Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
1986. december 20., szombat o I?1 jilUkfiTfl SZÜLŐFÖLDÜNK Helységneveink nyomában Mezögván A helységnév -gyén utótagja feltételezhetően puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Alapja az ófrancia (vallon) eredetű Jean (jelentése: János) személynév lehet. Ez viszont arra utal, hogy a községet flandriai vallon telepesek alapították, vagy legalábbis kapcsolatba kerültek a szerveződő községgel. A Mező- névelem a környék sík jellegére utal. A hajdan Bihar vármegyéhez tartozó faluról Fényes Elek a múlt század közepén megjelent Magyar- ország geographiai szótárában a következőket írja: ..... a geszti és zsadányi h atárok felől a mező-gyáni határkörben az uraságnak sok allodialis szántó s ka- szálló földei vannak, mely- lyek felmérve nem lévén, mintegy 3000 holdra mehetnek, fele szántó, fele kaszál- ló lévén... A határ déli része fele lapályos, melly a Fekete-Körös kiáradását a szalontai határon keresztül ide vezető Kölesér kicsapásai miatt gyakran árvízzel látogattatik. E rész bőven terem szénát; többi része fekete porhany föld, melly minden gabonaszemet jól visszaad, kivévén némely szikes helyeket. Szarvasmarhát szépen nevel.” Mezőgyánt ekkor (1851 - ben) 1463-an, négy évtizeddel később (1891-ben) pedig már 1853-an lakták. A község lélekszáma 1986. január 1-én 1698 volt. Fotó: Szőke Margit Önköltséges üdülés Szilvásváradon A múlt század elején épült a neobarokk stílusú kastély (MTI-íotó — KS> Sokan vannak, akik nem jutnak évről évre kedvezményes szakszervezeti beutalóhoz, és önköltséges jeggyel is szívesen eltöltenének néhány napot valamelyik hegyvidéki üdülőben. Részükre ajánlhatjuk a szilvásváradi SZOT-üdülőhöz tartozó téliesített kempinget, amely a kedvezményes beutaltakat csak március végétől november elejéig fogadja, míg 1987 első negyedévében önköltséges vendégeket vár. Az üdülőkomplexumhoz tartozik: az 1982-ben korszerűsített egyemeletes kastély, a konyha, az étterem, a presszó, és a két kempingtelep. A neobarokk stílusú kastélyban — amelyet* Pallavi- •cini őrgrófok a múlt század elején építtettek — összkomfortosak a szobák, társalgó, presszó is van az épületben. Itt egész éven át fogadják a kedvezményesen üdülőket. Előfordulhat azonban, hogy néhány napig itt is található két-három üres szoba, amely ugyancsak igénybe vehető önköltségesen. Az első osztályú kemping négy könnyűszerkezetes faházból álj, ahol a szobákhoz zuhanyfülke és mellékhelyiség is tartozik, ösz- szesen negyven személy helyezhető el a nyolc kétágyas és a szintén nyolc háromágyas szobában. A másik kempingcsoport harmincnégy kis házból áll, kétágyas, zuhanyfülkés szobákkal, de itt a mellékhelyiség külön épületben van. Az első osztályú önköltséges üdülés ára — szállás és napi háromszori étkezés — jelenleg 220 forint, míg a másodosztályért 190 forint a szakszervezeti tagoknak. A nem szakszervezeti tagok is üdülhetnek önköltségesen, de ők valamivel többet fizetnek. Az első osztályú elhelyezésért személyenként napi háromszázhatvan, míg a másodosztályért háromszáz forintot fizetnek. A szakmunkástanulók térítési díja egységesen napi száznegyvenhárom forint, míg a gyermekeké százharminc forintba kerül. Ugyanis a szülők vagy nagyszülők gyerméküket, illetve unokájukat magukkal vihetik az önköltséges beutalásra. Szilvásváradot és környékét talán szükségtelen bemutatni, hiszen