Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
NÉPÚJSÁG 1986. december 5l., szerda o Nagyobb lesz a kínálat az autópiacon (?!) Beszélgetés dr. Oroszi Jánossal, a Merkur kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével Milyen év volt 1986? A sikerek nem önmaguktól születtek Az élet igazolta: a személyautó napjainkban már nem luxuscikk. Mégis éveket kell várni egy-egy típusból új kocsira. Ezzel egy időben pedig szép komótosan öregszik a magyar járműpark. Lesznek-e, várhatók-e kedvező- változások a személygépkocsi-ellátásban ? - Hogyan látják mindezt, s a meglevő gondokat a Merkur vezetői. E gondolatokról beszélgettünk dr. Oroszi Jánossal — 55 éves, szakközgazdász, aki 18 éve a Merkúrnál, tíz éve pedig jelenlegi beosztásában dolgozik —, a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalat kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével, aki ugyancsak ismeri mind az igényeket, mind pedig a gondokat. — 1983-tól emelkedett a személygépkocsi-forgalmunk: tavaly már a 1U5 ezret elértük, a 93 ezres kontingenssel szemben. Ez az ötéves terv egy kicsit biztatóbb: 600 ezer új autó beszerzését irányoztuk elő. Erre az esztendőre 109 ezer volt a kontingensünk, ezzel szemben közel 117 ezer autót értékesítettünk. Mindez nem tükrözi azokat az erőfeszítéseket, amit ezen a területen kifejtünk. — Mekkora az éves forgalmuk? — Minimum 17 milliárd forint lesz. — Ebből mennyi a használt autó? — A használt autó alig másfél milliárd. Nem túl nagy pénz ez. A használt kocsik zöme elmegy a maszekpiacokon és a 120 hazai autókereskedő forgalmazásában. — Ezek a viszonteladók, illetve -kereskedők vctély- társai a Merkúrnak? — Természetesen versenytársaink. Itt mi azzal versenyzőnk, hogy megpróbálunk egy nagyon tisztességes, stabil üzletpolitikát alkalmazni. A használt autóknál ugyanis két érdeket kell egyeztetni: az eladóét és a vevőét. Az eladó nyilván minél drágábban szeretné eladni, a vevő pedig minél olcsóbban szeretné megvenni fiz autót. Nekünk meg kell találni azt az optimumot, amikor mind a két fél jól jár. — Az új személyautó értékesítésében viszont egyeduralkodók az országban. — A forintért árusításban igen. A dollárárusításúból nem vesszük ki a részünket. Ott többen dolgoznak, igaz részben velünk is együttműködve. — Az új autóértékesítést hazánkban mostanság mi jellemzi? Január elsejével több új munkaügyi jogszabály lép életbe. A változások egyebek között érintik a munka mellett továbbtanulóknak nyújtott kedvezményeket. Fizetett munkaidő-kedvezmény és tanulmányi szabadság továbbra is minden esetben megilleti azokat a dolgozókat, akik munka mellett akarják elvégezni az általános iskola nyolc osztályát. Azok a dolgozók azonban, akik a középiskolákban, illetve a felsőfokú oktatási intézményekben tanulnak tovább esti vagy levelező tagozaton, csak akkor részesülhetnek fizetett tanulmányi kedvezményekben, ha a tanulásra a válla— Pillanatnyilag a hiány... De ez a hiány már nem olyan egyértelmű, mint volt pár évvel ezelőtt. A típusok iránti kereslet elég tarka képet nyújt. Van, amit gyakorlatilag azonnal meg lehet kapni, van, amit csak 5-6 éves várakozás után. Legalábbis a mostani beszerzési kilátások mellett. — Hány vásárlót tartanak előjegyzésben? — Mintegy 250 ezer a magán- és 15 ezer körüli a közületi vásárló. — Ez a szám állandó vagy ingadozik? — A közületi az csaknem állandó szám. A magánvásárlók száma az elmúlt években növekedett. — Van-e olyan felmérésük, hogy ebből a 250 ezerből hányán várnak első gépkocsira? — Most nincsen. Korábban a keresletkutatással megbíztuk az Országos Piackutató