Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek t NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. DECEMBER 30., KEDD Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. december 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. december 38-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői, valamint a napirend előkészítésében közreműködő tudományos és gazdasági szakemberek. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Pál Lénárd elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a műszaki fejlődés gyorsítására és a tudományos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó állásfoglalást. ★ Műanyagból különféle fazonú lámpaburákat készítenek a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetben egy Olaszországból származó vákuumformázó gépsor segítségével. Ökrös János- né, betanított munkás a formázóból kikerült lámpaburát megtisztítja az öntés maradványaitól Fotó: Dupsl Károly A Központi Bizottság, a kutatásban és a műszaki fejlesztésben tevékenykedő szakemberek véleményére támaszkodva, meghatározta a műszaki fejlesztési politika főbb elveit, feladatait és a megvalósításukat szolgáló társadalmi teendőket. O A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánkban a felszabadulás óta a műszaki színvonal jelentősen emelkedett. A technológiai fejlődés a főbb nemzetközi tendenciákat követte, számos hazai és nemzetközi tudományos eredmény alkalmazására került sor. Olyan gyártási eljárások honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához és elterjedéséhez. Az utóbbi időszakban azonban fokozódott a gazdaságilag fejlett országoktól való technológiai elmaradás. A műszaki haladást szorgalmazó központi bizottsági határozatok és kormányzati döntések nem valósultak meg kielégítő mértékben. Ebben szerepet játszott, hogy az igénybe vehető források csökkentek, s a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek még a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sem használták fel megfelelően. O A XIII. kongresszus határozatai, a VII. ötéves terv előirányzatai a műszaki fejlesztés meggyorsítását igénylik. Ehhez a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása cselekvési programot adott, megvalósítása a kormányzat és a vállalatok együttes feladata. A műszaki fejlesztésben, a technológiai korszerűsítésben, új termelési kultúrák meghonosításában, a magyar népgazdaság nemzetközi versenyképességének javításában növekvő szerepe van a központi irányításnak és tervezésnek. A műszaki fejlesztés színvonalát meghatározza a tudományos kutatás, a tudomány eredményeinek alkalmazása; megvalósításának fő színtere végső fokon a vállalat és a szövetkezet. O A hazai műszaki fejlesztési tevékenység fő irányait és feltételeit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaságfejlesztési programok, valamint a velük ösz- szehangolt országos középtávú kutatás-fejlesztési tervek tartalmazzák. Ezek magukban foglalják: a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást, a megtakarítást elősegítő eljárásoknak, a gépgyártás-technológiának, az elektronizációnak, az információs technológiának, a biotechnológiának a fejlesztéséi, alkalmazását és elterjesztését, valamint a termelői infrastruktúra műszaki haladás szempontjából fontos területeinek a fejlesztését. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetekben, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területeken kell a műszaki fejlesztést meggyorsítani. Az ehhez szükséges forrásokat a vállalatok közötti átcsoportosítással és a technológiák korszerűsítését célzó beruházások arányának növelésével kell előteremteni. A gazdasági szabályozórendszer, az ár-, bér- és adórendszer jobban segítse a műszaki fejlesztést. Bővüljön a jól működő vállalatok mozgástere a fejlesztésben. Műszaki megújulásukhoz járuljon hozzá a hosszú távú érdekeltség megteremtése, a hatékonysági követelmények érvényesítése, valamint a vállalatok közötti együttműködés megjavítása, a szerződéses fegyelem betartása és betartatása. Fontos feladat a vállalati belső szervezet korszerűsítése, a műszaki fejlesztés szakemberszükségletének biztosítása, a munka tárgyi feltételeinek javítása. A vállalatoknál a műszaki tervezésben, a termelési folyamatok irányításában bővíteni kell a számítógépes módszerek alkalmazását. A