a fővárostól százhetven kilométer távolságra fekvő festői helyet nemcsak a lovassportok szerelmesei közül keresik fel évente több ezren, hanem a kirándulók is rendkívül kedvelik. A Szalajka-patak természetvédelmi területté nyilvánított völgye minden évszakban vonzza a látogatókat. A helyi nevezetességek közé tartozik a lótenyésztéstörténeti kiállítás, amely közvetlenül az üdülő mellett látható. Ugyancsak az üdülő közelében található az 1826-ban, Hild József tervei alapján épített klasszicista stílusú református templom, valamint az Orbán-házban 1983-ban megnyílt múzeum, ahol a hat teremből álló kiállításon a földtörténeti emlékek mellett helyet kaptak a büki nemzeti park botanikai és zoológiái ritkaságai is. Továbbá megtekinthető még a Szalajka-völgyében található szabadtéri erdészeti múzeum. A környéken számtalan, a sétákra, gyalogtúrákra alkalmas kirándulóhely, a nevezetesség: az istállóskői barlang, a Szalajka-völgyből elágazó Horotna-völgy, Szarvaskő, Tarkő, az Árpádkori bélapátfalvai apátsági templom. Fél- és egész napos kirándulásokra is bőven van lehetőség : Bükkszékre, Egerbe, Ózdra, Párádra, valamint Zsórifürdőre lehet rövid idő alatt eljutni. Nemcsak a szánkózni és síelni vágyók, hanem az erdei sétákat kedvelők, a természetet szeretők számára is élményt, kikapcsolódást nyújt néhány szilvásváradi nap. Bányai János Hazai tájakon Hz ezeréves bencés főmonostor Pannonhalmán Az első bencések 996 táján jelentek meg Géza fejedelem udvarában. Akkor kezdtek hozzá a mocsaras síkság fölé emelkedő dombtetőn kolostoruk és missziós kápolnájuk felépítéséhez. Pannonhalmán. A templomot 1001-ben, Szent István uralkodásának kezdetén szentelték fel. Innen indult István hadba Szent Márton zászlaja alatt a somogyi Koppány ellen. A hagyomány szerint csata előtt a király fogadalmat tett, hogy győzelme esetén a Szent Márton apátságnak adományokat tesz. A szerzetesek kérésére a király díszes oklevélben foglaltatta össze kancellárjával Pannonhalma kiváltságait és birtokait. Az az 1001-es keltezésű oklevél a Pannonhalmi Főapátság levéltárának legrégebbi irata. A főapátságban őrzik I. Endre királyunk által 1055- ben kiadott oklevelet, a tihanyi apátság alapítólevelét. E latin nyelvű oklevél a legrégibb magyar, s egyben finnugor nyelvemlék. 58 magyar szó, 9 rag és képző olvasható benne. 1078-ban I. (Szent) László király Pannonhalmán zsinatot tartott, ahol „módot keresőnek, miként lehetne... nemzetük ügyének előmenetelt szerezniük”. Ugyancsak László király összeíratta a kolostor birtokait, egyházi kincseit, könyveit. Az összeírás több mint 70 könyvet emleget, köztük klasszikus szerzőket (Cicero, Lucanos, Cato) is. Könyves Kálmán 1096-ban Pannonhalmán fogadta Bouillon Gottfridet, a Jeruzsálem felszabadítására induló keresztes hadak vezérét, II. Géza pedig 1147- ben VII. Lajos francia királyt és III. Konrád német császárt. A bencés kolostor felvirágoztatásában jelentős érdemei vannak Őrös apátnak (1207—1243). Oros többször járt Itáliában, a pápai udvarban, 1216-ban a IV. lute- ráni zsinat alkalmából csaknem egy egész esztendőt töltött olasz földön. Itt ismerte meg a ciszterciták révén majd egész Európában elterjedt új építészeti törekvéseket. Az idős apát 1241-ben megvédte Pannonhalmát a tatár pusztítástól. A török hódítását követően (1526) az ország szívében fekvő kolostort is végvárrá alakították át. A bencések 1568-ban elhagyták Pannonhalmát. A magyar bencés rend újjászervezése 1639-ben történt meg, és ezután lassan visszatért a sok harcot látott falak közé a csendes kolostori élet. 1722—1768 között az energikus, szigorú főapát, Sajghó Benedek építtette a kolostor ma is álló barokk épületeit, Witwer Márton szerzetesépítész vezetésével. 1802-ben Ferenc császár gimnáziumi oktatással megbízott rendként visszaállítja a pannonhalmi bencés rendet, melyet korábban (1780— 1790) II. József császár föloszlatott több más szerzetes- renddel egyetemben. Az új életet Novák Krizosztom főapát szervezi meg, 1826-ban készül el az impozáns könyvtárépület. A bencés rend életét az 534—547 között írt „Regula” szabályozta. A rendalapító szándéka szerint a szerzeteseknek naponta 3-4 órát kellett a szentírás és a szentatyák írásaival foglalkozni. A középkori értékes kéziratok, könyvek nagy része a török megszállás alatt elpusztult, számuk mégis 1786-ig 4200 fölé emelkedett. Amikor II. József császár feloszlatta a rendet, a könyvek zöme a budapesti egyetemi könyvtárba került, de sokat el is kótyavetyéltek közülük. Jelenleg 300 000 kötetet őriznek a Pannonhalmi Főapátság könyvtárában, köztük ritkaságokat is: 13. századi szentírást, 14. századból egy német evangé- liumos könyvet, 15. századi imakönyvet, régi orvosi könyveket. 230 ősnyomtatványuk is van. A könyvtár egyik 4 oldaltermében 15 ezer darabos pénz- és 10 ezer darabos éremgyűjteményt helyeztek el. A pénzek között római érmék, és az összes magyar és erdélyi veretek láthatók. (1808-tól kezdődött a pénz- és éremgyűjtemény összeállítása.) A monostor képtárában 250 festményt, olasz, osztrák és német mesterek alkotásait őrzik. A kolostor épületei a hegyek és a kisalföld találkozásánál, a hármas tagoltsá- gú dombon messziről a szemébe tűnnek az utazónak. A kolostor középkori építészeti emlékei közül a kerengő és a bazilika a legfigyelem- re méltóbb. A kerengőfolyosó a 13. században épült. Mátyás király uralkodása idején, 1486-ban teljesen átépítették. A visegrádi Mátyás-palota udvarára emlékeztető kerengő boltozatai a késő gótikus építészet szép hazai emlékei. (Az 1960—61- es feltárás ezt az állapotot rögzítette.) A kerengő hajdanán a kolostor központjának számított, egy kis udvart fogott közre, melyben a szerzetesek gyógynövényeket termesztettek, ez volt a középkori kolostor „gyógyszer- tára”. Értékesek a kerengő konzolszobrai. A porta speciosa (szép kapu) a kerengőbői nyílik. A templom alapjait — miként a monostorét — Géza fejedelem rakta le. Erről az 1001-ben felszentelt templomról csak feltevéseink vannak, helyén 1134-ben újabb templom épült, egyes részei ma is megtalálhatók. Ez a templom leégett, 1225- ben már az átmeneti csúcsíves stílusban építették újjá. A gótikus részletek 1421 és 1501 között jelentek meg, majd a reneszánsz hagyta bélyegét az épületen. 1868— 1886. között a soproni Storno Ferenc restaurálta a bazilikát, sok átalakítást végzett, nem is mindig a műemlék előnyére. A templom 55 méter magas tornyát Pach János (az esztergomi bazilika építője) emelte 1828—1832 között. A klasszicista stílusú torony homlokzatán a nagy méretű mozaikkép Róth Miksa alkotása. b. J. Az apátság épületének részlete Az 1824—32 között épült empire stílusú könyvtár úgynevezett díszkönyvtár része: Joseph Engel és Johann Pach tervezte, a freskók Joseph Kuber munkái (Mn-fotó — KS)