Intézetet, mivel a keresletbefolyásoló tényezők, azok rendkívül változóak. Készül háztartási statisztika, ezt a statisztikai hivatal készíti, s ennek az adatainak az elemzéséből csak következtetünk, hogy má olyan 80 százalék az ismételt vásárló és mindössze 20 százalék vár az első autójára. — Az idén mely típusok voltak a legkelendőbbek? — Dácia, Trabant, Lada. Legtöbben ’86-ban páciát rendeltek. Következő volt a Lada, aztán pedig a Trabant, a többi típus 10 százaléka a megrendeléseknek. — Milyen összetételben értékesítettek '86-ban? — A legtöbb eladásunk az NDK típusokból volt: 22 ezer Trabantot és 14 ezer Wartburgot értékesítettünk. A Szovjetunióból 27 ezer Lada érkezett be és 2 ezer egyéb szovjet típus, vagyis Moszkvics és Volga. Lenlatuk kötelezte őket, illetőleg tanulmányi szerződést kötöttek a munkáltatójukkal. A szabadságolások új rendjére vonatkozó előírások ugyan már november 1-én napvilágot láttak, de ezeket csak az 1987. évre járó szabadságok kiadásánál kell először alkalmazni. A jövő évtől a korábbi tíz munkanap helyett a rendes évi szabadság kétharmadát kell egybefüggően kiadniuk a vállalatoknak. A munkáltatók és a dolgozók azonban ennél nagyobb arányban is megállapodhatnak a vállalati kollektív szerződésekben. Szabadságot az egyik évről a másikra csak akkor lehet átgyelországból 12 ezer autót kaptunk, amiből csaknem 11 ezer a kis Polski volt. Csehszlovákiából nem egészen 10 ezer Skoda érkezett be, Romániából pedig 24 ezer a Dácia különböző típusaiból. Jugoszláviából. 4 ezer Zasta- va futott be. Sajnos, nem érkezett be körülbelül 1000 Wartburg és még mindig tartoznak a románok 1500 Dáciával, a csehek pedig 1379 darab 120-as Skodával. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak a szovjetek szállították le a szerződött mennyiséget. — 1987-ben mik a kilátások? Mire van szerződés, és mi várható? — 1987-ben csaknem 90 ezer autóra már van szerződésünk, de folyamatban vannak még szerződéskötések. Jók az esélyeink arra, hogy a tervezettnél jóval több autóra szerződhetünk még a Szovjetunióval. — Ez utóbbi, szám szerint mit jelent? — Elképzelhető, hogy több mint 40 ezer Ladát kapunk... — Ez azt jelenti: a 6-7 éves Lada-várakozás évekkel csökken? — Most még ilyen messzemenő következtetést nem lehet ebből levonni, mert ez az éves szám. Ha ez tartós lesz, akkor ’88-ban utolérjük magunkat. — Üj piacok után nézett-e a Merkur? Nyugati autógyártóknál puhatolóznak? — Minden azon múlik, hogy mi, magyarok milyen árut tudunk ellentételezésre ajánlani, amit a nyugati szállító meg is vásárol. Nyilván a már hagyományos exportcikkeink nem jöhetnek számításba. Belföldi piackutatást kell végeznünk, hogy találjunk olyan árut, amit hajlandó megvenni az autógyár, amiért tudunk aztán vásárolni. vinni, ha a munkák torlódása miatt a munkáltató nem tudta dolgozóit szabadságra engedni. A munkaidő védelmére, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében az elmúlt hónapokban a munkaviszonynyal összefüggő több jogszabály módosítására is sor került. Egyebek között szeptember 15-től a vállalatok csak igen indokolt esetben mentesíthetik a munkavégzés alól a felmondási idejüket töltő dolgozóikat. Ilyen kivételes eset lehet az, amikor valakinek a vállalata mond fel, a munkaerő szervezeti átcsoportosítása miatt. Egy másik rendelet lehetővé tette-a vállalatok számá— Konkrétan mely gyárakról van szó? — Nagyon sok gyárral folyik tárgyalás. Hogy végül is mi érik meg? Azt most nem lehet megmondani. Több európai, sőt néhány más kontinensen levő gyárral .is tárgyalunk. — Lesz-e Magyarországon összeszerelő üzem? — Arra én nem vagyok illetékes, hogy válaszoljak. Egyetlenegy dolgon múlik, hogy az ország gyártmány- szerkezetébe az újonnan kialakult gyártmányszerkezet beilleszthető, vagy nem. Akármilyen utat és módot választunk, egy biztos: ha a személygépkocsi-ellátást biztosítani akarjuk — akár közvetlenül, vagy közvetve — magyar munkával kell előállítani ezt az autót. — A jólértesültek szerint a Győri Rába Vagon- és Gépgyár készül összeszerelő műhelyt kialakítani. — Én nem hallottam róla. Ez a Rába dolga. Egy érdekességet viszont láttam a közelmúltban a televízióban: a Hódgép készített egy kis városi autócskát, japán motorral, francia exportra. Lehet, hogy ezt Magyarországon is forgalmazni akarják. Ebben viszont egy dolog megmutatkozik, mégpedig az, hogy milyen gondokkal is kell meg- küzdenünk, ha netalántán Magyarországon összeszerelő- üzemet létesítenénk. — Nagyon sokfajta autót forgalmaz a Merkur. Ezeknek a minősége milyen? — Sajnos, nem forgalmazunk sokfajtát. Elég szűk a választékunk. Egyik gondunk éppen az, hogy helyettesítő’ típus nincs az egyes kategóriákban. Az eladott autók minősége eléggé változó. Sok a gond a Zastavákkal, már kevesebb a Daciákkal, s egy időben nagyon sok volt a probléma a lengyel autókkal. Időközönként előfordulnak szériahibák az NDK-kocsik- nál. Legstabilabb minőséget évek óta a szovjet autóipar produkálja. A Skodáknál nagyon nagy volt az utóbbi években a minőségjavulás. Sajnos, vannak olyan hibák, amelyeken jelzéseink ellenére sem tudnak változtatni, mint például a Daciánál a benzintank hibája gyakori probléma, a Zastavánál pedig a sebességváltó témáját említeném. — A közelmúltban a Merkur megkezdte az ötsebessé- ges Dacia értékesítését. Ez új típust jelent a jövőben? — Megmaradnak az eddigi típusok. Az' 1310 TLX-típusú, ötsebességes autó csupán választékbővülést jelent. Január 2-től már erre a kocsira is veszünk fel rendelést. — Az árakról, az esetleges áremelésekről hallhatnánk-e? — A Merkur nem árhatóság. A személygépkocsi ára maximált árformára tartozik, tehát hatósági ár. Szóbeszéd van áremelésről. — 1987-ben az autópiacon kedvező változás várható? — Reméljük. A mostani terveink és lehetőségeink erre utalnak. Szekeres András ra, hogy a korábbi hat nap helyett már három egymás után igazolatlanul távol töltött munkanap után is jogellenes kilépés címén megszüntethessék a mulasztó dolgozó munkaviszonyát, hacsak az nem tudja utólag elfogadhatóan igazolni távollétét. Nemrégiben arról is határozat született, hogy a vezetők csak kivételes, valóban indokolt esetekben engedélyezhetik a dolgozók eltávozását munkaidőben. Az erről szóló rendelet azt is kimondja, hogy a munkából való eltávozás idejére — még ha arra a munkáltató engedélyével is került sor — nem jár munkabér, kivéve, ha azt utólag ledolgozzák. A munkafegyelem javításának követelményével kapcsolatos az az új rendelet is, amely január elsejétől megtiltja a szeszes italok árusítását és fogyasztását a munkahelyeken. A Békéscsabai Kötöttáru- gyár az önálló export jog megszerzésével a nyugateurópai piacokon szép sikereket ért el. Amit ők termeltek, nekik kellett a vevőkörben értékesíteni. Amit erről elmondhatnak az mind csupa kedvező tapasztalat. Ami nem jelentheti azt, hogy kényelmesen ülhetnek elért sikereik babérjain, helyette újabb megoldásokon, piaci versenymunkákon törik a fejüket. — Szegények vagyunk, ezért csak a gépbérletre futja, de vállaljuk — fejtegeti Szuchy László igazgató —, de a jövő évi elképzelésünk egy újabb exportbővítő beruházás. — Tudtak olyan üzletet kötni, amiből megteremthetik a továbbfejlődés esélyeit? — Ügy néz ki, hogy igen. A termelékenyebb gépeken jobb minőségű alapanyagot gyárthatunk, s az eladandó termékek esetében 8-10 százalékos árnövekedést tudtunk elérni. — Ami a textilipari nemzetközi piacon ráadásul nem is egykönnyen elérhető siker. .. Mennyiben játszik ebben szerepet az önálló export jog megléte? — A többletexport teremtheti meg a továbblépés, a műszaki fejlesztés lehetőségét, az önálló exportTegnap még dolgoztak a békéscsabai tejüzemben, ahol nem csupán Békéscsaba ellátása a feladat, hanem a szegedi lakosság és a főváros egy részének túróféleségekkel való ellátása is. Most 35 ezer liter tejet csomagolnak, szállítanak az üzlethálózatba, de a közeli karácsonyi ünnepekre 60 ezer liter tejet vártak a megrendelők, a fogyasztók. . — Lehet-e a piaci megméretésről, a megfelelésről beszélni egy ellátási felelősséggel termelő üzem esetében? — A verseny abban a pillanatban élő, amint két különböző gyártó jelenik meg akár csak tejjel és tejjel. De a termékféleségek sokasága ad lehetőséget a megméretésre és piacot lehet veszíteni. Ellenszere a pontos szállítás, a folyamatos, jó minőség, oda kell figyelni a reklamációkra, hiszen mindezek befolyásolják a fogyasztás mennyiségét, a mi termelésünket — magyarázza Márky Albert, a Sárréti Tej Közös Vállalat békéscsabai üzemének vezetője. — Mennyire segíti a fo- gyaszthatóság növelését a tej átvételénél az, hogy jog pedig segítséget a megvalósításhoz. Az önálló exportjog első évében 1,5 millió forintos exportbevétel volt az összehasonlítási alap. Év végén az eredmény 55 milliós kivitel. A tavalyi évben 125 millió, az idén 155 millió forint értékű termék eladását várjuk — mutatja a statisztikát az igazgató. — Ezek az eredmények mennyiben járultak hozzá a vállalati jóléthez? — A termelésbővítés 10 százalékos, a létszámcsökkenés 2,4 százalék. A hozzáadott érték 18 százalékkal növekedett, s mi már az 1987. évi szabályozóknak feleltünk meg 1986-ban, ugyanis a hozzáadott érték növekedésének a fele lehet a bérnövekedés, amit mi teljesítettünk, 9 százalék bért tudtunk fejleszteni. A Beköt 1987-ben csak Finnországba 6 hónapra négyszer annyi terméket adott el, mint az ebből az országból az idei összes rendelése. Az idén 54 millió forintot fordítottak műszaki megújulásukra, 1987-ben hasonlóan nagyszabású terveket szőnek. Ügy tartják: aki megáll, lemarad a fejlődésben. Dinamikus pályájukon 1987 lehet az áttörés, ugyanis újabb 10 százalékos termelésnövekedéssel átléphetik az 1 milliárdos termelési érték határát. _x „ 1 984-ben bevezették az új minőségi átvételt? — A nagyüzemi alapanyag, a tej minősége javult, ez azt is jelenti, hogy jobb minőségű termék készíthető belőle, s ez megjelenik a termékfogyasztásnövekedésében is. Sajnos, a kedvező minőség ma még nem jár együtt magasabb árral. Arra egyébként ígéretet tettünk, hogy 1987 nyarán kétnapos szavatosságú tejet kínálunk fogyasztóinknak. — Az idén mennyire segítette az önökre vonatkozó szabályozás a vállalati gazdálkodást? — A csomagolóanyag-, az •energiaár-emelkedés, a felvásárlási többletkiadás, a bérköltségek ellenére kedvezően alakult a gazdálkodás. Szigorúbb költséggazdálkodás, magasabb fogyasztás, több felvásárolt alapanyag mellett az elérhető nyereség megközelíti a 29— 30 millió forintot, amiből tagjainknak minden termelési év után a tőkerész és az alapanyag-felvásárlás arányában térítünk vissza eredményünkből. Csomagolják a túrót. Ezek közül a legkedveltebb szendvicstúróból 400 tonnányit készítettek az idén Fotó: Gál Edit Holnaptól: Új munkaügyi jogszabályok A felelősség és a verseny
