben a korszerű gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a hatékonyan működő vállalatok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit felszámolva — bérrendszerünkben is következetesebben érvényesítjük a munka szerinti részesedés elvét. A magasabb színvonalú, az alkotó tevékenységet kívánjuk átlagon felül megbecsülni az élet minden területén. Ez nemcsak kormányzatunk szándéka, hanem a becsületesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szilárdsága, népünk felelősségérzete és demokratikus intézmény- rendszerünk erősödése egyaránt záloga a szocializmus sikeres továbbépítésének. Ennek érdekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek vagyunk együttműködni minden országgal, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől. Legbiztosabb támaszunk azonban a baráti szocialista országok korszerűsödő és gazdagodó együttműködése. Hisz nemcsak céljaink azonosak, hanem közös a felismerésünk is: kapcsolatainkban minőségileg új viszonylatok és távlatok rejlenek. E gondolatok jegyében és nemcsak az újév napjának szokása alapján mondom: reményeinket párosítsuk tenniakarással. sőt, tettekkel, és akkor az eredmény sem maradhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, boldog új esztendőt valamennyi honfitársamnak és barátunknak az egész világon. Bővült az építőanyagtermelés Többéves jelentős fejlesztéssel lényegesen javult, s immár az igényeket is meghaladja az alapvető építőanyagok kínálata. Befejeződött nyolc téglagyár rekonstrukciója, további 32 üzem nehéz fizikai munkáinak gépesítése, és belépett a termelésbe a Mátra Gázbe- tongyár, amely 1986-ban 140, 1987-ben pedig már 225 millió kisméretű téglaegységnek niegfelelő falazóelemet ad. Ez a tetemes gázbetonkíná- lat az érintett térségben már csökkentette a téglakeresletet. Kialakult tehát az azonos célt szolgáló és az egymást helyettesítő termékek közötti piaci verseny, amelyben előtérbe kerültek a korszerűségi, a gazdaságossági és a minőségi követelmények. Az ablakok és ajtók, továbbá a tetőfedő anyagok választéka is bőséges. Az építőanyagok összetétele azonban nem eléggé igazodott a kereslethez. Égetett tetőcserépből például a hazai termelés nem fedezte az igényeket, ugyanakkor betoncserépből túlkínálat volt. Falburkoló csempéből a színes és a mintás áru meny- nyisége meghaladta a szükségleteket, fehér csempéből pedig nem volt elegendő, ezért Csehszlovákiából és Bulgáriából kellett importálni. Kedvező, hogy az átlagosnál dinamikusabban fejlődött a szigetelőanyag-ipar, továbbá a szigorú hőtechnikai szabvány követelményeit kielégítő falazóelemek és szerkezetek gyártása. Szines konfettipettyek Vidám hangulatban búcsúztattuk az óévet Húsvétot idéző reggeli verőfénnyel köszöntött be az 1987-es esztendő. A langyos esőtől tisztára mosdatott járdákon itt-ott színes konfettipettyek, elázott szerpentin- szalagok, kiszolgált trombiták emlékeztettek az évbúcsúztató mulatságok éjszakájára, a nyüzsgő utcai forgatagra. A gyorsmérleg szerint több vendég szilveszterezett hazánkban, mint legutóbb. Hegyeshalomnál 16 ezren lépték át a határt az esztendőfordulót megelőző 24 órában, 120 autóbusszal és 6 ezer személygépkocsival érkeztek. Az utasok nagy többsége Ausztriából és .* az NSZK-ból jött — jelentették az MTI munkatársai. Megyénkben szintén vidám hangulatban búcsúztatták az óévet. Békéscsabán a Korzó étteremben minden hely foglalt volt, táncdal- énekesek és artisták szórakoztatták a közönséget. Háromfajta menü közül lehetett választani. Előételnek velőt szolgáltak fel ropogósán, tartármártással. A főételek közül sokan választották a citromos, vajas szűzérméket, burgonyapürével és savanyúsággal. A legtöbbet a somlói galuskából adtak el. A bevétel elérte az 53 ezer forintot. A békési Dübögő étteremben 110-en szórakoztak. A miskolci Csillagrevü reggel 4 óráig szórakoztatta a jókedvű társaságot. Volt itt bőségtál, pohárkrém, virsli és cigánypecsenye. A Nagyház pinceborozójában sem unatkoztak. Az öttagú cigányzenekar húzta a talp- alávalót. Velős ételeket, egy- és