Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

1986. december 22., hétfő ^NiMJkfAci ben láttuk, megkérdeztük: Remetén hogy ünnepelnek? Lapszél Panem et... Elnézést kérek a tisztelt olvasótól, hogy egy latin mondás első két szavával hozakodom elő e lapszél­jegyzet címeként, pótolandó a mulasztást, máris folyta­tom : ... circenses. Ez a most már kényelmesen ösz- szeolvasható három szó annyit jelent: ,,kenyeret és cirkuszi játékokat”. Persze, a három szó mögé illik néz­ni, hogy igazi jelentését megértsük, hogy miért is volt fontos a római császá­roknak a „panem” és a „circenses”, mert ugyebár, ha kenyér van a hasban és mindenféle cirkuszi játé­kokkal hódíthatok az em­berek, akkor ki gondol ar­ra, hogy az élet egyenet­lenségei (finom meghatá­rozással élve) nem éppen örömteliek?! Ügy látszik — a történelem beszél róla —, hogy ezt a „panem et circenses”-t a római csá­szárurak kitűnően alkal­mazták, az aréna szívesen őrjöngött és készségesen el­felejtette, hogy azért olyan is van, hogy leszálló ágú aranykor. Csak cirkusz le­gyen, meg „recipe ferrum!”, azaz „vasat bele!”, meg elég keresztény az oroszlá­nok elé, s ha így van, már­is szép az élet, és ha min­dennap így van, akkor „carpe diem”, azaz ... használd ki a pillanat min­den örömét, mondotta Ho­ratius. Megyek az utcán, a bé­késcsabai „sétálón”, és azt olvasom az idegenforgalmi hivatal kirakatában (kéz­zel írva): „lzaura (nem Isaura, ahogy helyes lenne) a sportcsarnokban”. Nyil­ván a sportcsarnoki „non stop”, azaz megállás nél­küli Isaura-bámulda je­gyeit itt is árusítják. No­csak, gondoltam, és elme­rengtem a már annyit em­legetett latin mondás har­madik szaván, a „circen- ses”-en. Meg az egész Rab- szolgaáorson, amit igve- keztek ugyan valamiféle művészies mázzal bevonni készítők és kritikusok, at­tól azonban nem lett sem műalkotás, sem értelmes, szép történet,' hanem sok­kal inkább a sorozatgyár­tók patikamérlegén kimó­dolt, elnyújtott, idegesítő- en unalmas időpocsékolás, miközben krokodilkönnye­ket is lehet hullatni... Pletykálják, hogy van ország, ahol Isaura-klubo- kat alakítottak, és a naiv kis bandzsa mosolyát tűz­ték zászlajukra. Mesélik, hogy több helyütt jobban megrengette a világot, mint a mexikói világbaj­nokság, és nálunk is ha­sonló a helyzet, mert az Isaura-bámulóknak egy egész sportcsarnok kell. Messzire mentünk, nem vitatom, a helyzet tehet róla, amibe akkor kerül­tem, amikor megláttam a fehér papirosra írt hirdet­ményt Izauráról (az a „z” borzasztóan bántotta a sze­mem), és nyomban beug­rott az erre rímelő „panem et circenses”. Hogy akik rendezik, nyilván így okos­kodnak: „Ha ez kell a tö­megnek, hát kapja meg! Bomba az üzlet.” Csak mi marad belőle? Utána?.. Lehet, hogy örök élmény, csak én nem értem? Le­het, hogy tévedek és való­iban akkor találjuk meg lelkünk egyensúlyát, ha kenyér is és cirkusz is van? Hogy ezt már régen és sokan tudják, és nem is csak a rómaiak? Pedig milyen gyönyörű­séges lenne, hogy „panem et pulchritudo” azaz ke­nyér és szépség. A környe­zetünkben, a világban, ön­magunkban. Cirkusz nél­kül. Egyszerűen. Különös­képpen így karácsony előtt. Sass Ervin A karácsony az ünnepek közül talán a legtipikusabb, amelyhez hozzátartozik a családi jelző. Ha máskor nem is, de ilyenkor együtt kell lennie a családnak. De együtt lehet-e? Végered­ményben ezt a kérdést fe­szegette a tegnap esti Hét egyik riportja. Most elsősor­ban azokra a családokra gondoltak, melyek már eleve csonkák, a szülők elváltak. Évente 30 000 gyereket érin­tenek a válások. Nagy szám ez mindenképpen. De még mindig szerencsésnek mond­hatjuk azokat a gyerekeket, akik valamelyik szülőnél ma­radnak, ^ valamiféleképp a karácsony mégis teljes ün­neppé válhat számukra, hi­szen, ha