Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-02 / 283. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. DECEMBER 2., KEDD Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM Az Országgyűlés tisztségviselőinek értekezlete A Parlament téli ülésszakának előkészítéséről tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői Cservenka Ferenc- nének, az Országgyűlés alelnökének vezetésével hétfőn az Országházban. Hetényi István pénzügyminiszter tájékoztatta a képviselőket a várhatóan az ülésszak napirendjére kerülő, a Magyar Népköztársaság jövő évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat főbb elveiről, s válaszolt a résztvevők ezzel kapcsolatos kérdéseire. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Hoós János, Országos Tervhivatali államtitkár. Honvédelmi miniszterek értekezlete Varsóban hétfőn megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülése — jelentette a Pap lengyel hír- ügynökség. Az ülésen — amelyen Florian Siwiczki hadseregtábornok, a LEMP KB PB tagja, lengyel nemzetvédelmi miniszter elnökölt — a testvéri szocialista országok, Bulgá-# ria, Csehszlovákia, Lengyel-" ország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió hadseregeinek küldöttségei vesznek részt. A Minisztertanács és az érdekképviseleti szervek állásfoglalása egyes bérgazdálkodási kérdésekről A Minisztertanács — a szakszervezetekkel, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel és a Magyar Kereskedelmi Kamarával egyetértésben — állást foglalt egyes bérgazdálkodási kérdésekben. Az állásfoglalás felhívja a vállalatokat, szövetkezeteket és intézményeket, hogy 1986. december 2. és 1987. április 1. között — munkáltatói döntéstől függő — alapbéremelést ne hajtsanak végre. A munkáltatók gondoskodjanak róla, hogy az év további részében is csak olyan bér, kereset kifizetésére kerüljön sor, amely arányos mind a vállalati, mind az egyéni teljesítményekkel. A teljesítménybérek a teljesítménytől függően 1986. december 2. és 1987. április 1. között is növekedhetnek, az előző évben kitűzött és az 1987. év elején esedékes prémiumok kifizethetők, s ki kell fizetni a kolléktív szerződés (munkaügyi szabályzat) szerint első negyedévben esedékes év végi részesedéseket is. Az állásfoglalásról a miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői és az érdekképviseleti szervek közvetlenül tájékoztatják területi és helyi szerveiket, valamint a gazdálkodó szervezeteket. Egyre több a hűléses megbetegedés. A békéscsabai István király téri gyógyszertárban naponta több liternyi köhögés elleni kanalas orvosságot készítenek a gyógyszerészek. Képünkön Gergely Katalin asszisztens adagolja a közismert Mixtúra pectoralist Fotó: Szőke Margit Hz Aj vállalatirányítási formák Az új vállalatirányítási formák eddigi tapasztalatairól, az új vezetési módszerekről tartottak ankétot hétfőn a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában. Cseh József ipari miniszterhelyettes elmondta: a könnyűipar 106 vállalatából az elmúlt két esztendő során 101 tért át az új irányítási formák valamelyikére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az áttérés lendületet adott a vállalati gazdálkodás javításához. Segítség az aszálykárosultaknak Mföld-ankAt 1986 A társadalmi, gazdasági, területi struktúrák változásairól Három esztendeje az Alföld gazdaságföldrajzi kutatásait összegző konferencia volt Békéscsabán. Aztán Debrecenben találkoztak a településföldrajzzal foglalkozó kutatók. Ekkor vetette fel a debreceni tudományegyetem a rendszeres találkozók, eszmecserék gondolatát, amelynek első megvalósulása a tegnap Békéscsabán megkezdődött kétnapos Alföld-ankét. Mindezt megnyitójában dr. Simon Imre, a békéscsabai földrajzkutató vezetője foglalta össze az MSZMP oktatási igazgatóságán, hogy aztán átadja a plenáris ülés első előadójának, dr. Tóth Józsefnek, az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgató-helyettesének a S£Ót, aki a térfelosztás és a regionális érdekérvényesítés néhány fontos kérdését, problémáját foglalta össze. Előadásában visszanyúlt a történelmi okokhoz, a Kö- zép-Kelet-Európában kialakult centralizált gazdaságitársadalmi irányítási modell következményeire. Ez a modell nem tudta megoldani az ágazati irányítás és a területi arányok gondját, s kedvezőtlen helyzetet teremtett a területek szempontjából. A továbbiakban vizsgálta a területi feltételeket a munkamegosztásban, részletesen elemezve az adekvát térfelosztás gátló tényezőit, valamint okát és célját. Ez utóbbit a közigazgatás, a központi akarat érdekérvényesítésének lépcsőiéként jellemezte. A téregységek esetében ma még nincs az érdekérvényesítéshez megfelelő intézményrendszer, hiszen ezek a téregységek más-más megye érdekeiben oldódnak fel. Megállapította azt is, hogy nincs szerv, amely a régiók érdekeit felvállalná. A határmenti térségek fejlesztési problémáit elemezve (ország és megyehatárokról van szó) a hátrányos helyzet halmozódásainak okait tárta fel. Végezetül megállapította, hogy a tudományoknak meg kellene állapodni — az érdekérvényesítés szempontjából optimálisnak ígért — térfelosztásban, hogy aztán megnyugtató megoldás születhessen a tudomány és politika között e tárgyban folytatott párbeszédben. A plenáris ülés Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettesének előadásával folytatódott, amelyben az előadó a környezetvédelem és környezetgazdálkodás lehetséges céljait fogalmazta meg a leendő Békés megyei, környezetvédelmi mintamegyében. A gondokat, amelyek egyre sürgetőbbé tették egy átfogó környezetvédelmi program kidolgozását, tudományos eredményekkel alátámasztva tárta fel, meggyőzve a kutatókat arról, hogy ez a nagyszabású vállalkozás az egész országban hasznosítható tapasztalatokkal szolgál majd. Az Alföld-ankét tegnap délután és ma délelőtt tudományos üléssel folytatódott, amelynek összefoglaló értékelésével lapunkban újra jelentkezünk. B. S. E. Centenáriumi ünnepség Gyulán Százéves a Magyar Vízrajzi Szolgálat Európában talán csak Franciaország előzte meg hazánkat a vízrajzi szolgálat létrehozásában. Az idén éppen 100 esztendeje annak, hogy megalakult a Magyar Vízrajzi Szolgálat. Gyulán a Kövizig székházában centenáriumi vízrajzi kiállítás nyílt meg a napokban. Tegnap. hétfőn délután a Magyar Hidrológiai Társaság vízmérceavató ünnepségen emlékezett meg arról, hogy Gyulán 1845-ben alakult meg az első vízszabályozó társulat. Feltehetően akkoriban helyezték el (az akkor még Fehér-Körösön épült — az országban második legnagyobb — hídon) a mostani Élővíz-csatornán átívelő úgynevezett kapushídon azt a hüvelyk beosztású mértékadó vízmércét, amit valószínűleg felhasználtak az árvizek vízállásainak mérésére is. Ezt a vízmércét újították fel a Kövizig fiatal szakemberei, és emléktáblát helyeztek el a híd pillérén. Avató beszédet mondott Takács Lajos Vásárhelyi-díjas, a Békés megyei területi szervezet volt elnöke, nyugdíjas vízügyi igazgató. Az ünnepség végeztével a résztvevők megtekintették a vándorkiállítást, amelyet az érdeklődők december 5-e után Békéscsabán a Vásárhelyi Pál Szak- középiskolákban is láthatnak. B. O. A kormány felhatalmazása alapján az Állami Tervbizottság további intézkedéseket hozott az aszálytól leginkább sújtott mezőgazdasági nagyüzemek kárainak enyhítésére. A 20 százalékot meghaladó aszálykár miatt fizetésképtelen és veszteséges mezőgazdasági nagyüzemek közül azok, amelyeknél a szántóföldi növénytermesztés hozamér- ték-kiesése — az utóbbi 3 év átlagához képest — meghaladja a mérleg szerinti veszteséget, a veszteség teljes összegére állami támogatást kapnak. Ott, ahol a hozamérték-kiesés kisebb, Nehezen kelnek A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakemberei a nagyüzemek képviselőivel elvégezték az őszi kalászosok minősítését. Koltay Zsoltné termelési szakfelügyelő arról tájékoztatott, hogy az idén megyénk mezőgazdasági nagyüzemei a tervezettnél 2- 3 ezer hektárral nagyobb területen, összesen 135 ezer hektáron juttatták földbe az őszi búza magját. Tavaly 139 ezer hektáron vetettek ke- nyérnekvalót a gazdaságok, s ebből 7 ezer hektár pusztult ki a tél folyamán, így 132 ezer hektárt takarítottak be. őszi árpából a korábbi éveknél kevesebbet vetettek a nagyüzemek. Az idei őszön, 12 ezer 200 hektáron került földbe az őszi árpa magja. A táblák minősítésénél igen kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek a szakemberek. Az elvetett kerület 5 százalékát minősítették közepesnek, míg a további 95 százalék gyenge minősítést kapott. A terület 84 százalékán egyáltalán nem zöldéi még a kalászos gabona. Magvizsgálatot is folytattak, s megállapították, mintegy 5—20 százalékos romlás jelentkezik a földben lévő magoknál. Egyes térségekben a kedvezőbb csapadékellátottság miatt már mint a mérleg szerinti veszteség, a dotáció a hozamkiesés összegéig terjedhet. A nem veszteséges, de jelentősen aszály káros, 15 százalék feletti hozamkiesést szenvedett gazdaságok meghatározott mértékű, 2 év alatt igénybe vehető adókedvezményben részesülnek. A támogatás és az adó- kedvezmény az érintett üzemekben nem használható fel személyi jövedelem és az ezekhez kapcsolódó keresetszabályozási adók finanszírozására. Az érintett nagyüzemek — az 1986-os gazdálkodásuk után — érdekeltségi alapjukból év végi részesedést nem fizethetnek. megduzzadt a mag, így várható, hogy rövidesen kikel. Az elmúlt évihez képest kedvező változás tapasztalható a fajtaösszetételben. Az utóbbi évek aszályos időjárása nem kedvezett a jugoszláv fajták termesztésének, ezért a mostani őszön csökkentették a vetésterületüket, örvendetes, hogy megnőtt a magyar fajták aránya. A jobban bokrosodó martonvá- sári fajták foglalják el a terület 32 százalékát, míg a szegedi GKI fajtái 10—11 százalékkal részesülnek a vetésterületből. Az utóbbi napok enyhe, párás, ködös időjárása és az itt-ott nyomokban jelentkező Csapadék némiképpen javította a helyzetet. Ha decemberben folytatódik az enyhe idő, akkor esetleg nagyobb területen kikelhetnek a kalászosok és megerősödötten vészelhetik át a telet. El kell még mondani, hogy tavaly ilyenkor a kalászosok 70 százalékát minősítették gyengének a szakemberek, ennek ellenére jó közepes termést takarítottak be a gazdaságok az idén. Az állományok jelentős része csak februárban kelt ki, a múlt télen, s a további kedvező időjárásnak köszönhetően a későbbiekben jól fejlődött. V. L. Az ankét résztvevőinek egy csoportja Fotó: Szóke Margit az űszi kalászosok
