Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

Érvényesült a papírforma Szombathelyen Haladás VSE-Békéscsabai Előre Spartacus 2-0 (0-0) Nehéz feladatokat oldottak meg a versenyzők, képünkön a második helyezett Univerzál csa­pata Fotó: Fazekas László NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Szombathely, 6 ezer néző. V.: Molnár L. (Körös, Hamar). HALADÁS: .Hegedűs — Görög, Vörös Cs., Papp, Vörös I. — Szalay (Szatmári, 81. p.), Illés, Topor, Marton — Schaf­fer, Elekes. Edző; Rátkai László. BÉKÉSCSABA: Leboniczky — Szenti, Megyesi, Vígh, Ott- lakán — Adorján (Steigerwald, .70. p.), Pásztor, Csanálosi, Fabulya — Takács Z. (Pisont, 88. p.), Kanál. Edző: Csank János. Gólszerző: Elekes (59. p.), Topor, 11-esből (72. p.). Szögletarány: 15:1 (13:0), a Haladás javára. A 7. percben Vörös I. bal­ról beívelt, a védők ugyan kifejelték a labdát, de ép­pen Illés lábára, aki 18 mé­terről fölé lőtt. Nem sokkal később Papp tálalt Schäffer elé, aki négy méterről lőtt mellé. Szalay másodpercei következtek, mintegy 10 mé­terről fejelt kapura, de Le­boniczky helyén volt. A 25. percben Vörös I. előtt adó­dott nagy lehetőség: 5 mé­terről azonban a bal kapu­fát találta telibe. Üjra a bé­késcsabai kapus bemutató­ját láthatták, amikor Illés kapáslövését hárította. A félidő lefújása előtti percek­ben egymás után három szögletet rúghattak a szom­bathelyiek, amelyek közül az elsőnél Vörös Cs. 5 mé­terről a bal alsó sarkot cé­lozta meg fejjel, Ottlakán azonban szögletre mentett. Szünet után Illés lőtt mel­lé, majd az első veszélyes békéscsabai akciót is följe­gyezhettük. de Csanálosi 12 méteres lövését Hegedűs biz­tosan hárította. Űjabb szom­bathelyi kapufa miatt bosz- szankodhattak a szurkolók: (Folytatás a 8. oldalon) BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. DECEMBER 8., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLL ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Jól halad a cukorrépa feldolgozása A Mezőhegyes! Mezőgaz­dasági Kombinát cukorgyá­rában ezekben a napokban javában tart a feldolgozási szezon. Ebben az évben a cukorgyár körzetében a me­zőgazdasági nagyüzemek 0500 hektáron vetették el a cukorrépát. Sajnos, a tava­szi kedvezőtlen időjárás mi­att több száz hektáron ki­szántásra került a répa. Az idei őszön így több mint 10 százalékkal kisebb terület­ről takarították be a cukor­répát a gazdaságok. Az aszályos időjárás elle­nére az átlagtermés megkö­zelíti a 41 tonnát hektáron­ként, ami több a tervezett­nél. A mezőhegyesi kombi­nát cukorgyára 358 ezer ton­na cukorrépát vett át a ter­melőktől. A tervezettnél ked­vezőbben alakult az átvételi cukortartalom, 16,2 százalék helyett 16,71. Az átvett ré­pából a szerződéseknek meg­felelően 73 ezer tonnát szál­lítottak Jugoszláviába bér- feldolgozásra, míg a hazai cukorgyáraknak 13 ezer tonnát adtak át. A magas cukortartalom el­lenére nagyon alacsony a cukorrépából kinyert levek tisztasági hányadosa. Mind­ez nehezíti a feldolgozást, alacsony kapacitáskihaszná­lást eredményez, magas a melaszcukor-veszteség és emelkednek a fajlagos üze­meltetési költségek. Mint Bi­hari Lászlótól, a kombinát vezérigazgató-helyettesétől megtudtuk, külön gondot okozott a tárolás során az őszi időszakhoz képest je­lentkező igen nagy meleg. A földekről a répával együtt sok gyom és leszáradt levél került az átvevőhelyekre. A kampányra jól készül­tek fel, amit bizonyít a fő­próba jegyzőkönyve is. Több olyan fejlesztést valósítottak meg, amt a létszám és a ne­héz fizikai munka csökken­tését eredményezte. Ezzel párhuzamosan korszerűsö­dött a technológia is. A cu­korgyár az idei kampányt szeptember 19-én kezdte, és várhatóan az év utolsó nap­jaiban fejezi be. A gyár mű­szaki állapota jó, a terme­lésben nem jelentkeztek ki­esést okozó meghibásodások. Az év hátralevő részében nagy erőfeszítéseket tesznek a cukorrépa feldolgozásában. Ennek ellenére már most látszik, hogy az éves érté­kesítési tervet valószínűleg nem tudják teljesíteni, s eb­ben az esetben a tervezett mérleg szerinti eredmény több millió forinttal keve­sebb lesz. ' A mezőhegyesiek már a jövő évi, a termelést segítő intézkedéseken törik a fejü­ket. Az idei feldolgozási sze­zon tapasztalatait haszno­sítva szükségesnek tartják jövőre a térségben az opti­mális területen termesztett répa előállítását, a feldolgo­zási önköltség csökkentését. Fontos feladat a cukor, illet­ve a cukorgyári mellékter­mékek jó piaci elhelyezése, valamint az optimális cukor­mennyiség időbeni értékesí­tése. V. L. MSZ BT-vetél kedö A szovjet Irodalom legjobb ismerői A magyar—szovjet barát­sági munka megyei eredmé­nyeit szeptemberben értékel­te az MSZBT megyei koor­dinációs munkabizottsága. Az ünnepi események mel­lett nagyon fontosak a hét­köznapok történései, ame­lyek gazdagon jellemzik a megye MSZBT-tagcsoport- jainak életét. Ezek a közös­ségek újabb és újabb alkal­makat keresnek a Szovjet­unió megismerésére, előadá­sokat, kiállításokat rendez­nek, az iskolákban sikeresek az orosz nyelv hetei, sok üzemben pedig a barátsági munka igazi fokmérője a szovjet export minőségi és határidőre való teljesítése. Megyénkben sok az olva­sója a magyar nyelvű szov­jet lapoknak, folyóiratoknak. A Szovjet Irodalom című fo­lyóiratot az országban ná­lunk fizetik elő a legtöbben. Ezért az MSZBT megyei ko­ordinációs munkabizottsága a szovjet lapokat kiadó vál­lalattal közösen megyei ve­télkedősorozatot rendezett A szovjet irodalom barátai cím­mel. A cél, hogy minél töb­ben ismerkedjenek a mai szovjet irodalom alkotásai­val, a Szovjetunió népeinek történetével, mai életével. A versenyfelhívásra 35 tagcso­port 242 csapata jelentkezett. A munkahelyi és elődöntők után a legjobban szerepelt 9 csapat vetélkedőjére került sor szombaton, december 6- án délelőtt Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központ nagytermében. Az előzmé­nyekre emlékeztetett meg­nyitóbeszédében Várai Mi- hályné, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osz­tályvezetője, majd köszön­tötte a játékosokat, s a zsűri elnökét, Vető Kálmánt, az MSZBT Országos Elnöksé­gének munkatársát. A fiatalok vetélkedő je volt ez a magas színvonalú, sok­oldalú felkészültséget igény­lő játék. Az orosházi Tán­csics Gimnázium, a kardos­kúti kőolajosok, a mezőko­vácsházi Áfész, Gyuláról a 3-as számú általános iskola, a húskombinát és a megyei kórház, a Békés Megyei Ta­nács, az Univerzál Vállalat és a Dévaványai Lenin Tsz MSZBT-tagcsoportjának csa­pata igen tájékozottnak bi­zonyult a versenyben. A három legjobban szerep­lő csapat jövőre a Szovjet­unióba utazik az MSZBT egyik barátságútjára. Elsők a Békés Megyei Tanács ver­senyzői lettek, másodikok a megyei Univerzál Vállalat dolgozói, harmadikok pedig a Gyulai Húskombinát MSZBT-tagcsoportjának tag­jai. A megyei tanács csapa­tában dr. Lakatos Rozália, dr Fábián Agnes és Koppány Ottó szereplésükkel is bizo­nyították, nem akárhogyan dolgozik a tanácsi MSZBT- tagcsoport. B. Zs. Szovjet pártmunkás­küldöttség Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Valerij Muszatovval, az SZKP KB Külügyi Osztá­lyának alosztályvezetőjével az élén december 2—7. kö­zött szovjet pártmunkáskül­döttség tett látogatást ha­zánkban. A delegációt fo­gadta Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára. A napokban kedves vendég kereste fel a Sarkadi Cukorgyá­rat. a „Csillagok fiát", Farkas Bertalan űrhajóst köszönthet­ték. A vendéget Juhász Károly főmérnök, Varga Imréné, a cukorgyár pártbizottságának titkára és a KISZ-titkár, Sán­dor Géza fogadta. Elkísérték a Farkas Bertalan nevét viselő szocialista brigádhoz. Az 1980-ban 12 taggal alakult villany- szerelőkből álló brigádot az űrhajós egy bndapesti látogatás­ra hívta meg F«M: Béla Ötté Befejeződött a kisiparosok IX. küldöttgyűlése Az országos választmány beszámolója feletti vitával folytatódott szombaton a Kisiparosok Országos Szer­vezetének IX. országos kül­döttgyűlése. Az elnökségben helyet foglalt Kapolyi László ipari miniszter. Somogyi László építésügyi és város­fejlesztési miniszter, vala­mint a párt-, a társadalmi, az érdekképviseleti szerveze­tek több vezetője. A vitában a küldöttek hangsúlyozták: a kisiparo­sok csak akkor képesek ele­get tenni a megnövekedett igényeknek, ha folyamatosan fejlesztik munkájuk műsza­ki-technikai színvonalát. Er­re azonban sok kisiparosnak nincs lehetősége, mert nem képes vállalni a gépvásár­lással, a' bérlettel járó anya­gi terheket. A vidéken élő kisiparosok gondjairól szólva elmondot­ták: a helyi tanácsok nem élnek mindenütt az adóked­vezmény nyújtásának lehe­tőségével, pedig annak ösz- szege ez év elejétől lényege­sen emelkedett. E témához kapcsolódva hangzott el az is, hogy a kistelepüléseken dolgozó mestereket hátrá­nyosan érintette a hálózat- fejlesztési hozzájárulás, a magas társadalombiztosítási díj. Sok esetben éppen emi­att szüntetik meg munkáju­kat olyan községekben is, ahol a lakossági szolgáltatá­sokat kizárólag ők látják el. Többen szóvá tették, hogy a kisiparosok jelenleginél több terméke találna gazdá­ra külföldön, ha könnyebben hozzájutnának az előállítá­sukhoz szükséges anyagok­hoz. Ehhez a Kiosz segítsé­gét kérték. A személy és teherfuvaro­zással kapcsolatban elmond­ták: a két viszonylag új vál­lalkozási forma sokak szá­mára vonzó, azonban a gyors meggazdagodás remé­nyében többen olyanok is kiváltják iparjogosítványu­kat, akik nem képesek ele­get tenni a követelmények­nek. így e területen különö-* sen nagy a fluktuáció. Nehe­zítik a fuvarozók munkáját a magas gépkocsialkatrész­árak. illetve a beszerzés ne­hézségei. A vitában felszólalt Somo­gyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter. El­mondta, hogy bár a kisipar ágazati irányítása az Ipari Minisztériumhoz tartozik, a kisiparosok munkája sok szállal kötődik az építésügyi tárcához is: egyre nagyobb szerepet töltenek be az épí­tésben, a felújításban. Éven­te több tízezer családi házat, nyaralót építenek fel kisipa­rosok. E tevékenységre a jövőben is nagy szükség lesz, de ahhoz, hogy a kisiparo­sok eleget tudjanak tenni az igényeknek, szükséges, hogy az építőiparban a verseny- feltételek azonosak legyenek. A miniszter szólt arról is, hogy a jövőben az igények­kel összhangban bővül a már eddig is sikeres gépköl­csönző hálózat: rövidesen több olyan szolgáltatóház nyílik, ahol a kisiparosok korszerű kisgépekhez juthat­nak. Felszólalt a vitában Kapo­lyi László ipari miniszter. Mint mondotta: a kisipar részesedése a nemzeti jöve­delem termelésében csupán 2 százalék, azonban a lakos­ság részére végzett szolgál­tatásokban részarányuk 61 százalék. A kisiparosok te­vékenysége a különböző szolgáltatásokban a jövőben is meghatározó lesz, de sze­repe a teljes ipari tevékeny­ségben jelentősen kell hogy fejlődjék. Ez egyaránt jelen­ti az exportorientált fejlesz­tést és a belső igények ma- t gasabb színvonalú kielégíté­sét. Emellett természetesen megmaradnak a hagyomá­nyos funkciók. Ami a szol­gáltatási tevékenységet ille­ti, mindenekelőtt az ország kisebb településein, a váro­sok peremkerületeiben és az új lakótelepeken számít, a lakosság továbbra is a kis­iparosokra. A kisipar feladatainak csak úgy tud eleget tenni — mon­dotta a miniszter —, ha a hagyományos működési for­mák mellett új típusú szer­vezeti formákat alakít ki, bővíti a szolgáltatóházak, műhelysorok, munkafelvevő­helyek, munkaszervező iro­dák számát. Vasárnap a Budapest Kongresszusi Központban folytatódott a kisiparosok IX. országos küldöttgyűlése. A háromnapos tanácskozá­son 39-en szólaltak fel és számos javáslatot tettek, egyebek között a kisvállal­kozások pénzügyeire speciali­zálódott kisbankok létreho­zásával, a késedelmes .fizeté­sek átvállalásával, a jövede­lemszabályozás korszerűsíté­sével, a teherfuvarozó kis­iparosok közületi munkavég­zésével kapcsolatban. A ja­vaslatok megvalósítása ér­dekében a Kiosz részletes elemzéseket és vizsgálatokat végez. Ezt követően a küldött- gyűlés egyhangúlag elfogad­ta a beszámolót, és állásfog­lalásában rögzítette a kisipa­rosok és az országos vá­lasztmány feladatait a kö­vetkező 5 évre. A küldöttgyűlés megvá­lasztotta az országos vá­lasztmányt, a felügyelő bi­zottságot és a tisztségviselő­ket. A Kiosz elnöke ismét Molnár József lett, Fischer Pált és Molnár Györgyöt el­nökhelyettessé választották. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom