Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. DECEMBER 22., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM Elfogadták a jövő évi állami költségvetést Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka Szombaton a jövő évi államl_költségvetés tervezetének vitájával folytatódott az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A vitában elsőként Kár­páti András (Pest m„ 22. vk.), a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat igazgató- helyettese kapott szót. Az 1987. évi népgazdasági terv és költségvetés előirányzatait reálisnak mondotta. Ezután Técsi László (Szabolcs-Szat- már m., 19. vk.), a Nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet el­nöke hangsúlyozta: a költ­ségvetés nagymértékű hiá­nyának, az egyensúly bizto­sításához szükséges jelentős ^ hitelfelvételnek az elkövet­kezendő években nem szabad tendenciává válnia. A törvényjavaslathoz hoz­zászólásra többen nem je­lentkeztek; a vitában el­hangzott észrevételekre He- tényi István pénzügyminisz­ter válaszolt. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel — két ellensza­vazattal és hét tartózkodás­sal — elfogadta. Ezt követően — a napi­rendnek megfelelően — Vár- konyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány külpolitikai tevé­kenységéről. Várkonyi Péter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről — Éppen egy éve, az Or­szággyűlés tavaly decemberi ülésszakán fogalmazódott meg az a remény, hogy a korábbinál némileg kedve­zőbbé válhatnak tevékenysé­günk nemzetközi politikai feltételei. Az események ta­núsága szerint bizakodásunk nem volt alaptalan. A Szovjetuniónak és a töb­bi szocialista országnak a nemzetközi helyzet gyökeres megjavítására irányuló bé­kekezdeményezései, vala­mint a világ reálisan gon­dolkodó politikai és társadal­mi erőinek aktivizálódása nyomán a nemzetközi élet­ben valamelyest enyhült a feszültség. Ezért a világpoli­tika • néhány területén lehe­tőség kínálkozik az előrelé­pésre. Ma már bizonyosság­gal állíthatjuk, hogy ennek első jelei az 1985. novemberi genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozón mutatkoztak meg. Az eltelt több mint egy esztendő alatt szélesedtek a szovjet—amerikai érintkezé­sek és ezeknek kiemelkedő­en fontos eseménye volt a Reykjavíkban tartott újabb csúcstalálkozó. Mi tette lehetővé, hogy a nemzetközi helyzet a Genf és Reykjavik közötti 12 hó­napban kedvező irányban mozduljon el? Ma már vi­lágszerte elismerik, hogy az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott, új gondolkodás- módot kifejező dinamikus külpolitikai lépések döntő szerepet játszanak a pozitív irányzatok erősödésében. A legfontosabb az, hogy ez a külpolitikai irányvonal, amelyet a magyar kor­mányzati politika is minden lehető módon támogat, szo­ros összhangban van a nuk­leáris-kozmikus korszak kö­vetelményeivel. A külügyminiszter a to­vábbiakban néhány, e poli­tika gyakorlati megvalósítá­sát jellemző tényt említett: a Szovjetunió döntését, mellyel 1985. augusztus 6-tól egyoldalúan szünetelteti nuk­leáris kísérleti robbantásait; az 1986. január 15-én meg­hirdetett átfogó programot, amely előirányozza a nukleá­ris és más tömegpusztító fegyverzetek fokozatos fel­számolását az évezred végé­ig: Mihail Gorbacsov főtit­kár reykjavíki javaslatait a nukleáris fegyverek néhány éven belül történő radikális csökkentésére, majd teljes felszámolására, a fegyverke­zési verseny világűrre való kiterjesztésének megakadá­lyozására. Mi a hadászati támadó eszközök teljes felszámolá­sára Reykjavíkban előter­jesztett szovjet javaslat meg­valósulását tartjuk az egész emberiség szempontjából kí­vánatosnak. Mint ismeretes, a NATO brüsszeli miniszteri tanács­ülése nyilatkozatot adott ki az Európában állomásozó hagyományos fegyveres erők és fegyverzetük korlátozásá­ról. Mi az állásfoglalást nyilvánvaló negatívumai el­lenére is úgy értékeljük, hogy az — bár nem ad érde­mi választ a budapesti fel­hívásra — lehetőséget nyújt az abban felvetett javasla­tok megtárgyalására. — Az elmúlt esztendő so­rán tovább szélesedett a ma­gyar külpolitika mozgástere, növekedett aktivitása. Tevé­kenységünkhöz a legutóbbi évtizedek gazdasági, társa­dalmi és politikai fejlődése, hazánk ennek nyomán meg­növekedett nemzetközi te­kintélye nyújt szilárd hátte­ret. Tapasztalataink szerint a magas rangú államférfiak hazánkban tett látogatásai csakúgy, mint hazánk kép­viselőinek külföldön folyta­tott tárgyalásai nyomán az illető ország politikai, gaz­dasági köreiben és közvéle­ményében fokozódik az ér­deklődés és a rokonszenv Magyarország iránt. Az elmúlt év eseményei is megerősítették, hogy nagysá­gától függetlenül ma már minden állam cselekvőén hozzájárulhat a béke és a biztonság ügyéhez. E** meg­győződéstől vezettetve tö­rekszünk arra, hogy — akárcsak korábban tettük — minél aktívabban vegyünk részt a nemzetek közötti párbeszédben. Az elmúlt időszakra visszatekintve jog­gal mondhatjuk, hogy sza­vunknak van hitele, állás- foglalásainkra, lépéseinkre figyelnek partnereink. A magyar képviselők az ENSZ-ben és más nemzet­közi szervezetekben, vala­mint kétoldalú kapcsolata­inkban is aktívan dolgoznak az országok közötti gazdasá­gi, műszaki-tudományos kap­csolatok szélesítése, az igaz­ságosabb nemzetközi gazda­sági rend kialakítása érdeké­ben. Előkészítő megbeszélé­seket folytatunk az Európai Gazdasági Közösség illetékes szerveivel annak érdekében, hogy olyan megállapodást kössünk a szervezettel, amely áruinknak a nyugat-európai piacokra jutásához, a jelen­leginél lényegesen jobb, a GATT-tagságunk alapján ha­zánkat megillető, diszkrimi­nációktól mentes feltételeket ■ teremt. Feladatunknak tekintjük, hogy külkapcsolataink révén is az elkövetkezendő idő­szakban minden lehetsé­ges módon elősegítsük az MSZMP Központi Bizottsága november 20-i határozatának megvalósítását, Külpolitikai tevékenysé­günk számára meghatározó jelentősége van annak, hogy hazánk tagja a Varsói Szer­ződésnek és a KGST-nek. Az elmúlt időszakban is tevékenyen segítettük a Var­sói Szerződés tagállamai kül­politikájának összehangolá­sát, a közös javaslatok ki­munkálását, az egyeztetett kezdeményezések megvalósí­tását. Megelégedésünkre szol­gál, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé júniusi budapesti ülése az együttmű­ködés korszerűsítésének szel­lemében végezte munkáját. A szocialista országok átté­rése a gazdaságfejlesztés in­tenzív szakaszára, a sajátos­ságokkal összhangban meg­indult gazdaságirányítási re­formok megkövetelik a KGST-n belül a tagállamok közötti érdekeltségi viszo­nyok fejlesztését. E törekvé­sek és szándékok jutottak ki­fejezésre a KGST-tagállamok testvérpártjai vezetőinek no­vember 10—11-i moszkvai munkatalálkozóján, valamint a KGST Tanácsának 42., bu­karesti ülésszakán. Várkonyi Péter kiemelte: kapcsolatteremtésünk elvéi, fő irányai változatlanok. Leg­fontosabbnak a Szovjetunió­val, a szocialista országok­kal fenntartott baráti, szö- vetségesi kapcsolatok erősí­tését, az országaink közötti együttműködés elmélyítését, közös társadalmi céljaink megvalósítását tartjuk. A harmonikusan fejlődő ma­gyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedő állomása volt Kádár János és Mihail Gor­bacsov budapesti és moszk­vai találkozása. Az 1975-ben elfogadott hel­sinki záróokmány ajánlásai maradéktalanul érvényre jutnak a belső gyakorlatunk­ban. Az elmúlt évtized során több ízben, legutóbb 1986 elején széles körű javasla­tokat tettünk a helsinki fo­lyamatban részt vevő tőkés országoknak a záróokmány ajánlásainak a kétoldalú együttműködés keretébe tör­ténő beillesztésére. A helsin­ki ajánlások szellemében ja­vasoltuk számos nyugati partnerünknek ez évben is az emberek közötti kontak­tusok gyarapítását elősegítő kulturális, . oktatási együtt­működési lehetőségek széle­sítését, s e cél érdekében a magyar állampolgárok szem­pontjából hátrányos vízum­kiadási eljárások egyszerűsí­tését, a viszonosság kialakí­tását. A bécsi találkozón kül­döttségünk a helsinki záró­okmány ajánlásai kiegyensú­lyozott végrehajtásának elő­segítésén fáradozik. A ma­gunk részéről a gazdasági, műszaki-tudományos együtt­működés kérdéseire kívá­nunk nagy súlyt fektetni. Természetesen ez nem csök­kentheti a politikai-bizton­sági témakör, valamint a hu­manitárius együttműködés jelentőségét. A három fő együttműködési területen a többi szocialista országgal együtt arra törekszünk, hogy a találkozó ne váljék értel­metlen konfrontáció színte­révé. Ezért készek vagyunk a pozitív tartalmú együtt­működésre, a közös kezde­ményezések bátorítására, az együttműködés még széle­sebb kibontakoztatására va­lamennyi partnerünkkel. Az európai biztonság ka­tonai kérdéseinek tárgyalá­sához is jó alapot ad a stockholmi konferencia sike­re. A szocialista országok, így hazánk is, elsőrendű po­litikai jelentőséget tulajdo­nítanak a megállapodás ma­radéktalan végrehajtásának. A magunk részéről fontos­nak tartjuk és támogatjuk, hogy a bécsi utótalálkozó be­fejezését követően mielőbb elkezdje munkáját az euró­pai bizalomerősítő és lesze­relési konferencia második szakasza. Ennek keretében a további bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedések ki­dolgozása mellett meg kelle­ne kezdeni a tárgyalásokat a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­ről is. Sor kerülhetne a Var­sói Szerződés tagállamainak budapesti felhívásában fog­lalt leszerelési program meg­vitatására. Küldöttségünk ezen a fó­rumon is aktívan fellép az államok kölcsönös kapcsola­tait vezérlő elvek következe­tes és teljes érvényesítésé­ért. Annak a szerepnek a je­(Folytatás a 3. oldalon) Tegnap, aranyvasárnapon nagy volt megyénk minden üzleté­ben a forgalom. Az csak természetes, hogy — két nap múlva karácsony este lesz — nagyon sokan most akartak fenyőfát vásárolni. De ma már nem minden lakásban fér el hagyo­mányos díszlete a szeretet ünnepének, s így egyre nagyobb a keletje az asztalon is elférő, karácsonyi asztali díszeknek. (Felvételünk a békéscsabai vásárcsarnokban készült) Fotó: Kovács Erzsébet Lázár György a Szovjetunióba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Szovjetunió kor­mányának meghívására ma, hétfőn munkalátogatásra a Szov­jetunióba utazik. Hazaérkezett Vietnamból az MSZMP küldöttsége Hazaérkezett Vietnamból a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége, amely Há­mori Csabával, a Politikai Bizottság tagjával, a KISZ KB első titkárával az élen részt vett a Vietnami Kom­munista Párt VI. kongresz- szusán. A delegációnak tag­ja volt Karvalits Ferenc, a Zala megyei pártbizottság el­ső titkára. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Nguyen Lung, -a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság magyarországi nagykö­vete. aranyvasárnapi csúcsforgalom országszerte Aranyvasárnap országszer­te csúcsforgalom volt az áruházakban és az üzletek­ben. A zsúfoltság csökkenté­sére mindenütt kisegítő mun­kaerőt is alkalmaztak, gyor­sítva a kiszolgálást. A keres­kedelem bőséges kínálatról gondoskodott^ esetenként azonban kevésnek bizonyul­tak az olcsóbb színes tévék, és a videomagnók. Budapesten százezrek ke­resték fel a Centrum Áru­házakat. A Corvinban csak­nem 9 milliós forgalmat bo­nyolítottak le, különösen a kozmetikumok, a kötőfona­lak és a férfidivatcikkek voltak kelendőek. Rengeteg játék fogyott, de a választék szűkösebb volt, mint az el­múlt hetekben. Délután mintegy ötszázan várakoztak az áruházban Korda György­re és Balázs Klárira, akik legújabb lemezüket dedikál­ták. Minden várakozást felül­múlt a Skála Áruházak aranyvasárnapi forgalma. A Skála Budapest Nagyáruház­ban 80 ezren vásároltak. A Metró, a Sprint, a Prizma és a tatabányai Sztráda Áru­házban 45 millió forintnyi árut értékesítettek, 20 száza­lékkal többet, mint a tava­lyi aranyvasárnapon. Ezek­ben a Skála Áruházakban 500 millió forint értékű áru állt a vásárlók rendelkezésé­re. A legkeresettebbek a ked­vezményesen kínált csehszlo­vák télikabátok, az olasz pulóverek, a márkás farmer- nadrágok és az indiai bőr­díszművek voltak. A főváros 12 Szivárvány Áruházában a nagy forga­lom miatt kétszer annyi pénztár üzemelt, mint más­kor. Itt a csizmák bundaci­pők, és dzsekik bizonyultak a legkelendőbb áruknak. Budapest 86 Keravill- üzletében összesen 30 szá­zalékkal volt nagyobb az aranyvasárnapi forgalom, mint tavaly ilyenkor. A leg­többen grillsütőket, hajszárí­tókat és zsebrádiókat vásá­roltak, bő kínálatot jelentett a 7-8-féle rádiómagnó, a 6- féle színes tévé, és képmag­nókból és videokazettákból csak néhány üzletben volt megfelelő a kínálat. A vidéki áruházak közül sok ezren fordultak meg Sze­ged 50 nyitva tartó műszaki, valamint ruházati szaküzle­tében, ajándék- és játékbolt­jában, áruházában. A Sze­ged Nagyáruházban 40 ezer vásárlót fogadtak, s a for­galom estére elérte az 5 millió forintot. A kínálat bő­séges volt, egyebek között a román és lengyel áruházi csereakciókban érkezett ter­mékekből. A legtöbben a korcsolyákat keresték. Debrecenben a Délibáb Áruház előtt már kora reg­gel megteltek a parkolók. Itt is jóval több árut for­galmaztak, mint tavaly ilyenkor, különösen nagy volt az érdeklődés a műsza­ki cikkek iránt. Az Unió Áruházban a divatcikkeken kívül főleg a gyermekruhá­zati termékekből vásárolták a legtöbbet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom