Békés Megyei Népújság, 1986. december (41. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
NÉPÚJSÁG o 1986. december 20., szombat Békéscsabai mozimustra A szarvasi Szirén a többletexportért „Békéscsabán a mozival való ellátottság a városok között még megyei viszonylatban is a legrosszabb” — állapítja meg egy jelentés. Erre szokták azt mondani: nincsen mit hozzátenni, ez a megállapítás önmagáért beszél. Lassan már egy évtizede. Sokan emlékeznek még arra, amikor az „utolsó mozielőadást” tartották a Munkácsy utcai Brigád moziban, amikor darukkal és dózerekkel a földdel tették egyenlővé a pár hónappal korábban sok százezerért felújított, már csak nosztalgiából is oly becses filmszínházat. Akkor arra hivatkoztak, hogy a posta műszaki épületének építése indokolta a hirtelen jött szanálást. Azóta kiderült, hogy a döntés — enyhén szólva — nem volt teljes egészében indokolt. .. A statisztika kimutatásai között persze arra is lehet igazoló tényadatokat találni, miszerint a jószerével egyszerűnek. írmagnak megmaradt Szabadság mozi „jóvoltából” a békéscsabaiak az országos átlagot közelítőmeghaladó arányban szeretnek moziba járni. Az elmúlt évben minden csabai lakos 7,1-szer volt filmszínházban. S hogy hol? A választék igencsak szűkös. Az említett ún. A kategóriás Szabadságon kívül nyaranta a Kertmoziba mehet, aztán az utánjátszó jaminai Tervbe. valamint hét végén, szombaton egy gyermek- és egy felnőttelőadásra a Szabó Pál Téri Iskola emeleti folyosóján (!) üzemelő „József Attila” moziba, s ha bérletet vált, akkor az ifjúsági házban működő bemutató klubmozi egyes előadásaira. S bár jószerével a helyzeten nem sokat módosít, mégis — a teljesség igénye okán — hozzá kell tennünk: a VII. kerületben, Mezőmegyeren is van vetítés, sőt heti egyszer Gerlán is „moziba” mehetnek az ott lakók. Az idézőjel a vetítési lehetőségeket, annak színvonalát próbálja jelezni... A megyeszékhely lakossága a megyeinek mindössze valamivel több mint hetedét teszi ki. A Békés megyei filmforgalmazást végző moziüzemi vállalat mutatói között a Békéscsaba című rovatban egyharmados, egyne- gyedes arányokat lehet találni az egész megyéhez viszonyítva. Bizonyára nem kell indokolni sem ennek az okát. sem ennek messzenvú- ló következményeit. Ha ezt is figyelembe vesszük, enyhén szólva elgondolkodtató, hogy hosszú távra ilyen áldatlan helyzet alakulhatott ki. De még ezt is lehet fokozni ! A békéscsabai mozik épületi adottságai igencsak nem megfelelőek. A Szabadság van csak a vállalat tulajdonában. Az elmúlt és. ebben az évben másfél milliót fordítottak rá (többek között a székek cseréjére), s több mint félmilliót fenntartására. A másik, a Terv mozi az IKV tulajdona, amelynek használatáért közel negyedmillió forintot kell fizetniük. A jelzett, időszakban a vállalat ugyanennyit, csaknem negyedmilliót fordított a fűtésberendezés korszerűsítésére és köA Szarvas és Vidéke Áfész szakcsoportjaiban jelentősen megnőtt a termelési kedv az utóbbi esztendőben. Tavaly ősz óta a baromfitenyésztő szakcsoport 21 tagja például 330 ezer húscsibét értékesített. Szövetkezeti átlagban csibénként 9-10 forint nyereséget értek el, Ficzere Józsefné viszont rekorderedményt produkált 16 forintos átlaggal. A tojástermelő szakcsoport 13 tagja egymillió 200 ezer tojást adott át az áfész- nek. A szövetkezet a friss zel 70 ezer forintot a székek felújítására. Mindkét mozi változatlanul rászorulna az * említetteknél lényegesen nagyobb összegű felújításra, a bővítésre. A mai közönségigényeket az ún. kényelmi lehetőségek hiánya miatt nemigen szolgálják. .. S mi több: a Terv mozi épületének műszaki adottságai eleve nem megfelelőek. A moziüzemi vállalat gazdálkodó szervezet, amelyre — a közismert okok miatt — mind nagyobb teher hárul. Igencsak nagy erőfeszítéseket igényel, hogy a művelődéspolitikai irányelveket is valóra váltsák (s itt a műsorpolitikai követelmények teljesítésére kell gondolni) és ezzel együtt a nyereségre is törekedjenek. Megyénk mozijai közül a békéscsabai Szabadság az