kétszemélyes pincetálat szolgáltak fel és természetesen volt pacalpörkölt is. A 96 tagú, Jugoszláviából érkezett- íbusz-csoport január 1-én kereste fel a reprezentatív borozót. Gyulán a Komló étteremben 250-en, a cukrászdában (Folytatás a 3. oldalon) Munkával köszöntötték ’87-el Számos, folyamatos üzemű gyárban, s valamennyi nagyüzemi gazdaság állattartó telepein munkával köszöntötték az új esztendőt. Szilveszter éjszakáján is a szokásos teljesítménnyel termelt a legnagyobb hazai alumíniumkohó Inotán. Műszakváltáskor, 15 perccel éjfél előtt éppen csak köszönthették egymást a kohó és öntöde dolgozói, a munka egyetlen percre sem állhatott meg. Ezen az éjszakán is csaknem 50 tonnányi alumíniumot állítottak elő, és reggelig fel is dolgozták. Az inotai alumíniumkohó igen eredményes esztendőt zárt. Tovább növelte a feldolgozott termékek arányát, így tavaly már az összes itt előállított alumínium 80 százalékát félkész- vagy készáruként adták tovább. Üj termékekkel is megjelentek a piacon, és megkezdték az alumínium hegesztőhuzal és az élelmiszer-ipari huzal gyártását is. Termékeiket minősíti a dinamikusan növekvő export is: 1986-ban 40 százalékkal több árut adtak el a konvertibilis elszámolású piacon, mint az előző évben. Teljes kapacitással termelt legnagyobb műtrágyagyárunk. a Péti Nitrogénművek is; az 1987-re virradó éjszaka nyolcszázan dolgoztak és 1000 tonna műtrágyát állítottak elő. .Készenlét volt a szállítóknál is. A rakodás és az exportszerelvények indítása ugyanis az ünnep alatt sem szünetelhetett. Hótakarót várnak a vetések létesítmények születtek. Megőriztük a teljes foglalkoztatottságot és a lakosság ellátásának színvonalát is. Az az összteljesítmény, amit népünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körülmények között érte el eredményeit. Céljaink eléréséhez azonban mindez kevés volt. A világgazdaság értékítéletei tovább szigorodtak. Termékeink leértékelődése folytatódott, kedvezőtlenebbé váltak értékesítési lehetőségeink. Hátráltatták versenyképességünket azok a végső soron politikai jellegű akadályok, amelyek nemcsak a termelőberendezések és technológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megnehezítik. De csupán ezek a vitathatatlan tények nem szolgálhatnak magyarázatul lemaradásunkra, és nem menthetnek fel bennünket következményei A december elején tartott őszi kalászosok minősítése nem a legbiztatóbb képet mutatta megyénk gabonáiról. Az elmúlt év utolsó hónapjában, különösen annak második felében lehullott csapadék némiképpen javította a helyzetet. Mint Nagy Andrástól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának szakfelügyelőjétől megtudtuk, elsősorban a megye déli részén fejlődtek jobban a búzák. „Reméljük, hogy a további időjárás kedvezően befolyásolja a kenyérnek való fejlődését” — hangsúlyozta a szakember. Az elkövetkezendő hetekben fagymentes időre és hótakaróra lenne szükség ahhoz, hogy utolérjék magukat az ősziek. Az elmúlt években előfordult már, hogy hó alatt kelt ki a búza egy része. Ezt követően, a kedvező időjárásnak köszönhetően gyors növekedésnek indult, és június végén jó közepes termést adott. A mezőgazdasági osztály szakemberének véleménye szerint nem reménytelen tehát a helyzet. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban az üzemi szakembereknek nagy gondot ■ kell fordítani a kalászosokra. Kedvező hatása lehet a szakaszos műtrágyázásnak, így ugyanis fokozatosan kapják meg a szükséges tápanyagot a növények. Fel kell készülni a gazdaságokban a tavaszi növényápolásra, növényvédelmi munkálatokra. Javított a helyzeten az is, hogy a nagyüzemek vezetői már a vetéskor számoltak az aszállyal, ezért 15-20 százalékkal több vetőmagot juttattak a talajba. Csapadékos időjárás esetén a búzánál a szükséges csíraszám még elérhető. Ennél rosszabb a helyzet az őszi árpánál és a repcénél Sajnos, a nagy szárazság miatt csak foltokban kelt ki sok helyen az őszi árpa, nem erősödött meg kellőképpen, így a nagyobb fagyok jelentős kárt 'okozhatnak az ősziárpa-vetésekben. v. 1.