Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
1986. december 13., szombat MOZI 0 rejtőzködő íme egy újabb bizonyítéka annak, hogy vagy nagyon kevés a filmgyártásra fordított évi majdnem 300 millió, vagy túl sok a főállású filmrendező. Kézdi-Ko- vács Zsolt bár mívesre szánt, lényegében mégiscsak a tucatok számát növelő A rejtőzködő című újabb filmje ezt a manpság sokat hangoztatott összehasonlítás igazságát erősíti. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben forgatták, s mi több: a majd egy esztendővel ezelőtti fesztiválon már ,.dobozban dek- koló” filmként mutatták be. A nagyközönség számára is legalább annyira rejtély ez a játékfilm, mint a hazai moziszakmában jártasaknak. Talán megérné feltú- ráztatni a problémát: nos. mitől ennyire „bonyolult” egy — jószerével önhibájából a szakmai gyakorlásától eltanácsolt — pilóta sorsának vargabetűs története, s mitől fontos ezt meg- és felmutatni a nézőnek, a közönségnek? A kérdésre jószerével csak ímmel-ámmal fogalmazott válasz jöhet. Ahogy mondani szokás, régi vicc: a különös nemhogy általánossá, de még egyedivé sem válhat. Ha unalmas, még érdekessé sem ... ... mert itt az a képlet alakul ki: ha téged kitaszítanak (hogy ki, vagy mi, azt most ne részletezzük!), akkor be kell bizonyítanod, hogy MZ EGÉSZ-nél többet érsz. Mondjuk azzal, hogy családi gmk-t (régebben ezt kalákának hívták; nos mindegy ...) alakítasz, illetve „futok még' két kört, nehogy rossznak higgyenek” alapon belemész a zavaros kezdetű partiba. Mert meg kell mutatni! Kinek? Ilyet itt és most nem szabad, sőt, nem érdemes kérdezni. S hogy ez a téma lerágott, unásig majszolt csont? A film fölényessége megkísérli ellentételezni. „Überelni”, ahogyan a kártyások mondják. Csak hát még a szerencsejátékhoz is némi kurázsi szükségeltetik... De hát térjünk vissza a kiinduláshoz. Kézdi-Kovács Zsolt — akinek ez a nyolcadik játékfilmje, olyanok után, mint a Romantika, a Ha megjön József, A kedves szomszéd, a Visszaesők: nos, egyik sem aratott közönség- sikert! — a filmforgatáshoz jutás örömében legalább egy Rabszolgasorsra való (pardon!) és csak valamivel másabb — minőségében is! ■— történethalmazt próbált meg belesűríteni ebbe a szűkén másfél órába. Kapkodás, érthetetlenné torzult sűrítés jellemzi a filmet. Lehetne teljesebb, jobb? Nehéz, már- már lehetetlen kideríteni. Mivel nincs mihez viszonyítani. Aki jegyet vált, és megnézi A rejtőzködő című, Kende János operatőr néha valóban nagyszerű felvételeivel „feldobott”, színes filmet, alighanem előbb-utóbb (amennyiben olvasta) bevillan agyába Moldova György Égi szekér című riportázsa,- illetve annak egy-több része. S bár bizonyíthatatlan, de meglehet: nem véletlenül. S ekkor el is pirulhatunk. Mert az említett irodalmi mű ilyen-olyan és ki- sebb-nagyobb hibái ellenére is összehasonlíthatatlanul veretesebb. Tavaly huszonegy filmet forgattak. Kétszázhetvenhá- rom-millió forintból. Ebből egy A rejtőzködő. (N. L.) Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap, december 12-én ülést tartott Békéscsabán a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, Nagy István elnökletével. Először Fodorné Bir- gés Katalin, az SZMT vezető titkára tájékoztatta a tanács tagjait a gazdasági munka megjavítására' hozott párt- és szakszervezeti határozatokról. Megismerhették a résztvevők az 1987. évi termelést segítő szakszervezeti feladatokat, tájékozódtak a megyei tanács jövő évi költségvetéséről, és a Békés megye fejlődéséért című pályázatról. Az első napirend vitájában 14-en szólaltak fel. Szabó Sándor, az Édosz megyei titkára a vezetők példamutatásáról beszélt. Valentinyi Mártonná, a HVDSZ megyei titkára a felelősségre vonás és az ellenőrzés szigorítását sürgette. Kovács Györgyné a békéscsabai Unicon Ruhaipari Vállalat munkájából merített, amikor hangsúlyozta : előfordulnak objektív nehézségek, mint az ütemte- len alapanyag-szállítás, de a belső tartalékok mozgósításával, rugalmas alkalmazkodással javítani lehet a gazdálkodást. Koltai Zoltánná arról szólt, hogy a pedagó- gus-alapszervezetek több és pontosabb információt igényelnek a népgazdaság helyzetéről. Vasas Pál, a BÁÉV szakszervezeti bizottságának titkára a párthatározatok gyakorlati végrehajtását tag- lala. Kesztyűs Lajos, a sar- kadi szakmaközi bizottság titkára a gyáregységek szerepéről, a fejlesztés korlátáiról, a főmunkaidő becsületéről mondta el véleményét. Roszik György (Szarvas) a nehéz gazdasági körülmények és az eladósodás ösz- szefüggéseit ecsetelte. Bocskai Mihályná a szakszervezeti tisztségviselők felkészítéséről szólt, hiszen csak így tudnak mozgósítani a termelést és a gazdálkodást segítő feladatokra. Hankó György, a KPVDSZ megyei titkára a várható kereskedelmi ellátást elemezte, és a termékek meglehetősen rossz minőségét, a szállítási fegyelmezetlenséget bírálta. Száraz György, a SZOT képviselője a kilábalás egyik fontos lehetőségeként határozta meg az állampolgári és a munkafegyelem megszilárdítását. Szekeres Lajosnó (Mezőkovácsháza) a kereskedelmi és a vendéglátóipari szakmunkástanulók beiskolázási és elhelyezkedési nehézségeiről beszélt. Mokrán János, a közalkalmazottak megyei titká”a azt fejtegette, hogy a tanácsi költség- vetés ésszerű felhasználását miként segíthetik a szak- szervezeti tisztségviselők és testületek. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztály- vezetője hozzászólásában részletesen szólt megyénk vállalatainak gazdálkodásáról, a vállalati tanácsok szerepéről, az oktatási intézmények és az üzemek kapcsolatáról. Hangsúlyozta: csak közös munkával lehet jó eredményeket elérni. A dokumentumok elfogadása után megtárgyalták a nyugdíjasbizottság jelentését az időskorúak, a nyugdíjasok helyzetének javításáért hozott határozatok végrehajtásáról, amelyet Csaba János és Pagyoga Lajosná terjesztett elő. S. S. Új tűzoltóbázis lavitanl kell a kistelepülések ismeretterjesztű munkáját Tegnap, december 12-én délután Mezőkovácsházán, a városi tanács nagytermében rendezték meg a helyi TIT- szervezet városi küldöttközgyűlését. A résztvevőket Balogh György, a TIT városi szervezetének alelnöke köszöntötte, majd Zengő Károly, a TIT városi szervezetének titkára ismertette az elmúlt öt évben végzett ismeretterjesztő munka eredményeit, s a további feladatokat. Mint elmondta, a szervezeti élet stabilizálásával mennyiségi és minőségi javulás tapasztalható az elmúlt időszak rendezvényeiben. Az elkövetkezendőkben javítani kell a szervezet technikai felszereltségét, s nagyobb figyelmet kell szentelni a kistelepülések ismeretterjesztő munkájára. A vitát, majd a beszámoló és á határozati javaslat elfogadását követően dr. Kertész Márton, a TIT Békés megyei elnöke kitüntetéseket adott át. Dudás Károlyné, a magyarbánhegyesi művelődési ház igazgatója ismeret- terjesztő munkájáért a TIT Országos Elnöksége oklevelét vehette át. Négyeh, jó munkájuk elismeréséül a TIT Békés megyei elnökségének dicsérő oklevelét kapták. A rendezvény résztvevői végül megválasztották a városi elnökség tagjait, valamint a megyei küldötteket. Üj tűzoltóbázis épült fel a törökbálinti raktárvárosban. Ez megnöveli a környék — elsősorban Budaörs, Törökbálint, Érd, Biatorbágy — tűzvédelmi biztonságát, hiszen eddig baj esetén jobbára a fővárosból vonultak ki a tűzoltók, ami óhatatlanul jelentős időveszteséget okozott. Most 20—25 perccel megrövidül a riasztás és a helyszínre érkezés közötti idő, ennyivel gyorsabban láthatnak hozzá a tűz megfékezéséhez. Az új bázist a legkorszerűbb technikai felszereléssel látták el, s a különösen nagy értékek fokozott biztosítására a laktanya és a közeli óriás raktárak között közvetlen tűzjelzőrendszert építettek ki. Az új Buda környéki tűzoltó-parancsnokság megkezdte a szolgálatot. Százéves a szakmunkásképzés Gyomaendrödön Nagyszabású ünnepségen emlékeztek meg Gyomaendrödön tegnap a szakmunkás- képzés 100. évfordulójáról. Az intézmény ma a 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézet kihelyezett iskolájaként működik és öt szakmában folytat szakképzést. Az ünnepségen az iskola igazgatója, Mészáros Gábor köszöntötte a megjelenteket, majd az iskola tanulói adtak igen színvonalas műsort, dokumentumok alapján felvillantva az elmúlt száz esztendő egy-egy jellegzetes momentumát. Élőképben az oktatott szakmákat is bemutatták, majd az iskola jelenéről videofilm számolt be. Ünnepi beszédet László , István, a 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója mondott, ezt követően pedig — a helyi iparostanonc-képzésben 50-60 éve végzettek nevében — Kola- rovszki Jenő idézte fel a hajdani tanulóéveket. Az iskola három pedagógusának — Fagyas Mátyásáénak, Hajdú Lászlónak és Mészáros Gábornak — Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályvezetője adta át a Kiváló Munkáért kitüntetést. Ezt követően a vendégek ellátogattak a Kner-múzeumba, majd megtekintették az iskolában kiállított iskolatörténeti dokumentumokat és tárgyi emlékeket. Végezetül az emlékezetes centenáriumi ünnepség az Énei tanműhelyének a megtekintésével zárult. Képünk az iskolatörténeti kiállításon készült. . (bse) Fotó: Gál Edit Jelentkezés a két tannyelvű gimnáziumokba A Művelődési Minisztérium tájékoztatja a 8. osztályos tanulókat és szüleiket, hogy az 1987—88-as tanévtől hét gimnáziumban ötéves két tannyelvű képzés kezdődik. A fővárosi gyermekek Budapesten, a XVIII. kerületi Thököly úti új gimnázium magyar—angol; Mezőberény- ben a Petőfi és Mosonmagyaróváron a Kossuth Gimnázium magyar—német; Pécsett a Kodály Gimnázium magyar—olasz tannyelvű osztályaiba jelentkezhetnek. A vidéki gyermekek Sárospatakon, a Rákóczi Gimnázium magyar—angol; Mohácson a Kisfaludy Gimnázium magyar—francia; Mezőbe- rényben a Petőfi és Mosonmagyaróváron a Kossuth Gimnázium magyar—német, valamint Pécsett a Kodály , Gimnázium magyar—olasz tannyelvű osztályaiba pályázhatnak. fl falu jegyzője Szarvason Bár A falu jegyzője televíziós filmsorozat tegnap véget ért, a főhős, Tengelyi Jó. nás története — legalábbis most, lapunk hasábjain — folytatódik. Amint korábban az Eötvös József regényéből készült filmet ajánló írásunkban már jeleztük, az író a jegyző alakjában egykori tanítóját, Pruzsinszky Józsefet mintázta meg, s a jellemrajzot a maga nézeteivel, felfogásával egészítette ki. írtunk Eötvös József több Békés megyei kapcsolatáról, valamint vármegyénk múlt századi viszonyai és a regény cselekménye közötti hasonlatosságáról. Dr. Tóth Lajos szarvasi kutató — korábbi tanulmányának megküldésével — további békési, pontosabban szarvasi vonatkozásra hívta fel a figyelmünket. Nevezetesen Pruzsinszky és Tessedik kapcsolatára. Kiegészítő észrevételét megköszönve, örömmel közöljük a Tessedik Sámuel kapcsolatai a jakobinus mozgalom vezetőivel című munkájának a derék jakobinusra, alias Tengelyi Jónásra vonatkozó részét: Verhovszky Sámuel — a Ma'rtinovics-féle összeesküvés egyik vezéralakjának, a később kivégzett Hajnóczy Józsefnek az unokaöccse — szervezi be a jakobinus mozgalomba Pruzsinszky Józsefet (1771—1831). A tőle kapott „francia kátét" hazavitte, sőt továbbadta. S miután a Szabadság és Egyenlőség Társaságának is tagja volt, „felségsértés és hűtlenség” vádjával három évre ítélik. Büntetésének letöltése után 1798 májusában szabadult. Pruzsinszky József ezután kerül szoros kapcsolatba Tessedik Sámuellel. Először ugyan a jurátussággal próbálkozik. A kancellária szerint azonban Pruzsinszky- ban már „nem nagyon lehet bízni”. Következésképpen vizsgát sem tehet. Egyetlen biztos menedékhelye és támogatója: Tessedik Sámuel! Az ő védelme alatt él és tanul Szarvason két évig (1798 májusától 1800 májusáig). Nem tudjuk pontosan a Tessedik—Pruzsinszky ösz- szeköttetés létrejöttének körülményeit, de minden valószínűség szerint az út: Hajnóczyn és Verhovszkyn keresztül vezet Tessedikhez. Ezt a feltételezést megerősíti Sülé Sándor is: „Nincsenek biztos adataink, de oda- kerülésének "némely előzményei Hajnóczyhoz vezetnek”. Tessedik — a jakobinus mozgalom és áldozatai iránt érzett rokonszenvének meggyőző bizonyítékaként — minden kockázatot vállal Pruzsinszkyért. Teljes megértéssel és szeretettel egyengeti „a börtönviselt, feleségvesztett, kettétört pályá- jú ifjú életútját”. Tanulmányaihoz Festetics Györgytől kér ösztöndíjat^ később Pruzsinszky „szép talentumaihoz illő hivatalt”. Pruzsinszky érdekében Tessedik több levelet vált Festeticcsel. Az 1800. február 15-én kelt javaslatában így méltatja a megszenvedett ifjú jakobinust: „...A szarvasi institutumban levő húsz ifjak közt mind tudományra, mind ízlésre, mind erkölcseire nézve az első polcot érdemli. S ugyanezen szép tulajdonságai vitték őt annyira, hogy a kassai akadémiában a professzorságot megnyerte volna, ha ama szerencsétlen történet nem érte volna. (Ezzel Martino- vicsék összeesküvésére utal Tessedik — szerk.) Keszthelyen is azon egy esztendőre, mely neki Szarvason még hátravan, örömest eljönne, hogy az uraság dolgainak menetelét közelebbről megismerni tanulhatná... De egy olyan