egyetlen, amely eltartja magát, amely „hasznot” hoz! Ez a többlet — hogy az olvasónak képe legyen róla! — csupán egyha- toda annak a ráfizetésnek, amelyet például — az említett okok miatt — a Terv mozi „termel”! Bizonyára nem kell azt indokolni, miért próbálkozik a vállalat azzal, hogy a veszteségeit csökkentse. Erre egyrészt a bevételek növelésével, másrészt a költségek csökkentésével lehet esélyük. Mindkettő olyan kényszerhelyzetekhez vezet, amelynek — a közönség szempontjából — szinte beláthatatlan következményei lehetnek. Az első a jegyárak drasztikus emelését. a második pedig a ráfizetéses vetítőhelyek megszüntetését eredményezné. Van azonban egy áthidalónak tűnő megoldás. S bármennyire is meghökkentőnek tűnik első olvasatra: egy új mozi létesítése. Olyan mozié Békéscsabán, amely már az — elmúlt években — alapvetően megváltozott igényeket is szolgálná. A legfiatalabb művészeti ágban, a filmművészetben oly nagy tömegűvé gyarapodott az alkotások száma, hogy az megannyi réteggé bontotta a közönséget. A filmforgalmazásnak a sajátos igények kielégítése is a feladata, amelyre a jelenlegi mozipark már nem megfelelő." mert ilyen üzemeltetése nem gazdaságos. Csupán a populáris filmek töltik meg a több száz néző befogadására alkalmas vetítőtermeket. S gondoljunk csak bele: az évi megjelent 200-250 filmet hogyan is lehetne csak a Szabadság mozi műsorára tűzni — a gazdaságossági elvek figyelembevételével — az év "365 napján? Ezért szükségesek a 60-150 nézőt befogadó kamaratermek. Igen, egy épületben több ilyen! S ha még ehhez hozzávesszük az új igényt, a videómozit, amely ugyancsak rétegigényt szolgál, akkor hangsúlyozottan szükséges ennek megoldása! Lesz új mozi Békéscsabán? A kérdést sok-sok évvel ezelőtt már feltették. Érdemi, határozott választ felelősséggel még senki nem adott rá. Ügy hisszük, annak ellenére, hogy a mozinál fontosabb (vagy annak tűnő) dolgok is vannak, mégis mihamarább döntés születik. Érdemi. tojásokat saját cukrászüzemében, vendéglátóipari egységeiben használja fel, illetve a boltjaiban árulja. így a lakosság friss tojással való ellátását biztosítják. A májlibatömő szakcsoport 11 ezer hízott libát adott át a feldolgozóiparnak. Csik Pál — aki főhivatásnak választotta a libatömést — egymaga kétezer liba tömésére vállalkozott. A szakcsoportok tagjai sokoldalú segítséget kapnak az áfész- től. Ilyenkor december derekán lassan összeáll az éves teljesítmény a szarvasi Szirén Ruházati Ipari Szövetkezetben. Tan Józsefné elnök néhány nappal ezelőtt tért vissza külföldi üzletszerző útjáról. Amint tájékozódott a termelésben és az exportban távolléte alatt elért eredményekről, elmondta, hogy a szövetkezet idei teljesítménye a tavalyinál kedvezőbben alakul. Idehaza a Szirén mintegy 254 millió forint értékű terméket állított elő. Ez a szarvasi, a gá- dorosi, a kondorosi és a mezőtúri Szirén-telepek jó munkáját tanúsítja, mivel a tavalyi teljesítményük ennél 3-4 százalékkal alacsonyabb színvonalú volt. Növeli ennek értékét, hogy a piac az igényesség irányába tovább változott. Sznyida András műszaki vezető szerint a modellek közötti divatosnál divatosabb termékek elnyerték a vásárlók tetszését, összesen 220 új modell gyártását szervezték 1986-ban. Ezekből igen sokat új technológiai eljárással készítettek. Olyan gépeket állítottak termelésbe, melyek kétsorosán tűztek és díszesebben varrták össze az anyagot. A termékek minősége azért is javulhatott, mert új, a legkorszerűbb szegő- és varrógépek előtt is megnyitották a Szirén műhelyeit. Ezek a gépek azonban nemcsak a divat változó igényeit szolgálták ki, Palyov György, a Csaba- csüdi Lenin Tsz elnöke éppen a poprádiakat várta, amikor felkerestem. A párttitkárral, Páluska Jánossal beszélgetett, töltötték a várakozás perceit. — Már azt hittem, ők jöttek meg, amikor beáHtál a parkolóba. De mindjárt láttam, hogy nem a poprádi- ak. Tudod, év végi látogatásra jönnek. Holnap, december 19-én megtartjuk az ez évi utolsó vezetőségi ülésünket. Közösen állapítjuk meg az 1986. évi gazdálkodás fontosabb tapasztalatait. — Milyen eredmények várhatók? — Az aszályos időjárás ellenére jó közepes évet zárunk. Nyereségünk 5—7 millió forint között várható. Reméljük, ez meglesz. A búza a megyében nálunk termett a legjobban. Üzemi termésátlagunk meghaladja a 7 tonnát. — A szövetkezet első számú vezetőinek jelentett-e valamilyen segítséget a társadalmi vezetés — fordulok a párttitkárhoz. — A kollektív bölcsességet — válaszolja, majd hozzáteszi —, jó volt érezni az emberek érdeklődését, vélehanem az állandóan csökkenő létszám miatt a jelentkező gondokat is áthidalták a magasabb teljesítmények elérésével. A Szirén piaca 1986-ban tovább bővült. A nyugateurópai piacok mellett a szövetkezet a tengerentúl is jól megvetette a lábát. Az USA mellett a kanadai piacon is hódítottak a szarvasi Szirén termékei. Üj p'iacunk Svájc — mondotta a szövetkezet főkönyvelője, Kovács Gáborné. A piac igényeivel kapcsolatban Tari Józsefné véleménye szerint jó lépés volt, amikor a mezőtúri telepükön profiltisztítást szerveztek és áttértek a csecsemőingek gyártására. Tekintettel a belföldi érdeklődésre, a belkereskedelmi igények kielégítésére most újabb telephelyek kialakítására tesznek erőfeszítéseket. Legelőrehala- dottabb e tekintetben a dé- vaványaiakkal folytatott tárgyalás. Keresik a fejlesztés lehetőségeit a meglevő, néhány munkahelyes üzemük bővítésére. Jó példa lehet erre a kondorosi telephely kialakítása, és beüzemelése. Ide ebben az évben kereken 10 millió forintot ruházott be a szarvasi Szirén. Űj üzemcsarnokot építettek és teljesítményt növelő új gépeket helyeztek üzembe. A műszaki színvonallal együtt fejlődött a gyártmányok minősége is. De itt még újabb terményét, látni a helytállásra törekvésüket. Nélkülük nem olyan jó lenne eredményünk, csak velük együtt, közösen válthattuk valóra igen jelentős és tervezett elképzeléseinket. — A tsz-vezetőségi ülésekre a szókimondás, a megfontoltság volt a jellemző — veszi át a szót az elnök. — Nekem személy szerint nagyon tetszett, hogy a vezetőség tagjainak többsége nemcsak a saját területével kapcsolatosan fejtette ki véleményét, hanem a szövetkezet egészének működését is segítette. A testületbe nagyon demokratikusan jelölt és megválasztott személyek felnőttek a kapott megbízatás szövetkezeti szintű teljesítéséhez. — Az aszályos időjárásnak és a közbejött sok másnak volt-e ehhez valami köze? — Bizonyosan. Megfigyeltem — folytatja az elnök —, hogy amikor baj van, az emberek nem szétszaladnak, hanem összébb bújnak és próbálkoznak valamilyen kivezető út kutatásával. Nálunk is ilyesvalami történt. A negyedik éve tartó aszály megtépázta ugyan a gazdamelési tartalékaik vannak a gyártás-előkészítés szervezettebbé tételével. A szarvasi Szirén I. Sz. árbevétele nem azonos a termelési értékkel. Három külföldi ügyletet is bonyolítanak, melyekből a szövetkezetnek 90 millió forint körüli forgalma származik. Vietnamban 4 millió inget, női blúzt, kötött kelméből ruházatot készítenek Szirén-technológiával, Szirén-modellek- kel. Törökországban bérmunkában varrnak a szarvasiak részére. A devizabevételek növelésére a lecserélé- ses üzletet is a felszínen tartják. Valamennyi ügyletben társak, a Hungarotex a hazai partnerük vagy fordítva, ők a tex partnerei a jó kereskedelmi lehetőségek kihasználásában. A Szirén idei teljesítményei azért haladják meg a tavalyiakat, mert év közben a külföldi rendelések időbeni teljesítésére, a piacok megtartására átszervezték a munkarendet. Szombaton és vasárnapokon is teljes üzemben ment a munka. Sok túlórát és túlmunkát teljesített a kollektíva. A dolgozók egv része az évi rendes szabadságot nem a főidényben vette ki, hanem a fontosabb piacokra termelt áru elszállításakor. A tőkés export túlteljesítéséért most bérpreferenciát kaptak, melyet a dolgozók között a teljesítmények arányában osztanak feI- D. K. sághoz fűzött reményeinket, a szabályozók korszerűsítése is pénzbe került. Minden eddiginél több adót és elvonást fizettünk, de volt miből, mert eredményesen gazdálkodtunk. — Milyen a tagság hangulata? — Minden rendben lenne, ha a búza kikelt volna. A hatalmas táblákon még nem sorol a vetés, pedig már december közepén is túl vagyunk. Már az is megfordult a fejemben, hogy egyáltalán elvetettük? Azután kimentem a határba és kerestem a magot a talajban. Megtaláltam. Szépek, teltek a szemek, de itt nem volt annyi csapadék, hogy ki is kelhetett volna. Egy 15-20 centis hótakaró visszaadná a bizodalmunkat. Időközben megérkeztek a poprádiak. A délutáni szürkületben hópelyhek cikáztak a levegőben. Csabacsüd felett ezernyi varjú hömpöly- gött a nyárfák felett, mintha érezték volna az időjárás változását. Ez a játékos repülésük bizonyára meghozza a várva várt havat. Bár meghozná. MOZI Londoni randevú Csütörtök délután már va- kációs hangulatot lehetett érezni a moziban. Kettőtől hatig Iskolás gyerekekkel volt zsúfolásig, s mindkét előadáson Donald kacsa csibészes furfangját nevették végig. Tehát azok is, akik A kislány a városból című filmre, vagyis Valentyinka történetére ültek be — mint én is —, csakhogy ez nem érkezett meg. Milyen lett volna? Ezt már az akkori publikum nem tudhatja, de azt igen, hogy Walt Disney most is, mint mindig és újra: szórakoztató. Az volt a Londoni randevú is, annak dacára, hogy a régi, a Hitchcook-féle feldolgozást tavaly, vagy azelőtt — de semmi esetre se régen — mutatta be a tévé, és a fél ország látta. Vagyis mindnyájan, akik most újból megnéztük Anthony Page rendezésében, mert akár a krimi, a kémtörténet sem megy ki a divatból. Élteti a sok kalandos esemény, a fokozatosan kibontakozó feszültség, mely csúcspontját a história vége felé éri el, sok borzongás közepette. Ez a séma, aminek természetesen még sok-sok finomsága van egy jó munka esetén. S ez a film — az. De mindenekelőtt a hihetőség a legfontosabb, mert anélkül nem ér az egész semmit, érdektelenné válik, nincs hitele. S érdekesen, ennek a filmnek a története e szempontból borotvaélen táncol, hisz pont a főszereplő — Miss Floy — személye teljesen ellentmond a kémfilmek beidegződésének. Nem fiatal, nem szép, nem csábító. Épp mindennek a fordítottja. Hogy mégis hihető a szerepe, az az angol hírszerzés évszázados gyakorlatában rejlik. Abban, ahogy mozgatták az amatőröket —• írókat, professzorokat, stb. — az első és a második világháború idején. Az igazi hősnő azonban mégsem ő, hanem „a fél- nótás amerikai örökösnő” aki fiatal, gyönyörű és különc, ám állhatatos is, nehezed, de kitartóan ügyködve meggyőzi a velük utazó riportert, hogy Miss Floy létező személy, csak a vonaton elrabolták. S hogy egy banda garázdálkodik a vonaton, bár fogalma sincs, hogy kik, és miért? Ketten aztán már sok mindenre képesek ebben az 1939-ben egy-két héttel a háború kitörése előtt egy bajor üdülőhelyen induló s a vonaton lejátszódó történetben. Az expresszvonat remek helyszín, jó arra, hogy sokféle embert — típust — fel lehessen vonultatni, s a maga külön érdeke szerint passzivitásra kárhoztatni, vagy cselekvésre bírni. S az utolsó nagy jelenetben színvallásra is, jellemük szerint. Ugyanazt, Hitchcook után megrendezni nagy merészség és rizikó is, ám Anthony Page bátorságát siker koronázta. Nem kisebb feszültséget tudott kelteni, mint a nagy mester, s végig lebilincselte a nézőt. Sokat segített a sikerben a remek színészválasztás. Gybill Shepherd, aki egy szál mélyen kivágott fehér estélyi ruhában játssza végig az amerikai fiatalasszony szerepét, a középkorú Miss Floyt alakító Angels Lansbury, s a riportert megszemélyesítő Elliot Gould. S akkor még a többiről nem is beszéltünk. Vass Márta (nemesi) Jú évet zárnak a szarvasi szakcsoportok Év végi előzetes Csabacsüdről D. K. A Jászberényi Hűtőgépgyárban az elmúlt évben mintegy ötmilliárd forint értékű terméket gyártottak. Az idén több mint 10 százalékkal növelték a fő profilt jelentő hűtőszekrények, fagyasztószekrények és -ládák, valamint a szifonok gyártását Termékeikkel sikerrel szerepelnek az európai országok mellett az USA, Ausztrália és Kína piacain is a.
