Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-11 / 291. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TANÁCS LAPIG 1986. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM Tervek a megyeszékhely tömegközlekedésére Gáspár Sándor vezetésével az Egyesült Államokba utazott az SZVSZ küldöttsége Gáspár Sándornak, az SZVSZ elnökének vezetésével az Amerikai Egyesült Államokba utazott a Szakszervezeti Vi­lágszövetség küldöttsége, hogy New Yorkban, az ENSZ szék­helyén átadja a világszervezet főtitkárának, Javier Perez de Cuellárnak a XI. szakszervezeti világkongresszus üzenetét. A találkozón véleményt cserélnek az Egyesült Nemzetek Szervezete és az SZVSZ közös teendőiről is. Filmnapok a balesetmentes közlekedésért Milyen lesz a megyeszék­hely tömegközlekedése az évtized végére? — Lényegé­ben ezzel a nagy horderejű kérdéssel foglalkozott tegnap délelőtt Békéscsabán a me­gyei tanács közlekedési osz­tályán, Sprőber József osz­tályvezető vezetésével tartott megbeszélésén az a koordi­nációs bizottság, amely az idén májusban alakult, Bé­késcsaba tömegközlekedésé­nek felülvizsgálatára. A leg­nyomósabb érv, amely in­dokolttá és szükségessé teszi a város tömegközlekedésének elemzését, s ennek alapján egy új rend kialakítását, az az épülő új buszpályaudvar. Ennek átadásával egy időben változik majd, szükségsze­rűen a buszközlekedés. A vá­ros jelenlegi anyagi helyze­tének ismeretében nagyobb a valószínűsége annak, hogy ekkor már 1988-at, és nem 1987-et írunk. Visszatérve a koordinációs bizottság tegnapi ülésére, itt ismertette, és bocsátotta vi­tára dr. Zsirai István, a Közlekedéstudományi Inté­zet osztályvezetője. tudo­mányos főmunkatárs, vala­mint Bencsik Attiláné, az in­tézet tudományos munkatár­sa az általuk elkészített négy alapváltozatot, s ezek közül részletesebben a legalkalma­sabbnak ítélt tervváltozatot a város tömegközlekedésé­nek racionalizálására. A ter­vek előkészítését megelőzte egy felmérés, melyet a Győ­ri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolával közösen folytattak. Ez év március 19- én került sor erre az alapos felmérésre, amelynek végkö­vetkeztetése az, hogy összes­ségében Békéscsaba tömeg- közlekedése a „megfelelő” kategóriába sorolható. (Egyébként háromféle hiva­talos minősítés létezik: „jó”, „megfelel” és „vizsgálni kell”.) A szakemberek által meg­tervezett négy alapváltozat közül három hálózati rend­szer decentralizált, miután a leendő új buszpályaudvart a fontosabb vonalak zöme el­kerüli. A tervezők által a legelfogadhatóbbnak ítélt változat úgynevezett átlapolt hálózati rendszerű, három decentrum kiépítésével (a decentrumok forgalomirányí­tó pontok), így a jelenlegi 62 százalék helyett 100 százalé­kos lenne az irányítottság, s nem igényelne nagyobb állo­mányt és több költséget a tervezett rendszer, mint a jelenlegi. Az épülő buszpályaudvar­ról, az ezzel kapcsolatos gon­dokról, s az új tömegközle­kedési hálózathoz szükséges beruházásokról Kmetykó Já­nos, a Békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályveze­tője adott tájékoztatást. Vé­gül a bizottság tagjai kértek sorra szót, parázs vita folyt, amelyben többen a részlete­sen ismertetett módozat mel­lett foglaltak állást — így például a Körös Volán ille­tékes vezetője is — .részlet- kérdésekben viszont többen ellenvéleményen voltak. A vita a koordinációs bizottság januári megbeszélésén foly­tatódik — amelyre a környe­ző települések képviselőit is meghívják —, majd ezt kö­vetően társadalmi vitára bo­csátják az elképzeléseket. T. L Az országos közlekedés- biztonsági filmnapok záró­rendezvényén tegnap, decem­ber 10-én Békéscsabán, a hadkiegészítő parancsnok­ságon Várhegyi Sándor rendőr alezredes, az Orszá­gos Közlekedésbiztonsági Tanács titkárhelyettese ér­tékelte az eseménysorozatot. A megye különböző telepü­lésein ezekben a napokban gyermekeknek 9 vetítést szerveztek, amelyen 700 gye­rek vett részt. Filmen és vi­deón 1700 felnőtt 29 filmet, 400 idős korú ember pedig tíz filmet nézett meg. — A balesetveszély elke­rülésére az egyik leghatáso­sabb propagandaeszközünk a film — tájékoztatott Balta János rendőr őrnagy, a me­gyei KBT ügyvezető elnöke. — A legújabb filmjeinket ve­títettük, s bizony a nézők megfelelő kritikával és elis­meréssel fogadták ezeket. A legkisebbek főként az ani­mációs; rajzfilmeket kedve- •lik, a felnőttek a játékfilm- szerű alkotásokat. A leg­jobb filmeket hétfőn a len­csési közösségi televízió mű­sorában is bemutatjuk. Egyébként az érdeklődő üze­meknek, vállalatoknak, is­koláknak, művelődési há­zaknak — ha megkeresnek bennünket — tudunk ilyen szórakoztatva nevelő filme­ket biztosítani, amelyek a balesetmentes közlekedést népszerűsítik. Ma délelőtt öt megye KBT ifjúsági szakbi- zottságnáak képviselői ta­nácskoztak a békéscsabai 2. számú iskolában megyénk eredményeiről, s az iskolai helyes közlekedésre nevelés módszereiről. A filmnapok rendezvénysorozatának utol­só eseménye közlekedésbiz­tonsági fórum lesz, decem­ber 15-én, hétfőn Gyulán, a művelődési központban. A szerdai hivatalos záró- ünnepség népes közönsége az alkotó jelenlétében megte­kintette Popper Imre film­rendező három rövidfilmjét. A filmnapok során a közön­ség elismerését a legtöbb szavazat alapján a Valami mindig közbejön című film nyerte el. B. Zs. Fontos feladat a kistermelés fejlesztése termelők évente annyit ter­melnek, mint Békés megye mezőgazdasága 4 esztendő alatt. Jelentős a háztájiból származó termékek exportja is. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a nagyüzemek szervező munkája nélkül nem lenne életképes a ház­táji. A kisegítő gazdaságok­ban a munka kétharmadát a nyugdíjasok és a háztar­tásbeliek végzik. Kiemelte: a kistermelés piacorientált te­rület,, ezért fokozottan érzé­keny a szabályozóváltozások­ra. Ezt követően a VII. ötéves állat-kihelyezési akció, ör­vendetes, hogy az elmúlt két évben hozott szabályozóvál­tozás hatására ez év szep­temberében 33 ezerrel több koca volt a háztájiban, mint egy évvel korábban. Ebben a munkában élen jár Békés megye is. Kedvező hiteleket kapnak a kistermelők tevé­kenységük bővítésére 1987- ben. Az adómentes árbevé­tel határa jövőre 150 ezer forintról 300 ezer forintra emelkedik. Bővítik a kis cso­magolású műtrágya- és nö- vényvédőszer-kínálatot. Több szakmai tanfolyamot, to­vábbképzést szerveznek a kistermelőknek. A hozzászólók közül töb­ben elmondották, erősíteni kell a szerződéses fegyelmet a kistermelőik és a felvásár­lók között. Néhányan aggo­dalmukat fejezték ki amiatt, hogy a sertéshizlalási kedv nem érte el a néhány évvel ezelőttit. Napjainkban a kis­termelők jó része már ma- laokorában értékesíti a ser­téseket. Mindez azt jelenti, hogy nem a megyében nő a hízóalapanyag mennyisége, hanem a távolabbi megyék­ben, körzetekben. Többen megfogalmazták azt is, hogy az utóbbi időben hozott ösz­tönző intézkedések az állat- tenyésztésben csak a kedve­zőtlen tendenciák megállítá­sára. elegendők, de a bőví­tett termelés feltételeit nem teremtik meg. V. L. Dr. Misi Sándor előadását tartja Mezőberényben, a Petőfi Művelődési Központban teg­nap, szerdán megyei kister­melői tanácskozást tartottak. Antal József, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője köszöntötte a megjelen­teket, szólt a tanácskozás céljáról. Dr. Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője előadásá­ban részletes tájékoztatást adott a hazai háztáji és ki­segítő gazdaságok termelésé­ről. Napjainkban hazánkban másfél millió család foglal­kozik kistermeléssel. Orszá­gosan a mezőgazdasági kis­tervi feladatokat elemezte az előadó. Elmondotta: a jövő­ben is várhatóan a mezőgaz­daság éves termelési értéké­nek egyharmadát állítják elő a háztájiban és a kisegítő gazdaságokban. Az MSZMP KB november 19—20-i hatá­rozata alapján 1987-ben a mezőgazdasági termelésnek 4,5—5,5 százalékkal kell meghaladnia az ideit. Ezen- belül a háztáji termelés mintegy 3 százalékos bővü­lésével számolnak. Előadása további részében azokról az intézkedésekről szólt a főosztályvezető, ame­lyek jövőre lépnek életbe a kistermelés ösztönzésére. To­vább folytatódik a kedvez­ményes vemheskoca- és apa­A tanácskozás részvevőinek egy csoportja Fotó: Fazekas László A Gyomai Kötőipari Szövetkezetben az új, 3-as Elektra sváj­ci gyártmányú, korszerű kötőgépen kézi kötéshez hasonló mintát kötnek. A csipkelap egyenletes minőségét Farkas Éva gépi kötő vizsgálja Fotó: Gál Edit Országgyűlési bizottságok ülése A mezőgazdasági termelés helyzetét, az idei eredmé­nyeket és a jövő évi tenni­valókat elemezte tegnapi ülésén az Országgyűlés me­zőgazdasági bizottsága. A képviselőket Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztériumi államtit­kár arról tájékoztatta, hogy az agrárágazat a tervezett célkitűzésektől az idén va­lamelyest elmaradt; főként azért, mert az aszályos idő­járás miatt a vártnál ala­csonyabbak voltak a hoza­mok. Az állattenyésztésben sikerült megállítani az állo­mány csökkenését; a sertés- tenyésztésben az élénkülés jelei tapasztalhatók. 1985- höz képest 520 ezerrel nőtt az idén a sertésállomány. 1987-ben az előirányzat sze­rint 4,5—5,5 százalékkal nö­vekedik a mezőgazdasági termelés, főként a növény- termesztésben terveznek na­gyobb ütemű fejlesztést, az állattenyésztésben mérsékel­tebbek a tervcélok. Az élel­miszeripar hozzávetőleg 2,4 százalékkal fokozza a ter­melést, főként a hús- és a növényolajiparban várnak az átlagosnál nagyobb föl­lendülést. Az eredmények elérését segítik az állattele­peken megvalósuló rekonst­rukciós programok, ame­lyek az állattartás gazdasá­gosságát is javítják. A me­zőgazdasági termelőket a műtrágyázás fokozására ösz­tönzik a jövő évi kedvezmé­nyek; ez azért is jelentős, mert a mezőgazdaság vegy­szerfelhasználása jelenleg túlságosan alacsony szinten van. Az államtitkár tájékoz­tatott arról, hogy az őszi ve­tésű gabona — a tartós aszály miatt — hiányosan kelt ki, nagyobb területeken a csírázás egyelőre meg sem kezdődött. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolójában el­mondotta: 1986-ban — a ta­valyihoz képest — 10 száza­lékkal nőtt a vízhiánnyal küszködő települések száma, összefüggésben a természet immár tartós csapadékadós­ságával. Az idei fejlesztési prograrríok során újabb száz települést kapcsoltak be a vezetékesvíz-ellátásba. A mezőgazdaság vízfelhaszná­lása nem emelkedik: az ön­tözhető 400—420 ezer hek­tárnak csak mintegy fele kapott az idén mesterséges vízutánpótlást. Ügy tűnik: a gazdaságok, a jelenlegi fel­tételek mellett, nem találják meg számításukat az öntö­zésnél. * * * Az Országgyűlés honvé­delmi bizottsága Gyuricza László elnökletével szintén tegnap ülést tartott a Par­lamentben. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferenc- né, az Országgyűlés alelnö- ke, Madarast Attila pénz­ügyminisztériumi államtit­kár és Dóró György, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese. A testület Mórocz Lajos altábornagy, honvé­delmi minisztériumi állam­titkár és Földesi Jenő bel­ügyminisztériumi államtitkár beszámolója alapján áttekin­tette a Honvédelmi Minisz­térium és a Belügyminiszté­rium 1986-os tervének telje­sítését, s megvitatta az 1987. évi költségvetés-tervezetet, amelyet az Országgyűlés so­ron következő ülésszaka elé terjesztenek. Fiatal nevelők pedagógiai tanácskozása A cím nem egészen fedi azt a törekvést, amit a bé­késcsabai Padrah Lajos Ál­talános Iskola KlSZ-szerve- zete kiötlött és megvalósított háromnapos rendezvényével. E három nap során ugyanis a pályakezdő pedagógusok számára teremtettek fóru­mot, megismerési lehetősé­get, amely egyrészt a beil­leszkedést, másrészt ismere­teik, kutatómunkájuk hasz­nosítását segíti az iskolai kö­zösségen belül. A szakdolgozatok, amelyek rendszerint a fiókok számára készülnek, itt — rövid ke­resztmetszetben bemutatva — lehetőséget kapnak arra, hogy bizonyos vonatkozás­ban beépüljenek a gyakor­latba, esetleg a szerzők biz­tatást is kapnak korábbi munkájuk továbbfejlesztésé­re. A tegnapi tanácskozáson — amelyet Nyíri Irén, a bé­késcsabai pedagógus KISZ- bizottság titkára nyitott meg — hét fiatal pedagógus is­mertette dolgozatát. Ezt meg­előzően pedig, az alsós, illet­ve a szlovák nyelvi munka- közösségben hallgathattak meg három, többek között a gyakorlatban azonnal hasz­nosítható dolgozatot a fiata­lok. E kezdeményezés ma foly­tatódik a testnevelés mun­kaközösségen belül ismerte­tett szakdolgozatok megvita­tásával. Az iskola KISZ- szervezete reméli, hogy öt­letük szélesebb körben is el­terjed. Ehhez adott jó ötle­teket a tanácskozás elnöke, dr. Gácsér József tanszékve­zető főiskolai tanár is. (bse)

Next

/
Oldalképek
Tartalom