termelésben alapvető követelmény a minőség javítása. Ennek biztosítása érdekében a gyártás minden fázisában növelni kell a minőség műszeres ellenőrzését. O A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatásokat az anyagi források differenciált felhasználásával, a pályázati és a megbízási rendszer javításával, versenyhelyzet kialakításával kell ösztönözni. Az alkalmazott kutatás feladatainak kitűzésében, az eredmények minősítésében, felhasználásában és finanszírozásában a termelő és a kereskedelmi vállalatok töltsenek be meghatározó szerepet. A vállalati műszaki fejlesztési alap kötelező képzését meg kell szüntetni; döntsenek a vállalatok önállóan anyagi erőforrásaiknak műszaki fejlesztésre történő felhasználásáról. Változatlanul szükség van a központi műszaki fejlesztési alapra, amelynek a kormányzati irányítás hatáskörébe tartozó feladatok megoldását kell szolgálnia. A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munkamegosztást és együttműködést kell kialakítani a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között. A kutatási, az oktatási és a termelő szervezetek együttműködése segítse elő a tudományos-műszaki eredmények alkalmazásához szükséges idő lerövidítését, a fejlesztési források koncentrált, takarékos felhasználását. O Az ország adottságaiból következik, hogy a gazdaság a műszaki fejlődés tendenciáit csak a nemzetközi együttműködésre építve tudja követni. Fontos, hogy külföldről vegyük át azt, ami ésszerű feltételek mellett megszerezhető. Gondoskodni kell az átvett eredmények gyors, hatékony alkalmazásáról és továbbfejlesztéséről. A nemzetközi együttműködésben meghatározó a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval folytatott kooperáció, amelynek fő irányait és feladatait a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programja tartalmazza. A program végrehajtásában való aktív, érdemi részvételünk biztosítása folyamatos kormányzati és vállalati feladat. Fontosnak tekintjük a műszaki haladást elősegítő technológiakereskedelmet, valamint az együttműködés és a kapcsolatok más formáinak fenntartását és bővítését a tőkés országokkal. O A műszaki haladás gyorsításában, a szellemi és anyagi tartalékok mozgósításában alapvető szerepe van az érdekeltségnek, az emberi tényezőnek. A műszaki értelmiség teljesítményekhez igazodó anyagi és erkölcsi megbecsüléséért a vállalatok tehetnek a legtöbbet. Az állami, a társadalmi és az érdekvédelmi szervezetek gondoskodjanak a vállalati szakemberek, a jelentős műszaki teljesítmények megfelelő elismeréséről, díjazásáról. Ezt a jövedelem- és keresetszabályozással is elő kell segíteni. A technika gyors fejlődése szükségessé teszi a mérnökképzés színvonalának emelését, a továbbképzés lehetőségeinek szélesítését. 'A műszaki és agrár felsőoktatásban javítani kell a szervezeti és az anyagi feltételeket. Különösen az intézmények technikai felszereltségét, számítástechnikai, informatikai hátterét kell fejleszteni. A műszaki haladás elképzelhetetlen megfelelő szakmunkások nélkül. Ezért a szakmunkásképzés személyi és tárgyi feltételeit javítani kell. A továbbképzési programokat össze kell hangolni a vállalatok és a népgazdaság technológiai korszerűsítéséből adódó követelményekkel. Amennyiben a termék- szerkezet változása munkaerő-átcsoportosítással jár, gondos-, kodni kell a szükséges átképzésről. O A propaganda, a tömegtájékoztatás, a szaksajtó folyamatosan foglalkozzon a technikai fejlesztés kérdéseivel, mutassa be a műszaki haladást szolgáló erőfeszítéseket és azok eredményeit. O A pártszervek, és a pártszervezetek gondoskodjanak a műszaki fejlődéshez szükséges politikai feltételekről, alakítsanak ki a kollektívák és az egyes emberek alkotó tevékenységét támogató közszellemet. Az irányító‘állami szervekben, a vállalatoknál, a kutatóintézetekben és az oktatási intézményekben dolgozó kommunisták sokoldalú kezdeményezéssel, célratörően segítsék az állásfoglalás végrehajtását. A Központi Bizottság felhívja a társadalmi és tömegszervezeteket, az egyesületeket, a műszaki fejlesztésben fontos szerepet betöltő kutató-, fejlesztő-, tervezőintézetek, egyetemek dolgozóit, az újítókat, a feltalálókat, hazánk egész műszaki értelmiségét, hogy az állásfoglalásban megjelölt feladatok végrehajtásában aktívan és alkotóan működjenek közre. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy az állásfoglalást a párt folyóirataiban és a szaksajtóban nyilvánosságra hozza.-------------- ★ ------------A Központi Bizottság személyi és szervezeti kérdéseket tárgyalt. — Ballai László elvtársat, a Központi Bizottság Gazdaság- politikai Osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — érdemei elismerésével felmentette tisztségéből. — Németh Miklós elvtársat, osztályvezető-helyettest kinevezte a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osztályának vezetőjévé. • — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. Julianus-emlékíinnepség A hajdan volt közös őshazában, keleten maradt magyarokat felkutató s első útjáról 750 éve, 1236. december végén hazaérkező Julianus Domonkos rendi szerzetes munkásságára, felfedezéseinek jelentőségére emlékeztek hétfőn a budai Hilton Szállóban rendezett ünnepségen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, valamint a budavári Mátyás templom plébániája közös rendezvényén előadások idézték fel Julianus barát utazásait. Az ünnepség koszorúzással kezdődött: Julianus barát a szálló dominikánus udvarában lévő emlékművénél Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Szentágothai János akadémikus, az Elnöki Tanács tagja helyezett el koszorút. A kegyeletes megemlékezést követő rendezvényen elhangzott előadások utaltak arra, hogy nem Julianus volt az első azok között, akik a keleten maradt magyarok felkutatására indultak. Már 950 táján a kalandozó vezérek is elmondták a bizánci Bíborbanszületett Konstantin császárnak, hogy a perzsa végeknél is élnek magyarok. Tartalmazta mindezt a magyarokról szóló híradás őse, az elveszett, XI. század végi gesta is. Építőipari mérleg Az idei múnkát összegező előzetes mérleg szerint az építőipar ebben az évben a stabilizálódás jeleit mutatja: termelése évek óta először nem csökkent, hanem kis mértékben meghaladta az előző évit, s tovább javult a termelékenység, és valamelyest az építkezések minősége is. A termelésben mind erőteljesebben vesznek részt a kisszervezetek, amelyekből az idén 150 alakult. Ezekkel együtt már több mint 200 ilyen vállalkozás végez főtevékenységként építőipari munkát, kétszer annyi, mint 1980-ban. Ezzel erősödött a verseny az építési piacon, s a kivitelezők rugalmasabban alkalmazkodnak az igényekhez. A versenytárgyalások alapján megkötött szerződések aránya a teljes szerződésállományon belül a múlt évi 12-ről 20 százalékra emelkedett. Ennek további kibontakoztatását teszi lehetővé az a központi intézkedés, amely a versenytárgyalások rendjének módosításával szigorította a verseny tisztaságának követelményeit, hogy visszaszorítsa a versenytársak érdekeit sértő visszaéléseket. Az építőipar tevékenységében az idén 21,2-ről 22,5 százalékra emelkedett az épületfenntartási munkák aránya. Az ágazat -teljesítette rubelelszámolású építőipari kivitelét, s mintegy 10 százalékkal túlteljesítette konvertibilis exportját. Kedvező az is, hogy a kivitelező építőipar jövedelmezősége összességében 1,5 százalékkal növekedett. Ezen belül a lakásokat és a kommunális létesítményeket építő vállalatoknál is javult a jövedelmezőség, de még így is mintegy 900 millió forint értékű veszteség keletkezett. Ezért négy veszteséges nagy- vállalat pénzügyi helyzetét kellett rendezni, elsősorban a kivitelezők önerejéből, továbbá központi támogatással. Az idei népgazdasági terv 62 500—65 000 lakás felépítésével számolt, ami várhatóan az előirányzat alsó határának közelében teljesül. A lakásátadások ütemességében ebben az évben sem sikerült kedvező változást elérni, a munkák az év utolsó szakaszára torlódtak. A beruházókkal és a tanácsokkal szorosabb összhangban kell gondoskodni tehát az építési területek jobb előkészítéséről, s az egyenletesebb átadásokról. A megyei FVM- vállalatok általában december elejéig teljesítették éves átadási kötelezettségüket. A fővárosban rosszabb a helyzet, mert a jelek szerint 900-1000 idei lakás átadása a jövő év elejére húzódik át. A budapesti lakásépítés ösztönzésére a fővárosban dolgozó helyi és vidéki vállalatok a jövő évtől lakásonként 24 ezer helyett 50 ezer forint adókedvezményt kapnak. Ugyanakkor szigorítják a minőségi követelményeket, s csak a hiánypótlásokat követően kerülhet sor majd a lakások átadására.