a legtöbb esetben külön-külön is, de mindkét szülővel találkozhatnak de­cember 24-én, vagy az azt követő két nap valamelyi­kén. Vannak azonban olyan gyerekek is, akiknek nincs hova menniük. Az adást kö­vetően hívtuk fel Regős Ká­rolyt, a gyula-remetei neve­lőotthon igazgatóját, s kér­deztük meg, ott hogyan ün­nepük meg a gyerekek ka­rácsonyt? — Az otthonunkban lévő 90 gyérekből előreláthatólag hány kérdést egy viszonylag nem nagy terje­delmű könyv oldalain? Mert hiszen nem kis dologról van szó, arról, hogyan éltek elő­deink ezen a tájon, s hogyan alakult át ez a táj az évez­redek, évszázadok során. Nos, úgy hisszük, hogy a szerző eleget tett a maga elé kitűzött célnak, teljesítette A nagyszénási pávakör és citerazenekar egy tavalyi bu­dapesti vendégszereplés al­kalmával ismerkedett össze a XX. kerületi „Csili” cite- razenekarával és a zenekar vezetőjével, Pócsik Dénes citeraművésszel. Az ismerke­désből szakmai és emberi ba­rátság kerekedett, a nagy- szénásiak újabb pesti meghí­vásnak tettek eleget, decem­ber 20-án délután pedig a 40-50-en karácsonyra a ro­konaikhoz, szüleikhez, vagy éppen a különböző patronáló brigádok tagjaihoz utaznak. De akiknek nincs hová men­niük, azok sem szomorkod- hatnak, igyekszünk megfele­lő, családias hangulatot te­remteni számukra erre a szép ünnepre. December 24-én reggel fel­állítjuk a nagy fenyőfát, s kezdődhet a díszítés, ezt a gyerekek saját maguk vég­zik, az általuk készített dí­szek kerülnek a fára. Vég­eredményben az egész nap az ünnep jegyében teük el, sokféle szórakozási lehetősé­get is biztosítunk az itthon- maradottaknak. Készülnek is erre a napra, egymásnak is szolgálnak majd meglepeté­sekkel. Természetesen az in­tézménytől is kap mindegyi­kőjük ajándékot. Ezen a napon nem tartjuk be túlságosan a házirendet, a gyertyafényes vacsora után tovább fennmaradhatnak a gyerekek, mint máskor. Er­re a napra több volt növen­dékünk is — akiknek szintén nincs hol tölteniük ezt az estét — bejelentette érkezé­sét. Várjuk is őket, ezzel is családiasabb lesz mindany- nyiunk számára 1986. kará­csonya. vállalt feladatát. Nincs te­rünk most a könyv bővebb méltatására, egy bizonyos, akik érdeklődnek szűkebb hazánk múltja, jelene, ter­mészeti értékei iránt, azok haszonnal forgathatják ez a szép kiállítású, a szerző fo­tóival illusztrált könyvet. fővárosi citerásokat látták vendégül Nagyszénáson. A tartalmas és jó hangu­latú találkozón a pestiek is és a szénásiak is bemutatták új programjukat, majd kö­zösen megbeszélték, értékel­ték a produkciókat. Ezen a délutánon nyitot­ták meg a művelődési ház egyik termében Szénási Mi­hály festőművész kiállítását, melyen Pócsik Dénes is köz­reműködött. P. F. Ajándékozások kora Egy-két hete tart a vásárlási láz, karácsony közeledik, mindenki igyekszik valamilyen meglepetést szerezni szeret­teinek. Az sem csoda, hogy a rádió is foglalkozott a kér­déssel, ki mit vesz hozzátartozóinak? Szombaton hangzott el egy riport, nem tudom, melyik adón, de azt hiszem, nem is ez a lényeges. Először egy tízegynéhány éves fiú szavai ütötték meg fülemet, ő már tudja, hogy édesanyjának egy arany nyakláncot vesz, az apunak szánt ajándékon még gondolkodik. Hogy miből? Hát a zsebpénzemből — hangzott a válasz. Azután egy nyugdíjas néni, aki havi 2700 forintból él, mondta el, hogyan készült a karácsonyra; 1200 forintot szán a gyerekek, unokák megajándékozására. Ezért vett három hónapja 5 kiló libazsírt. Azóta, zsíros kenyéren él... p. f. Réthy Zsigmondi Körösök vidéke „Hogyan alakulta Körösök vidékének ősmúltja? Milyen emberek éltek ezen a tájon, és hogyan? Miért kellett vég­rehajtani a gigan­tikus folyószabá­lyozást? Egyáltalán, hogyan is változott meg ez a táj? És milyen ma? Ezekre