huszonkilenc esztendős embernek, ki inkább foglalatoskodni, mint sem a praelekciót hallgatni kívánná, három esztendeig múlatni nagyon terhes lenne”. Tessedik jóhiszeműen utal Pruzsinszky politikai priuszára. Mintegy bátorításként megemlíti, nyugodtan és bizalommal fogadhatja Festetics a tehetséges ifjút. A hasonló vádakkal üldözöttek (d1. Bujanovvts, Batsányi), bizonyos hivatalokra már „applikáltattak”. Festetics kicsit bizonytalan. Kis ideig még vár. Végül is elfogadja Tessedik ajánlatát (melyet Molnár János pesti evangélikus lelkész is megerősít). Hetvenöt forintot küld Pru- zsinszkynak Szarvasra, a Keszthelyre való utazás költségeire. Tessedik tehát elérte célját. Hathatósan segítette Pruzsinszkyt, Hajnóczy József patronáltját és követőjét! 1800. április 16-án kelt egy másik levele, amelyben „Tessedik Sámuel prédikátor úr Pruzsinszky urat azzal a bizalommal bocsátja Önagyságához, hogy az Őnagyságánál az ő szép talentumaihoz illendő hivatalt nyervén, bizonyosan magamagát fogja ajánlani”. Tessedik később Pruzsinszky egyik kéziratos tanulmányát küldi Festeticshez. Szándéka — Pruzsinszky sorsának jóra fordítása érdekében — „hogy abból is azon ifjúnak talentumát méltóztasson űnagysága átallátni”. Festetics megértette Tessedik törekvését. „Átallátta” Pruzsinszky helyzetét. Ugyanis 1800 május közepétől Pruzsinszky már Keszthelyen munkálkodik. Előbb Pethe Ferenc előadásait hallgatja. De Festetics intézkedésére — bizonyára megnyeri tetszését a szarvasi képzettségű férfi — már ez év augusztus elején átveszi mesterétől a harmadéves gazdatiszthallgatók „urbáriális útmutatásainak és instrukcióinak oktatását, és a másodéveseknek pedig akkortól technológiát tanított”. Valószínűleg 1807-ig áll Festetics szolgálatában. Az uradalom területén különböző munkakörökben dolgozik. Majd a Tiszántúlra kerül. 1810 után, többek között, Sárospatakon inspektor. Megemlítjük még, hogy a hányattatott ember, „a komor, mogorva vén sas”: Pruzsinszky, 1825-től (hat éven át) az ifjú báró Eötvös József házi nevelője. Ez az epizód azért fontos, mert Pruzsinszky révén a jakobinus mozgalom hiteles története (s talán Tessedik hatása is) áramlik Eötvös felé. Pruzsinszky — Voltaire és Rousseau nevelési elveit követve — olykor megdöbbentő módszert alkalmaz. Egy alkalommal — miként Fáik Miksa feljegyzi — a Vérmezőn Eötvössel sétálva, egy emlékezetes helyen így tudatosítja a magyar jakobinus mártírok tragikus sorsát: „Itt öt becsületes magyar hazafi lett kivégezve. Senki nem állított nekik emléket, hanem a népek lábai akaratlanul is keresztet tapostak a földbe. Majd eljő az az idő, mikor ezek az emberek is emléket fognak kapni; de ez az emlék egy akasztófából fog állni és ezen fel fogják majd akasztani az efféle embereket, amilyen egykor majd belőled is lesz”. Amint a szenvedélyes sorokból érezhetjük, az ötvenedik évén már túl levő — a Tessedik által egykor talpraállított Pru- zsinszkyban szinte semmit sem halványodtak a jakobinus eszmék. Sőt, maradandó hatást gyakorolt neveltjére is. Tudjuk, hogy őszinte szókimondását, a kemény társadalombírálatot Eötvös is átvette tőle. Egyébként „utolsó leheletéig barátságos és hálás indulattal. emlékezett meg mindig e nevelőjéről”, a veterán Pruzsinszky Józsefről.
