Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1986. DECEMBER 27., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Az 1987. évi népgazdasági terv A NÉPGAZDASÁG 1986. ÉVI FEJLŐDÉSE A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1986. évi várható fejlődését, és jóváhagyta az 1987. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy 1986-ban az egyes területeken elért előrehaladás mellett is összességükben a múlt évi kedvezőtlen gazdaságfejlődési folyamatok folytatódása tapasztalható, és az ez évi terv legfőbb céljai nem valósulnak meg. A gazdálkodó szervezetek egy része eredményes erőfeszítéseket tett gazdálkodása hatásfokának javítására, termelési szerkezetének átalakítására, a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a gazdaságos kivitel növelésére, a belföldi kereslet jobb kielégítésére. Ez azonban nem vált általánossá, a gazdálkodó egységek jelentős részénél nem történt érdemi előrehaladás a hatékonyság javítása, a belső és külső piac igényeihez igazodó termelési szerkezet kialakítása érdekében. Objektív körülmények — a tartós aszály, a számunkra kedvezőtlen világpiaci áralakulás, egyes rendkívüli események — és a gazdaságirányítás hiányosságai is nehezítették az előrehaladást, így g termelés és a nemzeti jövedelem emelkedése elmarad a tervezettől. Az ipar termelésé és konvertibilis elszámolású kivitele a tervezettnél kevésbé emelkedik, a termelés hatékonysága csak egyes területeken javul, összességében nem, vagy alig nő. Az építőipar teljesítménye kismértékben emelkedik, jelentős a lemaradás a budapesti lakásépítéseknél. A mező- gazdaságot idén ás aszály sújtotta, ezért a növénytermesztés (elsősorban a kalászos gabonatermelés) sokkal alacsonyabb a tervezettnél. Az állatállomány csökkenésének tendenciáját sikerült megállítani, illetve lefékezni. A nem megfelelő teljesítmények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jövedelmek, emiatt a belföldi fel- használás — főleg a fogyasztás, és kisebb mértékben a vállalati beruházások — az előirányzottnál jobban nő. Különösen a keresetek emelkedése haladja meg a tervben figyelembe vettet. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzottnál csak kis mértékben lesz magasabb. . Mivel a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem termelését meghaladóan nő, és a külkereskedelemben az áralaku- 'ásból veszteség származik, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének tavaly megkezdődött romlása folytatódik. A KGST- tagországokkal folytatott együttműködés tervszerűen alakul, az áruforgalomban aktívum képződik, az adósság csökken. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban azonban a kivitel nem nő, a behozatal a'szándékolttal ellentétben nem mérséklődik, a cserearányok — főleg a vegyi- és agrártermékek kiviteli árainak csökkenése miatt — nagymértékben romlanak, mindezek miatt a külkeresedelmi mérleg egyenlege passzív, a nettó adósságállomány emelkedik. Az állami költségvetés hiánya az előirányzottnál jóval magasabb. őrnek fő tényezője, hogy a vállalatoktól származó befizetések kisebbek, a nyújtott támogatások pedig nagyobbak a számítottnál. A gazdálkodószervezetek pénzügyi helyzete jobb, nyereségemelkedése gyorsabb, mint ami teljesítményeikből következett volna.. Az 1986. év^ végére kialakult helyzet kedvezőtlenebb annál, mint amit a VII. ötéves .terv elgondolásai ez időre feltételeztek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 20-ii határozata értékelte a helyzetet, kialakulásának legfontosabb okait, meghatározta a gazdasági munka megjavításának feladatait, és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá a népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. AZ 1987. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV fö gazdaságpolitikai céljai ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI FELADATAI 1981 évben a gazdaságirányítás alapvető feladata — a kialakult gazdasági helyzetből és folyamatokból kiindulva, a fejlődés külső körülményeiből adódó lehetőségek és követelmények tekintetbe vételével — a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai irányvonal eddiginél következetesebb megvalósítása. A célok közül a gyakorlati tevékenységben is az első helyre a nemzetközi fejlődés fő irányaihoz- való igazodást, a gazdasági szerkezet ezzel összhangban álló változtatását, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növekedésének meggyorsítását, a gazdasági fejlődés, a forrásképződés mindezekre alapozódó élénkítését kell állítani. A népgazdasági teljesítmény növelésére, valamint a források és a_ belföldi felhasználás egymáshoz viszonyított arányának betartására alapozva le kell fékezni a külgazdasági és pénzügyi egyensúly romlásának folyamatát. A konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány az 1986. évinél csak kisebb mértékben emelkedhet. A lakosság életszínvonalát az 1985—86. évi szinten kell stabilizálni, biztosítva az életkörülmények szerény javulását. A közösségi fogyasztás nem emelkedhet. Mind a termelő szféra irányításában, mind az elosztási politikában, illetve a vállalat és lakossági jövedelmek alakításában erőteljes differenciálást kell érvényre juttatni. Ennek megfelelően: — az átlagot meghaladó mértékben kell fejleszteni a hatékony, a gazdaságos kivitelt, a hazai kereslet jobb kielégítését szolgáló termelést, míg a gazdaságtalan termelés visszaszorítására az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenni; — a vállalati és a személyi jövedelmek fejezzék ki a hatékonyságban, valamint az egyéni teljesítményekben meglevő különbségeket, ezt a gazdaságtalan tevékenységek támogatásának csökkentésével is elő kell segíteni; — a- termelő beruházások növelését mindenekelőtt a feldolgozóiparban kell lehetővé tenni, a központi eszközökből elsősorban a kiemelt célokat szolgáló fejlesztéseket kell támogatni; — a költségvetési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása céljából növelhetők, egyéb területeken <a kiadások reálértéke csökken. A gazdaságirányítás gyakorlatában — az 1986. évi tapasztalatokat is tekintetbe véve — következetesebben kell kifejezésre juttatni az alapvető gazdaságpolitikai célokat. Előtérbe kell állítani a gazdasági fejlődésnek a hatékonyság javulásával alátámasztott élénküléséhez szükséges, erőteljes és határozott változások megalapozását. Fontos feladat, hogy a gazdaságirányítás gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a külső és belső körülmények változásaira, a gazdasági folyamatok alakulására, kezdeményezőbben segítse elő a hatékonyság fejlődését, hárítsa el az azt akadályozó tényezőket. Ösztönözze a gazdálkodó szervezetek önállóságának, piac- érzékenységének és vállalkozókészségének gyorsabb kibontakozását. Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt meg kell követelni a színvonalas, jól szervezett, fegyelmezett munkát, a takarékosságot. Folytatni kell a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztésétr A kormányzati szervek gazdaságirányító munkájukban és a végrehajtás ellenőrzése során nagy hangsúlyt . helyeznek arra, hogy a tervezett célok eléréséhez: a) fel kell gyorsítani a konvertibilis elszámolású, gazdaságos export növelését szolgáló termelés-szerkezeti változásokat. Ezt — a forint végrehajtott leértékelésének jövedelemátcsoportosító hatásán kívül — főleg az exportcélú fejlesztésben való érdekeltség fokozásával és hatékonyabb piaci munkával kell elősegíteni. Ezzel egyidejűleg további kezdeményezéseket kell tenni a KGST-országokkal egyeztetett áruforgalom kölcsönös és kiegyensúlyozott bővítésére; b) fel kell gyorsítani a népgazdaságban a munkaerő és a társadalmi tőke mozgását. A munkaerő jobb kihasználásának elősegítése, valamint a gazdasági hatékonyság erőteljes javulása érdekében szükség szerint központi eszközökkel is elő kell segíteni a munkaerő-áramlást. A banki intézmény- rendszer átalakítása és az új társulási formák révén megnyíló lehetőségek kihasználásával is elő kel1 mozdítani a fejlesztési forrásoknak a jövedelmező vállalatokhoz való átáramlását. Aktívabban kell élni a külföldi működő tőke bevonásának lehetőségével; c) az alacsony hatékonyságú ágazatok, illetve gazdálkodó egységek tevékenységét racionalizálni, termelési szerkezetüket korszerűsíteni kell. Ezt elsősorban az eddigi kormányzati döntések maradéktalan végrehajtásával, a felszámolási és szanálási eljárás szigorú és elvszerű alkalmazásával kell elérni; d) a nem termélő területeken a közösségi fogyasztás reálértékben való mérséklését a felhasználás további ésszerűsítésével, megtakarításokkal, szervezetkorszerűsítésekkel és létszámcsökkentésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kell a nem termelő beruházásokat; e) biztosítani kell a megtermelt és' felhasználható jövedelmek jobb összhangját. Ehhez csökkenteni kell a támogatásokat, hatásosabban kell szabályozni a vállalati és lakossági vásárlóerőt, szigorú költségvetési, hitelezési és árpolitikai gyakorlatot kell folytatni. AZ 1987. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV LEGFONTOSABB ELŐIRÁNYZATAI 1986 — (egyenlő) 100 Nemzeti jövedelem legalább 102 Belföldi felhasználás 99—100 Ipari termelés 102—102,5 Országos építés és szerelés kb. 101 Mezőgazdasági termékek termelése 104,5—105,5 Lakosság fogyasztása 99,5—100 A szocialista szektor beruházásaira folyó árakon 216—219 milliárd forintot lehet fordítani. A gazdasági növekedés élénküléséhez az szükséges, hogy a gazdasági hatékonyság az 1986. évinél kedvezőbben alakuljon: a fajlagos anyagfelhasználás romlása megálljon, az állóeszközök kihasználásának hatékonysága javuljon, a munka termelékenysége az előző évinél gyorsabban emelkedjék. A felhasznált munkaerő és anyagi eszközök együttes hozama a népgazdaság egészében is, de különösen a termelő ágazatokban múlja felül az 1986. évit. A TERMELŐ ÄGAZATOK FEJLŐDÉSE Az iparban meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését. Mindenekelőtt azon termelő tevékenységek fejlődését kell előmozdítani, amelyek lehetővé teszik a kivitel tartós és gazdaságos növelését. A hatékonyság emelésével el kell érni, hogy a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban növekedjen. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. A kivitel bővülését szolgálják a gazdasági szabályozásban 1986-ban végrehajtott és az 1987. elején életbe lépő változások, az exportképes termelés fejlődését hosszabb távon elősegítő pályázati rendszer keretében megvalósított fejlesztések, illetve az 1987-ben e célra rendelkezésre álló (bővülő) fejlesztési források és egyéb kedvezmények. A piacképes, korszerű és gazdaságos ipari termékek — mindenekelőtt az elektronikai és vákuumtechnikai berendezések, a közúti járműipari részegységek és termékek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, a szerszámgépek és berendezések, egyes gépipari fogyasztási cikkek, a gyógyszerek, növényvédő szerek és intermedierek, az értékesebb műanyag-feldolgozó és gumiipari termékek, valamint a feldol- gozottabb ruházati és bútoripari termékek — termelését és kivitelét az átlagot meghaladó mértékben kell emelni.. (Folytatás az 5. oldalon) Az idén karácsonykor is megrendezték — a világon egyedülálló — hagyományos fenyőünnepséget az Országház kupolacsarnokában. December 25-én és 26-án összesen négy alkalommal 600-600 gyereket láttak vendégül Az idei karácsonykor ismét megrendezték a hagyományos fenyőünnepséget az Országház kupolacsarnokában. Csütörtök délelőtt, majd délután újra 600-600 gyermeket láttak vendégül az eseményen, amit pénteken kétszer megismételnek. A parlamenti fenyőünnepség a világon egyedülálló; más országok törvényhozó testületének hivatalos épületében még sehol, soha nem rendeztek ilyen összejövetelt, mint amilyenre nálunk már több, mint három évtizede hív- ják-várják a gyerekeket karácsony mindkét napján. Ezúttal a magyar úttörőmozgalom zászlóbontásának idei 40. évfordulójához is kötődik az Országház évről évre megújuló karácsonyi eseménysorozata. A négy találkozóra összesen mintegy 2500 kisdobost és úttörőt hívtak meg. Télapó szerepében most is — mint a megelőző 31 esztendőben karácsonykor a Parlament kupolatermében mindig Hadics László, a Fővárosi Operettszinház művésze találkozott az ünnepi hangulatú vidám gyermeksereggel. Miként később az MTI tudósítójának elmondta: élete legkedvesebb és legemlékezetesebb teljesítményének érzi ezt a mindig osztatlan örömet fakasztó fellépést a gyermekek szá- zainak-ezreinek körében. Derűjükből, vidám kacagásaikból úgy érzem — tette hozzá —. hogy örömet szerezni a gyermekeknek, a legnagyobb örömet jelenti. Folyamatosan lecserélik a tubustöltő gépekét a Körös- ladányi Metakémia Ipari Szövetkezetben. Nyerges László, a szövetkezet elnöke ezt a lépést azzal indokolta, hogy a jelenlegi gépállomány elhasználódott, javításukhoz nem tudnak alkatrészeket beszerezni, s az új gépekkel a töltőkapacitás növelését szeretnék elérni. Az utóbbi években országos ellátási kötelezettségeket vállaltak a tubusos cipőápoló szerekből, s ezt a nagy mennyiségű szállítási feladatot a régi gépekkel már nem tudják megoldani. Ezért csomagoló gépeiket folyamatosan lecserélik. A szövetkezet vasipari részlege évek óta foglalkozik fém öltözőszekrények gyártásával. A gyártó soron a festéselőkészítés, de maga A parlamenti műsor főrendezői feladatát Szirmai Béla, a KISZ Központi Művészegyüttes művészeti vezetője, a Színház- és Film- művészeti Főiskola tanszék- vezető tanára vállalta. Olyan érdekes kerettörténetet konferált Költi Helga, a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke, amelyben a mese, a szeretet és a béke fogalma fűzte össze a látványosságokat. A programban a régebbi színészszereplők mellett új ismerősök is szórakoztatták a pajtásokat: Gyabronka József és Hűvösvölgyi Ildikó a „Macskádból hoztak egy részletet, Metzger Márta és Bongár Péter, a Magyar Állami Operaház táncosai a „Csipkerózsika” című balettből elevenítettek fel néhány percet, s szerepelt még a KISZ Központi Művészegyüttes sok táncosa, a XVI. kerületi úttörőház gyermekb üv észcsoport ja. A program második részében együtt játszhatott a vidám gyermeksereg a Kaláka együttessel, -hallgathatták Dévai Nagy Kamilla és Pelsőczy László dalait, tapsolhattak a Fővárosi Artistaképző Intézet növendékeinek, a Karsai Pantomim Rt., Arató András és a Lekvár együttes műsorának. A programot a 100 Folk Celsius együttes — közös éneklést kiváltó — alkalmi koncertje zárta; miután a játékos KRESZ-vetélkedő legjobbjai átvehették ajándékaikat. a festés is az elavult technológiai eljárás alkalmazása miatt hátráltatta a termelés folyamatait. Ezért szükségesnek tartották a festőüzem bővítését, műszaki fejlesztését egy vízfüggönyős festőfülke és egy zsírtalanító berendezés üzembe állításával. A Metakémia kereken egy* millió forintot fordít műszaki fejlesztési céljainak elérésére. Ebből ' gépre 357 ezer, egyéb célra 510 ezer és a műszaki fejlesztés után fizetendő felhalmozási adóra 130 ezer forintot használnak fel. Mivel ez a jól menő szövetkezet ennyivel nem rendelkezik, vagy csak igen szűkös a fejlesztési- alapja, így a 197 ezer forint saját forráshoz 800 ezer forint KFA-kölcsönt igényelt és kapott. D. K. Fenyőünnep az Országházban Műszaki fejlesztés a Metakémiánál Körösladányban