és hasonló kérdé­sekre válaszol ez a könyv.” Ezt olvas­hatjuk Réthy Zsig- mond Körösök vi­déke című, új könyvének előszava végén. Meg lehet-e vá­laszolni ezt a né­P. F. Pávakör-randevú Nagyszénáson Immár hagyomány, hogy a Békéscsabai Városi Tanács és intézményei szakszervezeti bizottsága karácsony előtt fe­nyőünnepet rendez a dolgozók gyermekei részére. Így volt ez tegnap is, délután a városi tanács díszterme felszabadult gyermekkacajoktól volt hangos. Nem véletlenül: Esztergá­lyos Cecília színművésznő mutatta be „Ha nagy leszek” cí­mű gyermekműsorát a Pastorál együttes közreműködésével. (A tervek szerint ezt a műsort a jövő évi gyermeknapon a televízió is bemutatja.) A jól sikerült műsor után pedig a „Télapó” kiosztotta a több mint négyszáz gyereknek a cso­magot. Képünkön Esztergályos Cecília az apróságokkal együtt verset mond Fotó: Kovács Erzsébet — OROSHÁZÁN évről évre többet fordítanak köztiszta­sági feladatokra. Ez a költ­ség 1984-ben mintegy 3 mil­lió forint volt, 1985-ben va­lamivel meghaladta a 4 mil­liót, az idén pedig 4 millió 200 ezer forintot tesz ki. — A VIII. ORSZÁGOS SZÓLÓTÁNCFESZTTVÁLT 1987. január 9-től 11-ig Bé­késcsabán, az ifjúsági és út­törőházban rendezi meg az Országos Közművelődési Központ,, Békéscsaba Város Tanácsa és a Békés Megyei Művelődési Központ. Előfizetőink postaládájukba kapják Ma jelenik meg a Csabai Hírmondó A Békéscsabai Városi Ta­nács híradójának, a Csabai Hírmondónak decemberi szá­ma ma kerül az olvasók ke­zébe. Azok a megyeszékhe­lyi lakosok, akiknek előfize­tése van a Békés Megyei Népújságra, a mai számmal együtt kapják meg a Hír­mondót. A városi újsághoz a szerkesztők egy kérdőívet is mellékelnek és kérik, hogy azt kitöltve mihamarább juttassák el a megadott cím­re. Ezzel is szeretnék előse­gíteni, hogy a Csabai Hír­mondó a jövőben még inkább kielégítse a békéscsabaiak igényeit. A jövő évben már kétha- vonként jelenik meg a Csa­bai Hírmondó. A tervek sze­rint az 1987. évi első szám februárban kerül az olva­sókhoz. Anyakönyvi hírek SZEGHALOM Házasságkötések: Luczó Kálmán Imre és Balázs Magdolna Ibolya, Nagy János és Bak Anikó (Körösladány), Jenei István és Veres Emma Tímea (Körösladány), Marton Lajos és Csupa Mária Terézia (Körösla­dány). Születések: Tóth József és Prokits Rozália fia (Körösladány), Csala Raj- mund és Gombos Julianna fia Rajmund (Körösladány), Turzó Zoltán Károly és Molnár írén leánya Nikolett (Körösladány), Nánási János és Csák Ilona fia János (Füzesgyarmat), Kürti Kálmán és Hermeczi Mária fia Adám (Dévaványa). Halálozások: Holóka Demetemé Domokos Róza (Körösladány), Nagy Lász- lóné Meleg Etelka (Zsadány), Dani Károlyné Balázs Julianna (Gyula), Tapodl Károlyné Ki­rály Margit (Dévaványa), Tarr János (Zsadány), Bak Lajos (Füzesgyarmat), Gorgyán Ferenc (Füzesgyarmat). GYOMAENDRÖD Házasságkötés: Soós Imre (Tiszadob és Kiss Erika (Budapest). Születések: Ladányi Ferenc és Czirják Margit Mária fia Ferenc, Csapó Elek és Szigetvári Edit leánya Edit. Halálozások: Csahóczi István (Dévaványa), Nagy István (Dévaványa), Dóm­ján Istvánná Csatári Terézia (Dévaványa), Hegedűs János. — HALÁLOS BALESET. Decem­ber 20-án Szarvas külterületén 6 óra 50 perckor Polgár István hajdúszoboszlói lakos személy- gépkocsijával elütötte az úttes­ten gyalogosan haladó Felder Mátyásné 80 éves, szarvasi la­kost, aki sérüléseibe a helyszí­nen belehalt. A rendőrség szak­értők bevonásával vizsgálja a baleset körülményeit. Ritka Ritka jelenség az, amikor la­kásban virágot hoz a diffen- bachia. Növénykertekben, üvegházakban szokta „meg­mutatni” elsősorban virágát. Nemrégiben azonban if j. Ze- lenyánszki Györgyné békés­csabai lakos házában is ki­virágzott a diffenbachia. A legelső virág mintegy har­minc centiméteres volt,. s ezt még három — mind ki­sebb és kisebb — követte. Hogy virágot hozott ez a nö­vény, annak nyilván az is az oka, hogy folyamatosan gon­dos ápolásban részesül a padlófűtéses szobában, s egy üvegfal mellett van a helye. Képünkön-: az illatos virágok közül az egyik­Fotó: Fazekas Ferenc HÍREK MA: ZÉNÓ, ANIKÓ NAPJA A Nap kél 7.29 — nyugszik 15.56 órakor A Hold kél 22.01 — nyugszik 11.15 órakor ÉVFORDULÚ Négyszáz évvel ezelőtt halt meg Báthory István (1533— 1586) erdélyi fejedelem és Lengyelország királya. Az itáliai Padovában végezte az egyetemet, utána I. Ferdi- nánd udvarában apród, majd Izabella és János Zsigmond ’híve. 1571 májusában az er­délyi országgyűlés fejedelem­mé választotta. A központi hatalom megerősítéséért és a Habsburg-terjeszkedés meg- gátlásáért küzdött. 1576-ban a lengyel rendek királyukká választották, s május 1-én Krakkóban megkoronázták. Báthory Erdély trónjáról sem mondott le; előbb bátyja, Kristóf kormányozta a feje­delemséget, majd ennek ha­lála után, 1581-ben kormány­zótanácsot állított, de a fon­tosabb ügyekben Krakkóban székelő erdélyi kancelláriája útján maga intézkedett. A lengyelek egyik legna­gyobb királyukat tisztelik benne, aki azonban távolab­bi politikai tervét — Len­gyelország, Magyarország és Erdély államszövetségét, mely egyaránt szolgálta vol­na a Habsburgok és a törö­kök visszaszorítását — nem tudta megvalósítani. idöiArAs Változékony, szeles, hűvös volt megyénk időjárása a hét végén. A hőmérsékleti értékek mínusz 1 és plusz 4 fok között alakul­tak. Szombaton viharos erőssé­gű, vasárnap élénk nyugati szél fújt. A több órás napsütés mel­lett a felhőátvonulásokat néhol futó hózáporok kísérték. Hó már csak megyénk nyugati felén ta­lálható foltokban — adta ar tá­jékoztatást Zsíros György, a Bé­késcsabai Meteorológiai Állomás ügyeletese. Várható időjárás ma estig: felhőátvonulásokból futó hózápo­rokra továbbra is számítani le­het, de jelentős mennyiségű ha­vazás nem lesz. Az északnyuga­ti, északi szél a nappali órák­ban gyakran megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet általában mínusz 2 és mí­nusz 7 fok között, a hóval borí­tott északi, északkeleti ország­részben mínusz i0 fok körül ala­kul. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 0 fok körül várható. Hírügyelétünk 19 óráig hív­ható, a tele- Al OCII fonszámunk: £#BOOU Hírügyeletes: Pénzes Ferenc — ÜNNEPI NYITVA TARTÁS. December 23-án, kedden vala­mennyi élelmiszerüzlet, csarnok és piac 19 óráig, az ennél ké­sőbb záró élelmiszerüzletek a szokásos pénteki nyitva tartási rend szerint tartanak nyitva. Minden egyéb üzlet keddi nyit­va tartási rend szerint tart nyit­va. December 24-én, szerdán az élelmiszerüzletek, csarnokok és piacok 14 óráig, minden egyéb üzlet szombati, de legfeljebb 13 óráig tart nyitva. A vendéglátó­ipari üzletek általában 15 óráig, a szállodával rendelkező étter­mek és az utasellátó éttermek 20 óráig nyitva tartanak. Decem­ber 25—26-án, csütörtökön és pénteken minden üzlet egész napon át zárva tart. Az édes­ség-, dohány-, virág- és vendég­látóipari üzletek vasárnapi nyit­va tartási rend szerint tartanak nyitva. — VOLÁN-KÖZLEMÉNY. Me­gyénkben a helyi buszjáratok december 24-én, szerdán 16 órá­ig közlekednek. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint az 51. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottó­nyeremények a nyeremény­illeték levonása után a kö­vetkezők: 4 találatos szelvé­nye 67 fogadónak volt, nye­reményük egyenként 195 752 forint; 3 találata 6411 foga­dónak volt, nyereményük egyenként 1023 forint; a 2 találatos szelvények száma 166 051 db, ezekre egyenként 39 forintot fizetnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom